Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-07 / 56. szám
1971. morc. 7., vasamop Kilencszáz év árnyékában A íejlődés gondjai Tokajban Két év múlva. 1973-ban ünnepli fennállásának 900. évfordulóját Tokaj. A nevezetes alkalomra illő módon készül a nagyközség, hiszen Tokaj híre messze túlterjed határainkon. Távoli földrészekről érkezett levelei, tanúsítják eleven kapcsolatát a nagyvilággal. A tokajiak azt szeretnék: azok, akiket a messze- ható hír ide vonz —, hogy a szülőhelyén kóstolják meg a világhírű bort. a hozzáillő tiszai halászlevet, s nyáridőben megmártózzanak a folyó vizében, gyönyörködjenek a Kopasz kilátójáról a körben kitáruló, páratlanul szép panorámában — ne csalódjanak a városkával való közelebbi találkozás után sem. Mert közelről, belülről bizony másmilyennek szeretnék látni és láttatni Tokaj illetékesei. a szülőföldjüket példásan szerető lokálpatriótái lakóhelyüket. Tíz éve eljuttattak már a község vezetői egy „Emlékeztetőt* Tokaj helyzetéről az illetékes felsőbb testületekhez. Annak eredményeként tanácskozások kezdődtek, az Országos Tervhivatal elnök- helyettesének irányításával, a község fejlesztésének lehetőségeiről. Három fő tennivalót jelöltek meg a sorozatos megbeszéléseken: az ipartelepítést, a szőlőkul túra felvirá- gaztatását, és az idegenforgalom nagyobb arányú fellendítését. • Vegyük sorra, mit sikerült ezekből megoldani eddig? Az ipartelepítés érdekében a helyi vezetők több nagy vállalathoz fordultak ajánlattak Az első kérdés mindig, mindenütt az volt: tud-e Tokaj megfelelő épületeket biztosítani? Szerény eredmény, hogy végül a megyei tanács közbenjárásra a Finommechanikai Vállalat a volt malom épületébe 40 munkást foglalkoztató részleget telepített. Folyamatban van ezenkívül a vasipari szövetkezet bővítése, s biztatóan fejlődik a háziipari szövetkezet, (öszszehasonlitusként említik meg a tokaji szakértők, hogy korábban milyen ipari létesítmények működtek itt: gyufagyár 80—100, fűrésztelep 80— 100, négy kőbánya 300—400 munkással, ezeken kívül ko- nyaklcészítő üzem. szappanfőző, paplankészítő üzem, hajóállomás.) Most a helyi munkaalkalom hiánya miatt fokozatosan csökken a lakosság száma. Az általános iskolát végzett fiataloknak csak 13 százaléka marad a községben. Hozzávetőleg 500 fő jár el más munkahelyre innét. & — Tisztában vagyunk azzal, hogy Tokajt nem lehet ipari centrummá tenni. De nem mondhatunk le arról, hogy megpróbáljunk minél több embert itthon tartani a java munkaképességűek közül is — érvel a népfrontbizottság titkára. — Nem nagy iparvállalatok létesítésére gondolunk, hanem olyan kis- és középüzemekre, amelyek jól hasznosíthatnák az itteni lehetőségeket. Például szőlőtermékeket feldolgozó üzemre, borpalackozóra, hogy a névadó helyéről indulhatna újra hódító útjára a Tokaji. A tároláshoz alkalmas pincék itt vannak, jelenleg kellő kihasználás nélkül. A másik említett lehetőség: a szőlökultúra felvirágoztatása — is csak terv maradt. A szakszövetkezet 10 év alatt mindössze 27 hold új telepítéssel és 25 hold vásárlásával gyarapította a közös vagyont. A szőlőkkel együtt elöregednek művelőik is. A leginkább biztató eredményekkel az idegenforgalom kecsegtet. Szembetűnően gyarapodott a vendéglátó létesítmények száma: két halász- csárda, három pince-kóstoló, autós camping várja az idelátogatókat. Az idegenforgalom további kívánatos fejlesztésének azonban objektív akadálya az, hogy Tokajban nincs szálloda. Szükségességét senki nem vitatja, de évek óta nem tudják eldönMiért nincs patron a habssifönhöz? fi Borsodi Vegyikombinát segíthetne! A Jászberényi Hűtőgépgyár új terméke, a habszifon rövid idő alatt megnyerte a háziasszonyok tetszését. A habszifon gyors hódítását és népszerűségét praktikus voltának köszönheti. A tejszínhab és a tojásfehérje felvcré- sével nem kell fáradozni, mindössze egy „habpatront kell a szifonba becsavarni, s máris kész a kemény hab”. Nagyszerű dolog a habszifon, a kereskedelem is egyre nagyobb számban hozza forgalomba, ennek ellenére az ismerőseimet lebeszélem róla, hogy vásároljanak. A szifonnal járó patronok hamar elfogynak, s keserű lesz az édesszájúak szájíze, ha az üres patronokat megpróbálják becserélni. Ez csak a legritkább esetben sikerül! A válasz majdnem mindig ugyanaz az üzletekben: „sajnos, csak annyi patront kapunk, amennyi a szifonokhoz jár...” A Répcelaki Szénsavtermelő Vállalat udvarias hangú levélben magyarázta meg, miért nem tud kellő mennyiségű „édes patront” forgalomba hozni. Az ok elfogadható, de korántsem megnyugtató. A habszifon gyártásának megkezdésekor, a Jászberényi Hűtőgyár kérésére a szénsavtermelő vállalat elvállalta a patronok töltését, mert a Borsodi Vegyikombinát a töltéshez szükséges dinitrogénoxidból évente G0—70 tonnát tudott biztosítani. Az említett gázt kórházakban altatáshoz használják, s az utóbbi időben szinte megduplázódott az egészségügy dinitrogénoxid-igénye. A BVK teljesen érthetően elsősorban az egészségügy igényét igyekszik kielégíteni, s így nagyon kis mennyiség marad a patronok töltésére. Mint a Repcelaki Szénsavtermelő Vállalat leveléből kitűnik, az 1971. évi rendelésnek csak a 20—25 százalékát vállalta a BVK, de még ennek a kis mennyiségnek a leszállítása is kétséges. A szénsavtermelő vállalat a hiányt a múlt évben importtal igyekezett pótolni. ,l magas külföldi árak miatt több mint félmillió forint ráfizetése volt a vállalatnak, s mint írják, ha a belföldi árakat a külföldihez igazítanák, ami jelentős áremelés lenne, akkor sem tudnák az igényt teljes egészében kielégíteni. A kereskedelem ettől függetlenül forgalomba hozza a szifonokat, mert az ipar gyártja. Akik viszont megvásárollak, joggal érzik becsapottnak magukat, hiszen a nagyszerű találmány a konyhának csupán dísze lehet patronok nélkül. Persze, a megoldás nem az lenne, ha a szifonok gyártásit megszüntetnék, hanem, ha kellő mennyiségű patront tudnának biztosítani hozzá. A problémán jelen eset- I' :n Borsodi Vegyikombinát segíthetne, ha lehetőséget találnának az édesgáz kapacitásának növelésére. A vásárlók érdeke ezt kívánja, s reméljük, nincs akadálya az igények kielégítésének. Addig is importtal kellene a hiányt enyhíteni. T. L teni: ki vállalja a tetemes építési, fenntartási költségeket? A helyi általános fogyasztási szövetkezet anyagi lehetőségeit meghaladja, hogy egyedül képes legyen a szükséges nagy összegű beruházásra. Az érdekelt idegenforgalmi szervek megértő támogatására volna mielőbb szükség. © A község külső képének csinosítása szívügye a lakosságnak. Idősebbek és fiatalok egyaránt készséggel segítettek az úttörő játszótér építésében. a parkosításban, az utak fásításában, a vízvezeték-hálózat bővítésében. Virágágyak díszítik a lakóházak előtti utcarészeket. Ami a község, a közösség erejéből telik, mindazt megteszik Tokajban. Példát adtak az itteniek arra is, hogyan lehet kulturális létesítmények nélkül — csupa szükségmegoldással — országos hírű művészeti pezsgést teremteni, szinte teljesen társadalmi erőből. A gazdasági gondok azonban már nem orvosolhatók helyi patikaszerekkel. Tokaj híre az egész országnak számottevő hasznot hajt. Méltányos igény, hogy a nagy múltú település híréhez méltó szintre emelése is országos ügy legyen. Bcrecz József Színvonalasabb tanácsi munka Önállóság, növekvő felelősséggel Gazdaságirányításunk reformja és ennek ma már számos területen érezhető jótékony hatása törvényszerűen magával hozza egész életünk változását. A nagyobb önállóság. a felelősebb gazdálkodás szemlélete és gyakorlata az üzemek és a vállalatok után érvényesül a tanácsi munkában is. Biz,fos talajon Encs nagyközségi közös Tanács Végrehajtó Bizottságának munkájáról megállapítható, hogy a 111. ötéves terv során, de különösen az elmúlt esztendőben körültekintő és következetes volt. Anyagi eszközeik felhasználását, gazdálkodásukat felelősségteljes takarékosság jellemezte. Néhány számot érdemes külön is megjegyezni. Tavaly például az encsi tanácsnak 28 állami lakás felépítését, átadását sikerült biztosítania. Több mint 12 millió forinttal gazdálkodhatott ez a nagyközségi szakigazgatási szerv. A kiadási táblázat különösen jól mutatja a község fejlődését. Utak, hidak építése, karbantartására közel másfél millió forintot fordítottak. A kummunális kiadások összege meghaladta a 4 milLió forintot és sok százezer forintot költöttek közvilágításra, parkosításra, napköziotthonokra, óvodákra, népművelési célokra. A községek aligha gazdálkodhattak. tervezhettek valaha is ilyen összegekkel. Az encsi tanács például a költségvetési saját bevételen kívül állami hozzájárulásként közel 11 millió forintot könyvelhetett el. Ij igények jelentkeznek A IV. ötéves terv időszakában Encs egy kisvárosnak megfelelő költségvetési előirányzattal számolhat. Természetesen itt is jelentkeznek új igények. A beruházásoknál többek közt pétekwrt 108 lakás építését tervezik. A vízhálózat fejlesztésére, csatornázásra a tervidőszak alatt több mim 8 millió forintot irányoztak elő. Halmillió forintba kerül majd a 250 személyes általános iskola és diákotthon. Közel 14 milliót költenek még egy 20 tantermes általános iskolára. S új orvosi rendelő építését is tervbe vélték. Ezek a számok önmagukért beszélnek. Előrevetítik a község lakosságának jövőjét, az új típusú tanácsi munka színvonalát, a nagyobb, teljesebb önállóságot. * A tanács végrehajtó bizottsága a lakossággal szorosan együttműködve, nagy felelós- scescl, hozzáértéssel gondoskodik a község jövőjéről. Encsen is. másutt is közös cselekvésre, s nagy szorgalomra van szükség. Cs. E. Párhuzamok fl Gsaládiház-épíiőket érinti A külkereskedelem a múlt évinél 18 százalékkal több építőanyag behozatalára készült fel. Elsősorban a csa- ládiház-építóket érinti, hogy több mint 20 százalékkal nő a eementimpori. A múlt évi 1,2 millió tonna helyett 1550 000 tonna cementet hoznak be, s a szállításokat úgy ütemezték, hogy a teljes mennyiség kétharmad része még az év első felében megérkezzék. Tetőfedő hullámpalából és sima azbesztcement palából több mint 20 millió négyzetméternyit rendeltek külföldről, s a kért anyagot a kereskedelem ütemezése szerint szállítják. Jelentős tételben rendeltek csempét, kerámia padlóburkoló lapot, azbesztcsövet és egyéb anyagot, amellyel kiegészíthetik a hazai termelési:, és összességében fedezhetik a tervben előirányzott építési feladatok anyagigényeit. Sző Uitelcpítök figyelmébe! Amikor az olcsó a legdrágább ■íh (Foto: if.i. Hollósy Endre) Borvidékeinken hamarosan megkezdődik a házikertek és a szólók „íoghijainak” pótlása. vagy az új szólók telepítése. Sajnos, esztendőkön át igen sokan megbízhatatlan forrásokból, a havi vásárokon, hetipiacokon megjelenő zsákos vagy bátyus „oltványárusoktól” szerezték be a szükséges szaporítóanyagot. Ezek szinte minden esetben olcsón kínáljak portékájukat. Hamarosan kiderül azonban, hogy ez az olcsó oltvány a legdrágább, mert gyenge minőségű, és a vevő szinte soA fancsali postás néni Forró község legszélső házainál jókora hátizsákot cipelő asszonyka fordul a Fancsal felé kanyargó országúira. Legalább mínusz 7 fokos a fagy, s az erős északi szélben csakúgy hajladoznak a fák! Egy-cgy erős szélroham majd ledönti lábáról a gyalogszerrel baktatot. Az asszonyka visszapillant közeledő gépkocsinkra, de aztán nekidől a szélnek, s megy tovább. Nagyon hálálkodik, amikor a kocsiban helyet szorítunk neki, s vagy 25 kilós hátizsákjának. Nehezen ejti a szót, látszik, hogy arca, s ajkai szinte fagyosra dermedtek a széltől s a hidegtől. Később, amikor felmelegszik, folytatja a beszédet. — Nagyon, nagyon ritkán vesz fel kocsi. Biztosan félnek ettől a nagy hátizsáktól, ez is helyet foglal el — meséit. — Pedig hétfő kivételével mindennap, vasárnap is megjárom ezt az utat. — És mindig ilyen nagy hátizsákkal? — Néha nagyobbal is. Jó hírt, üdvözletét, meghívásokat. pénzt, ajándékot s a világ híreit viszem benne a fancsalinknak. Elmondja, hogy ő, Rubi Sándomé a fancsaliak postás nénije. A zsák tartalma sok- sok levél, több mint 70 napilap, ugyanannyi hetilap, s az öt kilóig terjedő expressz - csomagok. Fancsal szélétől a forrói postáig és vissza éppen 10 kilométer az út. Aztán, amíg széthordja a sok-sok küldeményt, újságot, amíg eljut minden utcába, a hegyoldalba végződő kis zugokba is, további 5—6 kilométert gyalogol le naponta. — Nem lenne könnyebb kerékpáron? — Talán igen — válaszolja mosolyogva —, de fiatal koromban elmulasztottam megtanulni, s most már meg sem merem próbálni a kerékpározást. Amikor a legszélső háznál kiszáll, megjegyzi, hogy ma bizony csodálkozni fognak a fancsaliak, mert egy órával korábban érkezik a posta. Vasárnap helyeit, hétfő lesz a szabadnapja. Véletlenül történt, de bizonyára jólesik, hogy pont erre a napra esik az idén a nemzetközi nőnap. Ha Fané sálon élnék, ezen a napon elmennék köszönteni a postás nénit. (pozsonyi) sem azt a fajtát kapja, amit vásárolni szeretett volna. Azok, akik szólót akarnak telepíteni, csakis az OMMI által ellenőrzött, „bizonyítvánnyal” rendelkező szaporítóanyagot vásároljanak. A ,,zugkereskedők'’ ezt a bizonyítványt nem tudják felmutatni. Ajánlatos lenne, ha a vásárok, piacok ellenőrzésére hivatott szervek is alaposan körülnéznének az oltványárusok közölt, és a nem garantált fajtájú, gyenge minőségű szaporítóanyagot elkoboznák. Erre nemcsak joguk van, de ez kötelességük is! Attól senkinek sem kell tartani, hogy a házikertek, a háztáji szőlők tulajdonosai nem jutnak elegendő jó minőségű, garantált fajtájú szőlőoltványhoz. Igaz, ez rendszerint drágább, de nem három-négv évig, hanem évtizedekig terem, s azt a fajtájú szőlőt, amit a kerttulajdonos valóban meg akart vásárolni. Megyénkben több gazdaság árusít fajtiszta oltványokat. Egredül az Oltetvénytervezó és Szaporítóanyagforgalmi Iroda mintegy ötven helyem szervezi meg a' fóliába csomagolt, garancialevéllel is ellátott szőlőoltványok árusítását. Mintegy százezer kivaio minőségű oltványt , hoznak forgalomba. Éppen ezért kár lenne a látszólag olcsó, de selejtes. „bizonyítvánnyal” nem rendelkező oltványokkal lerontani, esetleg tönkrelenni a háztáji szőlőket. (P. s.)
