Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-02 / 51. szám

1971. március 2., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Ápolónők, asszisztensek, szülésznők Versengés szájkendőben — Készüljenek fel egy szülés levezetéséhez és a seb- varráshoz! A felkészülési idő 3 perc. a feladat c'végzésére fi percük van a versenyzők­nek. A paravánok között három ifjú szülésznöjelölt látott hozzá a rendkívüli figyelme;, szakértelmet, ügyességet kí­vánó feladathoz. Egy steril lepedőben összegyűjtött mű- szerhalmaz közül steril csi­peszekkel válogatták ki a megfelelőt, s helyezték a le­pedőkre, valamint a helyben fertőtlenített edényekbe. A zsűri minden mozdula­tukra figyelt. A katéter, áthelyezés köz­ben hozzáért a nem steril paravánhoz — hangzott el az egyik indoklásban. S ugyanilyen éles szem­mel figyelte a hibákat a kö­zönség: a miskolci Szentpé- teri kapui kórház területén működő egészségügyi szakis­kola növendékei. — Erzsi is elfelejtette elő­készíteni a lábzsákot. — Hozzáért a pulóvere. — Nem mosott kezet, ami­kor bejött! — Elfelejtette felkötni a szájkendőt. De amilyen szigorúak vol- t ezek a verseny közbeni su.iogások, olyan lelkesedés­sel zúgott fel a taps egy-egy ..előkelő” ponUzám felmuta- J fásakor. — A következő feladatot ismertetem. Végezzenek el egy vizeletvizsgálatot! Néz­zék meg a vegyhatást. mér­jék meg a fajsúlyt, végezze­nek fehérje-meghatározást és cukorkimutatást. Azt mondják, gyakorló szülésznők rutinmunkának tartják ezt a vizsgálatot. A másodéves versenyzők eg.vi- kének-másikának még gon­dot okozott a feladat. ' — Keveset töltött. — Csipesszel food, meg­égeti a kezed! — De lassan mozog, alig van mór ideje... Nehéz eldönteni a két fel­adat közül melyik a nehe­zebb. Egy hétig tartott a verseny láz az egészségügyi szakiskolában. A nyolc szü­lésznő szakos versenyző ve­télkedésével zárult, össze­mérték elméleti, gyakorlati Megyénkben .'ifi házinyúl- tenyésztő társulás működik az általános fogyasztási és tudásukat, világnézeti felké­szültségüket, az általános ápolónői, a gyermekápolónői és a laborasszisztensi szakok hallgatói is. A versenyre ön­kéntesen jelentkeztek a leg­jobb tanulók. A 3 első helye­zett közül is a legjobb kép­viseli majd iskoláját az áp­rilisi országos versenyen. A gyermekápolónők országos versenyének a miskolci szak­iskola ad otthont, a szülész­női versenyt Szegeden, az általános ápolónők országos vetélkedőjét pedig Budapes­ten rendezik. A háziversenyek színvona­lát jónak érték»' . a szak­emberek. Reméljük, az or­szágos versenyen és majdan a nagy versenyen, a betegek mellett is megállják helyüket a szakiskola tavasszal vizs­gázó növendékei. (lévay) értékesítő szövetkezetek pat- ronálásával. A házinyúl ex­portja évről évre nagyobb. Külföldön, ahol nagyon ked­velik ezt a „könnyű” húst, szinte korlátlanok az eladá­si lehetőségek. Ezért érde­mes fejleszteni a háztáji gazdálkodásnak ezt a jól jö­vedelmező, különösebb mun­kaerőt nem igénylő, s a ház körüli hulladékot, a kerti gyomokat is hasznosító ága­zatát. Az elmúlt esztendőben an­nak ellenére növekedett me­gyénk nyúlexportja, hogy a mixomatózis nevű betegség szinte megtizedelte a nyúl- állományt. Néhány helyen teljesen kipusztult a törzs­állomány. Két áfész, a tak- taharkányi és a mezőköves­di ezért legutóbbi közgyűlé­sén 30—30 ezer forint támo­gatást szavazott meg nyúlte- nyésztők társulásainak. A mezőkövesdiek már meg is rendelték Gödöllőről az ál­lomány szaporítását szolgáló 180 tenyésznyulat. Itt a helyi tanács földterülettel is segí­ti a nyúltenyésztőket, akik így az idén és jövőre is 5— 5 hold lucernást tudnak te­lepíteni. Es akkor mi van? Miskolc, Széchényi utcai ÁBC-áruliáz, a régi vil­lanyrendőr közelében. Természetesen önkiszolgáló. A vásárló már rakott kosarával cigarettáért indul, az egyik felvigyázó néni kedves útbaigazítása nyomán. A cigaretta is a boltban található, pár méterre a. pénz­tárgépektől, a presszórészlegben. A pénztáros kislány azonban villogó szemmel, és az egész üzletel betöltő hangon álljt kiált. — Tessék azonnal visszajönni onnan az aruval! — De még cigaretta is kell... — Akkor is! Vissza! A kiszolgálás néhány másodpercig áll, mindenki kíváncsian várja, mi lesz. Semmi. A vásárló elvörösödve ballag vissza az imén­ti kedves szavú nénihez, aki útbaigazította volt, és aki most ismét kedves szavakkal vigasztalja. — Nem baj, nem baj! Ugye. most tetszett itt lenni először? A vásárló lerakja a kosarai, majd rezignálton vála­szol: — Nem, nénike. Nem először. Utoljárr. (Pt) Támogatás a n yúlíen y észtőknek Két áfész jó példája Örömhírek — nőknek : kAPRON-harisnya a boltokban Harisny anadrág minden mennyiségben Egy miskolci presszó asz­tala mellett hangzott el a Párbeszéd: — Maxiszoknyát vettem! — újságolta barátnőjének egy fiatal nő. — Csodálkozom. Te mond­tad, hogy egyetlen ékességed a karcsú lábad. — Ne szomoríts1 De meg­előztem ezzel a lépéssel egy sor tavaszi bosszúságot. Hisz te is tudod, hogy tavasz ide­ién harisnyából milyen rossz az ellátás ... * Örömmel jelentjük, hogy a j :"beszéd idejét múlta. Az Északmagvarországi Rövid­es Kötöttáru Nagykereske­delmi Vállalatnál megtud- tuk: az elmúlt évi forgalom­hoz viszonyítva, fél évre ele­sendő készlettel rendelkez­nek. Ez annyit jelent, hogy szinte korlátlan mennyiség- ben lesz kapható a tavaszi h inapokban a kiváló minő­ségű, szép színű, szembiztos nylonharisnya. — Újdonság? — kérdeztük a RÓVIKÜT illetékeseitől. — Reméljük, elégedettek lesznek velünk a borsodi asszonyok, lányok. Négy színárnyalatban készült szov­jet importharisnyát sikerült vásárolni. — Csak nem a kiváló mi­nőségű KAPRON-harisnyáról van szó’' — De igen. Sikerült vásá­rolnunk a hosszú élettarta­mú KAPRON-harisnyából a tavaszi szezonra. — Vajon jut-e elegendő mennyiség ebből a típusból a boltokba? — Nagy tételt vásároltunk. A helyzet tehát megnyug­tató. Most már csak az kér­dés. hogy mennyibe kerül egy pár KAPRON-harisnya? — Ez újabb meglepetés: mindössze 30 forint a fo­gyasztói ára. Az eddig örök hiány­cikként emlegetett női ha­risnyanadrágokról is a RÖ- VIKÖT-nél szereztük infor­mációnkat. — Hány darab harisnya- nadrágot adlak el tavaly a borsodi boltokban? — 16 ezret az. első fél év­ben. — És mit jeleztek a kis­kereskedelmi vállalatok, mennyire lett volna szükség ebből a kedvelt árucikkből? — A sokszorosára. Sajnos, nem volt elegendő gép az elmúlt évben. 1970 második telétől azonban megkezdték termelésüket azok a modern gépsorok, amelyeket a keres­kedelem állal folyósított de­vizáért vásárolt a magyar könnyűipar. — Ezek szerint javul az ellátás? — A tavaszi hónapokra, il­letve az első fél évre 210 ezer harisnyanadrágra kötöt­tünk szerződést. Tehát a ta­valyi első fél évben 16 ezer jutott, az idén 210 ezer da­rab jut a megye boljaiba. Ebből logikusan következik, hogy egész évben nagy lesz a választék harisnyanadrág­ból is. Ezek a hírek valóban örömhírek. Soha rosszabb ineglcpeléseket' (X) FODOR LÁSZLÓ ÜT1JEGYZETE KÖZ K U, B A - ÉLRŐL Havanna, az újvilág Párizsa Havannai látkép KUBAI TARTÓZKODÁ­SOM alatt „vallatóra” fog­tam Havannát. A főváros ut­cái sok mindent elárultak Már a Hotel Habana Libre huszonötödik emeletéről kite­kintve megállapítottam: nem túloznak azok az idegenlor- galmi prospektusok, amelyek az újvilág Párizsának neve­zik Havannát. Miután a vá­ros egy öböl két partjáai te­rül el, szemem állandóan tengerbe ütközött, s ez egyenesen lenyűgöző látvány volt. Diego Velasquez spanyol konkvisztádor 1515-ben ala­pította a várost. A telepü­lés számára először kijelölt hely éghajlata egészségtelen­nek bizonyult, emiatt telepí­tették ót Kuba jövendő fő­városát 1519-ben mai helyé­re. Jobb helyet nem is ta­lálhattak volna egy főváros­nak. A Mexikói-öböl jól vé­dett partján várost alapítani — szépérzékről, körültekin­tésről tanúskodott. De úgy látszik, másnak is volt szép­érzéke, mert hamarosan erő­döket kellett építeni a ten­ger partján angol, francia és holland kalózok ellen. A ma is jó állapotban levő El Mor- ro és a La Punta erődök az öböl keskeny bejáratát őr­zik. 1589-ben II. Fülöp spa­nyol király parancsára par­ti erődítéseket építenek, amelyeknek egy része még ma is látható. Az 1 millió 600 ezer lakosú fővároshoz még két város. Marianao és Guanabacoa. valamint számos előváros, így Regla. Bauta, Santiago de las Vegas, San­ta Maria del Rosario tarto­zik. A várost, mint a legtöbb nagy települést két részre le­het osztani. Századunk negy­venes éveinek közepéig a vá­rosnak főleg még a gyarma­ti időben létrejött magja fej­lődött erősen, azóta elsősor­ban a külvárosok lakossága gyarapszik. Havanna lakói egyébként főleg spanyol és néger eredetűek, de a kí­naiak is benépesítenek egy önálló negyedet. A történel­mi városrész a La Punta erődítménynél kezdődik, s nevezetességei a tengerparti sétány — amely a szerelmes- párok paradicsoma — és a régi keleti városrész. Itt ta­lálható a Katedrális tér, Ku­ba legrégibb templomával. Ha alaposan saemügyre ve­szi az ember ezt a templo­mot, az is feltűnik, hogy a tornyok nem egyenlő széle­sek és magasak. Többféle­képpen magyarázzák e fur­csa építkezést. A nép azon­ban egyszerűen csak azt tart­ja: spiccesek voltak a mes­terek. A Fegyverek terén ré­gi, gótikus stílusban épült házak sorakoznak, amelyek valamikor a kormányzók lak­osztályául szolgáltak. Mosl legtöbbjükben múzeum van. A Vedado negyed parti ré­szén modern, magas épülete­ket láthatunk, beljebb pedig pompás villák sorakoznak, sunelyek most iskoláknak, óvodáknak, vagy sokgyerme­kes munkáscsaládoknak ad­nak otthont. A Vedadotól délre fekvő Forradalom tér közepén áll a Jósé Marti em­lékmű ötszögletű obeliszkje. Tetejéről, melyre lift visz fel, pazar kilátás nyílik a város­ra. Jósé Martit nemzeti hős­ként tisztelik Kubában. Az ö nevéhez fűződik az 1955-ös felkelés, amelynek eredmé­nyeképpen három évvel ké­sőbb autonómiát kapott a szigetország. lenyűgöző látvány e hatal­mas tér, amelyet miniszte­riális épületek zárnak köz­re. A Gazdasági Miniszté­riumon, melynek egykor a híres partizánvezér. Ernest Guevara volt a vezetője, ha­talmas Guevara-kép, s idé­zet áll: „Nem lehet jó kom­munista az, aki csak az ál­dozatok, a harcok, a hősi ka­landok pillanatában gondol a forradalomra, a munkában viszont középszerű, vagy meg rosszabb”. Guevara egyéb­ként három évvel ezelőtt Bo­líviában, mint partizánvezér vesztette életét. A régi városrészben köz­ponti helyet foglal el a Pa­seo de Marti, a híres Prado. Ennek az utcának környékén jellegzetes spanyol gyarmati stílusban épültek a házak, erkélyeiknek díszes rácsoza­ta, s mindegyiküknek galé­riával körülvett belső udva­ra van. A Pradóra néz á Capitólium épülete, amely méreteiben is versenyre kel­het washingtoni társával. Ettől a tenger felé haladva találjuk a festői elnöki palo­tát, amelyben dr. Osvaldo Dorticos köztársasági elnök adott fogadást az újságíró­kongresszus részvevőinek. A központban sorakozó egy-két emeletes, mór stí­lusban épült paloták és pol­gárházak stílusától elütóek a modern La Habana új ne­gyedei. 20—30 emeletes, üvegből, alumíniumból épült felhőkarcolói sokkal levegő- sebben épültek. mint az amerikai nagyvárosokban A városközpontot egy, az öböl alatt húzódó alagút köti ösz- sze Havanna del Estével, a népi hatalom éveiben kelet­kezett új városrésszel, amely­nek világos, sokemeletes há­zaival nem ok nélkül büsz­kélkednek építőik Szívesen sétál az idegen Havanna kikötőnegyedeiben is. A hajók — mint hatal­mas eke — kék barázdákat szántva odasimulnak a rak­part falához, hogy a gémes­daru segítségével megszaba­duljanak a „gyomrukban" le­vő áruktól. Az egyik hajó ké­ményén kubai és szovjet zászlóval övezve Lenin arc­képe tűnt fel. Jóleső érzés volt ez Havanna kikötőiében (Következik: Találkozás Castróval) A havannai kikötőben

Next

/
Thumbnails
Contents