Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-07 / 56. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4

197!. móré. 7., vasárnap

0*

Es az érettségi

A diósgyőri Kilián Gimnázium három diákjával beszélgetünk az iskola egyik irodájában. Ami a jó fellépésen, a szimpatikus viselkedésen kívül rögtön megragadja az embert, eléggé közhelyszerű fogalmazással lehetne jelezni; felelősségteljes magatartás. De a megfogalmazás mindhárom diákra illő. Benne van modorukban, egy-egy hangsúlyban, fejtegetéseikben. Pedig — ők a megmondhatói — csupán véletlen, hogy éppen velük ültünk le a végzősök közül.

A végzősök, a negyedikesek közül, akiknek száma itt, a gyárváros gimnáziumában 157. Ebből 70 fizikai dolgozó gyermeke, a továbbtanulók száma pedig a hetvenből 34. Szükséges még elmondani, hogy a gimnázium vezetősége, tanári kara megfelelőnek tartja a pályaválasztási arányokat. Azt is, hogy ezek az arányok nem teljesen véletlenül alakulnak ki. A pe- dagógesok már a kezdet kezdetén amolyan képességfel- mérő vizsgálatokat tartanak, i smerfcedaek a tanul ókkal, fi - gyeBk, kiírnék mihez van kedve, tehetsége, és a későbbiekben eszerint próbálják irányítani őket A három diákkal most az érettségi utáni tervekről beszélgetünk.

©rvoswra

Kocsárdi Katalin TV/ArOsz- tátjtes tanuló, édesapja gya- 1» e. Diósgyőri Gépgyárban:

— Orvos aaeggfatek lenni.

— Saját eScópaeSése ez, vagy a szülőké?

— Sajátom. Oyermekko- rombecn sokat betegeskedtem, gyafasn kellett orvoshoz járnom. Azt hiszem, M kezdődéit. Itt, a gtaunásáiimban is Ráesettem azokat a tárgyakat, amelyek ezzel összefüggnek;

— Sofcba kerül az egyetem. Szülei helyesük a vá- lsasztást?

— Igen, helyesük, "riadják,

hegy sokba kerül, és vállalják. __ Ha szükség lesz rá;

— Az orvosi pályán belül határozottabb elképzelése is van már? V»

— Erről korai ugyan még szólni, de van elképzelésem. Ha sikerülne elmegyógyász lennék.

— Inspiráló a nagy tempójú, nyugtalan mai kor?

— Nem tudom. De azt igen, hogy érdekes, izgahnjas terület.

— Hol tudná elképzelni később az életét?

— Semmiképp sem nagyvárosban. Csendesebb, nyu- godtabb helyen.

Katonatisztnek

Molnár Lajos a IV/B osztály tanulója, édesapja vájár:

— Hivatásos katonatiszt akarok lenni.

— Otthon mit szólnak hozzá?

— Egyetértenek. Bátyám is hivatásos tiszt, és sok ismerősöm is az. Sok emberrel beszéltem erről, nagyon őszintén elmondták, mit várhatok, mire számíthatok.

— Barátai?

— Van, aki helyesli, van aki nem.

— Miért választotta ezt a pályát?

— Sokat lehetne erről beszélni. .. Röviden talán any- nyit, hogy... az embernek kötelessége becsületesen számot vetni magával, és felmérni, miié alkalmas leginkább, hol tudja a legtöbbet adni. Hivatásos tisztnek lenni szerintem szép feladat A tisztnek emberekkel kell foglalkoznia, nevelni, tanítani őket, és én szeretek emberekkel foglalkozni. Olvasom a Néphadsereget, más, katonai újságokat... és... szóval tetszik nekem ez a pálya.

— Bízik magában?

— Igen. Ugyanis nem néhány hónapja jutott eszembe a katonaság, hanem éwefcbóta tudatosan teészÖRBe *á

Dobozni

Azari Ferenc, a Wj© osztály tanulója, édesapja fó- rwőwezető az LKM-berr:

—i Dolgozni megyek, a Ive írni Kohászati Művekbe.

— Ez volt a terve eredetileg is?

— Nem egészem. De étn is számot vetettem magammal, és úgy érzem, ez lesz a legjobb. Elektrotechnikus akarok lenni.

— Tehát dolgozik, és pénzt keres. Mire használja majd pénzét?

— A pénzt..? Erre tulajdonképpen még nem is gondoltam.

—- Táskarádió? Gitár?

— Egyik sem hoz különösebben lázba. A beat-et szívesen meghallgatom, de nem dühöngök tőle. Érte sem.

— Utazás?

után ?

— Ahhoz viszont nagy kedvem van. Elsősorban az Adriára szeretnék menni, megnézni a tengert. A vizet ugyanis nagyon szeretem. A szép tájakat. Valószínűleg ezekre gyűjtöm majd a pénzt,

— Nem sajnálja abbahagyni a tanulást?

— Családunkban az elektrotechnika valahogy hagyomány. Én is szeretném jól elsajátítani a szakmát. Különben az üzemben van lehetőség a tanulásra, és én élni szeretnék ezzel a lehetőséggel.

Priska Tibor

Újabb rövidfilm-alkotáson dolgoznak filmrendezőink. Kovács András elkészült „Egyetemisták Leninről” című félórás dokumentum- filmjével. Ebben a fiatalok a lenini gondolatból kiindulva az új gazdasági mechanizmus néhány problémáját, az anyagi és erkölcsi ösztönzés összefüggéseit vitatják, magyarázzák. A párizsi kommün közelgő centenáriuma alkalmából Vitéz Gábor „Vive la oommonet” címmel forgatott rövidfilmet. Gagarin űrrepülésének 10. évfordulójára egész estét betöltő népszerű-tudományos fűmet készít Haas Mihály!: szovjet és amerikai dokumentumok féfhasznáíásával idézi a kozmosz meghódítását. I

Dr. Polinszky Károly miniszterhelyettes .nyilatkozott, miiben látja a Művelődésügyi MSnÉSKfeérinim a felsőoktatás időszerű feladatait; aX. pért - koögBeaszus határozatának

tafctefaeri?

— A tudomány, a társadalom, a termelés folytonos fejlődésével együ ttbaladva,

tovább leéli korszerűsítenünk az oktatást. Korunk, az oly gyakran, emlegetett „gyorsuló idő” ma már nem teszi tehetővé, hogy az együttesnek és főiskoláik: befejezett képzést adjanak; feladatok ma felsőbb az, hogy szilárd dmée- ti megalapozást, módszertani jiwkaaságpt, atkákmazáei készséget nyújtsanak.

— Mindez egp0tC$ir az oktató és tudományos munka szervezeti kereteinek ésszerű megváltoztatásával. Egyetemeink, főiskoláink — élve a jogszabályokban biztosított önállósággal — megkezdték a belső szervezeti rend korszerűsítését.

— A következő időkben hatékonyabbá tesszük az egyetemi ncve-lőmunfcát. A

A magyar tizenévesek kedvenc lapjához, az Ifjúsági Magazinhoz érkezett levél adta az ötletet Rózsa János új filmjéhez. A levelet Békés megyéből irta néhány fiatal lány. Érettségizett lányok önként vállalták a falusi tanító nehéz életét, de modernebb, vagy talán a helybeli idős emberek nem nézik jó szemmel szabadosabb, a falu régi, megszokottságától eltérő viselkedésüket. A film azt kutatja, kinek van igaza, hogyan lehetne változtatni az elmérgesedett helyzeten. A film címe: Tanítókisasszonyok.

Brecht-rekord

Az elmúlt szí níé vad ban Brecht műveit — a Deutsches Büchnenverein statisztikája szerint — a német nyelvterületen minden eddiginél többször mutatták be. Nyolc száztíz előadás zajlott le 35 színpadon. Brecht ezzel Schillert is felülmúlta, akinek műveiből 29 színházban 651 előadást tartottak. A legtöbbet játszott Brecht-mű a Pun- tila űr és szolgája, Matti volt: kilenc színházban játszották, összesen 227 előadáson.

nevelési elvek, a nevelési rendszer kidolgozásán már tűi vagyunk, most a gyakorlati nevel örmaika követfce- zűfc. Jelentős esemény tesz e vonatkozásban ősszel a BFT. országos felsőoktatási newe- lé»i konfesentáa. A tanacsko zás tómnjn „A tanszék j*e- vetomBnteéöa** — *51 fcafefesci neveJőmanferárik gyvúroetatfe- sodáeét.

— További arőtfeszitésetoet. teszünk a fizikai dolgozók UjAenmeketruúc támogatáséért. Megvizsgáljuk a mag menőig jelentős lemorzsolódó*, okait, biztosítjuk, hogy a legtehetségesebbek bekapcsolódhassanak a tudományos diákköri munkába, gondoskodunk a végzettség megszerzése utáni megfelelő elhelyezkedésükről .

120 10

| T ruffamt

i Márciusban a mozi tartogatok

( a Négyszáz csapás alkotójao-ak,

} Francois Traf hantnak kél ttím> jével is találkozhatnak. A \ Négyszáz csapásból ismert S fiúcska időközben felnőtt, és a ) Lopott csókok című fűmben ( akkor találkozunk vele, ami- S kor leszerel a katonaságtól, ha< zatér, megpróbál visszaülesz< kerlni a civil életbe, és több / érdekes kalandba bonyolódik. ) Természetesen szerelembe is. s A Családi fészek crmű flím- / ben ugyanezt az Ifjú férfiút l már családfői és apai mínő- ) ségben látjuk viszont. Fefesé- ? &e az a Christine, akinek a

< Lopott csókokban udvarol. A j, két film, bár mindkettő önálló ( alkotás, egymás folytatása, hi<

<

j&hwfe

)

síén a Lopott «■»«khiok cselek- / roény« a Csaiädi fészekben ( íoíytatfwUk, i

Érdekessége viszont a két í fiím benMUaXásának, hogy a c második részt, a Családi fészek / rrrmit látjuk előbb a premier- l mozikban, s csak utána az l előzményről szőlő topott eső- ) kokat. Hősünk előbb lesz férj / és apa, sőt, előbb lesz hűtlen ( feleségéhez, mint leszerelne a ) katonaságtól és udvarolna máj- ) dani nejének.

Vajon ki a megmondhatója. / miért fordított sorrendben mu- / tátják be, s így Miskolcon az \ első rész miért egy, Buda- 5 pesten meg három hét késés- ) sei követi a másodikat? í

(hm) )

A nagyméretű fáliszőnyegen középen két emberalak látható: férfi és nő. Köröttük népművészeti motívumok, stilizált virágok, madarak, a magyar népmeséi világ művészileg átfogalmazott szereplői. A szőnyeg nemsokára a Miskolci Pamutfonó egyik tanácskozótermét díszíti majd méltó módon. Én még alkotójának, Nagy Gy. Margitnak műtermében láttam. Nagy Gy. Margit gobelinművész szoros kapcsolatban van a fonodával. Az elmúlt évben kiállítása is volt az üzemben, akkor mutatkozott be a nagy többségben nőket foglalkoztató gyárban, s azóta többször is megfordult ott, hogy lakberendezési tanácsokat adjon, a nődoígozókat érdeklő művészeti kérdésekről beszélgessen a fonónőkkel. És most elkészült a fonodának tervezett szőnyeg is.

Amíg nézegetem, s beszélgetünk a teremtő művésszel, a fal túlsó oldaláról kopácsolás hallatszik. Ebben a házban ez természetes: a fal túlsó ■oldalán levő műteremben munkálkodik a férj, Varga Miklós szobrászművész. Most az egyik iskola elé kerülő új művét faragja, s a véső nyomán nyúlánk nőalak formálódik ki a fehér kőtömbből.

■Nagy Gv. Margit gobelinművész, de másfajta eljárással is gyakran készít értékes munkákat. A bevezetőben említett faliszőnyege is hurkolt technikával készült. A Képcsarnok boltjában olykor kapható munkái is többnyire ezzel az eljárással készülnek. Egyik ismert, kis szériájú alkotása, a busó-álarcot formázó faliszőnyeg sok lakásnak értékes falidísze.

Sok-sok hónapi, vagy éppen évi munkával^ készül el egy-egy gobelinalkotás. Milliónyi apró öltésében ott rejlik a művész életének egy darabja. Elkészül a gobelin, s új gazdára lel, talán sohasem találkozik többé alkotójával. Vázlatok, amelyek maguk is értékes képzőművészeti alkotások, meg a kész munkák fotómásolatai maradnak vissza a művésznél. Néhány nagyon szép, értékes gobelinképét időnként viszontláthatja Nagy Gy. Margit, ha a Miskolci városi Tanács hivataii helyiségeiben jár. A tanács egyébként igazán jó mecénása, pártfogója ennek a művészeti ágazatnak is. A Madách Színház reprezentatív fogadótermét díszíti egy másik gobelin, a művelődés- ügyi miniszter első helyettesének dolgozószobáját újabb, a szakszervezeti székház egyik tanácskozótermét megint újabb, egy mű a svájci magyar követségen van, egy a bécsi VIT-re készült (vajon hol lehet most?) Sok Nagy Gy. Margit tervezte és készítette gobelin-nemek van külországban, régebben egy még Kínába is eljutott.

Gobelinről beszélgetünk és a készülő munkák, meg a már készek többsége más, hurkolt technikával készült: ,

— A gobelin roppant idő- és-munkaigényes, nagyon hosszú ideig készül, így drága is. A hurkolt eljárás gyorsabb, változatosabb alkotási tevékenységet biztosító, s mert így olcsóbb, köny- nyebben elérhető a nagyközönség részére is. S napjainkban, amikor a lakáskultúra egyre inkább hódít, amikor a lakások berendezésére mind több gondot fordítanak, ez nem lehet közömbös szempont. Egyébként a tervezés mindkét eljárásnál azonos — mondja többek között a művész, amikor munkáinak kivitelezéséről beszélgetünk.

Érdekesek a Nagy Gy. Margit alkotta faliképek mintái. Mint a fonodába szánt szőnyegnél, más munkáin is gyakran látjuk a népi díszítő- művészet stilizált motívumait, bár korábbi gobelinjein ezzel a vonással nem találkozunk, sokkal inkább a festményszerűséggel.

— F-ereaczy Noémi tanítványa voltam, s őszmte tisztelője, de nem akartam és nem akarok epigonja lenni. Szeretném mind határozottabban kialakítani egyéni arculatomat, s ebben igen nagy szerepe van a népművészetnek. Most tervezek például egy nagyobb faliszőnyeget a Nagy- kanizsai városi Tanács házasságkötő termébe, s ezt is magyaros népi motívumokkal szeretném elkészíteni, illetve mintáját ezekből az elemekből összeállítani. Természetesen ez nem zárja ki a más irányú érdeklődést. Ugyancsak most tervezek egy faliszőnyeget a miskolci egészségügyi központ egyik tanácskozójába, s ezen másfajta motívumokat kívánok alkalmazni: olyan faliszőnyeget akarok alkotni, amelynek mintázata az orvosi foglalkozással asszociál, s áttételes kifejezési módjával gondolkodásra serkent. Nem vagyok ellene a nonfiguratív mintázatú faliszőnyegnek sem, de a Képcsarnok kereskedelmi forgalmában erre nem mutatkozik elég igény.

A kis műteremben százszámra találhatók színes fonalgombolyagok, orsóra tekert fonalkilométerek. Nagy G.v. Margit maga festi a nyers fonalat a megfelelő színekre. Az egyik falon színes négyzetekre osztott faliszőnyeg. Csaknem minden kockája más és más színű. A kockák jó elrendezésével roppant jó hatású falidísz. s Nagy Gy. Margit fonalspektrumának egy részét is érzékelteti.

Egy évtizede él és dolgozik Miskolcon a házaspár. A férj szobrai a város néhány helyén láthatók, Nagy Gy. Margit munkái sokfelé fellelhetők. A fonodái kiállításon kívül 1968-ban a Képcsarnok Szőnyi István termében, nem sokkal előtte meg a Libresszóban volt kiállítása, Csendes visszavonultságban élnek, dolgoznak, alkotnak. Most mindketten arra a nagyszabású tárlatra készülnek, amellyel a miskolci és a borsodi képzőművészek novemberben a fővárosban, a Nemzeti Galériában adnak számot magukról, szűkebb pátriánk képzőművészeti életéről.

Benedek Miklós

a salgótarjáni

tárlata

A hagyományos salgótarjáni tavaszi tárlatot az idén is megrendezik. A kiállítás előkészületeinek egyik legfontosabb szakasza lezárult: a Képző- és Iparművészeti Lektorátus zsűrije a beküldött 260 festményből, grafikából, szoborból és más művészeti alkotásból mintegy 120 mű kiállítását jóváhagyta.

A tárlat rendezési jogát a Salgótarjáni városi Tanács kapta, amely a Műcsarnokkal együttműködve arra törekszik, hogy a kiállítók körét szélesítse, egyszersmind a tárlatot sajátos salgótarjáni. Nógrád megyei jelleggel ruházza fel. Ezért a korábban kiállító nógrádi, hevesi, borsodi képzőművészeken kívül műveik megküldésére kérte fel azokat a művészeket is, akiknek élete, pályafutása, munkássága valamilyen formában Salgótarjánhoz, Nógrádhoz kötődik.

A salgótarjáni tavaszi képzőművészeti tárlatot április 4-ón, felszabadulásunk ünnepén nyitják meg.

fi felsMtatis iiszern feladataiból

A «obelinművész műtermében

o