Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-21 / 68. szám

ÉSZAK-M AGY ARORSn AG 5 1971. márc. 21., vasárnap Moszkvai találkozások III. Iiazsá| kis, fekete göröngye V álasztásra készülünk. Városokban, falvak­ban egyenlő jogú vá­lasztópolgárok. alkotmányunk és szocialista államrendünk biztosította jogaikkal élve el­döntik e napokban min­denütt, ki legyen sorsuk, ér­dekeik és terveik, kívánsá­gaik személyes szószólója, bi­zalmuk letéteményese. Abaúji falvakban, Hegyköz és Hegylaja községeiben, a Mezőkövesd, Mezőcsát kör­nyéki településeken egykori uradalmi cselédek, zsellérek, telkes parasztok, kishaszon- bérlők gyermekei, unokái ül­nek ott, a termekben, hall­gatják a megtett útról, az elért- eredményekről és a kö­vetkező esztendők tennivalói­ról beszélő szónokot, hallgat­ják azt is, aki majd, ha ki­vívta egyetértésüket, képvi­selőjük lesz országgyűlésben, tanácsban .. . Jelölnek, vá­lasztanak. Maguk közül va­lót, rájuk íormázót, köztük gyökerezettet. Az arcokon komolyság, a tekintetekben csillogó érdeklődés, figyelem. A megfogalmazott vélemé­nyekben komolyság, körülte­kintő mérséklet, érett meg­fontoltság. A szocialista fejlődés út­ját járó parasztságunk mily meggyőzően bizonyítja be most is, hogj1- nem idegen tőle a közösségért, a társa­dalomért való felelősség, gondolkodás és fáradozás ér­zete! Aktivitása válasz arra a történelmi sorskérdésre is, amelyet két évtizede föltett bontakozni kezdeti szocialista rendünk. E két évttaed bebizonyí­totta: valóban azé a föld. akS megműveli, s még inkább neki terem, neki adja kime­ríthetetlen javait, gazdagsá­gát a szocialista nagyüzemi gazdálkodás feltételei, Viszo­nyai között. T ársadalmunk kitel jesí- tette, valóra váltotta azt az ezeréves vá­gyat, amely máidig ott izzóit a földet verejtékével öntöző jobbágy, paraszt lelkében, s amelynek fel-felcsapódó fü­zeit, Dózsa György, Budai Nagy Antal. Esze Tamás csa­táit olv kegyetlenül tiporták el. Teljesült Táncsics Mihály álma, s azoké, akik 11148 el­hanyatlott zászlóját újra ma­gasba emelték századunk első évtizedében, az Áchim L. Andrások, a forradalmi szocialista földmunkásmoz­galom jogos követelése, kí­vánsága. „A leendő jogrend, amelyért én harcolok és melyért most izgatónak vagyok nevezve, a munka jogrendje lesz, amely­ben egyes-egyedül az egyén által végzett munka, munká­jának jelentősége és valódi értéke fogja megadni a pol­gárnak a maga jelentőségét a társadalomban.” 1906-ban ír­ta e kinyilatkoztatás erejével ható szavakat abban a tör­vényszéki beadványában, amelyben a cikkei miatt el­lene emelt izgatás! vád ellen védekezik. A napokban ünnepeltük születésének századik évfor­dulóját. Személyének és sze­repének, tevékenységének történelmi súlyát, hatását megérteni, s felmérni ma is feladatunk. Féja Géza írja róla sok vi­hart kavart szociográfiai müve, a Viharsarok egyik fejezetében: ...4 parasztprolc- tariátusból nőtt ki legelső csapata. E paraszt proletárok közül alig bírt valaki szava­zati joggal, de ők alkották Áchim számára a gyorsan mozgósítható és elszánt, har- aos tömeget, s később, mikor Áchim földmunkás szakszer- vezetőkbe igyekezett tömörí­teni őket, jól tudta, hogy minden kővetválasrtásnál na­gyobb győzelmet koszit elő... Áchim erővel s ha kellett, erőszakkal megcsinálta a csodát, ami azóta sem sike­rült egyetlen népi poliUkns- nak sem: egy táborba tömö­rítetté a földmunkást és kis­gazdát, a. nélkül, hogy a me­zei munkásság teljes jogait követelő programjából bár­mikor egy szemernyit is fel­adott volna. Óriási személyes vonzóereje parasztegységet teremtett.. E ^~ rthetó hát, hogy az a társadalmi rend, amely Féja Géza ellen is hai- szát indított 1937-ben, a Vi­harsarok megjelenése után, mily vad gyűlölettel fogadta annak idején Áchim L. And­rás fellépését. Növekvő nép­szerűsége, elvi következetes­sége, megvesztegethetetlen bátorsága csak olaj volt a gyűlöletnek, az acsaskodás- nak erre a tüzére. Bezárat­tak Békéscsabán a Népegyle- tet, megsemmisítették Áchim képviselői mandátumát is. Azok azonban, akik érdekeik szószólójára ismertek benne, óira megválasztották kép­viselőjüknek. Második meg­választásakor Haan Béla vá­lasztási glnők — mint Féja könyvében olvashatjuk — így adta át neki mandátu­mát: „Tisztelt képviselő úr! Midőn átnyújtom önnek Bé­késcsaba város mandátumai. nem. tudom: átok lesz-e rajta vagii áldás. Addig éltesse az Ürístcn családjával együtt, mig a. Hazát tartja szem előtt mindenekfclett; tovább nem. Mi. a bizottság tagjai köszönetére nem reflektá- I lünk...” A hajtóvadászat azonban I — amelynek végül is áldo­zatául esett, meggyi l.kohák — személyét pusztíthatta el. ' emlékét, nagyszerű tettei: nem. Amikor gyilkosát a bu­dapesti ítéiőszék is fölmen­tette. a tanács elnöke mondta i ki kese ni beismeréssel: síké- j rillt Áehimot feltámasztani. | A felszabadulás óta eltel t negyedszázad tett ta­núbizonyságot Áchim jóslatának igazsága m^Hett: a munka jogrendje alapján szervezett társadalom, a szo­cialista társadalom képes csak betölteni a parasztság törté­nelmi jogét, kívánságát. Tár­sadalmi rendszerünk alapja a vezető munfcásoeszteSty és a szocialista paraszti osztály megvalósult, szilárd szövet­sége. Csak a munka jogrend­jén alapuló társadalomban jöhetett létre az a paraszti egység, amelyet Áchim a maga idejében személyes erejével, tehetségével ideig- óráig tudhatott csupán meg­alakítani. megszervezni. Szo­cialista társadalmunk meg­valósította Áchim L. András programját: nála következe­tesebben. teljesebben, s épp ezért és így: maradandóan E megvalósított program kér és kap most bizalmat a szocialista fejlődés útját járó pa rasztságunkt ó1 Papp Bajos . *-< Az ebéd, bár késett, és annak ellenére, hogy férfiak főzték, jó volt — jelentette ki a ház asszonya. — Való­ban ünnepi volt. Tea után. amíg leszedték az asztalt, odaálltam a dácsa duplaüvegű ablakához, és néztem a kert havában fe­ketéi lő fákat, bokrokat. Az ebédlő vázái tele. voltak vi­rággal, a. hódító melegen ke­resztül is éreztem illatukat. A nemzetközt nőnap a Szov­jetunióban állami ünnep, ön­kéntelenül is eszembe jutott az a beszélgetés, amelyet Je­lina Lilia Szergejevna ve­gyészmérnökkel, az egyik építőanyag-kutató intézet in­formációs irodájának dolgo­zójával folytattam. ö mon­dotta, hogy a nőnap a Szov­jetunióban egy kicsit gye­reknap is. Az anyák a sze- retetet, amelyet kapnak, át­adják, továbbadják gyereke­iknek, mint az ajándékba kapott tortát, édességet is. Bár a nők — hangsúlyozta — eddig is nagy tisztelet­nek, megbecsülésnek örvend­tek a Szovjetunióban, az el­következendő öt esztendőben azonban sok gondtól meg­szabadulnak majd. Az irány­elv-tervezet szerint jelentő­sen megnövekedik az áru­készlet, még jobban ellátják a'piacot kiváló minőségű, kellő választékú árucikkek­kel. Javítani fogják a keres­kedelmi szolgáltatások vala­mennyi formáját, bővítik a szolgáltatásokat, a közétkez­tetési vállalatok hálózatát, de elsősorban az üzemi ét­keztetést. A tervezet előirá­nyoz olyan intézkedéseket is, amelyeknek célja a jobb munka- és életfeltételek megteremtése az anyák szá­mára. Az intézkedéseknek ez a közel sem teljes felso­rolása a lakosság, elsősorban a dolgozó nők, az anyák idő­megtakarítását, a háztartási munka megkönnyítését szol­gálja. A bevásárlásoknál nem kell majd annyit sor­ba állni, nem bosszankodnak majd az időleges hiánycikkek miatt, kevesebb lesz a gond és a munka a család ellátá­sában, több idő jut a gyere­kek nevelésére, az önműve­lésre, a szórakozásra. Egyszó­val — mondotta Jelina Lilia — könnyebb lesz az élet. Ezért fogalmazhatunk úgy. hogy a 9. ötéves terv ilyen értelemben a nők, az asszo­nyok. az anyák terve. Barátom. Pável szakította meg gondolataimat, és szólí­tott el az ablaktól. Kötény volt rajta, ingujja felgyűrve, és pipát szorított fogai kö­zött. — Elmosogattam. Csak egy poharat törtem el. Készülj, bemegyünk a városba, és te­szünk egy sétát a legdivato­sabb utcán, a Kalinyin su­gárúton, vagy ahogy mi, moszkvaiak nevezzük, az „Üj Arbat”-on. Valóban, sétára alkalmas idő volt. Valamelyest eny­hült az élmúlt napok hidege borús volt az ég, hópelyhek szállingóztak, és lábunk alatt is olvadt a hó. Szabad szom­bat és vasárnap után. ezen n harmadik pihenőnapon va­lamivel kisebb volt a forga­lom a széles úttesten, annál nagyobb azonban a széles járdán. Zászlókat lengetett a szél. s mindenütt hatalmas transzparensek hirdetik a párt és a nép egvségét. Nagybetűs idézetek olvasha­tók a Szovjetunió új ötéves tervének irányelv-tervezeté­ből. és felhívások a moszk­vai dolgozókhoz, hogy újabb munkasikerekkel köszön lsek a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresz- szusút Nem véletlen, hogy a Ka- linyin sugárút lassan átveszi a Gorkij utcától n „főutca” szerepet. Hamar elvesztünk a fényárban úszó, széles su­gárút tömegében. Huszonhá­rom—huszonöt emeletes to­ronyépületek tövében, árkád­jai alatt, szépen • díszített, is. Hosszú sorok állnak a hí­res szórakozóhelyek, kávéhá­zak, cukrászdák, a Pecsora ifjúsági étterem és a revü- műsoráról nevezetes — tud­tommal Moszkvában egyedü­li ilyen jellegű — „Arbat” étterem előtt. Mi is beültünk volna va­lahová, ezért megpróbálkoz­tunk a Kalinyin sugárút fényözönéhez viszonyítva sá­Fialalok a moszkvai napsütésben. Háttérben a Kalinyin su­gárút elején a KGST-székház (A szerző felv.) padt, csendes Arbat ntcában. Persze, az itteni kis kávé­házak, éttermek is zsúfoltak voltak. Csatangolásunk köz­ben, az egyik mellékutcában felfedeztünk egy „Víno”-t. Ide tértünk be egy pohár borra. Jó kedélyű emberek társaságába csöppentünk. A talponálló mozaikpadlóján egyedül ropta a táncot egy fiatalember, s időnként vidá­man felkiáltott: „Fiam szü­letett!...” A többiek mo­solygó megértéssel engedtek teret örömének, táncának. Míg hazafelé ballagtam a hidegre forduló estében, a háromnapos pihenőben „ki­fáradt”, elcsendesedett utcá­kon, egyre az járt eszemben, hogy ezen a borús, enyhe, hópehely-szállingózású ün­nepnapon hány új szovjet állampolgár született Moszk­vában, a Szovjetunióban. kivilágított kirakatok hosszú sora előtt vitt az utunk. — Nézd csak — bökte meg a könyökömet barátom. — Ez a nők utcája, látod, az egy ékszerüzlet, amott van egy illatszer-szaküzlet, a má­sik oldalon virágüzlet, női- ruha-ház, fodrász-szalon, di­vatos szépségápolási intézet, azután egy nagy műanyag, szövet- és ruhaüzlet és egy forgalmas ajándékbolt, hogy csak azokat soroljam, ami a nőket érdekli. Szerencsére ma ünnep van, zárva van­nak az üzletek, így az én pénztárcám is zárva marad­hat — nevetett, de vele ne­vetett felesége is. A sétáló emberek, nők, férfiak, gyerekek kezében sok celofánba, papírba cso­magolt virágcsokor is sétált ezen az estén. « Természetes, hogy a sugárútnak ez a része a randevúk színhelye A Shell és környéke Miskolc nem véletlenül adott helyet a Pamutfonoda mellett működő Shell-szer­viznek. A városban rohamo­san szaporodik a gépjármű­vek száma, s remélhetőleg egyre nagyobb mértékben emelkedik majd az idegen- forgalom is. A javító és gyorsszerviz azonban nem tart lépést ezzel a fejlődéssel. Mutatja ezt az is, hogy a szervizre, vagy javításra be­adóit gépkocsik után még mindig sok a várakozási idő. Rövid, alig egyéves fenn­állása alatt a különleges üzemanyagokat árusító Shell- áUomás népszerű lett az autósok körében, s ezt a kü­lönleges üzemanyagokon kí­vül az ott tapasztalt előzé­kenységnek, lelkiismeretes munkának is tulajdonítjuk A jól felszerelt állomáson megbízható, korszerű műsze­rekkel történik például a ke­rék-kiegyensúlyozás. a futó­mű beállítás: ellenőrzik a motor működését. A gépko­csik alsó. felső mosása, a tel­jes szerviz, a különböze használati cikkek árusítása egyaránt az állomás szolgál tatásaihoz tartozik. Szőnyi Gábor, a szerviz vezetője elmondta, hogy ők a leghamarabb megérzik az időjárás változásait. Ahogy melegebbre, naposabbra for­dul az idő. úgy szaporodnak az autósok, emelkedik a napi forgalom. Magunk is eltol­töltünk egy órát az állomá­son. Több tucat autós érke­zett és sietett tovább. De szemlélődéseink során mást is észrevettünk . . A külsőre is modern állo­másnak rendezetlen, mi több: csúf a körnvéke. Felvételünk előterében látható a ‘örme- 1 ékhal máz. a Közlekedési Építő Vállalat felvonulási épületének maradványai, melyek most előbukkantak az elolvadt hó alól. Az állo­más dolgozol sorolják, hogy volt ott más. értékesebb épü- letanyas is. de azt a környék­beliek már elhordtái Itt maradt viszont ió néhány vasszerkezet, mely bizonyo­san leltárban szereosl. és hi­ányzik is valahol Vagv talán nem” A Shell-'>sek sr > i; maliik parkosítanák, rendbe hoz-ák a környéket ha az említett vállalat végre elszállítaná, amit még meg tud menteni egykori értékeiből Szerin­tünk kár volna e's/nlasz'rm a felajánlott segítséget már csak azért is. hogy a hozzánk látogató, itt átutazó autósok, hazaiak és külföldiek ne tá­vozzanak kellemetlen benyo­másokkal a rendezetlen kor­nyék látványa mia" (Onodvári—Szabados? Oravec János útinaplója Nők napja, nők terve

Next

/
Thumbnails
Contents