Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-21 / 68. szám

971. mórc. 21., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Népünk a a párt politikájával 2321 jelölőgyíílés tapasztalata — Liest tartott a megyei választási operatív bizottság határozataira épültek, a III. Egész évben :. .reségosztás — Hány napi nyereséget osztanak? — megkérdeztük Mozgalmas napokat élünk. Március 15-ével országszerte, s így Borsodban is megkez­dődtek a jelölőgyűlések, amelyeken megválasztották, s megválasztják azokat, akik az elkövetkező négy évben a helyi tanácsokban, illetve az országgyűlésben képvise­lik választókerületüket, me­gyénket. Erről a nagy jelen­tőségű munkáról adott szá­mot Vaskó Mihály elvtárs­nak, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével, a tegnap délelőtt ülésező me­gyei választási operatív bi­zottság. Veres Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság osztály- vezetője tájékoztatta a bi­zottságot az egyhetes munka eddigi eredményeiről, a ta­pasztalatokról. A képviselő jelölő gyűlésekről szólva el­mondotta, hogy mindenütt alapos, politikailag és szer- vezésileg egyaránt körülte­kintő munka folyt. Ez tük­röződött a felszólalók számá­ban, szervezettségében. Az elmúlt hét folyamán 24 kép­viselő-jelölő gyűlést tartottak megyénkben, amelyeken mintegy 12 ezer ember vett részt és 260-an felszólaltak. A felszólalók szinte kivétel nél­kül kifejezésre juttatták, hogy a Hazafias Népfront képviselőjelöltjeivel messze­menően egyetértenek, s áp­rilis 25-én rájuk adják sza­vazatukat. A jelölőgyűléseken jónak értékelhetők az elhang­zott referátumok. Ezek a be­szédek a X. pártkongresszus ötéves tervidőszakban elért eredményeinket körvonalaz­ták, mozgósítottak a IV. öt­éves tervből adódó feladatok megoldására. A községi, városi tanácsok jelölőgyűléséről szólva szin­tén az a véleményünk — hangsúlyozta az előadó —, hogy jól szervezettek, mind­egyiknek volt politikai mon­danivalója. Az elmúlt hét végéig 2321 jelölőgyűlés zaj­lott le, melyeken jó volt a megjelenés, az aktivitás. A részvevők egyetértettek a Ha­zafias Népfront jelöltjeivel, egyértelműen elfogadták azokat, akiket megyei, köz­ségi tanácstagnak jelöltek. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják; a személyek ki­választása találkozott az ot­tani körzetben lakók közvé­leményével. Ahol pedig más jelöltet állítottak, azok is be­csületes, rendes emberek. Szombaton országszerte be­fejezték a .választók névjegy­zékének összeállítását — tá­jékoztatták a Minisztertanács Tanácsi Hivatalában az MTI munkatársát Elmondották, hogy a választópolgárok vég­A Veres elvtárs által el­mondottakhoz Vaskó elvtárs megjegyezte: a jelölőgyűlé­sek légköréből látszik, hogy a dolgozók komolyan veszik a választást, s ez olyan poli­tikai atmoszférát kölcsönöz az összejöveteleknek, melyen jóleső érzéssel vesz részt az ember. A felszólalásokból ér­ződik az őszinteség, az, hogy népünk azonosul a párt po­litikájával, egyetért a X. kongresszus célkitűzéseivel. A továbbiakban tájékoztat­ta Vaskó elvtárs az operatív bizottság tagjait, hogy még hol, mikor lesznek jelölő­gyűlések, majd felhívta a fi­gyelmet a választási gyűlések sikeres megszervezésére. Azt javasolta — az országgyűlési képviselő jelöltek lehetőleg két helyen tartsanak körze­tükben választógyűléseket. Ezekre a gyűlésekre április 5-e és 20-a között kerül majd sor. szesítették. annyi azonban már bizonyos, hogy április 25-én, az urnák elé járulók száma meghaladja majd a hétmilliót. Azok, akik indokolatlanul hiányoznak a listáról, április 3-ig írásban vagy szóban a tanács végrehajtó bizottságá­nál élhetnek kifogással. Bár­ki szót emelhet az ellen, ha valakit törvényellenesen vet­tek fel a névjegyzékbe. — A végrehajtó bizottsá­gok a kifogások, illetve a já­rásbíróság határozata alap­ján módosított névjegyzéket — a pótnévjegyzékkel együtt — április 10—14 között ismét közszemlére teszik. Felhív­juk a választópolgárok fi­gyelmét, hogy ha a névjegy­zék összeállítását követően változtattak állandó lakóhe­lyet, új lakóhelyükön, az il­letékes végrehajtó bizottság­tól kérhetik felvételüket a névjegyzékbe. Ehhez a kére­lemhez csatolni kell a koráb­bi lakóhely szerint illetékes végrehajtó bizottság arról szóló igazolását, hogy a vá­lasztót korábban már név­jegyzékbe vette. ezt több gazdasági, pénzügyi, szakszervezeti vezetőtől. A kérdést — szinte kivétel nél­kül — némi zavar és bizony­talanság követte. Volt igaz­gató, aki azt mondta: — Erről telefonon nem is tudok felvilágosítást adni, hiszen sok összefüggésről van szó. flSH&B Ma már ott tartunk, hogy a nyereségrészesedés mérté­ke önmagában — kiszakítva a vállalat egészének működé­séből — vajmi keveset mond. Vannak gazdasági egységek, amelyek most tisztes nyere­ségrészesedést fizetnek, azon­ban az adott vállalat, szövet­kezet talán nem is olyan ré­gen igen nehéz körülmények között élt, s fennmaradásá­nak biztosítása végett — oly­kor a nye -g rovására — minden anyagi erőt a fejlesz­tésre fordított. Sok helyen bátran vállal­ták az újjal járó kockázato­kat. a felelősséget. Az LKM esetében például a jövő na­gyon biztató. A nemesacél­hengermű — elkészülte után — olyan termelékenyen és gazdaságosan dolgozik majd. hogy a számítások szerint a termelés, a termelékenység, a nyereség ugrásszerű növeke­dése következik be. Befolyásolják a nyereség alakulását az időjárási viszo­nyok is. A Rudabányai Vas­ércbányában például a tél és a vagonhiány miatt 55 ezer tonna érc kitermelésével ma­radtak el. A Sajószentpéteri Üveggyár bevételét is befo­lyásolta, hogy tavaly a hideg, esős idő miatt később ért az uborka, a paprika, illetve ha­marabb ,,elért”, így kevesebb üveget vásároltak a gyártól. Ennek ellenpólusaként van eset, amikor az előnyös ex­port „ugratja” meg a nyere­séget. A legtöbb vállalatnál egész évben osztják a nyereséget. Ez a dolgozók óhajával és he­lyeslésével találkozik. Ez fokozatosan érvényesül az LKM-ben. 1968-ban példá­ul csak 2,1, a következő év­ben 3,4, s tavaly 4 százalék­kal fejlesztették a béreket. Ez a 4 százalék — mint ismere­tes — félhavi bérrel egyenlő. Beszélgettünk a kohászat­ban emberekkel, akik 10—20. s olyanokkal is, akik 80—90 filléres órabéremelést kaptak. Előbbieknél ez másfél—két, utóbbinál 7—8 százalékos fej­lesztést jelent, azaz, utóbbi­nál egy év alatt teljes havi bért biztosít. Ez ezúttal arra is mutat, hogy erős differen­ciáltság érvényesül. Van eset, amikor a bérfejlesztéssel ko­rábbi igazságtalanságokat korrigálnak. Az Avas Bútor­gyárban például nőnapkor sok nőt ért meglepetés: fize­tésemelést kapott. Ez min­dennél szebben mutatja a nők munkájának fokozottabb elismerését. Igaz, év végi nyereségként a Volán 3. számú Vállalata alig 6—7 napi bérnek megfe­lelő összeget fizet. De év közben itt 6,4 százalékkal; s megkülönböztetetten fejlesz­tették a béreket. Volt, aki 50 fillért, volt, aki 2 forintos órabéremelést icapott — s ez összesen 20 napi bérnek felel meg. A bériéjtesatés nemcsak el- határoaás dolga. Az ÉMV- ben például tavaly 21 száaa- léklcal több értéket termel­tek, mint az előző évben. így vált lehetővé a tervezett 4 helyett a 4,8 százalékos bér- fejlesztés. Az LKM-ben tawaiy kísér­leti ‘ jelleggel beveeiettJéfc, hogy a fizikai doktornők is kaphat­ni*: nyeresógjutelmat. Be­szedtünk több emberrel, aki kapott belőle. Elmondották, hogy ee jőlesően érintette őket, s a munka fokozott megbecsülését látják benne. A murika verseny élenjárói várják az anyagi elismerést. Az említett üzemben tarvaly 1 miiliió 600 ezer forintot for­dítottak a kiváló dolgozók ju­talmazására. Üj fanmát ve­zettek be: a vállalat kiváló szocialista brigádja címmel együtt 200 ezer, fejenként 1500—1500 forintot szánnak 8 ilyen kollektíva tagjainak jutalmazására. A Volánnál a kiváló dolgozók 600 ezer, a szocialista brigádé* 534 ezer forintot kaptak kézhez. A 3. számú ÉPFU-nál a kiváló dolgozók, a szocialista bri­gádok jutalmazására több mint 6 napi bérnek meg­felelő összeget adtak át. A differenciálás más vo­natkozásban is megmutatko­zik. A Miskolci Mélyépítő Vállalatnál az építők napján osztottak nyereséget. Az 5— 10—15—20 éves munkavi­szonynak megfelelően 1—4 heti bérnek megfelelő össze­get adtak. A Volánnál az ala­pítók. a 20 éve ott dolgozók esetében, a nyugdíjazás előtt 5, illetve 2 évvel az adott bérkategóriában a maxi­mumra emelik fel a béreket. Ez a megkülönböztetés nyilvánul meg a nyereség­osztásnál. Az LKM-ben az előzőleg a gyárban dolgozott évek alapján 20, most 40 szá­zalékkal növekszik a nyere­ségrészesedés. Az ÉPFU-nál minden ledolgozott év után 1. és a második évvel kezdő­dően évenként 3—3 százalék jár. A mostani nyereségosz­tásnál a kezdő dolgozók 14 napi bérnek megfelelő össze­get kaptak, de voltaic olya­nok is, akik 44 napi bérnek megfelelő össaeget vihettek haza. Több helyen szóvá teszik: úgy érzik, sokat adnak a kö­zösségnek, de nem érzik el­ismerését a nyereségben, a bérekben. Kétségtelen, a nagy áttóesafcözael rendelkező üze­mek — a kohászat, a bányá­szat, a köriekedés — a szabá­lyozók kihatása révén nin­csenek kedvező helyzetben. Az aránytalanságok sokkal i ndokol ta bbak és szembetű­nőbbek az országos váMafla- toknál. Több helyen még mindig a „közös kalapból” osz­tanak. Néhány borsodi vál­lalat joggal teszi szóvá, hogy sokat ad bele és kevés jön vissza. Borsod több üzemé­ben kezd kialakulni, fejlődni a belső mechanizmus. Az LKM-ben például az elosz­tásnál figyelembe veszik, me­lyik egység mit tesz a „ka­lapba”, s ennek alapján >'i- zonyos mértékű difference - lásra kerül sor. Egyik-másik országos vállalatnál a belső mechanizmus még a régi mó­don érvényesül, s ennek hát­rányát a jól termelő, okosan gazdálkodni akaró üzemek érzik meg. Mi' a végkövetkeztetés? Egészséges tendencia kezd ki­alakulni az üzemekben. Több helyen egész évben, s diffe­renciáltan igyekeznek elősz­űrni a nyereséget. A további finomításra, s még inkább a teljesítménytől függő diffe­renciálásra van szükség. Sez a kis és a nagy állóeszközzel rendelkező üzemekre, az or­szágos vállalatokra is vonat­kozik. Csorba Barnabás Szakszervezeti kongresszusok Betejeződött a Vegyipari Szakszervezet kongresszusa is. A szakszervezet főtitká­ra Dajka Ferenc, titkárai Kamarás Mihályné, Tóth Fe­renc és Molnár Károly. El­nökké Takács Sándort, alel­nökied dr. Zádor Györgyöt választották. Befejezte munkáját a Tex­tilipari Dolgozók Szakszerve­zetének XXIII. kongresszusa. Az új központi vezetőség és a számvizsgáló bizottság meg­tartotta alakuló ülését. A szakszervezet elnökévé Apró Józsefet, alelnökévé Tóth An­nát választották. Főtitkár: Baranyai Tiborné. titkár Konrád István. Véget ért a Pedagógusok Szakszervezetének kongresz- szusa. A pedagógusok szak- szervezetének elnökévé ismét dr. Csűrös Zoltánt, főtitkárá­vá Péter Ernőt, titkárává dr. Voksán Józsefet választották. Munkánk mérlege A z öt esztendő, amelynek örömeit és gondjait a Központi Statisztikai Hivatal most közreadott jelentése a leg­elfogulatlanabb nyelven, a számok nyelvén tárta elénk, nem egyszerűé», csak a munkás évek sorozata volt. Ebben az időszakban hajtottuk végre a népgazdaság irányítási rendszerének mélyreható reformját: felnőttnek nyilvánítot­tuk a szocialista vállalatokat, a központi szervek általában nem utasítják többé a gazdasági vezetőket, megteremtődtek az önálló gazdálkodás feltételei. A reform — ezt most már bátran mondhatjuk — bevált, nem okozott megtorpanást cél­kitűzéseink megvalósításában, népgazdaságunk képesnek bi­zonyult rá, hogy az új irányítási rendszer bevezetésének óri­ási munkájával egyidőben túlteljesítse a ni. ötéves terv szá­mos előirányzatát. Érdems idézni a jelentés bevezető sorait: „A népgazdaság fejlesztésének III. ötéves terve 1966—1970. évekre alapvető feladatként tűzte ki. hogy a népgazdaság fejlődése alapján rendszeresen emelkedjék az életszínvonal, javuljon a ter­melés és a szükségletek összhangja, mind a mennyiség, mind a választék tekintetében, és hogy a nemzetközi fizeté­si mérleg egyensúlyban legyen.” A jelentésből^ kiolvasható számok meggyőzően bizonyítják, hogy e célkitűzések reáli­sak voltak, s a kétségtelenül meglevő problémák ellenére, olyan eredményeket értünk el, amelyekkel jogosan lehe- tünk dé^edsttek A fejlettség egyik legfontosabb mutatója, a nemzeti jö­vedelem, a tervezettnél is gyorsabban — 19—21 százalék he­lyett 31 százalékkal — növekedett. Az egy foglalkoztatottra jutó nemzeti jövedelem 30 százalékkal nőtt; gyorsabban, mint az előző öt esztendőben. Az ipari termelés országosan 35 százalékkal növekedett. Kiemelkedő volt a vegyipar és a gépipar fejlődése, amelyben a borsodi üzemek is igen nagy szerepet játszottak. Megyénk vegyipari üzemei évente átla­gosan 14 százalékkal növelték termelésüket, tehát az ipar többi ágazatainál lényegesen gyorsabb ütemben. Az építőipari kapacitáshiány sem azt jelenti, mintha ez az ágazat nem fejlődött volna az utóbbi öt évben. Országo­san 1970-ben az építőipari termelés 62 százalékkal haladta meg az öt évvel korábbit. A borsodi, építőipari vállalatok építési-szerelési tevékenysége 1970-ben meghaladta a 2,2 mil­liárd forintot. Ebben az időszakban kezdte meg termelését a Miskolci Házépítő Kombinát, amely lehetővé tette a la­kásépítés meggyorsítását. Az országban öt év alatt 327 ezer lakás, a megyében — Miskolcot is beleertve — 23 572 lakás épült fel. Beszámol a jelentés a külkereskedelmi forgalom dinami­kus növekedéséről, az ország fizetési mérlegének javulásá­ról is. Olvashatunk a termelékenységről — ez az utóbbi, sajnos, nem érte el a tervezett fejlődést. Számottevően nö­vekedett a lakosság jövedelme. Megyénkben a jövedelem évente átlagosan 8.2 százalékkal, öt év alatt összesen 49 százalékkal nőtt. Emelkedtek a bérből és fizetésből élők át­lagkeresetei. s a tsz-tagok bevételei. Az életszínvonal emel­kedését szembetűnően mutatják a fogyasztás szerkezetében végbement változások; különösen az iparcikkekre, tartós fo­gyasztási cikkekre fordított kiadások aránya nőtt dinamiku­san. .. . ftR jhány jellemző adatot tagadtunk csak ki a sok közül, lg Szigorú, elfogulatlan számokat. A számok önmaguk- ban nem „politizálnak”. De amit mondanak, az igen­is politizál. Meggyőző erővel beszél eredményeinkről, azok­ról az eredményekről, amelyek további, még jobb munkára köteleznek. F. T. i fMi'f5; Halló, Dudapest? Gyors ütemben halad a szerelési munka a miskolci távbeszélő főközpontban. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár műszerészei svéd szak- tanácsadó irányításával sze­relik az új távválasztó köz­pontot. A miskolci telefon- előfizetők számára, a világ­hírű Ericsson cég gyártmá­nya teszi majd lehetővé, hogy a nap bármely idősza­kában közvetlen tárcsázással budapesti előfizetőt hívhas­sanak. A tervek szerint még ez évben üzemelni fog az új, modern központ, mely a táv­lati tervekben további váro­sok bekapcsolását is 'ehető­vé teszi. Foto: ifj. Hollósy Endre Összeállították a választási névjegyzékeket leges számát még nem ősz-

Next

/
Thumbnails
Contents