Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-10 / 85. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁG 4 1971. április 10., szombat Ugyaniakra v/gyA/unh.EstmTietien. Semm/t SEM TUDTUNK MSZEDNI BELŐLE. REMENYRE/EM £. eit a rajtat. Többet nib ír m/nr a rerr/ah. Mégha'lT ? Pályázat iij ii népművészeknek A Magyar Kommunista II- júsági Szövetség Központi Bizottsága és a Népi Ipar művészeti Tanács a Művelő­désügyi Minisztériummal és a Népművelési Intézettel egyetértésben a KISZ VIII. kongresszusa tiszleletére pá­lyázatot hirdet az ifjú nép­művész cím elnyerésére. A pályázat célja elősegíteni a népművészeti alkotótevé­kenységet. a nemzeti hagyo­mányok ápolását és tovább­fejlesztését. a különböző tá jak, nemzetiségek népművé­szeti kultúrájának megőrzé­sét. felkutatását és megbe csillését. A pályázaton a fiatalok 30 éves korig vehetnek részt önálló alkotással és szakta­nulmánnyal. Népművészeti alkotással, vagy szaktanul­mánnyal külön-külön pályáz­ni nem lehet. A pályamunkákat május 31-ig kell eljuttatni a me­gyei KlSZ-bizottsághoz, amel-- népművészeti áganként ki­választja a legjobb alkotá­sokat, és javaslatot tesz az országos meghallgatásra. Az Ifjú népművész cím odaítélé­séről a KISZ KB és a Népi Iparművészeti Tanács áltál felkért bíráló bizottság dönt. A cím átadása augusztus 20- án lesz Budapesten. A cím­mel oklevél, plakett és 3000 ' forint jutalom jár. A címet elnyert aíkötók meghívást kapnak a Tolna megyei or­szágos ifjúsági népművészeti1 táborba, és alkotásaikkal részt vesznek a KISZ VIII. kongresszusa alkalmából ren­dezett kiállításon. Ma este a televízióban: HöEgy válasz Jelenet a vidám zenés játékból Mozik a mezőcsáti járásban A mezőcsáti járás, mint ismeretes, mezőgazdasági jelle­gű településekből áll, többségben kis községekből. Mint a járási tanács végrehajtó bizottsága legutolsó ülésen megvi­tatta, e községekben jelentős népművelési szerep jut a mo­ziknak. Zenés komédiát sugároz ma este nyolc óra után a te­levízió: a Tv zenés színháza bemutatja Bánki György Hölgyválasz című, Cseres Tibor novellája nyomán ké­szült, műfajilag legközelebb a musicalhez álló művet. Egy évtizeddel korábban ennek a munkának operett­változata már nagy siker volt a Fővárosi Operett­színházban. most pedig újabb életre kel egy másfajta adaptációban. A magyaros muzsika, a Magyar Néphad­sereg Művészegyüttesének tánckara, a sok szólóénekes, nemkülönben a nagyszerű szereplőgárda — Agárdi Gá­bor, Fónay Márta, Detre An­namária, Bodrogi Gyula (ké­pünkön e két utóbbi szerep­lő), Kibédi Ervin, Hacser Józsa, Kazal László, Örkényi Éva, Görög Mara stb. — kel­lemes másfél órát ígér. Aki pedig jobban kedveli a nehezebb agymunkát kívá­nó szórakozást, annak szíve­sen ajánljuk az éjszakai órákban Antonioni világhírű filmjét, Az éjszakát, Marcel­lo Mastroiannival, Monica Vittivel és Jeanne Moreau­val a-főszerepben. Mikrobák múzeuma A harkovi Söripari Tudo­mányos Kutató Intézet mú­zeumi tárlatba rendezve őr­zi az élelmiszeriparban al­kalmazott hasznos mikrobá­kat, azokat a mikroszkopikus élőlényeket, sejttelepeket, amelyek — többek között — IPARI TANULÓKAT FELVESZÜNK fonó, szövő szakmára Jelentkezhet minden, 14. életévét betöltött, 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatal. A gyár biztosít: kedvezményes utazást, ebédet, díjta­lanul munkaruhát, tankönyveket. Kezdő tanulóbér havi 100—300 Ft, amely az előme­neteltől függően emelkedik. Szülőktől távol élő tanu­lóknak havi 300 Ft különélési pótlékot, szülőknél la­kó fiataloknak havi 250 Ft -f ösztöndíjat fizetünk. Jelentkezni lehet bármely munkanapon, 7—10 őr: ?*• Levélre részletes tájékoztatást küldünk. A gyár címe: Budapest, IV. Erkel u. 30. Személyzeti, oktatási osztály. az erjedést segítik elő. A több mint 800 fajta mikroba tárolása nem könnyű felada­ta a múzeumnak. Állandóan át kell telepíteni és „mester­ségesen” táplálni őket. Az intézet — a világon egyedül­álló mikrobagyűjtemény ré­vén — szerteágazó és gyü­mölcsöző nemzetközi kap­csolatokat épített ki. Érdemes mindjárt elöljá­róban néhány számadatot figyelembe venni. Míg 1900- ben a /normál mozikban 280, a keskényekben 2300 előadást tartottak, 1970-ben ezek a száYnok 310-re, illetve 2285- re módosultak. S míg egy előadásra 1909-ben körülbe­lül 300 forintos költség ju­tott átlagosan, 1970-ben ez megduplázódott, s a mozi­üzemi vállalatnak a mezö- csáli járásban kimutatható vesztesége az 19ti9-es 315 Ilii forintról 786 449 forintra emelkedett 1970-ben. A mo­zik korszerűsítésére a me­gyei vállalat két év alatt 820 ezer forintot fordított. E‘ számadatok azt igazolják, hogy a mezőgazdasági vidé­ken a mozik üzemeltetése, a mozihálózat _ fenntartása egyáltalán nem’ nyereséges vállalkozás, hanem igen ma­gas összegekkel finanszíro­zott közművelődési tevékeny­ség. Ha még azt is feljegyez­zük, hogy magán a járás székhelyén az elmúlt év má­sodik felében átlagosan 81 látogató jutott egy előadás­ra, de a községek átlagában csak 32—33 körül mozog ez a szám, s van olyan hely is, ahol 16 az átlagnézőszám, már szinte missziónak tűnik e vidéken a mozihálózat fenntartása. E rossz gazdasági mutatók ellenére is a mozik megítélé­sének alapkritériuma, hogy miként töltik be művelődés­politikai funkciójukat. A lá­togatottsági számok még na­gyon. csökkent érdeklődésről A Borsod megyei Vízmüvek azonnali belépesse! felvesz uertésztechnikust, gépkocsi vezr' "'két, gépkocsirakodo- kat. “pítőipari gépkezelőket, árokásógép-kezelőket. Frak B—1 jelű rakodógép-kezelőt. Dutra vontatóve­zetőt. Jelentkezés a vállalat Miskolc, Tömösi u. 2. szám alat­ti központjában 25 éves az últiirőmoztfalom Jubileumi emlékülés Miskolcon Negyedszázados múltra, gazdag és szép hagyományok­ra tekinthet immár vissza a magyar úttörőmozgalom. Ezekben a napokban, hetek­ben a hajdan-volt úttörők tízezrei emlékeznek, felidé­zik e két és fél évtized ese­ményeit, az úttörő élet fe­lejthetetlen élm'ényeit. A jubileum tiszteletére emlékülést rendezett tegnap, pénteken délelőtt Miskolcon a Magyar Pedagógiai Társa­ság borsod-miskolci tagoza­ta, valamint, a Magyar Út­törők Szövetsége Borsod me­gyei, és Miskolc városi el­nöksége. Az ünnepi esemé­nyen dr. Károly István, 1 a pedagógiai társaság helyi ta­gozatának elnöke mondott megnyitó szavakat, bevezető gondolataival méltatta a ju­bileum jelentőségét. Ezután Szabó Ferenc, a Magyar Út­törők Szövetségének főtitkára a mozgalom hagyományairól beszélt. Felidézte beszédében a mozgalom legszebb akcióit, elemezte a módszerek hatá­sát, s többek között rámuta­tott: a politikai neveléssel, a jól bevált módszerekkel, a játék élményével kell tovább­ra is elégnünk, hogy gyerme­keink mindig mosolyogja­nak . .. Méltatta beszédében a főtitkár a nemrég megtar­tott seregszemle, az úttörővé: zétők IV. országos konferen­ciájának tapasztalatait. Az emlékülésen felkért hozzászólóként Rozgonyi Ti- bőmé, a KISZ megyei Bi­zottságának titkára az út­törőmozgalom és az iskola kapcsolatáról, Krasznai Gá- borné, Miskolc város úttörő- titkára a demokratizmus és a gyermek-önkormányzat, Gonda Sándorné, a sáros­pataki tanítóképző gyakorló iskolájának igazgatója pedig a pedagógusok felkészítése az úttörőnevelésre témakörben mondotta el referátumát. tanúskodnak, de a Borsod m egy e i f i 1 m f orgal mazásn a k is az a célja, hogy a fil­mekkel politizáljunk, és az átlagnál is nagyobb veszte­séggel működő mozikat is működtessük, kínaijuk a la­kosság számára a filmek él­vezetének lehetőségét, a mű­velődés e fontos fórumát. A mezőcsáti járásban az úgynevezett keslceny-széles mozik dominálnak, /de saj­nálatos módon a tanácsok és művelődési otthonok egy ré­sze nem fogadta szívesen az ilyen irányú fejlesztést, és néhány meghökkentő állás- foglalásnál az érződött, hogy a helyi vezetőket nem a. mű­velődéspolitikai érdek és kö­telesség. hanem valami szűk praklicista szemlélet vezeti. A mozik túlnyomó többsége művelődési otthonokban van elhelyezve. Az elhelyezés többségben megfelelő, a mo­ziüzemi vállalat igen sok műszaki felújítással igyeke­zett a vetítés minőségét ja­vítani. a • mozik környezet­esztétikáját; növelni. Mivel az épületek nem a moziüze­mi vállalat tulajdonában vannak, sok felújítást csak a helyi tanácsokkal közösen lehet tervszerűen megolda­ni, 'ez pedig nem megy zök­kenőmentesen. Több helyen még a terembér emelését is tervezik a helyi szervek. A mozik músorpolitikája a mezőcsáti járásban is, mint mindenütt, a filmmegjelenés függvénye, de a moziüzemi vállalat kötelességének érzi, hogy a fontosabb, értékesebb filmeket a mozikategóriának megfelelő időben mindenütt lejátssza. Sajnos, a külön- előadások, iskolai előadások iránti igény lecsökkent, s csak az elmúlt év jubileumi időszakában lehetett számol­ni ilyen vonatkozásban a nagyobb érdeklődésre. A végrehajtó bizottság a moziüzemi vállalat vezetősé­gével egyértelműen azt álla­pította meg. hogy ha nem is jellemző, de a járás terüle­tén is több helyen előfordul, hogy a mozit nem tartják kulturális intézménynek. Ki­fejezésre jut ez például ab­ban. hogy Sokszor elhagynak egy-egy eszmeileg, művészi­leg értékes filmet, a község népművelési tervének elké­szítésekor számításon kívül hagyják a mozit, az iskolák nem veszik igénybe a fel­ajánlott szolgáltatásokat’ s általában a kulturális intéz­mények sorában a mozi nem szerepel. A mozi látogatói elsősorban fiatalok, a felnőt­tek közül az alacsonyabb műveltségű és jövedelmű ré­tegek tagjai. Igényük első­sorban kommersz filmek fe­lé vonzza őket. Mint szerte' az országban, hiányzik itt is az ifjúsági cs gyermekfilm. Alig van érdeklődés az ön­álló rövidfiÍrnek iránt. Ezért javasolták, hogy a miskolci filmfesztivál egyik vidéki bázisa az idén Mezőcsát le­gyen. bkihmeíis Összességében azt állapí­totta meg a végrehajtó bi­zottság, összevetve a mozi­üzemi vállalat átfogó tapasz­talataival, hogy a mezőcsáti járásban a felsorolt hibák ellenére is jó a. mozik tevé­kenysége, s a további javí­tás érdekében 7 pontos aján­lással fordul a községekhez. Ezek között elsőként szere­pel, hogy a községi tanácsok , a mozikat, mint) művelődés­politikai célokat megvalósító intézményeket kezeljék. Szó van az ajánlásban a magyar filmekkel kapcsolatos okta­lan ellenérzések leküzdésé­nek szükségességéről, és egy sor szervezeti tennivalóról. A cikk elején ismertetett számadatok bizony kedve­zőtlenek. Ugyanakkor igen őszintén tárják fel a mező­csáti járási filmforgalma­zást, (annak hiányosságait, feladatait. A járás vezetői közművelődési tényezőnek tekintik a mozit. És ebben más területek előtt is jó pél­dát mutatnak. (benedek) M/nyAI DÜHÖS fIN­TO RRAT HÖTAT FORDÍT A FílHOlTRA VERT Annaüar... BO.JCSUK JÓZSEF ES IMRE GABOR REGÉNYE NYOMÁN IRTA: CS. HORVATH TIBOR RAJZOLTA: SEBOK IMRE //t/ZÜU MEG X3 rÖBB/EME/.

Next

/
Thumbnails
Contents