Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-10 / 85. szám

1971. április 10,, szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 HollóházI korszerűsítés Á FIM IIoilóliázi Porcelángyárában 1967-ben kezdték meg az elöregedett gyár felújítá­sát. iso millió forintos beruházással két új üzemcsarnok, két propán-bután gázos alagiít- bemencc. nyersgyártó csarnok, fürdő', öltöző, készáru raktár, festőműhely, elektromos kc- hience, üzemi konyha és étterem, orvosi rendelő és vízmű, valamint ÍZ szolgálati lakás épült. Az építkezés közben sem álltak le a, termeléssel, sőt megduplázták azt. Az elmúlt évben NO új termékkel jelentkeztek a piacon, az idén is kb. ugyanennyit terveznek be­vezetni. Az első két hónap termelési előirányzatát 10 százalékkal túlteljesítették. Képün­kön: befejezés előtt a gyár új alagútkcmcnccjc Nyereség és részesedés Az elmúlt esztendőben je­lentős változások következ­tek be Borsod megye bér­ből és fizetésből élő lakos­ságának a jövőbeni helyze­tében. A termelés és az áruforgalom bővülése lehe­lévé tette, a vállalati nyere­ségeknek a tervezettnél na­gyobb mértékű növekedé­sét. Így az állami iparválla­latok 1970-ben elért nyere­sége 13 százalékkal volt na- . Syobb, mint 1969-ben. A jó , gazdasági eredmények hatá­réra a vállalatok már év­közben jelentős mértékben ernelték a dolgozók átlagke­resetét: a megye bérből és Üzetésböl elő lakosságának átlagkeresete 1970-ben több 'bilit 5 százalékkal növeke­dett. kok alatt tudták volna tel­jesíteni feladatukat. Ismeretes, hogy a népgaz­dasági terv 1970-re körül­belül ‘1 százalékos átl&gbér- növekedéssel számolt. A legtöbb vállalatnál azonban ennél, jóval nagyobb mérték­ben növekedtek az átlagke­resetek. Helyes Részesedés év közben A növekvő nyereségek is­meretében sokan várták, |10gy az év végén kifizetésre kerülő nyereségrészesedés is fogyóbb lesz majd, mint az előző esztendőben. Valójá­ban azonban igen sok vál­hatnál csökkent .az év vá­jj»1 nyereségrészesedés. Mc- szinten az év végén ki­fizetett részesedés összege mintegy 15 százalékkal volt alacsonyabb az előző évi­nél. Jogosan vetődik lel: mi °kozta az év végi részesedés csökkenését? Ismeretes, hogy av- elmúlt évi jó eredmé- fyek alapvető forrása a munka hatékonyságának a fokozódása, volt. A nagyobb termelékenység, az éssze­rűbb eszközgazdálkodás, a yulöságos igényekhez jobban 'Snzodó termelési struktúra 'bind-mind abban az irány-' _ ür* hatott, hogy emelkedett k. teljesítménybérben dolgo- í°k jövedelme, magasabb Ä a feladatok teljesítéséért "'fizetett különféle préntiu- 1l0k, jutalmak összege. A vállalatok vezetői a ko- nbbinál bátrabban emelték ? dolgozók alapkereseteit ív-. A bérfejlesztést a leg- n°,bb. esetben helyesen h »sz­ólták fel a dolgozói; ösz- "nzósgre. Meg keil azonban ”.e8yezni, hogy előfordultak 8y nevezett „kényszerűség- ol” végrehajtott bérfejlesz- csek is. Az utóbbira olyan Jetekben került spr, 'ami- i°r Például a muhkaerőhi- anV csökkentése érdekében újonnan felvett dolgozók 'fórét magasabban állapítot- tek meg. ,mint a törzsgáy- c'Jét. A munkaerőhiány pót- asa érdekében 'felhasznált telprákrn, a vasárnapi mü- szakokrn' kifizetett összegek ls magasabb (öbblet.tíér- fgényt jelentettek, mintha a VáUalalok a rendes rnűsza­A nyereség növekedése 1970-ben Borsod megye ipa­rában az előző évinél 17 , százalékkal nagyobb része­sedési alap képzésére nyúj­tott lehetőséget. Az év köz­ben felhasznált bérfejlesztés azonban 77 százalékkal ha­ladta meg az előző eszten­deit, ennek következménye, hogy az év végi részesedés­ként felosztható összeg — természetesen ágazataikén t differenciáltan — mintegy 15 százalékkal volt alacso­nyabb az egy évvel koráb­binál. Sokan vetik fel a kérdést: vajon helyes volt-e, hogy a vállalatok év közben fel­használták a részesedési alap több mint 50 százalé­kát? Gyakorlati tapasztala­tok bizonyítják, hogy a kel­lő időben alkalmazott anya­gi ösztönzés jelentős mér­tékben elősegíti ,a gazdasá­gi eredmények növekedését, s ezekből az eredmények­ből a vállalati kollektíva egésze részesedik. Helyesnek mondható tehát az a gya­korlat, hogy a vállalatok a teljesítmények fokozása ér­dekében kihasználják az év­közi anyagi ösztönzés lehe­tőségeit. Tudatosítani Itell A vállalatok. nem tudato­sították eléggé a dolgozók­kal a részesedési alap fel- használásának „szabályait”. Nem fordítottak kellő gon­dot arra,' hogy a dolgozók megismerjék a progresszív adózás hatásait, és különö­sen azt, hogy a bérszínvo­nal fejlesztését a részesedé­si alap terhére kell elszá­molni. A jövőben az anyagi ösz­tönzés legcélszerűbb for­máinak alkalmazása mellett sokkal több gondot kell for­dítani a dolgozók ilyen irá­nyú tájékoztatására is. Kőrössy József a Külkereskedelmi Bizottság < tagja Miskolc: AZ ÁPRILIS 25-i válasz­tások nemcsak személyi összetételükben változtatják meg a megyei városok — köztük Miskolc — tanácsát. A vonatkozó törvényes ren­delkezések értelmében 1971. április 25-töl változás lesz Miskolcon a tanácsok szer­vezeti felépítésében és mű­ködésük mechanizmusában is. A tanácsok szervezeti fel­építésében a leglényegesebb változás a városi tanács sze­repének. feladatkörének és felelősségének növekedése, ezzel egyidejűleg a kerületi tanácsok megszűnése lesz. A jelenlegi L, 11. és III. kerületi tanácsok helyett — mindhárom kerületben — kerületi hivatalok látják majd el a tanácsi hatáskör­be tartozó elsőfokú hatósági feladatokat. A hivatalok működési területe teljesen azonos marad a jelenlegi kerületi tanácsok működési területével. További változás lesz. . bogy a jelenlegi három taná­csi kirendeltség közül meg­szüntetik a görömbölyit és a perecesit. Április 25. után mindkét kirendeltség műkö­dési területén — a munka­A tanácsok szervezeti felépítése és működésük mechanizmusa a választások után hét meghatározott napjain — az illetékes területi hiva­tal egy-egy dolgozója tart majd ügyfélfogadást, s állít­ja ki a szükséges hatósági bizonyítványokat, adóigazolá­sokat és más okmányokat: A szirmai tanácsi kiren­deltség viszont — a körűiéi­től való távolság, s a komp­likált közlekedési lehetősé­gek miatt — a választások után is megmarad. A VÁROSI tanács végre­hajtó bizottsága — mint ko­rábban beszámoltunk róla — már megállapította a hivata­lok belső, szervezeti tagozó­dását is. Eszerint az eddig önállóan működött ipari-ke­reskedelmi. mezőgazdasági és élelmezésügyi csoportok a jövőben az igazgatási osztá­lyok szervezetén belül tevé­kenykednek; a hivatalokban titkárság, pénzügyi-, igazga­tási-, műszaki- és egészség- ügyi osztályok működnek: A megváltozott lakásgaz­dálkodási feladatok szüksé­gessé tették a lakásügyi ügy­intézés szervezete személyi és tárgyi feltételeinek fej­lesztését. Ezért, az I. kerüle­ti hivatalnál önálló lakás- és helyiséggazdálkodási osztályt szerveztek. A jövőben ez az osztály látja el az egész vá­ros lakásügyi és helyiséggaz­dálkodás! feladatait. A kisa­játítási ügyeket is egysége­sen az I. kerületi hivatalban intézik. A SZERVEZETI változások következtében a kerületek eddigi _ önálló költségvetési gazdálkodása, fejlesztési te­vékenysége megszűnik. Vi­szont — a városi tanács vb határozata alapján — válto­zatlanul a kerületek intézik a jövőben is a lakosság min­dennapi életét közvetlenül érintő, kisebb jelentőségű városgazdálkodási, kommu­nális feladatokat — útkar­bantartás, közkifolyók, víz­elvezető árkok, átereszek fenntartása stb. A városi tanács lehetővé teszi azt is, hogy a kerüle­tekben évenként végzett több millió forint értékű tár­sadalmi munka a jövőben is segítse a város fejlesztését. Ezért a kerületek visszakap­ják majd a „kózségfejleszté- si hozzájárulás” összegét, s ennek mértékéig önállóan is megvalósíthatnak kisebb fej­lesztésekéi. (CSC) Tevékeny tervezés Abaúj szántón Négyezerháromszáz lakosa van Abaújszántónak. A he­lyi állami gazdaságon és ter­melőszövetkezeten kívül csak Szerencs, Kazincbarci­ka, Miskolc és Budapest tud munkát biztosítani a férfi­lakosságnak. A nők. — fe- leségek, családanyák —1 nem vállalhatnak távoli munkát. Ezért gond Abaúj- szántón a munkaerők, főleg a nők foglalkoztatása. — A IV. ötéves terv köz­ségi célkitűzései közt veze­tő helyet kapott a nőket foglalkoztató munkahelyek fejlesztése — mondja Meré­nyi Gyula, a nagyközségi ta­nács vb-elnöke. A tanács nem várja ölhe­tett kézzel, hogy valamelyik megyei, vagy járási vállalat a szántói asszonyok segítsé­geim siessen. Olyan ajánla­tokkal keresik fel a szóba Fiatalok üzeme A több mint 190 esztendős Borsodnádusdi Lemezgyár legfiatalabb üzemét, a jár- műkerék üzemet I960 végén avatták, az üzemszerű ter­melés azonban lényegében csalt 1969 közepén kezdődőit meg. Az azóta eltelt idő­szakban a trilcx üzem bebi­zonyította életre valóságát, sőt a járműprogram kereté­ben a jövőben tovább fej­lesztik tevékenységét. Itt ké­szülnek ugyanis azok a há­romrészes keréktalpak, ame­lyeket a magyar autóbusz­gyártásban használnak .fél. Mint Hamar Ferenc,-az üzem vezetője elmondotta, az idén 130—130 millió forint érték­ben 54 ezer kereket, tehát összesen 162 ezer darab szeg- nienst állítanak elő. Ebből mintegy 10 százalékot külföl­di megrendelők részére. Az üzem létszáma a le­mezfeldolgozó részleggel együtt; mintesv 290 fő. ebből több mint 100 a női dolgozó. Főleg fiatalok dolgoznak itt, az átlagos életkor 26 év, akik jól elsajátították szakmáju­kat. Ezt jelzi, hogy termé­keik minősége jó. A szocia­lista munkaversenyben eléri eredmények is ezt bizonyít­ják. A brigádok fő figyelmű­it ormos József karbantartó szocialista brigádja két; a munkában a gazdasá­gosságra, tehát, az anyagta­karékosságra, a seléjt csök­kentésére, a minőség javí­tására fordítják. Másik fő feladatuknak tartják, a bal­esetek megelőzéséi, a legtöbb termelő erő. az ember vé­delmét. A múlt évi jubileu­mi nninkaversenybert az első helyezést Kormos József 16 tagú, négyszeres szocialista brigádja érte el. A karban­tartók általában mindenütt kulcsemberek, hiszen tőlük függ' az üzeni zavartalan • menetel Ez a karbantartó szocialista brigád az idén is nagy feladatra vállalkozott. Felajánlották, úgy dolgoznak, hogy csökkenjen a karban­tartásra szánt idő. ugyan­akkor a karbantartási költ­ségek is. .lőhető üzemeket, hogy azok szívesen, készséggel - tesznek eléget. Bővítéssel munkahelyeket Az elmúlt év novemberé­ben kezdődött meg a ter­melés a Szerencsi Konfek­ció Ivtsz abaújszántói rész­legében. 64 nő kapott itt munkát. Az induláshoz soil; pénzre volt szükség. A he­lyi tanács megtette a tőle telhetőt, s megszervezte a társadalmi munkát is. Lát­ván az igyekezetei, a járási tanács is megtoldotta az ösz- szeget 100 ezer forinttal. — Tudjuk, csak akkor ' várhatunk segítséget, ha mi is felmutatunk valamit.., A (54 asszony „szerencsé­jét” . sokan irigylik. Ezért döntött úgy a tanács, hogy az idén újabb összeggel já­rul hozzá az üzem bővíté­séhez. 'Ez a segítség 20 asz- szonynak, lánynak teremt munkalehetőséget. — Az ötéves terv idején végérvényesen szerelnénk megoldani a foglalkoztatást. Ezért; más üzemeket is fej­lesztünk. A sajtüzemben még 40 nőnek .szeretnénk munkát 'adni, s ezzel 80-ra emelkedik az ■ ott dolgozó nők száma. Az erdőgazda­ság fatelepének korszerűsí­tésével is további 20 abaúj­szántói férfi és nő kap mun­kát. .Az épülő sertéskombi­nál is újabb munkalehető­ségeket teremt — számítgat a tanácselnök. lenek a jövőből Mind több ember talál te­hát munkát a községben. Eddig egyre nőtt azoknak a családoknak a száma, ame­lyekből valamelyik család­tag távol keresett állást. Most szűnőben van az el­vándorlás, remélhető, hogy hamarosan visszatér a köz- , ségi munkaerők nagy. része. Növekszik a nagyközség la­kosainak tényleges száma. Egyre biztatóbb a jövő. Mindez sietteti a település fejlesztését. A vb-elnök a legsürgetőbb feladatokról be­szél : — Mindössze 3—4 leütünk van. amely egészséges ivó­vizet ad. Az előtervek, a költségvetés már elkészült — vízmüvet kell építenünk. A társulást már az idén sze­retnénk létrehozni. -A szó­ba n forgó vízmű Abaújszán- tón kívül Tállyát, Monokat és Golopot is ellátná jé ivóvízzel. Járdát, is kell épí­tenünk. 4000 métert az Öt. év alatt. Utat is szeretnénk. Felépülnek- a tervidőszak alatt Abaújszántó első, több szintes tanácsi lakóházai. Természetesen más szerv jóvoltából is fejlődik a köz­ség. Az úttöröszövetség 100 személyes váltótábort tervez a vásártérre. Az áfész két­szintes ÁBC-áruházat épít. Az emeleten reprezentatív vendéglátóhelyet alakítanak lvi. Az oktatással, művelődés­sel is törődnek a község vezetői. Nemrég készült el a helytörténeti állandó ki­állítás, a művelődési ház­ban pezsgő az élet. Persze, gondok is vannak. Az álta­lános iskolában nincs torna­terem és politechnikai mű­hely. — A gimnázium hamaro­san megszűnik — mondja a vb-elnök. A mezőgazdasági szakközépiskolával viszont terveink vannak. Szeret­nénk, ha a meglévő általá­nos osztályon lu'vül g'épész szakos osztály is indulna. A környező mezőgazdasági üzemeknek szükségük van a gépészekre. Magas kitüntetés Amikor Abaújszántó fej­lődéséről, jövőjéről beszé­lünk, mindig szóba kerül a 1 akosság lokálpatriotizmusa, összetartása A középületek építésénél mindig ott van­nak a társadalmi munká­sok; ha a nagyközség sor-» sáról van szó. nincsenek üres széksorok a művelődé­si házban. Mostanában min­dennapi beszédtéma a köz­ség ötéves terve. Az ország- gyűlési és tanácstagi jelölő- gyűléseken, választási gyűlé­seken 1607 ember jelent, meg a 2750 választópolgár közül. IfiO-an kértek szót, 156-an a község dolgaiban szóltak. Újra jelölték tanácstagnak Merényi Gyula vb-elnököt, aki 1950 óta tanácstag, s Abaűjszántón 16 éve dolgo­zik. Merényi Gyulát, a nagy­község vb-elnökét április 3- án a Munkaérdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. (lévay)

Next

/
Thumbnails
Contents