Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-21 / 68. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 T971, mőre. 21 vasárnap Pénteken ősbemutató lesz Miskolcon Darvas József szatírája elé Mint ismeretes, a Miskolci Nemzeti Színház idei vígjátéki ciklusának egyik darabját — a színház felkérésére — Dar­vas József Kossuth-dijas író irta. A darabot korábban A kegyelmes úr hozománya címmel vették fel programba, végleges címe: Pitypang. A bemutató március 26-án, pén­teken este lesz. Az előadást Nyilassy Judit rendezi. A dísz­leteket Wegenast Róbert, a jelmezeket Hruby Mária ter­vezte. j A fizikai dolgozók gyermekeiért Próbán kerestük fel a pro­dukció együttesét. Amikor a színházban jártunk, még csak jelzett díszletek között mozogta!? a szereplők, még a színpad egyik sarkában ült a súgó, a másikban a ren­dező segédje, aki buzgón je­gyezte az újabb és újabb instrukciókat. Nyilassy pedig meg-megállította a játékot, beleszólt, módosított, újra meg újra elpróbáltatott egy mozzanatot, fölment a szín­padra, elöjátszott a színé­szeknek. Láthatólag élvezet­tel csinálta mindenki a dol­gát. Éppen egy derűs jele­netet próbáltak többször, egy bizonyos Rozi néninek, a fa­lu, illetve a tsz italikedvelő öregasszonyának és az eny­hén kapatos ellenőrző bizott­sági elnöknek a szópárbaját. E két szereplő már nagy­részt utal a darab torténési helyére. Falun játszódik, a mai faluban azonban mon­danivalója messze túlmegy a faten, össztársadalmi je­lentőségű. A napjainkban olyannyira burjánzó speku­lációt, a gazdaságirányítás adta lehetőségekkel való visszaélést, az elvtelen ösz- szefonódást veszi célba ez a szatíra. Azokat a káros és kóros jelenségeiket, amelyek nemcsak a darabbeli Pity­pang termelőszövetkezetben lelhetők fel, hanem nagyon sokfelé, s ezért lesz monda­nivalója össztársadalmi. Darvas József életművé­ben vígjáték, szatíra eddig nem szerepelt. A rendkívül gazdag epikai életmű és egy sor nehézveretű dráma után bizonyos hangváltást köve­telt a szerzőtől ez a szatíra. A szövegkönyv ismeretében úgy érezzük, jól sikerült ez a váltás. Ezt tanúsítja egyéb­ként a látott néhány jelenet is: élő szobán is roppant élve­zetes a szituációk humora, a párbeszédek villogása. A da­rab új címe a mondanivaló­ra utal. A szerző egy koráb­bi nyilatkozatában elmondta, hogy a pitypang, a gyermek­láncfű rövid életű növény, s miután virágja eltűnt, ter­mése a legenyhébb fuvallat­ra szétesik. Valami ilyesfaj­ta a Pitypang termelőszövet­kezet vezetőinek összefonó- dottsága is, hihetőleg rövid életű és egy kis beavatkozás­sal megsemmisíthető. Nyilassy Judit a Pitypang­nak nemcsak rendezője, és dramaturgja, hanem szinte társalkotója. A rendezőnő, mint köztudott, Darvas Jó­zsef felesége, s így a Pity­pangot születésétől fogva jól ismein, részese volt, vagy legalábbis közvetlen látója az egyes szituációk formálódásá­nak, s dramaturgiai tanácsá­val, észrevételeivel, itt-ott már színpadra álmodva a mozzanatot, segített is egyes figurák vagy jelenetek végsó megformálásában. — Milyen érzés olyan dara­bot színpadra állítani, ame­lyet ennyire ismer, s amely­nek születésétől kezdve eny- nyire részese? — kérdeztük a rendezőtől. — Érmek a kapcsolatnak negatív és pozitív hatása egy­aránt van. Kényelmesebb do­log talán egy teljesen kész darabhoz hozzátenni a ma­gam rendezői észrevételeit, ugyanakkor nagyon jó dolog érezni a születést, észrevenni az írónál a rendezői észrevé­telek hatását. Közelebb ke­rültem így a figurák jellemé­nek kibontásához, és észre­vételeim alkalmasak lehettek, hogy a vígjátéki cselekmény motívumai logikáját, cselek­ménybonyolítását jobban konkretizáljuk, következete­sen végigvigyük. Rendkívül nagy pozitívum, hogy a szín­padi megvalósításban gondol­kozhattam. Egyébként régen vallom az író és a színház, az író és a rendező korai kapcsolatának hasznosságát. Jóllehet, nekem ez esetben a családi kapcsolat segítette az író és a rendező kapcsolatot, de kívánatos lenne más mű­vek születésénél is minél előbb megteremteni ezt az együttműködést. A Pitypang alapvetően mai játék. Figurái és szituációi nem régi polgári sémákat kö­vetnek, nem a harmincas évek vígjátékainak szocialista környezetbe átültetett váltó­Megjelent a Béke és Szocializmus márciusi száma A folyóirat legújabb száma a párizsi kommün cen­tenáriumával kapcsolatban a szerkesztőség, 30 kommunista és munkáspárt képviselőinek részvételével Prágában ren­dezett elméleti konferenciájá­nak anyagát közli. Jacques Duclos. a Francia Kommu­nista Part Politikai Bizottsá gának tagja, a párizsi kom- münnek a munkásmozgalom további fejlődésére gyakorolt hatásával foglalkozott beve­zető előadásában. Az előadást követő vita 19 felszólalója elemezte a kommün nemzet­közi iellecét a különböző or­szágok munkásmozgalmára gyako-oll hatását és jelentő- s’"'t a ielenlegi forradalmi harc «».“mponUából. Magyar részről S. Vineze Eált. a tör­ténetem tudományok kandidá­tusa !smertette a párizsi kom­mün magyarországi vissz­hangját. hatását, Frankel Leónak a kommünben betöl­tött szerepét. Az SZKP küszöbönálló XXIV kongresszusával kap­csolatban növekvő érdeklődés nyilvánul meg a szovjet tár­sadalom élete iránt. A folyó­irat legújabb számában jeles szovjet államférfiak és köz­életi személyiségek (Vlagyi­mir Kirillin akadémikus, a Minisztertanács elnökhelyet­tese; Borisz Pctrovszkij aka­démikus. egészségügyi mi­niszter; Domna Komarova, m OFSZK szociális ügyeinek minisztere; Konsztantyin Fc- gyin, az Írószövetség első tit­kára) nyilatkoznak a tudo­mány és a technika, a kul­túra. az egészségügy, az ok­tatásügy eredményeiről és távlatairól. Több más érdekes cikk, ta­nulmány teszi teljessé a fo­lyóirat új számát. zatai. Minden alakja, minden mozzanata mai gyökerű és az írónak jó életismeretéről ta­núskodik. Az önmaga hatal­mába beleszédült tsz-elnök, s a vele szemben álló fiatal, az összefonódottságoktól még meg nem fertőzött agronó- mus, a mindenhol kotnyeles Rozi néni, a gátlástalanul hí­zelgő jogtanácsos, a csak bi­zonylatokban gondolkodó és a papírokat fúrásra használó főkönyvelő, vagy egy mai Osz- tap Benderhez hasonló, a termelőszövetkezetek lazasá­gait nyerészkedésre felhasz­náló „vándorapostol” sajnála­tosan ismerős, mai figurák. A darab egyes szerepeiben Paláncz Ferenc, Vajda Lász­ló, Köpet ty Lia, Máthé Éva, Csiszár András. Fehér Tibor, Füzessy Ottó, Kulcsár Imre, Csapó János, Szili János, Somló Mária, Pintér Ila. Lu­kács Rózsa és Mátray Márta alakítását láthatjuk. Érdeklődéssel várjuk a be­mutatót. Benedek Miklós A íovábbíanulásról, a pályaválasztásról beszélve sok szó esik mostanában a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek támogatásáról, segítéséről, a támogatás, a segítés módozatainak további kimunkálásáról, fokozottabb, határozottabb intézkedések szükségességéről. Igen, sok szó esik erről, de nem elég. Nyilvánvalóan a későbbiek­ben is témaként szerepel majd a legkülönbözőbb fó­rumok sokaságán, hiszen ren­dünk jellegéből adódóan, melyben a munkásosztály vezető szerepe a meghatá­rozó, mindig is figyelemmel kell kisérni az arányokat. Az arányoknak pedig a politikai, társadalmi, gazdasági stb életben tükröznie kell az ősz tály vezető szerepét. Mindezek közismert, nyil­vánvaló dolgok. Mégis, hadd álljon itt néhány mondat a X. pártkongresszus beszámo­lójából: „.4 munkásosztály meghatározó módon befolyá­solja a dolgozók minden ré­tegét; munkája. magatartása, fegyelme, szemlélete kihat az egész társadalomra, szerepé­nek további növekedése egész népünk érdeke. A párt teljes meggyőződéssel vallja: a szo­cialista társadalom alapvető feltétele a munkásosztály ve­zető szerepének szilárd és fo­kozódó érvényesülése.” A szilárd és fokozódó érvé­nyesülés nyilvánvalóan fo­lyamat és mint ilyen feltéte­lezi a megfelelő utánpótlást. ha szabad így mondani: az erők újratermelését. Azoknak az erőknek az újratermelését, melyek alkalmasak a külön­böző pozíciók betöltésére. Mindez nagyon erős indok ahhoz, hogy a fizikai dolgo­zók tehetséges gyermekeivel való foglalkozás kérdése újra és újra napirenden 1 égvén. Hangsúlyozni kell persze a ..tehetséges” jelzői, esetleg mellék zongék kiküszöbölése végett. Mért a tehetséges MÜCSONYI TA.T Mazsaroff Miklós munkája Az elnökasszony újra tanácstagjelölt Aggtelek község Tanácsá­nak vb-elnöke, Aggteleket — különleges természeti adott­ságai következtében — egy kicsit a többi község elé he­lyezi. — Itt éltek szüleim, őse­im is — mondja Bódis Ist­vánná. Lánya tanítónőnek készül. Azt szeretné, ha ő is a köz­ségben találna majd munkát, Sorolja az eredményeket. Szép művelődési ház épült 1965-ben. Klubkönyvtár, klub­terem, mozi- és előadóterem kapott helyet benne. Szük­ség volt rá: jól kihasználják az aggtelekiek Több mint 800 ezer forintos költséggel építették. — Szerencsés helyzetben vagyunk, jelentős állami tá­mogatással fejleszthetjük községünket. Két éve orvosi rendelő t-s orvoslakás is van a község­ben. Háromszobás, összkom­fortos lakást biztosítottak a körzeti orvosnak. Tavaly 470 ezer forint értékű, kétszintes középülettel gazdagodott Aggtelek. Az emeleten a pártszervezet tanácskozóter­me kapott helyet, a földszin. tét szertárnak hasz nálják. Kellemesebbé. barátságo­sabbá, szebbé tenni a köz­ség arculatát — ez az elkö­vetkezendő évek feladata. — Szép parkokat építünk. Először is a falu központjá­ba, a Postadombra. Lejtős rész. jól érvényesülnek majd a függőkertek. Különleges díszcserjéket telepítünk oda. Bódis Istvánné otthonában is sok a virág, szereti a nö­vényeket. Járda még nincs Aggtele­ken. Az első méterek építé­séhez még az idén hozzálát­nak. A tanács sódert, ce­mentet vásárol. A munkát társadalmi munkában szeret­nék ... — Én bízom az aggteleki­ekben. Az orvosi lakás épí­tésénél bebizonyították segí­tőkészségüket. Hiszi, hogy Aggtelek szép jövő előtt áll. Azt mondja, innen csak azok költöznek el, akiknek életében valami nagyon-nagyon fontos dolog történt. Mintegy bizonyítás­képpen sorolja, hogy négy év alatt 16 lakás épült. Tíz év alatt 185-tel gyarapodott a lélekszám, ma 882 lakosa van a községnek. Elnökasszony — így szólít­ják. Szólíthatnák a nevén is, hiszen ősei is aggteleki­ek voltak. Munkáját, tetteit látva, az elnökasszony cí­met jobbnak találták az emberek. — Gondok aaárt nálunk is vannak. Most éppen a ..Szála” sorsa foglalkoztatja. Dülede- ző, elhanyagolt műérték a Lenin utcában. Valamikor a XVIII. században épült. A Kassa—Miskolc között uta­zók stációhelye volt. Szép építmény. Másfél millió fo­rintba kerülne a felújítása. Az elnökasszony szerint, vendégfogadónak lenne a legalkalmasabb. Néhány szo­bával, presszóval.. — Nagv kár érné a közsé­get, ha tönkremenne. Bódis Istvánné csak pilla­natnyilag elégedett szülőhe­lye fejlődésével. Többet, még sok mindent szeretne. Tudják ezt róla az aggtelekiek, s az aggteleki 6. tanácstagi vá­lasztókörzet lakói is. A pén­tek esti jelölőgyűlésen meg­jelent választók egyhangúan az elnökasszonyt javasolták a tanácstagok jelölőlistájára. L. Gy. gyermekekről van szó, azok­ról, akik alkalmasak lenet- nek a magas szintű tudomá­nyok elsajátítására és később, ezek birtokában megfelelő helyek elfoglalására. A párt- kongresszus határozata ki­mondja: „Oktatási intézmé­nyeink nyitva állnak minden fiatal elölt, aki szorgalma és tehetsége alapján erre meg­felel.” Ugyancsak a határo­zatokban olvasható az is: „pártunk fontosnak tartja, hogy a fizikai dolgozók gyer­mekei a tanulás minden szintjén külön támogatásban részesüljenek." Magunk áltatása lenne, ha tagadnék ennek a támogatásnak szükségességé:. Ismert tény, hogy a fizikai dolgozó gyermeke otthon, a családban eleve nem szívhat magába annyi tudást, mint a nem fizikai dolgozó család­ban. Mások, a feltételek, ne­hezebb az indulás. Kétségte­len. hogy a továbbtan vitásnál | különösen a felsőoktatási in­tézményeket illetően ez is visszatartó hatás lehet. Sokan vannak olyanok is, akik anyagiak miatt tartják visz- sza gyermeküket, mert azt akarják, hogy minél előbb keresethez jusson, dolgozzon. Érthető ez is. De mindeniképrien fontos, hogv a tehetséges gwerekek tovább tanuljanak, vállalják a hosszabb kifutási időt. A fizikai dolgozók gyermekei­nek támogatására vonatkozó párthatározat nagy vissz­hangra talált mindazok kö­zött. akiknél? különben is szívügyük ezeknek a gyere­keknél? támogatása, és akik­nek módjuk, lehetőségük van tenni a határozat val óra vál­tásáéi-1. A kongresszus óta el­telt rövid idő után máris vannak biztató jelek, egészséges kezdeményezések, Konkrét intézkedésekről, té­nyekről is beszámolhatunk. A Miskolc városi Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya az illetékes elnökhelyettes vezetésével felmérést készí­tetett a város általános is­koláinak hetedik, nyolcadik osztályaiból, valamint a kö­zépiskolákból a fizikai dolgo­zók tehetséges gyermekeiről. Az iskoláktól megkérték ezeknek a diákoknak a név­sorát, valamint a pedagógu­sok javaslatait is. a tovább­tanulásra vonatkozóan. Ez­után levélben is, személye­sen is megkeresték azoknak az üzemeknek a vezetőit, amelyekben a diákok szülei dolgoznak, hogy az üzemek, gyárak vezetőitől anyagi tá­mogatást kérjenek, a fizikai dolgozók gyermekeinek to­vábbtanulásához. Friss az akció, csak nemré­gen kezdődött. Mégis: fl Diós­győri Gépgyár évente 100 ezer forintot ajánlott fel a fizikai dolgozók gyermekeinek tá­mogatására, a pamutfonó a már rbeglevő 10 ezer forint mellett újabb 10 ezret aján­lott fel és más vállalatok, üzemek is jelezték már tá­mogatásukat. Az akció szer­vezői, lebonyolítói úgy terve­zik. hogy az arra érdemes gyerekeknek havonta 200 fo­rintot juttatnak. Ami ugyancsak fontos: nemcsak anyagi támogatást kértél? az üzemek vezetőitől, hanem erkölcsi segítséget is a szülők meggyőzéséhez: vál­lalják a gyermekük tovább­tanulásával iáró gondokat, a rátermett fiatalokat küldiéK magasabb iskolákba, tehet­ségüknek. érdeklődési körük­nek legmegfe1előbb páb -lkra. ’Nein oMhíit me" minden, a témával összefüg­gő. nagy kérdést ez az akció. De feltétlenül seaít. A oárt- határozatok bizonvos fokú realizálásával, a kongresszu­son megszabott feladatoknak a hétköznapi tennivaló’? nyel­vére való lefordításával Priska Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents