Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-18 / 91. szám

1971. óprilis 18., vasárnap ÉSZAK.MAGVARORSZAG 3 A vállalati tervek és a műszaki értelmiség A több vállalatnál meg­tartott FMKT tanács­kozások egyik közös Jellemvonása volt, hogy azo- Jon a korábbinál is nagyobb hangsúlyt kapott a műszaki értelmiség felelőssége, a vál­lalati tervek készítésében es Megvalósításában vállalt sze­repe. Es, bár ezeken a kon­ferenciákon elsősorban a fia­talabbak, a harmincöt éven a lul iák generációja jutott ■s''-óhoz, talán nem túlzás azt Mondani, liogy a fiatalok ■’emcsak a maguk, hanem a 1T|üszaki értelmiség ennél -'■okkal szélesebb rétegeinek •enni akarásáról beszéltek, •gén világosan fogalmaztak például a Diósgyőri Gépgyár- Da,U a fiatalok feladatait ''em lehet a többiekétől el­különíteni, az 1971-es és az ötéves terv elkészítésében, s j! maguk, elé tűzött célok va- loi'aváltásá ban egyformán var munka minden korosz- . *'Ta, a következő években ■gén sok múlik majd a mü- szaki értelmiség helytállá­sán. Valóban nem véletlen, hogy Papjainkban egyre többet Járnak a vállalatok és többet a társadalom is a mű­szaki értelmiségtől. Hiszen -" többek között — arról van Szp, hogy nemcsak már má- Iri meghatározott fel­adatokat kell minél maga- pbb színvonalon teljesíteni, ’pgyis a mérnöknek nem- ’Sak a „hogyanon” kell tör- m a fejét, hanem részit kell ‘'Halnia annak eldöntésében vs: hogy mit gyártson a jö- v°peni ntilyen irányban íej- °djön a vállalat. A IV. ötéves terv legfon­tosabb célkitűzése, hogy fokozzuk a ter­melés, a gazdálkodás haté­konyságát. Hogy ez hányfé- ,6 követelmény egyidejű tel- - Jesitését kívánja meg, azt i tFla fodná valaki hirtelen- oben összps zárni ölni. Tudjuk azonban, hogy általában sokkén lenünk kell a ráfor­dasokat, ésszerűbben, taka- gphosabban kell bánnunk az hbeii munkával éppúgy, (.mt különféle eszközeinkkel, t..Van technológiákat, gyár- v módszereket kell beve­rünk, amelyek segítségé­ig viszonylag olcsón — te­lj}1 a világpiacon verseny- l-f'Pes arakon — gyárthatunk szú SZerű, magas műszaki l^mvonalat képviselő termé­A D1GÉP példájánál ma­radva: már most kiraj- g.,., zolódnak a vállalat új v-Jhlmányszerkezelének kör- ^ .halai. Egyes „kifutott” ter- n ®Kdk gyártásút fokozatosan idv?.wüntetik, ugyankkor a ka0l3en nagyobb szerepet inajd a kovácsolt tér­ti | ■ a hűtőberendezések, mrgoncák, a világpiacon kovácsológépek és t6jl hpari gépek. Ezeknek a fa, ®pztési célkitűzéseknek a taj az°lása, majd később tar- l;,- hi trial való megtöltése el- sjópdlhetetlen a vállalat mű- r6mi gárdájának alkotó köz- krW pködóse nélkül. Maga a a,.;h'eműködés pedig nemcsak Efhos szaktudást, speciális ei'e tokét, hanem korszerű szemléletmódot is követel a műszakiaktól, olyan szemlé­letet, amelyben egyre inkább helyet kap a közgazdasági gondolkodás. Ma az alkotó mérnök számára egye inkább nélkü­lözhetetlen az egyidejűleg műszaki és közgazdasági gon­dolkodás. Miközben azon fá­radozik, hogy a gyárból ki­kerülő termékek műszaki színvonala a lehető legma­gasabb legyen, egy pillanatra sem feledheti, hogy milyen anyagokat kell majd felhasz­nálni, milyen technológiát, mennyi munka befektetését igényli az új termék gyártá­sa. s hogy hogyan térül meg mindez a belföldi, vagy a külföldi értékesítésnél. A készülő vállalati tervek általában arról tanús­kodnak, hogy a borsodi vállalatok jelentős részénél már tért hódított az említett, korszerű szemlélet. A műsza­kiak valóban a vállalati cél­kitűzések egészére figyelnek. Részt kérnek és részt vállal­nak a tervek megfogalmazá­sából, s a tervek szellemében dolgoznak a megvalósításon is. Tudják: a IV. ötéves terv népgazdasági célkitűzéseinek teljesítése a saját vállalatuk sikere nem Ids részben raj­tuk múlik. Azon, hogy mun­kájuk mennyire képes szol­gálni a termelés, a gazdálko­dás hatékonyságának növelé­sét. Flanelt Tibor Vetélkedés 10 mi Ili óért Választunk és szavazunk A Volán Tröszt országos vetélkedőt kezdeményezett a párt X. kongresszusának tisz­teletére. A trösztinek mint­egy 20, a Volán 3. számú Vállalatánál viszont 59(1 négy-négytagú csoport, a dol­gozóknak csaknem 50 száza léka kapcsolódott a vetélke­dőbe. A miskolciak igen alapo­san felkészültek a szellemi tornára. Nagy figyelemmel kísérték a kongresszuson el­hangzottakat, hiszen a vetél­kedő egyik témája a párt X. kongresszusának anyaga, a másik a közlekedési koncep­ciók ismerete, a harmadik az üzemi és a közúti balese­tek elhárításának a módja. A Volán 3-as számú Vál­lalatánál a selejtezők és a vállalati elődöntők már le­zajlottak. 26 csoport jutott be a döntőbe, amelyet a jö­vő héten, április 22-én és 23-án tartanak meg Miskol­con. A borsodiak — a nagy lét­számú részvétel alapján — 10 csoporttal vesznek részt az országos elődöntőben, és a szerepléstől függően a döntő­ben. A tét igen nagy, hiszen a legjobban szereplő csoport vállalata az első helyezés esetén 10 millió, a második és a harmadik helyezett vál­lalata több százezer forintot kap, amelyet szociális és kulturális beruházásokra le­het felhasználni. A választási gyűlések be­fejeztével az országgyűlési és tanácstagi választási elő­készületek végső szakaszá­hoz érkezünk. Április 25-én a szavazásra jogosult állam­polgárok az urnák elé já­rulnak, hogy leadják szava­zatukat és megválasszák az országgyűlést és létrehozzák a helyi tanácsokat. A sza­vazás minden felnőtt korú és választói joggal rendel­kező állampolgár joga és hazafias kötelessége. önmagában az a tény, hogy a szavazás ideje mun­kaszüneti napra — vasár­napra — esik, lehetővé te­szi, hogy a választópolgá­roknak módja legyen az ur­nák elé járulnia, hiszen munkájuk vagy egyéb el­foglaltságuk túlnyomó több­ségüket nem akadályozza jogaik gyakorlásában. A választás órái Választójogi törvényünk úgy intézkedik, hogy a sza­vazás reggel ti órakor kez­dődik és este 6 óráig tart. Ahol a lakosság életkörül - menyei indokolttá teszik, ott a szavazás kezdetének és be­fejezésének időpontján mó­dosítani lehet: kezdődhet a szavazás reggel 5 órakor és a befejezés idejét is meg le­het hosszabbítani este 7 óráig. Az ilyen intézkedés­nek olyan helyeken van ér­telme, ahol folyamatosan termelő üzemben reggel ko­rán vagy a késő délutáni Simon Ferenc c^dása Miskolcon sÍknaP’ április 17-én, Cofj °aton délelőtt Miskol- . megyei pártbizottság '‘üJZf igazgatóságán elő- Sinill es konzultációt tartott Kfc a Ferenc, az MSZMP li^rt|.pplHikai Főiskolá j ának heu, mtési tanszékvezető- tés^ l.ese- A modern veze- hyg J J/l<scnafc alapelvei cí- Vetg .°adáson és az ezt kö- egye( k°nzultáción az esti *l4r»iern és a pártiskola ta- vettek részt. Szőlőnyitás géppel — A Kecskeméti Gépjavító Vállalat pneumatikus szőlőnyító gépet készített. Az MTZ-trak- tor hidraulikájára felszerelhető gép 40 lóerővel fújja le a homokot a lefedett szőlőtőkék­ről. A nehéz kézi munkát igénylő szőlőnyitást hét ember helyett végzi el. Teljesítménye napi két hektár Talpra áll a Tissalúcon Néhány esztendővel ez­előtt a megye legjobb nagy­üzemi gazdaságai közé tar­tozott a tiszalúci Rákóczi Termelőszövetkezet. A fel­felé ívelést, sajnos, hanyat­lás követte, zökkenők vol-' tak a gazdálkodásban, bajok a munkához való viszony­ban. Az elmúlt nagyon ne­héz gazdasági esztendőben azután betetéződött a balsi­ker: jelentős veszteséggel, mérleghiánnyal zártak, ezért szanálni kellett a gazdasá­got. A napokban közgyűlésen vitatta meg a termelőszö­vetkezet, hogyan tudják fel­számolni a hibákat. A sza­nálási bizottság ismertette vizsgálatának eredményeit, feltárta a hibák okát, s ja­vaslatokat adott a fogyaté­kosságok felszámolásához. Icjnácz László, a tsz elnöke is alapos elemzés alá vette az elmúlt évek* munkáját, nyíltan feltárta a hibákat. Hangsúlyozta, hogy csak ak­kor tudnak talpra állni, előbbre lépni, akkor lesz magasabb a tagság jövedel­me, ha összefognak, s leg­jobb tudásuk szerint dolgoz­nak. Dr. Pusztai Béla, a Bor­sod megyei Tanács vb-el- nökhclyeltese is részt vett a Rákóczi Tsz-nek ezen a fontos eseményén. Hozzá­szólásában sok jó tanácsot, segítséget adott a közgyű­lésnek, hogy ismét fellen­dítsék jó adottságokkal ren­delkező gazdaságukat. A tsz tagjai közül is so­kan kértek szót. Őszintén mondták el véleményüket, alaposan bírálták az elköve­tett hibákat, de a vitából az csendült ki, hogy céljuk kö­zös: talpra állítani a Rákóczi Termelőszövetkezetet. Töb­ben rámutattak, hogy adott­ságaik jók, s a helyzet kul­csa most a vezetőség kezé­ben van. Ügy kell megerő­síteni a tsz vezetését, hogy a gazdálkodás eredményes le­gyen, a tagságnak pedig jobb munkával kell valóra váltania a tiszalúci tsz-t is­mét jó hírű, jól fizető gaz­dasággá fejlesztő terveket. órákban van műszakváltás; továbbá azokban a közsé­gekben és városokban is in­dokolt a szavazás idejének módosítása, amelyekből sok az eljáró munkás. A sza­vazatszedő bizottság a sza­vazást este 6 óra előtt is befejezettnek nyilváníthatja abban az esetben, ha a vá­lasztói névjegyzékben sze­replő valamennyi állampol­gár leadta szavazatát. Azok a választópolgárok, akik — ha tehetik — nem hagyják az utolsó pillanatra a szava­zást, jelentősen megköny- nyíthetik a . szavazatszedő bizottságok munkáját, a sza­vazatok összeszámlálását. Szavazás: a fülkében Mindenki csak személye­sen szavazhat, tehát nem fordulhat elő, hogy a vá­lasztópolgár valakit megbíz szavazatának leadásával. A titkosságot a szavazókörben elhelyezett egy vagy több fülke biztosítja, tehát nem üres formaság, hanem lé­nyeges választójogi mozza­nat, hogy a szavazatszedő bizottság elnöke és tagjai minden szavazásra jelentke­ző állampolgárt megkérnek: a szavazást a fülkében vé­gezzék, ezt követően a sza­vazólapot ott helyezzék a borítékba és utána tegyék az urnába. A zavartalanság érdekében lényeges előírás, hogy a szavazókor helyisé­gében egyszerre 10 választó- polgárnál több nem tartóz­kodhat és a fülkébe egy­szerre csak egy választópol­gár mehet be. Kivételt ké­peznek a nehezen mozgó be­tegelv, testi fogyatékosok és analfabéták, akiknek a sza­vazat leadásában egy má­sik, ugyancsak választójog­gal rendelkező állampolgár segítségükre lehet. igazolni kell a személyazonosságot Mielőtt a szavazásra elin­dulnánk, ne feledkezzünk meg róla, hogy személyi iga­zolványunkat vagy ennek esetleges hiányában más, a személyazonosságot hitelesen igazoló iratot vigyünk ma­gunkkal, mert amennyiben a szavazatszedő bizottság tagjai közül a választópol­gárt senki személyesen nem ismeri, úgy a személyazo­nosságot a szavazatszedő bi­zottság előtt igazolni kell. A felesleges várakozás elkerü­lése céljából feltétlenül he­lyes, ha minden választó- polgár magával viszi azt az értesítést is, amelyet koráb­ban kapott arról, hogy me­lyik szavazókörben kell sza­vaznia és a választói név­jegyzékben milyen sorszám alatt szerepel. A mostani szavazáskor minden szavazópolgár két szavazólapot kap kézhez: egy rózsaszínűt, az ország­gyűlési képviselő és egy ok- kersárgát a helyi tanácstag megválasztására. Kire, s hogyan szavazzunk? Egy jelölt esetén a jelölt­re szavazni úgy kell. hogy nevének érintetlenül hagyá­sával a szavazólapot borí­tékba tesszük és az urnába helyezzük. Ha valaki a je­lölt nevét áthúzza, az el­lenszavazatnak számit. Ha a szavazólapon több jelölt neve szerepel, akkor a választópolgárnak kell el­döntenie. hogy kit kíván megválasztani országgyűlési képviselőnek, vagy tanács­tagnak. Ilyenkor egy nevet» — azét. akire szavazatát ad­ja — kell meghagyni a sza­vazólapon: a másik — illet­ve a többi — jelölt nevét át kell húzni. Ugyanis áld változatlanul — vagyis min­den nevet meghagyva — ad­ja le a szavazólapot, ez ér­vénytelen szavazatnak szá­mit. A választásokkal kapcso­latos tv-fórum részvevőihez több olyan kérdés érkezett, hogy lehet-e másra is sza­vazni, mint arra — illetve azokra —, akiknek a neve a szavazólapon szerepel. A válasz egyértelmű: nem le­het. Ugyanis választójogi törvényünk úgv intézkedik, hogy országgyűlési képvise­lő, vagy helyi tanácstagje­lölt csak az lehet, akit a je- lölőgyűlések során a szava­zópolgárok nyilvános gyűlé­sen és nyílt szavazassa! je­löltté választottak. így szavazhatnak a lakóhelyüktől távol levők Mint ismeretes, minden választópolgárt: az állandó lakóhelye szerint illetékes tanácsnál vettek választói névjegyzékbe. Ha valaki a szavazás napján nem tar­tózkodik állandó lakóhelyén, de ideiglenes tartózkodási helyén szavazni kíván, ak­kor a tanácstól kérhet iga­zolást arról, hogy szavazás­ra jogosult és mely sor­szám alatt szerepel a vá­lasztói névjegyzékben. Ideig­lenes tartózkodási helyén ezzel az igazolással jelent­kezhet szavazásra. Ám eb­ben az esetben a választó- polgár csali egy szavazóla­pot kap: az országgyűlési képviselőjelöltre adhatja le szavazatát. Hiszen az egyéni választókerületi rendszernek éppen az áz értelme, hogy a választópolgárok egy-egy or­szággyűlési vagy tanácstagi választókerületben az őket képviselő személyeket vá­lasztják meg. Az egyéni választókerüle­ti rendszerből következik: nem szavaznak például a külföldön tartózkodó állam­polgárok, mert nincs mód annak megszervezésére, hogy a külképviseleteknél dolgo­zó, a tengerjáró hajókon szolgálatot teljesítő, vagy éppen külföldi utazáson le­vő választópolgárok vala­milyen választókerülethez tartozzanak és szavazatuk­kal országgyűlési képviselőt, vagy tanácstagot válassza­nak. Mikor érvényes a választás, ki tekinthető megválasztottnak? Egy-egv országgyűlési kép­viselői, vagy tanácstagi vá­lasztókerületben a választás akkor érvényes, ha a sza­vazásra jogosult állampol­gároknak több mint a fele szavazatát leadta. Megvá­lasztott képviselőnek vagy tanácstagnak pedig az te­kinthető. aki a leadott ér­vényes szavazatoknak több mint 50 százalékát megkap­ta. Ha a választópolgárok­nak több mint a fele nem ment el szavazni, vagy a szavazatok összeszámlálása- kor kiderül, hogy a jelölt — illetve többes jelölés ese­tén a jelöltek közül egyik sem kapta meg a szavaza­tok több mint 50 százalé­kát', akkor az illető választó- kerületben 15 napon belül új választást kell kitűzni. A megválasztott képvise­lők és tanácstagok munkája akkor lehet igazán eredmé­nyes, ha a választópolgárok javaslataikkal, észrevételeik­kel, kritikai megjegyzéseik­kel szüntelenül támogatják őket közérdekű tevékenyt gükben.

Next

/
Thumbnails
Contents