Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-16 / 63. szám

1971, more, 16, kedd ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 Diósgyőri Gépgyár: A pártcsoportok munkája híradójuk tükrében Napirenden as állategészségügy Hozzáértő szakemberek kellenek A DIGÉP pártbizottságá­nak kezdeményezésére és ki­adványaként kereken két esztendeje jelent meg a gyá­ri Pórtcsoport Híradó első száma. Azóta egy-egy pél­dányát minden hónapban ott lathatjuk a gyári kommunis­ták, a pórtcsoportbizalmik, a párttagok kezében. Számos olyan információval látja el a pártcsoportokat, amelyek­nek ismerete nélkülözhetet­len a mindennapi pártmun­kában. Az egységes és rend­szeres információ azután elő­segíti az „egy nyelven bc- szélést”, és főleg az egysé­ges cselekvést a párthatáro­zatok végrehajtása, a gyár előtt álló politikai és gazda­sági feladatok megoldása so­rán. közvetlen segítség A DIGÉP-ben sincs szán­dékában a pártbizottságnak ..átnyúlni” az alapszerveze­tek vezetőségének feje fölött, viszont a pártcsoportok mun­káját segítő információkkal Kibővített tanszéki ülést tartott a Marxizmus—Leni- nizsmis Esti Egyetem politi­kai gazdaságtan tanszéke. A tanszéfkules előadója dr. Pa­les Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese volt, aki Közgazdasági szabályozó- rendszerünk a IV. ötéves tervben címmel tartotta meg nagy érdeklődéstől kísért előadását. A tanszékú lésen az esti egyetem tanárain kívül részt vettek a város pénz­ügyi területén dolgozó köz­gazdászok is. Az áprilisi választások elö- k esziil e te i nek koordinálása ra hivatott megyei választási elnökség egy hete tett hivata­li esküt, és azonnal meg­es tanácsokkal mindenek­előtt a Pártcsoport Híradó rendszeres megjelentetésével közvetlenül is segíti a párt­csoportok sokrétű tevékeny­ségét. 1969-ben például a hír­adó sokat foglalkozott a re­form bevezetésének gyári ta­pasztalataival, és ezzel ösz- szefüggésben a pártmunka új követelményeivel. Nagy teret szentelt a munkásosz­tály helyzetéről szóló párt- határozat megvalósításának, egyebek közt szemléletes tá­jékoztatást adott arról is, hogy milyen eredményeket értek el e határozat nyomán a Diósgyőri Gépgyárban. Több cikk foglalkozott a szo­cialista munkaverseny cs brigádmozgalom helyi ta­pasztalataival, a gyár gazda­sági. kereskedelmi és export­tevékenységével, írt a kol­lektív szerződés és az ér­dekvédelem helyes értelme­zéséről, a szakmunkásképzés gondjairól, az ifjúsági szer­vezet pártirányításának mód­szereiről, a szakszervezeti Az előadó kiemelte a ma­gyar gazdasági reform hazai és nemzetközi jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy meg kell tanulnunk a szabályozórend­szert jól használni, úgy, aho­gyan azt bonyolultsága meg­követeli. Szólott továbbá a gazdaságirányítási rendszer eddigi eredményeiről, és is­mertette a további tenniva­lókat. Az előadást — dr. Nagy István tanszékvezető irányí­tásával — tartalmas vita követte. elnökség létéiben és a Helyi kerüle­tekben megkezdődtek a jelö- lőgyülések. bizalmiak munkájáról, be­mutatott jól dolgozó párt- alapszervezeteket, pártcso­portokat, rendszeresen közöl­te a gyári pártmunka friss tapasztalatait. A híradóban megjelent cikkek összessé­gükben arról tanúskodnak, hogy mindenekelőtt, a IX pártkongresszus és saját korábbi pártérlekezletük ha­tározatainak végrehajtásán fáradoztak, a pártbizottság­tól kezdve, a pártcsoporto­kig bezáróan a gyár kom­munistái. A legelső vonalban is A híradó múlt évi számai foglalkoztak többek között a beszámoló cs vezetősegvá- lasztó taggyűlések előkészí­tésével, felhívták a párttag­ság figyelmét a kongresszu­si irányelvek és a módosított szervezeti szabályzat-tervezői tanulmányozásának szüksé­gességére. rendszeresen kö­zöltek tájékoztatást k X. kongresszus tiszteletére ki­bontakozott szocialista mun. lóverseny gyári eredményei­ről, beszámoltak a III. öt­éves terv megvalósításával k a pcsola t os feladu tokról. A kiadvány novemberi szé­na teljes terjedelemben kö­zölte a DIGÉP pártértekez­letének határozatát, s a párt- bizottság titkárának a párt­értekezleten elmondott szó­beli kiegészítését is. Képes riportban számolt be a nagy jelentőségű tanácskozás mun­kájáról, ,s a kis újság ha­sábjain megismerkedhettünk a DIGÉP új pártvezetőségé­vel. A híradó múlt évi számai, nak hasábjairól természete­sen nem hiányoztak a ter­melés pártirányításával, a gyár gazdasági, gazdaságpo­litikai tevékenységével s a pártmunka más, időszerű kérdéseivel foglalkozó írások sem. Mindezek nemcsak közel­ről érdeklik és érintik a pártcsoportok munkáját, de meggyőződésünk, hogy isme­rete, növeli is a mindennapi pártmunka hatékonyságát. * A dicséretes és a gyakor­latban jól bevált kezdemé­nyezés — a Pártcsoport Hír­adó rendszeres megjelenteté­se — bizonyára másutt is gazdagíthatja a pártmunka állandóan fejlődő, gazdagodó módszereit. Csépányi Lajos I három(iten vésztő nagyüzemek adatait nagyjá­ból ismerjük. Ha valamilyen fertőző betegség üti fel a fe­jét, az állatorvos aránylag könnyen képet kap arról, hány darab szárnyas állatot kell beoltani, milyen meny- nyiségű szérumra van szük­ség. De szinte lehetetlen fel­mérni egy adott időszakban a háztáji gazdaságok barom­fiállományát. .. Tavaly az ország egyes területein ba- romfipestis pusztított. A Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium állategészség­ügyi és élelmlszerhigiéniat főosztálya nagy apparátust mozgósított, és az ország ke­leti. és déli részén a határtól i’O kilométeres melységben minden baromfit beoltottak. Ki gondolná, hogy ezek szá­ma kereken hatmillióra rú­gott! Rendkívül nagy népgazda­sági jelentősége van az ál­ja (egészségügy biztonságának, a gyorsan terjedő és nagy károkat okozó járványos be­tegségek megelőzésének. Va­laha megyén?'! területeken elpusztult, minden sertés, ha például a pestis felütötte a fejét. Manapság, a korsze­rű nagyüzemi mezőgazdaság egyebek között ezek megelő­zésének feltételét, is megte­remtette. Az utóbbi két év­ben szinte teljes mértékben sikerült a legveszélyesebb járványos betegségek jelent­kezését es elterjedését meg­előzni, bár a behurcolásuk- naü országunk állandóan ki van téve. A száj- és köröm­fájás Európa egyes országai­ban állandóan .jelen van. Számolnunk kell olyan pusz­tító egzotikus betegségekkel is. amelyek rnár Európa szé­lein megjelentek. A Közel- Kelet felöl a keleti marha­vész. Spanyolország és Por­tugália felöl az úgynevezett afrikai sertéspestis fenyeget, aminek: behurcolására a nö­vekvő külkereskedelmi for­galom és a turizmus terjedé­se számos lehetőséget ad. Ezért a magyar állategészség­ügyi szolgálat állandó ké­szültségben áll, egyrészt, hogy a járványok behureolá- sát megakadályozza, más­részt, hogy az első eseteket felderítse és felszámolja. I ri'ől a jetentősé­IjI 11 * g£ izgalmas mun­káról kaptunk képet a té­mával foglalkozó sajtótájé­koztatón, melyet k Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­Az MIND elnökhelyettesének előadása Miskolcon Ülést tartott a megyei választási kezdte munkáját. Ugyanak­kor kezdték meg tevékeny­ségüket a választókerületi bi­zottságok, valamint a helyi választási elnökségek. Az el­múlt napok eseményeiről, a készülődés eddigi szakaszá­nak eredményeiről tanácsko­zott tegnap, hétfőn délelőtt Miskolcon, a megyei tanács székházában a Borsod me­gyei választási elnökség. . Az elhangzott tájékoztató szerint megfelelő ütemben haladnak a megyében mind az országgyűlési, mind pedig a helyi tanácsi választásokra való előkészületek. Megyénk és Miskolc város lakossága összesen 6485 választókerü­letben járul az urnák elé április 25-én. hogy megvá­lassza a helyi tanács tagjait, valamint a kerület képvise­lőjét Az Elnöki Tanács Ugyanis a közelmúltban jó­váhagyta a megyei tanács előterjesztését a kerületek kialakítására. Tegnaptól jelentős szaka­szához érkezett a választáso­kat megelőző időszak: Bor­sod képviselői választókén!­Tésztaüzem a tsz-ben A nagymágocsi Viharsarok Tsz a megyei sütőipari és a MÉK vállalattal közös tészta- üzemet létesített. Házitésztákat nagy választékben és kifogástalan minőségben gyárta­nak. Képünkön: készül a metélt tészta nisztériumban rendeztek. Ug?'anott elmondták, hogy a nagyüzemi állattartás bizton­ságát és gazdaságosságát, ve­szélyeztető, nem járványos, de nagy kárt okozó több más betegség visszaszorítása is tervszerűen halad. Állami támogatással 1964-ben kezd­tük cl az ország szarvas­marha-állományának gümö- kórmentesitését. Ac indulás­kor gümökórmcntes gazda­ság az országban egyáltalán nem volt, s a betegség évi kártétele megközelítette az 1 milliárd forintot. A tervsze­rű és szívós munka eredmé­nye, hogy ma már megyénk­ben is mind több termelőszö­vetkezet kifejezetten gümő- kórmentes állományt tart. A fertőző betegségek kár­tételei azonban csak kisebb részét teszik ki azoknak a károknak, amelyek a terme­lés gazdaságosságát befolyá­solják. Lényegesen nagyobb az a kár. amely a tenyész­tésbe és termelésbe vont ál­latokat; éri, ha nem megfe­lelő az elhelyezés és a takar­mányozás. A magasabb ho­zamok elérése céljából elter­jesztett, rendkívül igényes és érzékeny kultúríajták ug\’an- is nagyon érzékenyen reagál­nak a gyakran változó taka r - manvozősi, tartási, technoló­giai rendszerek es eljárások hibáira, s nem termelnek úgy. ahogwan genetikai tu­lajdonságaik arra képessé tennék őket.. Nos. ha őszin­tén szembe nézünk a tények­kel, el kell ismernünk, hogy bár számos termelőszövetke­zetünk komoly anyagi áldo­zatokat hoz az állattartás korszerűsítéséért, egyúttal nem mindig teremtik meg a személyi feltételeket. Eléggé meg nem gondolt szempon­tok szerint jelölik ló az ál­latgondozókat, akikre végső soron nag?' értékeket bíznak. Körállatorvosaink a meg­mondhatói, hán?rféle helyi problémát, szerencsére csak egy területre szigetelt beteg­séget — következésképp kárt — előzhettek volna meg már eddig is érintett gazda­ságaink, ha az állatgondozót nem úgy jelölik ki, „mert otthon is szép hízókat ne­velt. ..” Több száz bíSf88­rendkívül nagy felelősseget, hozzáértést követeL S mind­ezeken túl: csak abból lesz jó szakember, aki ezt hiva­tásának tekinti, és kifejezet­ten szereti. Az állam anyagi áldozatai, a betegségek, jár­ványok megelőzésére fordí­tott hatalmas összegek, a megyei állategészségügyi szervek és a helyi körállat­orvosok, munkája, csak akkor hozhat, további eredménye­ket, ha a gazdaságok törek­vésével is párosul. Ha mm- dertütt megértik: a sertes- program, a húsprogram nem egyszerűen gazdasági odBa- tűzés, de egyben feitéteteel a biztonságos termelést is. Onodvári Miklós Ózdi elhatározás Magpáifáxxák n Mini##terianáes- SJZOT vörös vándar%á#slól óm a kiváló vállalat Mtüniatést _ Hazánk társad almi fejlődésében, a szocialista épí­tőm unka bon az utóbbi időben kialakult új helyzet ked­vezően befolyásolta az Özdi Kohászati üzemek kol­lektívájának munkáját. Hatására a vállalat kollektívája a termelésben évről évre egyenletesen növekvő ered­ményeket ér el. Különlegesen sikeresnek mondható az 1970-es gazda­sági esztendő. A Lenin szüle­tésének 100., felszabadulá­sunknak 25. évfordulója, majd íredig a X. pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett szocialista muniteaversenynek az is szárnyaikat adott, hogy a gyár alapításának 125. év­fordulóját is ünnepelve elin­dították a szocialista munka vállalata címért három évig folyó versenyt. A jubileumi évfordulók és kezdeményezések évének munkáját a vállalat össze­gezte. Ennek a birtokában a vállalatvezetés, a párt- cs társadalmi szervekkel egyetértésben úgy dön­tött, hogy megpályázzák a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzász­laja, illetve a kiváló vál­lalat kitüntetést. A vállalat 1970. évi teljes termelési értéktervét 8,9 szá­zalékkal teljesítette túl. Az, árvízkárok helyreállítására a kormány által meghatározott 1 százalékos nemzeti jövede­lem emeléshez 2,5 százalékos hozzájárulást vállaltak. Ezt 8.4 százalékra teljesítették. A termelés növelését 100 száza­lékban a termelés emelésé­vel érték eL Kedvező ered­ményeket érték el az export- és a kooperációs kötelezett­ségek teljesítése terén is. Emellett a belföldi igényeket is kielégítették. Az 1970-es esztendő egyben a III. ötéves terv sikeres be­fejező éve is volt. Befejező­dött a vállalat metallurgiai üzemeinek korszerűsítése. Ki­alakult a vállalat további fejlesztését biztosító fejleszté­si koncepció és kezdetet, vet­te a hengerművek: korszerű­sítése. Tovább gyarapodott a több mint 14 ezres létszámú m unkáskol lektiva politikai és szakmai műveltsége. Mind­ezek eredmén veképpen a főbb termékek tenne- IéséJ 15—44 százalékkal növelték az elmúlt öt év alatt. A termelési érték közel cgymilliárd forint­tal, 28 százalékkal nőtt ezen idő alatt, amelyet a termelés egyenletes és ütemes — évi átlagban 6 százalékos — fejlesztésé­vel értek el. Az ötéves terv végére a fej­lődés üteme meggyorsult. Különösen nagyiarányú a fej­lődés a tőkés piacon való ér­tékesítésben. A termelés fel­futását minden évben az or­szágosan előirányzott kéthar­mados arányt meghaladó mértékben (már 3 év óta 100 százalékban) a termelékeny­ség növelésével biztosítják. önerőből, létszámemelés és bércsökkenés nélkül a kohá­szati vállalatok között első­ként valósították meg az, ál­talános munkaidő-csökken­tést. A minőségjavításra tett intézkedések eredményeként 5 év alatt 39 százalékkal csökkent a selejt, az el­fogadott reklamáció pe­dig mindössze ötödrésze a tervidőszakot megelőző év szintjének, annak el­lenére, hogy a felhasz­nálók minőségi igénye növekedett. Az elért gazdasági fejlődés értékét növeli az a körül» mény, hogy a munkavédel­mi mutatókat nemzetközileg is elismert szinten tartják.

Next

/
Thumbnails
Contents