Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-29 / 100. szám
1971, április 29., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Láuyokat, asszonyokat kérdeztünk: Egyen jogúak-e a nők? Alkotmányunk ugyanolyan jogokat biztosít a nőknek, mint a férfiaknak. A nők egyenjogúsága ennek ellenére izgalmas téma, s még sokáig az lesz, mert a gyakorlatban, az üzemekben, vagy akár a családi életben a legritkábban érvényesül a szó igazi értelmében vett egyenjogúság. Bizonyítja ezt, bogy a X. pártkongresszus is kiemelten foglalkozott a nők helyzetével, egyenjogúságával. Riportunkban lányokat, asszonyokat kérdeztünk meg, hogy ők, a témában legilletékesebbek, hogyan vélekednek, egyenjogúak-e a nők? Első riportalanyunk harminc éven , aluli fiatalasz- szony. Gimnáziumban érettségizett, s most közgazdasági technikumi különbözeti re hészül. Keserűen válaszol. — Tudja, egy idő óta csak mosolygok, amikor a nemzetközi nőnapon köszön- Lenek, .s az egyenjogúságról beszélnek a férfiak, flem, hem a családban van probléma. minden munkát közösen végzünk a férjemmel. Egy éve új, könyvelői, sta- tiszitikusi munkakörbe kerültem. Elődöm férfi voll., csaknem két és fél ezer forinttal ment nyugdíjba. Ami - kor elvállaltam a munkakört, azt mondták, s jogosan, hogy' ilyen fizetésre egyelőre ne számítsak, mert. kezdő vagyok. Három hónap múlva azonban a főnököm kertelés nélkül kijelentette, hogy maximum ezerkettői, kaphatok, meri, no vagyok, k ugyanezért, a munkáért elődöm is csak azért kapott többet, mert családfenntartó. Mit tehetek? ■ Emiék éppen az eflenke- ; tejéit mondja következő riportalanyunk, aki tizenhárom évig technikusi munkakört látott el egy nagyüzemben. — Nem panaszkodtam soha a fizetésemre. 13 év után megkerestem az ezer- hatszázat. Női kollégáimhoz viszonyítva ez megbecsülésnek számított. 'Erkölcsileg is elismerték a munkámat. Csak akkor lepődtem meg, amikor a helyembe ugyanolyan végzettségű, de sokkal kisebb üzemi gyakorlattal rendelkező fiatalember került és rögtön 2200 forint fizetést kapott. S hogy meg érdekesebb legyen, az az asszony, aki a fiatalember helyére .,lépett”, csak 1-100 forint fizetést kapott, noha amíg férfiakkal töltötték be ezt a munkakört, minimum kétezer volt a fizetés. Mintha nem is a munkát, csak az emberek neméi vennék figyelembe a iapítá.sakor. fizetés megál'“líill W WMßflKp Marika két éve került ki az iskolapadból, egy nagyüzem . bérelszámolója. Mint 'nóiul ja munkájával, s fizetésével egyelőre elégedett. — ! legyen vélekedik az' egyé: ijogúsúgr ■ól ? — Ilyen r Ovid idő alatt 'bég nem gyüjlheUem lúl sok l a i) as 7. la 1 a i o 1;. N álunk, ultim ii apu 1 évét néz. mi anyu val mosogatunk, lakaritunk A szobában lehelőlei; ulyiiiíko >r takarítunk, Hiúik or még nincs műsor, hogy aput ii v- zavarjuk. A niuni uilielvcn ’ ! Több mint húsz; in vagyu nk nők, csali a fő II Öl férfi. Ez először fel sem unt. üe akárhány iro«lába nyitottam be, a sok asszony között mindenhol volt egy férfi, a vezető. Később megtudtam, hogy a főnöknek nincs magasabb iskolai végzettsége, mint az asszonyok közül soknak. Nem hiszem, hogy a nők közül senki se lenne alkalmas vezetőnek. Pedig véleményem szerint a nők problémáját csak egy másik nő értheti meg igazán. Készült már nem egy felmérés a nők aranyáról a vezetésben és a nők fizetéséről, s ezzel mintha ki is merült volna a velünk való törődés. — Egyenjogúság ? Tudja miből áll az én életem? Első műszak az üzemben, a. második és a harmadik otthon. Főzök, mosók, takarítok, sok munka van a lakással, ha az ember azt akarja, hogy rendben legyen. Férjem jobbik esetben olvas, vagy tévét néz, máskor meg iszik. Amikor részeg, minden, ok nélkül ver. Ki véd meg? A szomszédok nem avatkoznak be, a hatóság sem, mert házastársaikra tartozik, amíg nincs eleiveszélyes fenyegetés... Az alig negyvenéves asz- szony megadóan legyint. — Már sokszor akartam változtatni az életemen. De albérletben sem élhetek életem végéig, Ids fizetésből lx?dig nem egyszerű újra kezdeni az életet. Rossz csillag alatt születtem, ennyi az egész. A negatív példák mellett számos pozitívat is említhetnék, hiszen ismeretes, hogy évről évre egyre több nő kap helyet a vezetésben, a vállalatok egyre jobban elismerik és megbecsülik az asszonyok munkáját. Utolsó riportalanyunk is felelős beosztásban dolgozik, noha aJig múlt harmincéves. — Minden vonatkozásban cg,yenjogúnak érzem magam. Azért erezhetem így, mert a környezetemben, a munkahelyen, vagy a családban senki se érezteti, hogy „csak” nő vagyok. A munkám után ítélnek meg. Nem vagyok pesszimista, de véleményem szerint ahhoz, hogy ez mindenhol így legyen természetes, még sok idő kell. A szemléletváltozás eleg lassan megy. Persze bosszantó dolgok azért akadnak. Hogy mást ne említsek, a feleség után nem illetik meg ugyanazok a jogok, kedvezmények. a férjet, mini; fordítva. Például kedvezményes, íélórú vasúti igazolvány a férj után jár a törvényes feleségnek, ha viszont a feleség dolgozik olyan beosztásban, a férje nem részesülhet a kedvezményben. Ez egyébként több mint bosz- ssantó. Van, s még sokáig lesz dolgunk bőven a női egyenjogúság ügyében, biztató azonban, hogy a vállalatok is mind többet tesznek ennek érdekében; Tóth István Korszerűsítették. a némahegyi kőbányát 5* íteSfi “?yík" :Mm Az Észak magyarországi Kőbánya Vállalat némabegy] üzemét az elmúlt, érben korszerűsítették. Hatvan ember munkáját ma négy ember végzi modern rakodógép és dömperek segítségével, A kézi fejtés helyett robbantással termelik ki a követ, és robbantással aprítják lel a .megmaradó nagyobb darabokat is. Képünkön: Csomós Pál és Rinda József előkészítik a robbanótöltet helyét Egymillió ember munkaideje A népgazdaságban hozzávetőleg egymillió ember munkaidejét köti le az anyagmozgatás. A gazdaságirányítás új rendszere egyre inkább ráirányítja a vállalatok figyelmét az anyagmozgatás gépesítéséből rejlő, jórészt, még kihasználatlan lehetőségekre. Ugrásszerűen fejlődött az anyagmozgató gépek felhasználása, bővült a hazai gyártmányválaszték. A Hajtómű- és Felvonógyár például angol licenc alapján gyárt korszerű konvejorokat, jövőre már 115 kilométer hosszúságban. A Magyar Hajó- és Daru gyár egyre nagyobb mennyiségben állít elő konténereket, Zalaegerszegen 100 millió formt« beruházással épül száürtő- gépgyár. A fejlesztések nyomón rövid idő alatt mintegy 300 millió forinttal növekszik a jelenlegi évi 1,5 milliárd forintos hazai szállá tógépgyáf- tás. Az ilyen gépek importja a KGST-onszágofebdl ugyancsak ugrásszerűen fejlődött. r Elüzem-ünnepség Sajószentpéteren Immár negyedszer gyűltek össze a Borsodi Szénbányák Bükkaljai Bányaüzemének dolgozói élüzem-ünnepségük- re Sajószentpéteren, a Petőfi Sándor Művelődési Központban. A zsúfolásig megtelt művelődési házban egyenruhás úttörők köszöntötték virággal az elnökség Haragban a faluval — Helyszíni szabálysértési tárgyalást tartunk. Kéreon, a tapasztalt hibákkal, szabálytalanságokkal kapcsolatosan mondja el védekezését... A térképen még aligha szereplő új kisközség Újharangod óiész-boltjábau hangzanak el e hivatalos szavak. B. )., a megyei tanács kereskedelmi felügyelőségének főelőadója láthatólag olyan büntetést szándékszik adni, amely pontot tesz a panaszos hibasorozatokra. Kérdés, hogy a 3000 forintos pénzbírság megjavítja-e a kis közösség és a boltvezető kapcsolatának további alakulását, liiszol gains helyett verés? Taggyűlést tart a KISZ. A tanácselnök kevesli az ifjak számát. — Hol vannak a többiek? — Harkányba mentek bevásárolni. A településen ma is sokan ezt. mondják keserűen : — Engem itt nem szolgainak ki. — Honnan szerzik be az árut? — Szerencsről, Geszteiyből, vagy éppen Miskolcról. A panaszok eljutottak a Bocs es Vidéke ÁFÉSZ vezetőihez, ahová e bolt tar toraik F. S. csoportvezető ilyen lezser választ küldött az illetékes tanácsszervhez. „... A bej elöntéseknek megfelelő árdrágítást állapítottam meg.” Hogy mi volt ez az árdrágítás, s mennyiben vonták felelősségre a boltvezetőt, az az iratokból nem derül ki. A községből több ember jött be panaszával szerkesztőségünkbe. Elég a legutóbbi eset. A választással kapcsolatosan HNF-gyűlésl tartottak. Cz. L>. üzemi dolgozó szóvá tette, hogy a boltban rossz a kiszolgálás, nincs elég áru, sokszor többet fizettetnek, becsapják a vevőket. A bíráló ezután, „meggondolatlanul” bement az üzletbe. A boltvezető férje nekiesett, hogy mer ezek után a boltba bemenni. A boltvezető K. S.-né pedig kiverte a vevőt az üzletből. K. S.-né arrogáns magatartására jellemző, hogy vizsgálatunk során nem volt hajlandó megmagyarázni tettének okát, csak gunyorosan ismételgette: — Ügy van minden, ahogy a panaszos előadta, nem? És — ez szemléletét, jellemzi: — többször hangoztatta, hogy akire ö haragszák, altit utál, azt nem szolgaija ki. Jobb. ha az ilyen vevőt nem a férje, hanem ő veri kg az üzletből (71). P. Howard regényeiben lehet. ehhez hasonlóan elriasztó külsejű helyiségekről olvasni. A koszos ablakok erősen el vannak íüggönyüzve. A lámpa sápadt fényénél alig lehet, a vásárlók arcát és az árut megkülönböztetni. Ronílot I zöldség, .rothadó alma, a pulton száradó narancs, a polcokon gyanúsan réginek tűnő konzervek. A poharak — mert az üzlet italbolt, is — piszkosait, az ajtó szinte ragad. A raktár elhanyagolt Nyitott ládában első osztályúnak titulált kormos, poros liszt. — Hentesárut nem árulnak? A kérdésre élesen vág vissza az asszony. — Ezt is panaszolták? Mondják meg annak, aki panaszkodik: ha én tudok sertést hizlalni, hizlaljon ő is. Hentesáru nincs, de van csempészett külföldi műanyag szatyor, original csomagolású külcsköteg, 55 kiló kukorica, amelynek eredetét K. S.-né néni tudja igazolni. Súly csonkítás, árdrágítás és,.. A csinos, karcsú lány ep pen kifordulna az üzletből. — Megkérném... A saját erdőkében — állítja meg udvariasan a kereskedelmi fel ügyelöseg embere. Kiderül, hogy K. S.-né a vevőnek 19 cikk vásárlásánál 10 forint 15 fillérrel számolt többet. Az árukat ki kell pótolnia, mert minden csomagból 1—2 dekagramm lnányzott. A mérleg egyébként egy dekát „siet”, így a vevő minden mérésnél egy dekával kevesebbet kap. — Mióta siet a mérleg? — Négy éve — ismeri el a boltvezető, és gyorsan hozzáteszi: — a bocsi ÁFÉSZ több vezetője is tud róla, de nem intézkedett. A súlyok piszkosak, s X-eltek. Ki kelleti: volna már vonni őket a forgalomból. Mit tesznek ? Az alig két évtizede alakult: településen egykori cselédek, s azok gyermekei laknak. A felnőtt lakosság egy- hannadá a gyárakba jár dolgozni. magába szívja a munkásöntudatot, a kultúra iránti sóvárgást. A lakások nagy részében, tv, igen sokban mosógép van. Nagyon szeretnének egy kultúrhelyiséget, van ugyan egy elhanyagolt helyiség abban az épületben, ahol a bolt van. Sem ez, sem a bolt nem felel meg ma már az igényeknek. Újharangod lakói joggal várják: korszerű bolt, s megfelelő kultúrhélyiség álljon rendelkezésükre. Es száműzni kell innen a hibás szemléletű. a, kultúrálatlan, az emberek önérzetét sértő hangnemet is! Csorba Barna tagjait. Kocsis Ferenc szib- 1 itkár megnyitó szavai után Jani Gyula, a Bükkaljai Bányaüzem igazgatója mondott ünnepi beszédet Bevezetőjében vázolta az üzem koüek- t.íyájának munkáját az elmúlt öt esztendőben. Az elmúlt évi kiemelkedő munka jellemzőjeként hangsúlyozta, hogy az üzem 60 ezer tonna szenet adott terven felül a népgazdaságnak. A kedvezőtlen geológiai körülmények ellenére is tovább növekedett a termelékenység, és csökkent a szén kitermelésének önköltsége. Ez elsősorban a műszaki fejlesztésnek, a jó munkaszervezésnek, a szocialista munkaversenynék, a szocialista brigádmozgalomnak köszönhető. Az elmúlt évben a 71 bányász- kollektíva mintegy 1100 tagja nagyban hozzájárult a kiemelkedő eredmény eléréséhez, az élüzem cím megszerzéséhez. Az ünnepi beszéd után az üzem igazgatója a kiemelkedő munkát végző bányászoknak, brigádoknak kiváló dolgozó oklevelet, jelvényt adott át. Heten kaplak miniszteri kitüntetést, 89-en kiváló dolgozó oklevelet, illetve jelvényt, és 80-an külön pénzjutalmat. Az élüzem címről szóló oklevelet Monos János, a Borsodi Szénbányák igazgatója adta át ünnepi köszöntő szavak kíséretében. Az oklevélen kívül a Bükkaljai Bá- nyaüzem megkapta a vállalat I. helyezett élüzemének járó vándorzászlaját is. A megyei pártbizottság nevében Dojcsálc János elvtárs, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára köszöntötte a bükkaljai bányászokat. és kívánt sikere két a jövőben is.
