Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-29 / 100. szám

1971, április 29., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Láuyokat, asszonyokat kérdeztünk: Egyen jogúak-e a nők? Alkotmányunk ugyanolyan jogokat biztosít a nőknek, mint a férfiaknak. A nők egyenjogúsága ennek ellenére izgalmas téma, s még sokáig az lesz, mert a gyakorlatban, az üzemekben, vagy akár a családi életben a legritkábban érvénye­sül a szó igazi értelmében vett egyenjogúság. Bizonyítja ezt, bogy a X. pártkongresszus is ki­emelten foglalkozott a nők helyzetével, egyenjo­gúságával. Riportunkban lányokat, asszonyokat kérdeztünk meg, hogy ők, a témában legilletéke­sebbek, hogyan vélekednek, egyenjogúak-e a nők? Első riportalanyunk har­minc éven , aluli fiatalasz- szony. Gimnáziumban érett­ségizett, s most közgazdasá­gi technikumi különbözeti re hészül. Keserűen vála­szol. — Tudja, egy idő óta csak mosolygok, amikor a nemzetközi nőnapon köszön- Lenek, .s az egyenjogúságról beszélnek a férfiak, flem, hem a családban van prob­léma. minden munkát közö­sen végzünk a férjemmel. Egy éve új, könyvelői, sta- tiszitikusi munkakörbe ke­rültem. Elődöm férfi voll., csaknem két és fél ezer fo­rinttal ment nyugdíjba. Ami - kor elvállaltam a munka­kört, azt mondták, s jogo­san, hogy' ilyen fizetésre egyelőre ne számítsak, mert. kezdő vagyok. Három hónap múlva azonban a főnököm kertelés nélkül kijelentette, hogy maximum ezerkettői, kaphatok, meri, no vagyok, k ugyanezért, a munkáért elődöm is csak azért kapott többet, mert családfenntar­tó. Mit tehetek? ■ Emiék éppen az eflenke- ; tejéit mondja következő ri­portalanyunk, aki tizenhá­rom évig technikusi munka­kört látott el egy nagyüzem­ben. — Nem panaszkodtam so­ha a fizetésemre. 13 év után megkerestem az ezer- hatszázat. Női kollégáimhoz viszonyítva ez megbecsülés­nek számított. 'Erkölcsileg is elismerték a munkámat. Csak akkor lepődtem meg, amikor a helyembe ugyan­olyan végzettségű, de sokkal kisebb üzemi gyakorlattal rendelkező fiatalember ke­rült és rögtön 2200 forint fizetést kapott. S hogy meg érdekesebb legyen, az az asszony, aki a fiatalember helyére .,lépett”, csak 1-100 forint fizetést kapott, noha amíg férfiakkal töltötték be ezt a munkakört, minimum kétezer volt a fizetés. Mint­ha nem is a munkát, csak az emberek neméi vennék figyelembe a iapítá.sakor. fizetés megál­'“líill W WMßflKp Marika két éve került ki az iskolapadból, egy nagy­üzem . bérelszámolója. Mint 'nóiul ja munkájával, s fize­tésével egyelőre elégedett. — ! legyen vélekedik az' egyé: ijogúsúgr ■ól ? — Ilyen r Ovid idő alatt 'bég nem gyüjlheUem lúl sok l a i) as 7. la 1 a i o 1;. N álunk, ultim ii apu 1 évét néz. mi anyu val mosogatunk, laka­ritunk A szobában lehelő­lei; ulyiiiíko >r takarítunk, Hiúik or még nincs műsor, hogy aput ii v- zavarjuk. A niuni uilielvcn ’ ! Több mint húsz; in vagyu nk nők, csali a fő II Öl férfi. Ez először fel sem unt. üe akárhány iro­«lába nyitottam be, a sok asszony között mindenhol volt egy férfi, a vezető. Ké­sőbb megtudtam, hogy a fő­nöknek nincs magasabb is­kolai végzettsége, mint az asszonyok közül soknak. Nem hiszem, hogy a nők közül senki se lenne alkal­mas vezetőnek. Pedig véle­ményem szerint a nők prob­lémáját csak egy másik nő értheti meg igazán. Készült már nem egy felmérés a nők aranyáról a vezetésben és a nők fizetéséről, s ezzel mint­ha ki is merült volna a ve­lünk való törődés. — Egyenjogúság ? Tudja miből áll az én életem? El­ső műszak az üzemben, a. második és a harmadik ott­hon. Főzök, mosók, takarí­tok, sok munka van a la­kással, ha az ember azt akarja, hogy rendben le­gyen. Férjem jobbik esetben olvas, vagy tévét néz, más­kor meg iszik. Amikor ré­szeg, minden, ok nélkül ver. Ki véd meg? A szomszé­dok nem avatkoznak be, a hatóság sem, mert házastár­saikra tartozik, amíg nincs eleiveszélyes fenyegetés... Az alig negyvenéves asz- szony megadóan legyint. — Már sokszor akartam változtatni az életemen. De albérletben sem élhetek éle­tem végéig, Ids fizetésből lx?dig nem egyszerű újra kezdeni az életet. Rossz csil­lag alatt születtem, ennyi az egész. A negatív példák mellett számos pozitívat is említ­hetnék, hiszen ismeretes, hogy évről évre egyre több nő kap helyet a vezetésben, a vállalatok egyre jobban elismerik és megbecsülik az asszonyok munkáját. Utolsó riportalanyunk is felelős be­osztásban dolgozik, noha aJig múlt harmincéves. — Minden vonatkozásban cg,yenjogúnak érzem magam. Azért erezhetem így, mert a környezetemben, a munka­helyen, vagy a családban senki se érezteti, hogy „csak” nő vagyok. A munkám után ítélnek meg. Nem vagyok pesszimista, de véleményem szerint ahhoz, hogy ez min­denhol így legyen természe­tes, még sok idő kell. A szemléletváltozás eleg las­san megy. Persze bosszantó dolgok azért akadnak. Hogy mást ne említsek, a feleség után nem illetik meg ugyan­azok a jogok, kedvezmé­nyek. a férjet, mini; fordít­va. Például kedvezményes, íélórú vasúti igazolvány a férj után jár a törvényes feleségnek, ha viszont a fe­leség dolgozik olyan beosz­tásban, a férje nem része­sülhet a kedvezményben. Ez egyébként több mint bosz- ssantó. Van, s még sokáig lesz dolgunk bőven a női egyenjogúság ügyében, biz­tató azonban, hogy a válla­latok is mind többet tesz­nek ennek érdekében; Tóth István Korszerűsítették. a némahegyi kőbányát 5* íteSfi “?yík" :Mm Az Észak magyarországi Kőbánya Vállalat némabegy] üze­mét az elmúlt, érben korszerűsítették. Hatvan ember mun­káját ma négy ember végzi modern rakodógép és dömpe­rek segítségével, A kézi fejtés helyett robbantással termelik ki a követ, és robbantással aprítják lel a .megmaradó na­gyobb darabokat is. Képünkön: Csomós Pál és Rinda Jó­zsef előkészítik a robbanótöltet helyét Egymillió ember munkaideje A népgazdaságban hozzá­vetőleg egymillió ember munkaidejét köti le az anyagmozgatás. A gazdaságirányítás új rendszere egyre inkább rá­irányítja a vállalatok figyel­mét az anyagmozgatás gépe­sítéséből rejlő, jórészt, még kihasználatlan lehetőségekre. Ugrásszerűen fejlődött az anyagmozgató gépek felhasz­nálása, bővült a hazai gyárt­mányválaszték. A Hajtómű- és Felvonógyár például angol licenc alapján gyárt korsze­rű konvejorokat, jövőre már 115 kilométer hosszúságban. A Magyar Hajó- és Daru gyár egyre nagyobb mennyiségben állít elő konténereket, Zala­egerszegen 100 millió formt« beruházással épül száürtő- gépgyár. A fejlesztések nyomón rö­vid idő alatt mintegy 300 millió forinttal növekszik a jelenlegi évi 1,5 milliárd fo­rintos hazai szállá tógépgyáf- tás. Az ilyen gépek import­ja a KGST-onszágofebdl ugyancsak ugrásszerűen fej­lődött. r Elüzem-ünnepség Sajószentpéteren Immár negyedszer gyűltek össze a Borsodi Szénbányák Bükkaljai Bányaüzemének dolgozói élüzem-ünnepségük- re Sajószentpéteren, a Pető­fi Sándor Művelődési Köz­pontban. A zsúfolásig meg­telt művelődési házban egyenruhás úttörők köszön­tötték virággal az elnökség Haragban a faluval — Helyszíni szabálysértési tárgyalást tartunk. Kéreon, a tapasztalt hibákkal, szabály­talanságokkal kapcsolatosan mondja el védekezését... A térképen még aligha szereplő új kisközség Újha­rangod óiész-boltjábau hang­zanak el e hivatalos szavak. B. )., a megyei tanács keres­kedelmi felügyelőségének fő­előadója láthatólag olyan büntetést szándékszik adni, amely pontot tesz a panasz­os hibasorozatokra. Kérdés, hogy a 3000 forintos pénzbír­ság megjavítja-e a kis kö­zösség és a boltvezető kap­csolatának további alakulá­sát, liiszol gains helyett verés? Taggyűlést tart a KISZ. A tanácselnök kevesli az ifjak számát. — Hol vannak a többiek? — Harkányba mentek be­vásárolni. A településen ma is so­kan ezt. mondják keserűen : — Engem itt nem szolgai­nak ki. — Honnan szerzik be az árut? — Szerencsről, Geszteiyből, vagy éppen Miskolcról. A panaszok eljutottak a Bocs es Vidéke ÁFÉSZ veze­tőihez, ahová e bolt tar toraik F. S. csoportvezető ilyen le­zser választ küldött az ille­tékes tanácsszervhez. „... A bej elöntéseknek megfelelő árdrágítást állapí­tottam meg.” Hogy mi volt ez az árdrá­gítás, s mennyiben vonták felelősségre a boltvezetőt, az az iratokból nem derül ki. A községből több ember jött be panaszával szerkesz­tőségünkbe. Elég a legutóbbi eset. A választással kapcsolato­san HNF-gyűlésl tartottak. Cz. L>. üzemi dolgozó szóvá tette, hogy a boltban rossz a kiszolgálás, nincs elég áru, sokszor többet fizettetnek, becsapják a vevőket. A bí­ráló ezután, „meggondolatla­nul” bement az üzletbe. A boltvezető férje nekiesett, hogy mer ezek után a bolt­ba bemenni. A boltvezető K. S.-né pedig kiverte a vevőt az üzletből. K. S.-né arrogáns magatar­tására jellemző, hogy vizsgá­latunk során nem volt haj­landó megmagyarázni tetté­nek okát, csak gunyorosan is­mételgette: — Ügy van minden, ahogy a panaszos előadta, nem? És — ez szemléletét, jel­lemzi: — többször hangoz­tatta, hogy akire ö haragszák, altit utál, azt nem szolgaija ki. Jobb. ha az ilyen vevőt nem a férje, hanem ő veri kg az üzletből (71). P. Howard regényeiben le­het. ehhez hasonlóan elriasztó külsejű helyiségekről olvasni. A koszos ablakok erősen el vannak íüggönyüzve. A lám­pa sápadt fényénél alig lehet, a vásárlók arcát és az árut megkülönböztetni. Ronílot I zöldség, .rothadó alma, a pul­ton száradó narancs, a pol­cokon gyanúsan réginek tű­nő konzervek. A poharak — mert az üzlet italbolt, is — piszkosait, az ajtó szinte ra­gad. A raktár elhanyagolt Nyitott ládában első osztályú­nak titulált kormos, poros liszt. — Hentesárut nem árul­nak? A kérdésre élesen vág vissza az asszony. — Ezt is panaszolták? Mondják meg annak, aki pa­naszkodik: ha én tudok ser­tést hizlalni, hizlaljon ő is. Hentesáru nincs, de van csempészett külföldi műanyag szatyor, original csomagolású külcsköteg, 55 kiló kukorica, amelynek eredetét K. S.-né néni tudja igazolni. Súly csonkítás, árdrágítás és,.. A csinos, karcsú lány ep pen kifordulna az üzletből. — Megkérném... A saját erdőkében — állítja meg ud­variasan a kereskedelmi fel ügyelöseg embere. Kiderül, hogy K. S.-né a vevőnek 19 cikk vásárlásánál 10 forint 15 fillérrel számolt többet. Az árukat ki kell pótolnia, mert minden csomagból 1—2 deka­gramm lnányzott. A mérleg egyébként egy dekát „siet”, így a vevő minden mérésnél egy dekával kevesebbet kap. — Mióta siet a mérleg? — Négy éve — ismeri el a boltvezető, és gyorsan hoz­záteszi: — a bocsi ÁFÉSZ több vezetője is tud róla, de nem intézkedett. A súlyok piszkosak, s X-eltek. Ki kelleti: volna már vonni őket a forgalomból. Mit tesznek ? Az alig két évtizede ala­kult: településen egykori cse­lédek, s azok gyermekei lak­nak. A felnőtt lakosság egy- hannadá a gyárakba jár dol­gozni. magába szívja a mun­kásöntudatot, a kultúra irán­ti sóvárgást. A lakások nagy részében, tv, igen sokban mo­sógép van. Nagyon szeretné­nek egy kultúrhelyiséget, van ugyan egy elhanyagolt helyi­ség abban az épületben, ahol a bolt van. Sem ez, sem a bolt nem felel meg ma már az igényeknek. Újharangod lakói joggal várják: korszerű bolt, s meg­felelő kultúrhélyiség álljon rendelkezésükre. Es száműz­ni kell innen a hibás szem­léletű. a, kultúrálatlan, az emberek önérzetét sértő hangnemet is! Csorba Barna tagjait. Kocsis Ferenc szib- 1 itkár megnyitó szavai után Jani Gyula, a Bükkaljai Bá­nyaüzem igazgatója mondott ünnepi beszédet Bevezetőjé­ben vázolta az üzem koüek- t.íyájának munkáját az el­múlt öt esztendőben. Az el­múlt évi kiemelkedő munka jellemzőjeként hangsúlyozta, hogy az üzem 60 ezer tonna szenet adott terven felül a népgazdaságnak. A kedve­zőtlen geológiai körülmények ellenére is tovább növeke­dett a termelékenység, és csökkent a szén kitermelésé­nek önköltsége. Ez elsősor­ban a műszaki fejlesztésnek, a jó munkaszervezésnek, a szocialista munkaversenynék, a szocialista brigádmozga­lomnak köszönhető. Az el­múlt évben a 71 bányász- kollektíva mintegy 1100 tag­ja nagyban hozzájárult a ki­emelkedő eredmény elérésé­hez, az élüzem cím megszer­zéséhez. Az ünnepi beszéd után az üzem igazgatója a kiemelke­dő munkát végző bányászok­nak, brigádoknak kiváló dol­gozó oklevelet, jelvényt adott át. Heten kaplak mi­niszteri kitüntetést, 89-en ki­váló dolgozó oklevelet, illet­ve jelvényt, és 80-an külön pénzjutalmat. Az élüzem címről szóló oklevelet Monos János, a Borsodi Szénbányák igazga­tója adta át ünnepi köszöntő szavak kíséretében. Az okle­vélen kívül a Bükkaljai Bá- nyaüzem megkapta a válla­lat I. helyezett élüzemének járó vándorzászlaját is. A megyei pártbizottság nevében Dojcsálc János elv­társ, az MSZMP Borsod me­gyei Bizottságának titkára köszöntötte a bükkaljai bá­nyászokat. és kívánt sikere két a jövőben is.

Next

/
Thumbnails
Contents