Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-03 / 52. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1971. március 3., szerda lágy község gondokkal — Nincs művelődési ott­honunk, nincs megfelelő könyvtárhelyiségünk. Nagyon szeretnénk Arló közművelő­désének a megfelelő lehető­ségeket megteremteni .. Egyelőre azonban ma még csak ennél a .nagyon sze- retnénk”-nél tartunk. Szimpatikus, hogy a vb- elnök, aki csupán néhány hónapja munkálkodik ebben a tisztségben, a legsürgősebb tennivalók közé sorolja a község kulturális éleiével ■összefüggő feladatokat, mint. ahogyan itt, Arlón teszi ezt Papp Emil. Közben az okle­velet is megmutatja, mely a nagyközségi rangot doku­mentálja. Mert Arló is nagy­községi rangot kapott. Négy­ezernél valamivel többen lakják, de ide tartozik Bor- sodszentgyörgy és Járdánhá- za is. ezekkel a községekkel együtt pedig hétezernél több a lélekszám. Hosszú lenne annak felsorolása, hogyan, miként fejlődött, gyarapo­dott a falu az elmúlt évek­ben, vagy éppen évtizedek­ben. Mert lenne mit felso­rolni — meg is tettük már más alkalommal — a falu kulturális életének tárgyi hiányosságait azonban ez- ídáig még nem sikerült el­tüntetni. Gondja a falunak, most különösen az a nagy­községi rang után Főleg akkor válik ez ért­hetővé, ha' figyelembe ve­szünk még néhány adottsá­got. Például azt, hogy Arló Özd közelében van, lakóinak nagy része ipari munkás, így felfokozottan jelentkeznek a közművelődési igények, ten­nivalók is. Azok az igények, melyek kielégítéséből nagy rész hárul minden falusi mű­velődési otthonra, könyvtár­ra. Ezeknek az intézmé­nyeknek erejét, hatását az elmúlt huszonöt év megfe­lelően bizonyítja, szükséges­ségükről fölösleges szólni. Figyelembe kell vennünk, azt is, hogy Ariéhoz tarto­zik egy ritka természeti szép­ségű, érdekes keletkezésű tó, melynek vonzó hatása jóval túlnőtt már a községen. Ví- kendhúzak épülnek a szépen Kisfilniek márciusban Kollányi Ágoston népszerű tudományos kisíilm.je, a kö­zépkori Budavár hangulatát őrző, árkádos udvarokat be­mutató Udvarok nyitja meg márciusban a kísérőfilmek sorát. Ebben a sorban ta­láljuk Kolonits Ilonának a világhírű halasi csipkéről készített. Változatok egy té­mára című alkotását, Kis Józsefnek — az Üzbég Film­stúdióval közösen készített — Vámbéry Ármin című, nép­szerű tudományos filmjét, amely a neves tudós és uta­zó felfedezéseit ismerteti, to­vábbá Oláh Gábor Korán- kelők című munkáját, amely két fiatal lány mindennap­jait állítja elénk. Figyelemre tarthat számot a román Neculei Popa ott­honában című kisíilm, amely egy'Tirpestiben élő fafaragó népművész portréja. A Ku- nasir sziget a Kamcsatkától délre eső vulkánikus szigetek egyikót ismerteti meg a né­zővel. A lengyel filmművé­szetet a Mini című szellemes, vidám hangvételű, valamint az Utazás című, filozofikus, kísérleti jellegű rajzfilm kép­viseli, a csehszlovákokat az Ég veled, város című, a vá­rosi ember természetbe me­nekülését érzékeltető film reprezentálja. Ugyancsak márciusban kerül a mozikba a Díszlépés című magyar rajzfilm, és a 65. számú Vi- iágmagazin. Vállalatok, termelőszövetkezetek! ÜZEMANYAGKUTAK telepítését, /javítását, felújítását, karbantartását, hitelesítésre történő előkészítését, hitelesítését, föld alatti tartályok tisztítását, hatósági nyomáspróbáját vállaljuk Rendelkezünk szabad kapacitással 1971. június 30-ig UNISZERV KSZ Eger, Széchenyi u. 24. sz. Telefon: 15-93 A bejelentéstől számított 1 HÉTEN BELÜL megja­vítja meghibásodott óráját a VIMELUX! Alkatrészhiányból adódó 1 héten túli javítás esetén CSEREÖRÄT BIZTOSÍTUNK! Szervizünk címe: VIMELIJX Miskolci Finommechanikai Javító Vállalat, Miskolc, I. Kossuth u. 4. Telefon: 35-351. Kund Abigél S / © B ff meg ű gyorsuló rendezett partokon, és nem­csak kirándulók jönnek már ide, hanem nyaralók, üdülők is, akik magára a községre, Arlóra is kíváncsiak. Felté­telezhető, hogy ha például Arló művelődési otthona programot nyújtana nekik, úgy bizonyára sokan élné­nek is ezzel a lehetőséggel. Elsősorban persze nem a vendégek kedvéért lenne szükség az intézményekre, hanem az arlóiak, a szent- györgyiek, a járdánháziak kedvéért, akik állandóan itt élnek, munkálkodnak. Igaz, sok mindén másra is szük­sége van Arlónak, mely a negyedik ötéves terv idősza­kúban tovább gyarapszik. A tervek között szerepel pél­dául az új óvodának, az or­vosi rendelőnek, két pedagó­guslakásnak a megépítése. De a művelődési otthonra, a könyvtárra is igény van. Terv még nincs. — Tudunk mi siránkozni — mondja az elnök. — Tu­dunk. ebben nincs hiba, bár­miről legyen is szó. De még­iscsak előfordul néha, hogy a siránkozás jogos. Fura hely­zet például, hogy a mi szép, nagy községünkben nincs mozi. Nincs, mert nincs hol vetíteni a filmet. Pedig ez csak egyeljen része a műve­lődési éleinek. És nagyköz­ség vagyunk. Szóval lehet, hogy itt-ott jogos a panasz­kodásunk. Feletteseink meg­felelő mérlegeléssel nyilván ki tudják szűrni, hol jogos valóban, és ott a lehetőségek szerint segíthetnének. Én természetesen úgy érzem, hogy nálunk — logos. Priska Tibor Néhány héttel ezelőtt a te­levízió egyik fejtörő műsora után valósággal felszisszent az ország lakosságának nem kis hányada Egy húsz éven aluli leányzó ugyanis ver­seny közben ártatlan termé­szetességgel jelentette ki a mintegy íélországnyi nézőtá­bor előtt, hogy ő bizony so­se hallott Kund Abigélről, a lőréről meg pláne nem, még akkor sem. ha Arany János írta azt a bizonyos Tetemre- hívás című balladát, mert ő arról nem tanult A humán ismeretanyag hiánya általá­ban mindig súlyosabb meg­ítélést kap a társadalom előtt, mindig nagyobb hullá­mokat ver, mintha történe­tesen ugyanez a kislány va­lamilyen matematikai, vagy más természettudományi kérdésre nem tudott volna válaszolni. A technikai fejlődés korá­ban élünk, hihetetlenül nagy léptekkel halad előre az éle­tünk, s a mindinkább gyor­suló idő újfajta- felkészültsé­gű embereket kíván, s ez az újfajta felkészültség nagymér­tékben újfajta felkészítést is követel. Vajon a Tetemrehí- vás című Arany-ballada jó ismerete nélkülözhetetlen-e napjainkban a korszerű mű­veltséghez, s vajon megro­vandó-e az a fiatal, aki eset­leg a fizikában, az űrkutatási ismeretekben jártasabb, mint a múlt század irodalmának A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenyéről Vaslapssal jutalmazta hét­főn este a Miskolci Nemze­ti Színházban a közönség a ' Miskolci Szimfonikus Zene­kar hangversenyét. Bár a vastaps nem szokatlan egy hangversenyen, mégis el­mondhatjuk, hogy ilyen őszintén csengeni régen hal­lottuk. Része volt ebben T.*e- hel György érdemes művész, kétszeres Liszt-díjas karmes­ternek, Tusa Erzsébet zongo­raművésznőnek és a zene­karnak egyaránt. Lehel György zenei elképzeléseit, művészi irányítását híven követte a zenekar szuggeszti- vitása, koncentráltsága, len­dülete, a zenekarral való in­tenzív együttműködése nagy­szerű közös muzsikálást eredményezett. Üjra felfedez­tette a közönséggel a zene­kart. Azt a zenekart, ame­lyik avatatlanabb kezek alatt néha szürkén és tom­pán szólal meg. A műsor első felében Hi­das Frigyes Concertino j át szólaltatta meg a vonósze­nekar. Ezt követte Chopin 1829-ben komponált f-moll zongoraversenye. Tusa Erzsé­bet zongoraművésznő játéká­ban Chopin zenéjének dina­mikája, rendkívül finom, ha­gyományos jelzésekkel szinte nem is regisztrálható ár­nyaltsága. bensőséges muzsi­kálással párosult. Legszeb­ben tálán a lassú tétel ada­giója sikerült, az a tétel melyben a zeneszerző Cons- tantina Gtadowska, a varsói opera énekesnője iránti sze­relme tükröződik. Ráadásként a művésznő Debussy: Fények a vízen cí­mű prelüdjét játszotta el. A hangverseny második ] felében a zenekar Dvorsák | VIII. G-dúr szimfóniáját ját- | szotta. Tulajdonképpen mondhatjuk azt is, hogy mis­kolci ősbemutató volt, hiszen ez a mű először hangzott el városunkban hangversenyen. De az egész országban is igen ritkán játsszák. Lehel György karmester érdeme, hogy a cseh zeneszerzés leg­kimagaslóbb, múlt századi zeneszerzőjének 9 szimfóniá­ja közül az Üj világ szimfó­nián kívül mással is megis­mertetett bennünket. A ze­nekar és a karmester ebben a műben talált leginkább egymásra. Külön ki kell emelni a zenekarból Simon Attila kitűnő trombitaszólóit. Jó lenne a nemsokára in­duló tavaszi bérleti sorozat­ban is sok. hasonlóan jó kon­certet hallani. V. Zs. apró részterületeiben, s va­jon a feltorlódó tudás, a gyorsuló idő követelte sok­rétegű ismeretlerakódás mel­lett jut-e még hely minden­kinél a Tctemrehívás számá­ra, vugv egyáltalán elenged- heletlen-e annak és hason­lóknak az ismerete? A gyorsuló idő, mint mond­tuk. újfajta felkészítést kö­vetel, s ehhez új lantéi veket az iskolákban. A gyorsuló idő elmélete elsősorban mű­szaki-technikai területen rea­lizálódik. más területeken in­kább módosulást, korszerű­södést kíván. Hogy műsza­ki-technikai területen a ter­mészettudományokban meny­nyire gyorsuló az idő, egy jellemző adalék: 1975-re elő­reláthatólag közhasznú lesz a számítógép, előre fel kell készíteni a kezelőket, s hogy megfelelő kezelőszemélyzet álljon majdan rendelkezés­re, az általános iskolákban már emelni kell a matema­tikaoktatás színvonalát, hi­szen az minden természettu­domány anyanyelve. Folynak már olyan kísérletek a kor­szerű matematikatanítással, hogy az általános iskola má­sodik és harmadik osztályú­ban felsőbb matematikával ismerkedjenek a gyermekek, például Integrál- és differen­ciálszámítással, mivel a jö­vő emberének matematiká­ban lényegesen magasabb starthelyzetből kell majdan indulnia. Vajon napjaink és holnap­jaink iskolája miként adhat­ja meg a korszerű általános műveltséget? Minden okta­tás alapja az általános isko­la. Magyarországon jelenleg az általános iskoláknak 94 százalékában folyik szakosí­tott oktatás, és 6 százalék a részben osztott, vagy asztal- lan kisiskola. Igaz, a 94 szá­zalék kicsit formális, mert sajnálatosan sok helyen — a szakosítás ellenére — nem szaktanár tanít minden tár­gyat. Az általános iskolai tantermek egynarmadában kétváltásos tanítás van, és je­lenleg mintegy másfél mil­liárd összeget jelent a kor­szerű taneszközhiány, de eb­ben még a gépesítés nincs benne. Szükséges volt ezeket az adatokat elmondani, mert az általános műveltség alap­jainak lerakása ebben az is­kolafajtában kezdődik, es unnak eredményességét az adottságok igen sokfélekép­pen befolyásolhatják. A gyorsuló idővel együtt természetesen megváltozik a korszerű általános művelt­ség fogalmának struktúrája is. Mind nagyobb terel hó­dit a természettudományos műveltség. Ez a térhódítás azonban nem könnyű, rend­kívül sok megszokottsággal. begyökerezettséggel kell az újnak; a haladóbbnak, a cél­szerűbbnek, a holnaphoz al- lcalmazkodónak megküzde­nie. Mivel a műveltségei meg­adó iskolák tanterveit, a tan­anyag válogatását mindenkor az adott társadalmi helyzet határozza meg, a korábbi t'antervek erre az előbb em­lített műveltségeszményre épültek. A mi társadalmi rendünkben, s tanterveink­ben a műveltség megadásá­nak koncepcióját természete­sen az szabja meg, hogy mi marxista szellemű szakem­bereket kívánunk nevelni. Ezért műveltségi normáink körvonalainak kialakításánál nem mellőzhetjük a, világné­zeti elvnek meghatározó fi~ gy elem bevé telét. A kor követelményeinek megfelelően a műveltségnek új tartalmat adva, oktatási rendszerünkben olyan tan- terveket kell kialakítani, olyan ismeretanyagot kell ab­ba felvenni, amely képes permanens tanulásra szoktat­ni a tanulókat az iskola el­hagyása utáni időre vonat­kozóan is. Körülbelül ilyen koncepciónak kell visszahat­nia a tantervek készítésé­re, és e tantervnek adhatnak majdan jó alapokat, jó in­dítást a mostani fiataloknak, hogy az életbe kilépve ne „egykönyvű” emberek legye­nek, hanem általános mű­veltségükben a kor ismere­tei között való jó tájékozó­dás kapja a legnagyobb he­lyet. S ha emelett még egy tár­sasjátékban Kund Abigél tő­rét is ki tudják találni, úgy még jobb. Benedek Miklós o @5 BOJCSUH JÓZSEF ES IMRE GABOR REGENYí nyomán IRTA: CS. HORVÁTI TIBOR RAJZOLT/ SEBOK IMKE Vendég pesebó'l? NEM TUDOM n/pói beszél 4 EE/ÜGyE/Ó ÖN.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents