Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-04 / 80. szám
1971. április 4., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A Hazafias Népfront Somogy megyei és a Kaposvári városi Bizottsága április 2-án tartotta meg Kaposvárott az ország első választási nagygyűlését, melynek szónoka Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a megye 12. számú választókerületének, a barcsi járásnak jelöltje volt. Képünkön: Losonczi Pál beszédét tartja Rózsa Ferenc j díjasok A kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke hazánk felszabadulásának 2ü. évfordulója alkalmából, kiemelkedő újságírói és közéleti tevékenységük elismeréséül a Rózsa Ferenc-díj I. fokozatát adományozta Barcs Sándornak. a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójának, Németi Imrének, a Nők Lapja főszerkesztőjének, dr. Szabó Lászlónak, a Népszabdság rovatvezető-helyettesének. A Rózsa Ferenc-díj II. fokozatában részesült Mikes ' György, a Ludas Matyi olvasószerkesztője, Tábori András, a Magyar Hírlap szerkesztő bizottságának tagja, Vitray Tamás, a Magyar Televízió főmunkatársa. Dísziiimepség a Miskolci Nemzeti Színházban (Folytatás az 1. oldalról) cs cementtermelésének közel e6yötödét. Mezőgazdaságunk fejlődésében forradalmat jelentett a földreform. Megyénkben, hiely az ország összterületé- nsk 7,6 százalékával, termőföldterületének pedig 7,7 százalékával rendelkezik, a mezőgazdaság szocialista szektorának aránya 92,6 százalék és bár a termelőszö- vetkezetek 57 százaléka mostoha körülmények között Gazdálkodik, eredményeik e6yre biztatóbbak. Jelentős esemény Lesz Az ünnepi szónok ezután az internacionalizmusról szólva így folytatta: — Hazánk felszabadulásának történelmi dátuma arra is figyelmeztet bennünket, hogy eGy nép szabadsága, egy hemzet függetlensége min- ms összefügg más népek, tr>ás nemzetek szabadságául, függetlenségével. Különösen így van ez korunk- ösn, amikor a haladás és a ,eakció erői nemzetközi mértekben csapnak össze és mzdenek a társadalmi, gaz- dasági, politikai élet: minden frontján. Népünk jól tudja. n°gy valamennyi nép szabadsága, fölemelkedése csak ‘g.V_ biztosítható, ha a külön°ző nemzetek munkásai. Parasztjai a péphez liű ér- tclmiségiek és mindazok, ^kiknek kedves a béke. a demokrácia, a nemzeti függetlenség és a szocializmus 'Sye, összefognak. Ezért mi, Kommunisták a haza, s a h|P „ hgyét sohasem tekint- j.nt.Hik függetlennek a mun- üsosztály nagy nemzetközi 1'lékéitől és küzdelmeitől. — Politikai életünk jelentős eseménye lesz a néhány hét múlva sorra kerülő országgyűlési képviselő- és ta. nácstagválasztások. Az általános, egyenlő és titkos választási jog nálunk a népi demokratikus rendszer vívmánya, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése. A választás jó alkalom arra is. hogy visszapillantsunk az eltelt négy év munkájára, eredményeire. A meghirdetett programot teljesítettük: dolgozó népünk nagyot lépett előre a gazdasági és társadalmi fejlődés, a felemelkedés útján, s fejlődésünkkel, gazdasági előrehaladásunkkal arányosan emelkedett életszínvonalunk, tovább javultak életkörülményeink. A fejlődésben benne van valamennyi ország- gyűlési képviselőnk, a megyei, járási és a községi tanácstagok áldozatos, lelkiismeretes munkája. Az új választásoktól az eddigi politika megerősítését kérjük, annak a programnak elfogadását és megerősítését, amely dolgozó népünk és megyénk dolgozóinak további felemelkedését szolgálja — mondotta dr. Ladányi József, majd beszéde végén utalt az SZKP XXIV. kongresszusára. — Számunkra, a szocialista táborba tartozó, a szocializmus magasabb színvonalon történő építésének céljait maga elé tűző Magyarország dolgozói számára különös jelentősége van az SZKP XXIV. kongresszusán elhangzó és elhangzott javaslatoknak, célkitűzéseknek, hisz szoros és megbonthatatlan szövetségünk a Szovjetunióval, az egyenlőség és kölcsönösség alapján kialakult és mind termékenyebbé váló együttműködésünk az élet szinte minden területén egyik feltétele, alappillére országépítő terveink megvalósulásának. Ügy ünnepelünk igazán Dr. Ladányi József ünnepi beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be: — 1945. április 4-re emlékezve úgy ünnepelünk igazán, ha minden energiánkkal, minden erőnkkel arra törekszünk, hogy a huszonhat éve elnyert lehetőséget népünk, országunk életének felvirágoztatására, jólétünk, gazdagodásunk biztosítására használjuk fel. Ez a munka adhatja meg felszabadulásunk ünnepének Jegigazibb értelmét, méltó tartalmát, s ez jelenti majd e történelmi dátum maradandóságát, rangját jövő nemzedékünknek is. * A Miskolci Nemzeti Színházban rendezett felszabadulási díszünnepség második részében színvonalas művészi műsort adott a Miskolci Szimfonikus Zenekar, melyben közreműködtek a színház művészei is. ÁPRILIS S zép hónap az április. Tavaszi hónap és bár félig a március is az, de április már tényleg az élet megújulását, a természet igazi ébredését hozza. Voltaképpen nem szükségszeni összeesés, hogy országunk, hazánk, népünk felszabadulása is ebben a szép tavaszi hónapban lett végleges. Így történt a hadiesemények tempója miatt, amely ha gyorsabb, akkor márciusban, ha lassúbb, akkor esetleg májusban volna legnagyobb nemzeti ünnepünk. De áprilisban van, a tavaszi hónap negyedik napján, és ez a dátum már a családi ünnepek meghittségével köszönt ránk esztendőről esztendőre. Hallani is a kifogásokat az idén, hogy a naptár rendje miatt ez a nagy nemzeti ünnep történetesen vasárnapra esik, dehát ilyesmi előfordul, mit lehet tenni: tudomásul kell venni. Hagyomány már április negyediké, ha újkori hagyomány is. És ezzel kapcsolatban eszébe jut az embernek egy jóval régebbi hagyomány. Sárgult lapu kalendáriumot lapozgatva, kiderül, hogy egykor a hónapokat másképpen is számon tartották. Így például áprilist Szent György hónapjaként emlegették. Mégpedig azért, mert ebben a hónapban van György napja, amelytől az ország déli részén az igazi tavaszkezdetet, a jó idő al- . landósulását számítják. A szegedi gyermekmondóka szerint: „Süss föl nap. Szent György nap, kertünk alatt egy kisbárány majd mögfagy.” Az általánosabb a Szent György napjára mégsem ez a hiedelem, hanem egy nagyon is valóságos hagyomány. Mindenütt az országban ezen a napon szegődtek el a szegények urasági szolgálatba, házi vagy gazdasági munkásnak, béresnek, inasnak, juhásznál!, kocsisnak, napszámosnak, sommásnak. Erre városi ember már aligha emlékszik, falun is csali az idősebbek. Pedig hányszor lehetett hallani anodem éttermekben is dalosabb kedvű borozó vendégektől, hogy „beszegődtem Tarnócára bojtárnak”. Ugyan kinek jut eszébe, hogy ennek a nótának a második strófája így szól: „Szent György napján jönnek értem szekérrel, felrakom a tulipános ládámat, furulyámat, subámat.” A fiatal nemzedék már csak az irodalomból — Szabó Páltól, Veres Pétertől — tudja, hogy a szegődmény rendszerint nagyon sovány volt, egy kis pénz, egy kis gabona, tüzelő, bizony megélni belőle eléggé bajos volt. És legfőképpen azért volt szomorú ez a Szent György napi elszegődés, mert akárhogyan is nézzük. szolgasággal járt. Szolgálni kellett az uraságot és ez gyakran megtörte a gerincet, megalázta a férfit, nőt abban, ami pedig mindannyiunknak a legdrágább: az emberi méltóságban. A’ zon a tavaszon, huszonhat esztendővel ezelőtt, a fegyverekkel beköszöntő április volt az első, amelyen a szegényparasztok már nem szolgaságra szegődtek. Nem jött az urasági szekér, hanem a falusi proletárok mentek az urasági földekre, hogy szétosszák maguk között évezredes jussukat. A szép tavaszban, a „fényes szelek” tiszta levegőjében az ország minden táján új mezsgyekarók kerültek a földbe, megkezdődött a nagy történelmi igazságtétel, a földreform. Bizony, mindez régen volt, azóta új generációk születtek és nőttek fel, majd váltak felnőtt fejjel gondolkodó és dolgozó állampolgárokká. Manapság mások az örömök és a gondok, más az élet: talán kevésbé romantikus, inkább nyugodtabb és minden tekintetben kedvező az alkotó munkához. Alikor a jelszó az volt, hogy harc a demokratikus Magyarországért. Ma az, hogy munka, jobb és felelősebb munka a szocialista Magyarországért. Történelmünk mélypont járói, a második világháború végnapjainak időszakától időben messze, or- szágépitésben, gazdasági, társadalmi, politikai értelemben magas szintre jutottunk. Elégedettek mégsem vagyunk, nem is lehetünk, mert nemezti programunkban a még magasabb szint elérése szerepel. nemzeti programot lakosságunk cselekvőén helyesli; ezt bizonyította tettekkel és hitet tesz mellette április 25-én is, amikor — egy nappal Szent György nap után — minden bizonnyal ismét a szabadság, a szocializmus ügyéhez szegődik el, megújítva bizalmát új hagyományaink iránt. Felszabadulásunk évfordulója alkalmából Ünnepség, Sietések átadása a megyei tanácson Tegnap, április 3-án déli 12 órakor Miskolcon, a megyei tanács házának dísztermében ünnepélyesen megemlékeztek hazánk felszabadulásának 26. évfordulójáról. Ez alkalommal került sor az Elnöki Tanács által adományozott Munkaérdemrenú- fokozatok, valamint több miniszteri kitüntetés átadására is. Részt vett az ünnepélyes aktuson dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei Ünnepség ífsdon Koszorúzás a Hősök terén Eseménydús volt április 3. tenepi programja Özdon. ■ Ózdi Kohászati Üzemek ^ozponti karbantartó üze- ri -<jne!í rendezésében tegnap elelőtt 10 órakor, felszaba- .Wásunk 26. éve címmel ki- ojhtás nyílt a Liszt Ferenc Művelődési Központban. A ^állítást Bokor Sándor,, a Karbantartó gyárrészleg KISZ .sucstitkára nyitótta meg. .követően, délután 14 J’akor a város és az üzem Jirsadalmi, politikai szerveiül vezetői és a fegyveres -l olt képviselői megkoszorúz- i „ a Hl. kerületi szovjet nősök síremlékét, majd dél- h 1 17 órákor az új Felsza- adulas téren rendeztek ko- oruzási ünnepséget, melyet követően sor került az új KISZ-tagok fogadalomtélele- re. Este 6 órai kezdettel hazánk felszabadulásának 26 évfordulója alkalmából díszünnepséget rendeztek a Liszt Ferenc Művelődési Közponi színháztermében. Ünnepi be. szedet dr. Lovas Lajos, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának osztályvezetője mondott. Ezt követően Juhász György, az Ózdi városi Pártbizottság első titkára köszöntötte felszabadulásunk alkalmából a kitüntetett dolgozókat.. A díszünnepséget követően Az ember tragédiája című színművet mutatták be, az Állami Déryné Színház előadásában. Hazánk felszabadulásának 26. évfordulója tiszteletére szerte az országban ünnepségsorozat kezdődött. Miskolcon megkoszorúzták a szovjet hősök emlékműveit. Szombaton délelőtt 10 órakor a megyei, a járási és a városi pártbizottságok, a megyei, a járási, a városi tanácsok, a fegyveres testületek, a szakszervezet, a KISZ és a népfront vezetői helyezték cl a hála és, megemlékezés koszorúit Miskolcon, a Hősök terén levő emlékmű talapzatán. Képünkön: a pártbizottságok első titkárai a koszorúzás! ünnepségen pártbizottság első titkára, dr. Ladányi József, a megyei tanács vb-ekiöke, Tóth József, az SZMT vezető titkára. Az elmúlt huszonhat esztendő eredményeit, hazánk e történelmi dátumának jelentőségét Bárczi Bélai a megyei lanács vb-elnökhelyettese méltatta rövid, ünnepi megemlékezésben. Ezután került sor a kitüntetések átadására. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munkaérdemrend arany fokozatát adományozta dr. B,ohá.cs Gyulának, a megyei lanács vb igazgatási osztálya vezetőjének. Ugyancsak tegnap délben adták át a tanácsi munkában. a társadalmi és a gazdasági élet különböző területein példamutatóan helytálló dolgozóknak a miniszteri kitüntetéseket, és a tanácsi kiváló dolgozó kitüntetést. Valamennyi kitüntetést di\ Ladányi József, a megyei tanács vb-elnöke nyújtotta át. * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 26. évfordulója alkalmából. eredményes munkájuk elismeréséül Papp Józsefnek, a tiszakészi Tisza- menti Tsz elnökének, Simkó Istvánnak, az Ózdi Kohászati Üzemek előhengerész szocialista brigádvezetőjének, valamint Síigár Andornak, az Északmagyarországi RÖVI- KÖT igazgatójának ugyancsak a Munkaérd cmr end arany fokozata kitüntetést adományozta. Borsodból harminckilencen a Munka érdemrend, ezüst fokozatát. negyvennyolcán pedig a Munkaérdemrend bronz fokozatát vették át az évforduló alkalmából.
