Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-03 / 52. szám

1971. március 3„ szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Iskolák, Az újhelyi lakások, utak járási cpítőüziMii íuunliája A nagyobb építőipari vál­lalatok közismert kapacitás­gondjai miatt a kisebb mé­retű helyi építkezések, tata­rozások elvégzésére hozták létre -i tanácsi építőipari üzemeket. Az életszínvonal növekedé­se. a háztartások fokozatos gépesítése, a lakosság szociá­lis és kulturális ellátottságá­nak örvendetes emelkedése szükségessé teszi, hogy en­nek arányában növekedjék az ipari szolgáltatások szín­vonala is. Ez a szempont ve­zette a szerencsi járási Népi Ellenőrzési Bizottság szak­embereit akkor, amikor vizs­gálatot indítottak annak megállapítására, hogy a kü­lönféle szolgáltatásokkal fog­lalkozó ipari vállalatok, szö­vetkezetek ki tudják-e elé­gíteni a lakosság igényelt, és az e célra nyújtott állami támogatást a rendeltetésének megfelelően használják-e fel. A népi ellenőrök szerint a szerencsi járásban az utób­bi időkben javult a helyzet a szolgáltatások terén, fő­képp. amióta a javító szol­gáltatást végző magánkisipa­rosok száma 587-re emelke­dett. Nyugtalanító jelenség azonban, hogy a szolgáltatá­sok ára igen magas a kész­termékek árához képest. Sze­rencsen például egy közönsé­ges szék megjavítása — a magas üzemi költségek miatt — 60—85 forintba kerül, vagyis nem sokkal keveseb­be, mint amennyi egy új széknek az ára. Sok a pa­nasz. gyakoriak a viták a javítások ára, minősége és a vállalási idő elhúzódása mi­att. A vállalati, szövetkezeti dolgozók olykor — anyagi érdekből —, gyorsan össze­ütik a munkát, s az is elő­fordul. hogy a valóságosnál hosszabb ráfordítási időt tün­tetnek fel a munkalapon. Így szembekerülnek nemcsak A Sátorai iaú.ihelyi járási Tanács V. B. legutóbbi ülé­sén az itteni költségvetési építőüzem 1 éves tevékeny­séget értékelték. Az üzem közhasznú munkája kiterjedt a járás egész területére, s a megrendelővel. hanem gyakran a saját vállalatuk­kal is. A NEB megállapítása sze­rint a háztartási gépek és az elektroakusztikai készülékek javítását egyedül a GELKA és fiókjai végzik, s ezt a nw- nopolhelyzetet nem tartják egészséges állapotnak. Ugyanis éppen a GELKÁ- val kapcsolatban gyakori pa­nasz, hogy hosszú a vállalá­si idő. s olykor az is elő­fordul. hogy műszerészei — garanciális javítás esetén — nem mindig szerelik bele a rádióba, televízióba, vagy háztartási gépbe az esetleg szükséges új alkatrészt. így annak beépítése későbbre, a készpénzes javítási idő­szakra eltolódik. Ez termé­szetesen a lakosság súlyos megkárosítását jelenti. Arra is rámutat a NEB je­lentése, hogy a járásban egyes kisipari szövetkezetek szolgáltató tevékenysége az utóbbi időkben visszaesett, mert a szolgáltatás helyett inkább a jobban jövedelme­ző árutermeléssel foglalkoz­nak. Tokajban például a Vas- és Fémipari Ktsz az ilyen jellegű munkákat fo­kozatosan csökkentette, úgy. hogy 1970 óta már nem is foglalkozik javítással. Ha­sonlóképpen visszaesést mu­tat Szerencsen a Szabóipari Ktsz, valamint a Bútor- és Építőipari Ktsz szolgáltatási tevékenysége, pedig alapsza- I bályukból adódóan elsősor­ban a lakosság javítószolgál- tatási igényét kellene kielé­gíteniük. (h. ,j.) jelentős része volt abban, hogy a községi tanácsok si­keresen teljesítették a III. ötéves tervet befejező, 1970. évi fejlesztési feladataikat. A végzett munka méreteit jól érzékelteti, hogy az épí- löüzem 20 millió 554 ezer forint értékűre teljesítette az eredetileg 18 millió 840 ezer forintra szabott termelési tervét. Az elkészített, jelen • tősebb létesítmények között szerepel a nagyrozvágyi álta­lános iskola építése, a tű- zérkomlósl és a mikóházl nevelői lakások elkészítése, a sárospataki szociális oit- hon új, emeletes épületszár­nyának befejezése, Tiszaka- rádon a posta és az egészség­ügyi kombinát építése. Ezen­kívül számos községben épí­tett utat. s bővített, tataro­zott középületeket az építő üzem. Az egy dolgozóra jutó ter­melési érték az előző évi 139 ezer forintról 179 ezer fo­rintra növekedett. Másfél millió forintot fordított az üzem műszaki fejlesztésre, ebből öt tehergépkocsit vásá­rolt. s befejezte az asztalos- üzem és a mélyépítő részleg gépesítéséi. Nem sikerült még megoldani a magasépí­tési részleg gépesítését, pedig az igények mindinkább a lobb szintes létesítmények építésére, irányulnak. A most kezdődött új ötéves tervben az üzem elsősorban erre a célra kívánja felhasználni a fejlesztési alapot. Az idei évben több áthú­zódó építkezés befejezése az elsőrendű feladat — közöttük a ricsei új Iskoláé, a zemp- iénagárdi napközi otthoné, a tlszakarádi pedagóguslakáso­ké, Sárospatakon pedig a szennyvízlevezető csatorna- hálózathoz tartozó ciszternáé. A tervezeti új feladatok kö­zölt szerepel Cigándon a víz­mű alapozása, Erdőhorváti­ban egy közúti híd építése és a tanácsháza felújítása, több községben pedig isko­lák, művelődési otthonok, egészségügyi intézmények ta­tarozása, utak építése. Drága a szolgáltatás a szerencsi járásban Roggyaiit tető, kidőlt fal A hás a belvárosi eső fiijai — Halló? ... Egy olyan ház lakói nevében beszélek, akik azt várják, mikor szakad fe­jükre a tető ... Jöjjenek el. kérem, nézzék meg. hogy élünk itt, s ha tudnak, se­gítsenek! — e szavakkal hí­vott fel bennünket telefonon a minap egv női hang. 0 A megadott cím: Kazinczy utca 5. szám. Miskolc belvá­rosában. A ház homlokzata is árulkodik róla, hogy tulaj­donosa nem sokat törődik a házzal. De a kapun belépve az is visszahőköl, aki min­denre el volt készülve. A bal oldali épületszárny pincelejá­rat előtti sarkában nagy kupac megfeketedett pala. Az ember önkéntelenül is fel­kapja fejéi. A látvány ro­mantikus romok képét idézi. Pókhálót rajzol az égre a megroggyant tető csupasz léc- és gerendaváza. — Nézze, itt középen már süllyed a ház, megrepedt a fal is' — mutatja előszobá­ját körbe Szoboszlai Béla. — Arról nem is beszélek, hogy az ajtót be sem tudjuk zár­ni. — Nálam látta a falakat? Megfeketedett az alig egy­éves festés, olyan vizes — panaszolja özvegy Kocsis Islvánné. — S mindez évek óta így van már. Hiába az l. kerü­leti Tanács V. B építési csoport jónak minden ' 1 áro­za'a. volt férjem a háztu­lajdonos nem csináltatja meg a házat. Már kdünk minden kis esőtől, mert a sok víz­től egyszer csak összeomla­nak a falak — fogad a pa­naszt tevő Karabinczky Sán- dorné Az I. kerületi Tanács V. B. építési és közlekedési csoportja vezetőjének, Laczkó Gyulának regi ismerőse az ügy. Elég volt csak a házszá- mot említeni, s már sorolta is a tényeket. Mint mondta, ők is azt szeretnék, hogy elintézett ügy legyen a Ka­zinczy utca 5 szám sorsa. Ám, a rendelkezések meg­szabta utat be kell járniuk. S ez az út, bizony, nem rö­vid. Kezdődik a panasz ki­vizsgálásával, a tények meg­állapításával, s folytatódik a határozat meghozatalával. Erről értesítik az érintette­ket, s ha a határozat és a felszólítás nyomán a tulaj­donos még mindig nem in­tézkedik, jön a pénzbüntetés, majd ismét a pénzbüntetés. S csak a végén, a legvégén a kényszertatarozás. Ezt a sorrendet a hatóság­nak be kell tartania. S ter­mészetesen ilyen esetekben nem is hibáztatható az illeté­kes tanácsi szerv. A Kazinczy utca 5. szám alatti ház ma még a belvá­rost csúfítja. Szerencsére, már nem sokáig. Mert ha­marosan — ha a tulajdonos nem hajlandó meg.iavíttatni a hibákat — elrendelik a kényszertatarozást. S akkor megnyugodnak maid az ott lakók is © Nem az előbbihez hasonló, hanem annál rosszabb kö­rülmények között él két idős asszony a Madarász Viktor utca 18. szám alatt. Ha en­nek az ugyancsak belvárosi földszintes magán háznak helyreállítását tíz évvel ez­előtt megkezdik, már az is a huszonnegyedik órában történt volna. A kapu mellett, a Búza tér felé eső részen már rég ki­dőlt a fal. A kapu maga csak néhány napja „indult” meg. A törmelék most olt díszeleg a járdán. A járókelők ször- nyülködve nézik a már csak fél fával kapaszkodó, nehéz kaput. Azon az oldalon, ahol a falat húzza, egy égrenyíló szobában lakik a két özvegy­asszony. Az ő ügyükben is érdek­lődtünk az I. kerületi Tanács V. B. építési és közlekedési csoportjánál. Megtudtuk, hogy most van születőben a második határozat, mely kö­telezni fogja a ház haszon­élvezőjét, Rósenberg Mórnét, hogy megbízott építőjével bontássá le a már nem lakott részt, s erősít lesse meg, ál­líttassa helyre a még lakott részt. © Jó lenne, ha a haszonélve­ző-tulajdonos nem akarná végigjárni az előbbi példa útját. Hanem már most, az „elején” belátná,, nincs más választása: teljesítenie kell emberi és állampolgári köte­lességét ! B. P. KUBA­ELRŐL FODOR LÁSZLÓ ÜT1IEGYZETE KÖZ Fidel Castro beszél az iskolaavatáson A kormányüdülő környéke HA KUBÁRÓL HALL az ember, szinte akaratlanul Fi­del Castro jut eszébe. Dele­gációnk abban a szerencsés helyzetben volt, hogy egy iskolaavatáson hallhattuk be­szélni a kubai nép hős fiát. utána pedig La Panchiában. egy kormányüdülőben foga­dást adott az újságíró kong­resszus részvevői számára. Fidel — Kubában ugyan­is mindenki keresztnevén emlegeti — pontosan úgv néz ki. ahogy a filmekről, képekről ismerjük. Két mé­ter magas, nagy darab, sza­kállas, állandóan katonaru- hát viselő, szimpatikus, meg­nyerő modorú ember. Cast­ro — mint ahogy az a párt Vili. kongresszusán elhang­zott referátumában is meg­fogalmazást nyert — a pol­gári származású vezető em­berek azon ritka személyi­ségei közé tartozik Latin- Amerikában, akik hatalomra jutva nem hódoltak be az imperializmus előtt. nem ijedtek meg annak támadá saitól. és nem tagadták meg régebbi, forradalmi kijelen­téseiket. Ellenkezőleg, min­den tapasztalat után még radikálisabb lett. összeforrt a néptömegekkel (különösen a parasztokkal és a munkások­kal). végrehajtotta és to­vábbfejlesztette a forrada­lom programját. Castro egyik régebbi beszédében elmon­dotta, hogy személy szerint ö és társai 1953. július 26-a óta, a Moncada laktanya ostroma óta vallják magukat marxistáknak. A Kubai Kommunista Párt első titkárával, a forradalmi kormány miniszterelnökével való több órás találkozás sok mindenről meggyőzött. Első­sorban arról, hogy elszánt harcosa a szocializmus épí­tésének, igaz barátja a Szov­jetuniónak, s meggyőződéses ellensége az Egyesült Álla­mok kormányának. A Cast­ro! körülvevő újságírók órák hosszat kérdezősködtek, és 6 válaszolt nagy-nagy türe­lemmel. Szavai nyomán ki­rajzolódott a kép: Kubában a termelékenység a népgaz­daság valamennyi ágában a legfontosabb kérdés. Nem vé­letlen. hogy az 1971-es évet a termelékenység évének ne­vezik. És a szocialista gaz­daság szilárd alapjainak megteremtéséért vívott harc­ban nevelkedik az új ember, az új magasabb rend aktív építője. Az úi ember, a szo­cialista típusú ember neve­lése jó kezekben van: a Ku­bai Kommunista Párt irá nyitja. — A párt a munkás- osztály élcsapata most és a jövőben is az lesz — emelte k. többször is Castro. A pár­ton kívül a szakszervezetek­re is nagy feladat hárul. — Erről mintha elfeledkeztünk volna — mondotta. A forra­dalom előtti évekből, az Egyesült Államok befolyása alatt álló szindikalizmus ide­jéből előítéletek maradtak fenn a szakszervezeti moz­galommal szemben. A forra­dalom első éveiben pedig szektáns jelenségek fordultak elő. Mindez arra vezetett, hogv az emberek átmeneti­leg lebecsülték a dolgozók­nak ezt a tömegszervezetét. 1970 végén a szakszervezeti vezetőségek újjáválasztásával „helyére rakták” ezt a kér­dést is. Most azt a szerepet szánják a szakszervezetek­nek Kubában, hogy a ter­melés fejlődésével és a mun­ka szervezésével párhuzamo­san valósítsák meg a demok­ráciát, a dolgozók demokra­tikus szervezetének fellendí­tését. A párt a szakszerve­zetre bízta az anyagi ösz­tönzés elvének kidolgozását is. Az 1971. január 1-i Gran- riiában jelent meg az ezzel kapcsolatos elképzelés, ame­lyet a dolgozók munkásgyűlé- seken vitattak meg. Ennek az a lényege, hogy a legjobban dolgozóknak tv-t, hűtógépet, kerékpárt adnak majd mun­kahelyükön. A Castróval folytatott be­szélgetés során sok szó cselt a fiatalokról is. — A párt és az egész társadalom fi­gyelmének központjában a gyermekek és az ifjú nem­zedék problémái állnak — hangsúlyozta Fidel. — A ku­bai fiatalok büszkék rá, hogy aktívan hozzájárulnak a forradalom győzelméhez. Nem ritkaság, hogy a 26— 30 éves emberek fontos, ve­zető beosztást kapnak, főként a gazdasági élet és a kultúra területén. Fontos feladatköre van a kubai Ifjú Kommu­nisták Szövetségének, amely az egész szigetország fiatal­ságának élcsapata. A szövet­ség egyik fő feladatának te­kinti a munkához való he­lyes viszony kialakítását, a munkatermelékenység növe­lését. Azon munkálkodik, hogy a fiatalokat felkészítse a társadalomért folyó önzet­len munkára. A több órás beszélgetés so­rán többször megkérdeztük Castrót, nem fáradt-e? — Nem. egyáltalán nem. be­szélni sohasem vagyok fá­radt. Ha nem beszélhetnék az emberekkel, az a halálo­mat jelentené — mondotta. És, hogy mennyire nem volt fáradt: a pillanatnyi szüne­tet kihasználva kezdett el kérdezgetni. — Hogyan men­nek Peruban a dolgok? Mi­lyen kérdések szerepelnek az újságíró kongresszuson ? Tet­szik-e európai szemmel Ku­ba? A meghitt, őszinte, ko­moly beszélgetést olykor könnyebb hang váltotta fel. Szóba kerültek a repülőgép­eltérítések. és újra és úira nekirugaszkodott az auto­gramadásnak. majd anekdo- lázott az élet egy-egy jelen­ségéről. Castro frappáns, rög­tönzött. minden fél mondat­ra is reagáló szellemes, oly­kor csípős megjegyzései cso­dálatot váltottak ki mind- annyiunkból. Már jóval el­múlt éjfél, de Castro körül csak nem gyérült az újság­írók gyűrűje. Üjabb kérdé­sek hangzottak el. amelyek­re ugyanolyan nyugodtan, megfontoltan válaszolt, mint néhány órával azelőtt az el­sőre. És újra elmondta, mint­egy figyelmeztetve: Kubát csak a kubai helyzethez le­het mérni És igv igaz. A KUBAI ELVTÁRSAK sok mindenben más utat jár­nak. mint az európai szocia­lista országok A marxizmus nagysága eppen abban rej­lik. hogy nem dogma. A szo­cializmus építésénél is íigye- lembe kell venni az illető ország körülményeit. Azt kí­vántuk a szigetország népé­nek és személy szerint Fidel Castro elvtársnak, hogy har­cuk, megfeszitett munkáiul: járjon sikerrel. (Vége)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents