Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-21 / 68. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG (y IBM 1971. márc. 21., vasűrnap | | Dzsungel az üvegházban Hatalmas pálmák, kü- | lönleges broméliák, páfrá­nyok, fik us?,ok. diífenbachi- ák, orchideák honosak ezen , a 30 négyzetméteren. A 20 fokos levegő páratartalma igen magas. Apró meden­cék, nyitott akváriumok vi­ze csapódik le a különleges növények levelein. A kis dzsungel „előcsarnokában” hatalmas ládákban kicsi, formás kaktuszok. Egyik­másik éppen virágzik. — Százötven kaktuszom van — mondja Kiss Tibor tanár, a már híres borsod- nádasdi növénygyűjtemény tulajdonosa. A többi növény száma meghaladja a 350-et. Vi­szonylag rövid idő alatt gyűlt össze a növényrenge­teg. — Négy éve építettük az üvegházat, akkor készült a központi fűtés is. Évente 220 mázsa szenet tüzelünk el. A hőmérséklet itt min­dennél fontosabb. — Hogyan jutott hozzá ezekhez a növényekhez? — Több növénygyűjtő van az országban. Néha el­utazunk egymáshoz, és cse­reberélünk. De leleményes­séggel is lehet gazdagítani a gyűjteményt. Szeretek kí­sérletezni. Az elmúlt év ok­tóberében egy pesti utam alkalmából ananászt vásá­roltam. Itthon levágtam a felső részét és cserépbe tettem. Ez lett belőle! Szép cserép ananász­cserje. De van itt narancs, citrom, banán, kókuszpál­ma, szentjánoskenyér, kávé és vanília is. — A vaníliával sok baj van. Állandóan irtani kell, mert túl gyorsan növekszik. Kiss Tibornak a bromé­liák a kedvencei. Egész so­rozat van belőlük. Kiseb­bek, nagyobbak, különféle fajtájúak. Korhadt fa tör­melékébe ültetve érzik jól magukat. Legszívesebben vért „innának”, de azért megelégszenek a vízbe áz­tatott hús levével is. Há­lából élénkpiros, ritka szép virággal ajándékozzák meg hozzáértő gondozójukat. Az üvegház kavicspadlő- ján, a dús levelek között fekete-sárga pettyes, ke­cses kis szalamandra búj- kál. Néha kimerészkedik a „tisztásra” is. Ha nincse­nek idegenek, egészen bá­tor. — A tenyeremből eszik — mondja a gazdája. Az üvegházban tanyázó hat sikló bátortalanabb. Ügyesen kerülik az embert. A nagy medencében levő vízi pálmák alatt egy teknős lustálkodik. Ünottan, kö­zömbösen pislog, pedig ve­szedelmes szomszédja van. De egyelőre Tóbiás, a kro­kodil is mozdulatlan. Csak gazdája pálcájának erőtel­jes biztatására hajlandó be­mutatkozni. Lomhán moz­dul a vízben — farkcsapá­sával vizet loccsant látoga­tóira. — Hamburgból való. A másik kajmánt elajándé­koztam egy cirkusztársulat­nak. Sajnos, elpusztult ná­luk. Megfázott, Most kínai alligátort szeretnék szerez­ni. — Hogyan? — Iovelet írtam Iván Törzs úrnak, a ..Daktari- far.m” tulajdonosának. Ta­lán küld nekem. Neki úgyis sok van. Hallottam, hogy tenger alatti akváriumai is vannak Kaliforniában, Flo­ridában. Sok ritkaságszám­ba menő állata van. Irigy­lem érte... Kiss Tibor gyűjteményét is sokan irigylik. Szó, ami szó, tényleg szép, különle­ges. De hogy mennyi mun­ka. fáradság, tanulás, uta­zás van mögötte, azt csak ő maga tudja. És azok, akik szintén ennek az érdekes, izgalmas gyűjtőszenvedély­nek hódolnak. — Icvay — Baromfi- és tojásgyár Szerencsen A Szerencsi Állami Gaz­daság jól, körültekintően felmérve gazdasági erejét, körülményeit, úgy határo­zott, hogy a továbbiakban a baromfitenyésztést, illet­ve a tojástermelést tekinti fő feladatának. A gazdaság korábban a hízómarha- és a sertéste­nyésztésben volt a legerő­sebb, de minden erőfeszíté­se ellenére sem tudott je­lentősebb gazdasági ered­ményt elérni. Az ésszerű­ség, egyben a célszerűség követelte meg, hogy új útra térjen. A szétszórt szarvas­marha-állományból, annak felfrissítésével egy 600-as, negatív telepet hoztak lét­re, s ott ma aktív és gazda­ságos a tejtermelés. A régi istállókat tojóte­lepeknek alakították át, még ebben az évben el­érik — kiváló hibridek­ből — a 120 ezres állo­mányt. Bábolnáról ezekben a napokban is érkeznek a tojók. A mai tojás termelés már eléri a napi, mintegy 6C—70 ezer darabot. Mire feltöltik a férőhelyeket, jó­val többet küldenek a piac­ra. A gazdaság természete­sen takarmányban önellá­tó: ebben az esztendőben például 1500 hold kukoricát vetnek, amit csaknem tel­jesen vegyszeres gyomir­tással kezelnek. 2800 hold lesz a kalászos, jórészt ki­váló vetőmag. A gazdaság gondol a cukorgyár közel­ségére, éppen ezért 450 hol­don cukorrépát termel, amelyet szintén vegyszeres gyomirtással kezelnek majd. Külön érdekessége az ál­lami gazdaságnak, hogy társulva a prügyi és a tak- taszadai termelőszövetke­zetekkel. létrehoztak egy 300 vagonos luceroaszárí- tót.- Az új létesítmény mind­három gazdaságot ellátja ezzel a takarmánnyal, de adott helyzetben bérmun­kában másakon is segíteni tud. E néhány példa is bizo­nyítja, hogy a Szerencsi Állami Gazdaság jól értel­mezi az új gazdasági for­mákat, s váltqjó elképzelé­sei, gyakorlati gazdasági te­vékenysége találkozik a la­kosság érdekeivel, mind több áruval olcsóbban igyekszik ellátni a piacot. — csengcri — Szokatlan fogadás A TV-hínadó gyakran be­mutatja, hogy kormányfők, '.■-.övetségek vezetői, az ég­bolt, a bolygók meghódítói számára nagy fogadásokat tartanak. Ez sűrűn van. Ritkább az olyan rendez­vény. mint amilyet holnap, hétfőn a Lenin Koháifeati Művekben tartanak. A vasgyári vendégház nagytermében megrende­zendő fogadáson egyszerű emberek: nyolc szocialista brigád tagjai, s a gyár ve­zetői, vezető szerveinek képviselői vesznek részt. Az üdvözlet, a pohárkö- .szöntő ez esetben olvasztá­roknak és hengerészeknek, hőkezelőknek és szerszám- készítő lakatosoknak, te­kercsel önöknek és rezsi-el­lenőröknek, nehéz kétkezi munkát végző alapanyago­soknak, elektrikusoknak és műszaki vezetőknek szól. Mit tettek, mivel érde­melték ki’ ők azt mond­ják, hogy semmi különöset, csak hosszú évek óta szo­cialista emberként igyekez­nek élni a maguk erényei­vel, s olykor! emberi, apró hibáikkal. Hosszú éveken át szinte névtelenül és sze­mélytelenül, a nagy kollek­tíva izzó parazsaként ter­melték a milliós értékeket, segítették a gyári gépezet működését. Minden új épít­ményben, új gépben, a gyá­rat elhagyó új értékekben benne van az ő életük egy darabkája is örömükkel, szomorúságukkal, esetleges fájdalmakkal együtt. Nem tudjuk, hogy az őket köszöntő Gácsi Ferenc szb-titkár mit fog monda­ni. Fontosak a szavak, mert a dolgozó, az alkotó ember megbecsülését fejezik ki. Fontos az a plakett, amely a nyolc brigádhoz kerül, s a jelvény, a vele járó 1500—1500 forint jutalom­mal együtt, amelyet a 131 ember kap. Fontos a sze­rény, de méltó fogadás, fontos az új formájú ki­tüntetés. a vállalat kiváló szocialista brigádja cím odaítélése. Mindennél fontosabb a gyár vezető szerveinek, ve­zetőinek szemlélete, a nagy értékeket adó, dolgozó em­bernek szóló tisztelet és megbecsülés. Azok megbe­csülése, akik sokat adnak, s még többet akarnak ad­ni a közösségnek. Ez a fogadás talán még új, szokatlan. Hisszük, hogy itt és másutt az eredmé­nyektől függően gyakran élnek vele. Igaz, közvetle­nül 131 embernek szól, de egy hagy kollektíva becsü­letét és hírnevét öregbíti. (es. b.) A halastó felé Mácsady Béla rajza DEjMJÉN ISTVÁN Játszani szeretne kezem \ Tele van már a tudom madárszagú könnyed szelekkel szemem hajnali sugarakkal i keserűség csak szívemben van mert ott van az egész Föld fáradtság csak lábamba Cit be vágyaim útjai nagyon hosszúak játszani szeretne kezem: örömöket gyűjteni s fölrr.kni nz égig: csillagok fordulnának el szemem fényességétől Egy száz év előtti képviselőválasztás Hegy alján A szabadságharc bukását követő alkotmányos néma­ság után több mint egy év­tizedre volt szükség, hogy a magyar országgyűlés kép­viselői ismét megpróbálják az 1848-as törvényeket vé­deni, s az „alsóházban” el­fogadtatni. Az 1861-es, majd az 1865- ös országgyűlésen Hegyalja képviselője már hat pont­ban foglalja össze a köve­teléseket. A követelés egy­ben tiltakozás is volt Hegy­alja felvirágzásának aka­dályai ellen, „amelyeket el­hárítani kell”. A tiltakozó szöveget a mádi választókerület képvi­selője, Sóhalmy János tállyai lakos mondta el vá­lasztóbeszédében, amelyet, mint felhívást „a mádi vá- lesztókcriilet közönségéhez” a Református Főiskola be­tűivel a jó hírű sárospataki nyomdában 1865-ben nyom­tatásban is megjelentetett. Ez a választási beszéd később (1865—1870.) a „hegyaljai ügy” néven vált ismeretessé. Valójában mi is volt ez a „hegyaljai ügy”? A kér­désre már a felhívás első sorai választ adnak: „Van nekünk, hegyaljai lakosok­nál: a hazai közügyeken kí­vül még egy bennünket ér­deklő ügyünk, melynek megoldásától Hcgyalja fel­virágzása, jóléte függ, s ez ránk nézve életkérdés”. Ennek első akadálya a szőlődézsma. „Hegyalja népe középkori, feudális szolgabilincs alatt nyög. Azt a szőlőt, amelyet gyakran éhen-szomjan, csurgó ve­rejtékkel, a legnagyobb ál­dozattal mivel — nem mondhatja magáénak. Az igazságosság és méltányos­ság követeli, hogy a szőlő­dézsma eltöröltessék." A hanyatlás másik oka a rendszeressé váló borhami­sítás. „Hazánkban és a bi­rodalomban vannak olyan gyárak, ahol nyíltan hamis hegyaljai bort gyártanak". Szigorú törvényt követel a csalókkal, a borhamisítók­kal szemben, akik külföl­dön a hegyaljai bor hitelét rontják. Követeli a nyomasztó ke­reskedelmi szerződések megváltoztatását, s azt, hogy a vámtarifákat — kedvezőbb kereskedelmi szerződések megkötésével — módosítani kell. A hegy­aljai bor külföldi vásárlói ebben az időben Poroszor­szág és Oroszország voltak. Negyedik ok az adók aránytalan kivetésé, ugyanis egy hold hegyaljai szőlő adója három-négysze- j rese volt a legjobb szántó- j föld adójának. Ezt az aránytalanságot méltányta­lannak tartják, s ezért — a szőlőtermelés érdekében — az adók leszállítását köve- ] telik. Legfőbb akadálynak azonban azt tartják, hogy nincs egy hitelintézet Hegyalján, „mely előlegek által a hegyaljaialMt a sző­lőművelésben elősegítené”. \ Egy országos hitelintézet felállítását sürgetik. . Végezetül hatodik aka- ' dálya a felvirágzásnak, hogy „hiányzik egy önálló hatóság, amely a hegyaljai szőlövagyonok védelmét szigorú rendőri törvénnyel 1 védelmezné." Az említett választás óta két emberöltő telt el. Köz- i ben a történelem kereke ' nagyot fordult. A „hegyal­jai hat pont”, mely a sző­lőtermelők számára akkor létkérdés volt, ma már csupán történelmi adalék. Magyar András BOJCSUK JÓZSEF ES IMRE GABOR REGÉNY! NYOMÁN IRTAi cs. HORVATt TIBOR RAJZOLT, SEBŐK IMRE Egy hetedikes meg­mozdul, DE... ^ /Ve MARKOLJ ! KIRÚGNAK! rvirntrjun Ki volt az ? Azonnal a.'újon fel! A KŐVETKEZŐ PILLANATBAN ( ,,cu urn KITÖR A BOTRAfr/y. 1RTOZATOS \JVEM-REIL- LE-NYES. LCVBDOBOGA'S, FÜTTYORKA'N 755m urrTnrr-ú NEM-KELL JE NYES/ REMEGEBE/ MEG A ZALA MAE, ÉS... ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents