Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-17 / 64. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1971. márc. 17., szerda Mn este a televízióban: Vacsora utáni fekete Földeák János Nők és fér- fiák cimü új kötete . lesz a televízió ma esti Nyitott könyv műsorának témája. A magyar munkásirodalom reprezentáns alakjának mü­vét már eddig is sokan ol­vashatták. a kötetből kivá­lasztott három történet dra­matizált változata pedig bi­zonyára újabb o'vasók ér­deklődését kelti fel. A mű­sorban a Fészekrakás, a Sur- bán Miska meg a nők. vala­mint a Vacsora utáni fekete című noi'ellák tv-változatai- val találkozunk. (Képünk, a legutóbbiból mutat be egy pillanatot, Gór Nagy Máriá­val és Agárdi Gáborral.) A Nyitott könyv .műsorát Dersi Tamás vezeti. Közreműködik Földeák János és Kockás Sándor. A játékokat, illetve filmeket Gaál Albert ren­dezte. A Mezőcsáti járási Tanács Végrehajtó Bizottsága éppen két esztendővel ezelőtt vizsgálta meg a járási könyvtár tevékenységét. Az akkori végrehajtó bizottsá­gi ülés 10 pontban jelölte meg a legfontosabb tenni­valókat. A napokban megtartott ülésen számba vették a két esztendő alatt elért változásokat, a korábbi ha­tározat végrehajtását. A korábbi tízpontos feladat teljesítésének vizsgálásán túlmenően a következőket állapíthatta meg a végrehajtó bizottság: Rendit a g ó o s z í á ! t fő n ö k i Miskolci Kossuth Gim­názium, II c osztály. A diákok szinte at­tól a perctől kezdve, hogy az osztályfőnöknő bemutatta az előadót, moccanás nélkül figyelnek. Az előadó jól gaz­dálkodik ezzel a figyelem­mel. Mondandóját időnként egy-egy érdekesebb, humoro­sabb példával illusztrálja. Az osztály ilyenkor derül, „la­zít”, de senki nem fordul a szomszédjához „hogyanról”, „mi is voltról” érdeklődve, bizonyságául annak: leköti őket a téma, „együtt van­nak” az előadóval. A derű­sebb percek utón pedig zök­kenőmentesen. gördüléke­nyen folytatódik az óra. Könnyű észrevenni: a ka­tedrán álló ember nem elő­ször tart ilyen órát. Tulaj­donképpen osztályfőnöki óra, de nem az osztályfőnök tart­ja, hanem a városi rendőr- kapitányság egyik tisztje. A megelőző munka része­ként. Köztudott, hogy a rendőrség egyik feladata a különböző bűncselekmények megelőzésére fordított tevé­kenység. a felvilágosító, ne­velő munka. Ez. a célja a középiskolákban tartott órák­nak is. .Tó képességű, a szak­mát alaposan ismerő, ugyan­akkor bizonyos fokú pedagó­giai érzékkel is bíró rendőr­tiszte!: tartják ezeket az órá­kat. Rövid idő alatt sok- mindent kell elmondaniuk, jól felépített, figyelmet lekö­tő előadással.. Tudniuk kell válaszolni hirtelen kérdések­re— a di'ákok mindenütt na­gyon kíváncsiak, mindenütt nagyon őszinték — méghoz­zá világosan, érthetően, aho­gyan azt a tanulók tanáraik­tól megszokták. Ráadásul a tisztek nem ismerhetik az osztályok összetételét, a diá­kok képességeit, stb, hiszen minden alkalommal más- más osztály előtt beszélnek, legfeljebb csak az első per­cekben megállapítható ténye­ket, a lányok, fiúk arányát, az osztály esetleges fáradtsá­gát, vagy érdeklődését, a fe- f gyelmezetlséget, vagy kevés­bé fegyelmezettséget rögzít­hetik magukbanj és ezek szerint formálhatják az adott témakört. A tapasztalatok különben azt bizonyítják, amit itt, a jelenlegi gimnázium máso­dik „c” osztályosai kitűnően illusztrálnak: a diákok fe­gyelmezettek, aktívak eze­ken az órákon. És az,is újra bebizonyoso­dik: nagyon kevés egy óra. A végén ugyanis a diákok itt is kérdeznek. Logikusan, ügyesen (matematika tagoza­tos a II/c). A kérdések közül: Borsod hányadik helyen áll a bűnözési statisztikában? A börtönbüntetés milyen kö­vetkezményekkel jár később a közéletben? Bűnözők-e a hippik és Magyarországon vannak-e? A fiatalkorú bű­nözők között vannak-e visz- szaesök? Ha igen, körülbelül milyen arányban? Stb. A tiszt minden válasz után megkérdi, kielégítő-e a fele­let, á diák pedig feláll, meg­köszöni. Néha már-már, mintha nem is másodikos osztályban lennénk, hanem komoiy, felnőtt emberek kö­zött. \h a csengő vagyunk, vége az osztályfő­nökinek. A diákok felállnak, és köszönetképpen virágot adnak a katedráról lelépő tisztnek. (pt) A KÖNYVTÁRAK tárgyi feltételei valamelyest javul­tak. de sajnos, a legtöbb he­lyen a növekvő kívánalmak­nak megközelítőleg sem lelnek meg. Vonatkozik ez a .megállapítás a működéshez elengedhetetlenül íönios r; tarozást, olvasószol; doti 1; rülményekVe egyaránt. A rossz eliátottságú könyvtá­rak közé tartozik a nag.v- csécsi, nemesbikki, szakáiéi, hejőkeresztúri, emódi, tisza- tarjáni és sa.iószögedi könyv­tár; rossz körülmények kö­zölt dolgozik a tiszapal nyal, igrici, geleji, muhi. h?- jőpapi, hejőbábai; Oszlóra: és Sajóörösön elsősorban a berendezés szorulna javítás­ra. illetve felújításra: Hcjő- szalontán és Tiszabábolnán új, vagy átalakított, nagyobb helyiség kellene. Az igénye­ket» csak, az ároktői, Uszake- szi, hejőkürti, az új tiszado- rogmai és bizonyos mértékig a járási könyvtármunka elé­gíti ki. Tárgyi feltételekkel tehát a javulás ellenére, elég mostohán áll még a járás. A személyi feltételek né­mileg módosultak a legutób­bi vizsgálat óta. Megszűntek a részfoglalkozású állások a járási könyvtárnál; a főfog­Zlenei napok Len in városban A ienin városi Derkovite Gyula Művelődési Központ éli az állami zeneiskola a mű­velődési hetek részeként március 17-tői 30-ig zenei napokat rendez. A program­mal Bartók Béla születésé­nek 00. évfordulóját ünnep­ük. A ma kezdődő rendezvény- sorozatot hanglemez-kiállí­tás nyitja meg !7 órai kez­dettel. majd az állami zene­iskola növendékhangverse­nye következik. Szombaton. 15 órai kezdettel tartja az Országos Filharmónia ifjúsá­gi előadását Bartók. Kodály és századunk magyar zenéje címmel, vasárnap. 10 órai kezdettel pedig H. l.é-irády Katalin (zongora) és Hegy- megi Ernő (hegedű) szonáta- estje következik.- Hétfőn Bartók Béla, a-népzene ku­tatója címmel Hegymegi Er­nő tart filmvetítéssel egybe­kötött előadást. Közremű­ködnek az irodalmi színpad tagjai. Március 25-én, 19 órai kezdettel kerül sor a zenei napok legrangosabb esemé­nyére, a Beethoven-estre. A Miskolci Szimfonikus Zene­kar. a debreceni Kodály- kórus. neves operaházi mű­vészek közreműködésével, Lukács Ervin vezénylésével a IX. szimfóniát adja elő. Március 29-éú Muszorg­szkijról. a Borisz Godunov és a Hovpnicsina komponis­tájáról hallhatnak előadási az érdeklődők Balogh Sán­dortól. 30-án pedig Tücsök- muzsika címmel a kicsinyek részére rendeznek vetélke­dőt. A Miskolci SzimfewkHS Zenekar hangversenye Vezényel: Bystrik Rezuha A sikeres budapesti sze­replés után, ismét „hazai” dobogón, szlovák vendég- karmester, Bystrik Rezuha vezényletével hallottuk ze­nekarunkat. Közreműködött Szabó Csilla, a kiváló fiatal zongoraművész. Vendégkar­mesterünk, a kassai zenekar vezetője, akinek művészi te­vékenységét lemezfelvételek, sikeres külföldi szereplések fémjelzik. Miként zenekarunk vezető kai mestere, Mura Péter Liszt-díjas, ő is elsőrendű művészi feladatának érzi a kortársi zene bemutatását. Így nyílott alkalom a hét­fői hangversenyen .Tan Cik­kor. a mai szlovák zene egyik legkiválóbb képviselő­jének „Emlékezések” című fúvós hangszerekre és zene­karra írott műve meghallga­tására. Bystrik Rezuha nagy ügyszeretettel tolmácsolta a sokféle zenei benyomást ih- letetten ötvöző alkotást. Szabó Csilla nevéhez és •zenei rangjához méltóan szó­laltatta meg Bartók: IIT. zon­goraversenyét. Zenekarunk a szép fel­adathoz méltóan, törekedett megfelelni. Előadásra került: Beethoven: IV. szimfóniája. A zenetörténet úgy tartja számon Beethovennek ezt az alkotását, mint „megpihe- nést” a nagy III. és V. szim­fónia között. Bystrik Rezuha felfogása híven követte a már kialakult klasszikus elő­adásmódot. Mindvégig kitű­nően kézben tartott, ízlése­sen formált, szép hangzást, irányított, sőt a IV. tételben nagyszerű feszültséget tu­dott teremteni. A közönség hagy tapssal ismerte el a kiváló szlovák karmester művészetét és zenekar lelkes játékát. V. Zalán Irén lulkozuóü könyvtárosok az előírt szakképesít őssel ren­delkeznek. bár közülük kel­tő gyermekgondozási szabad­ságon van. Fügyetlenítetf könyvtáros van Ernődön, es ilyen állás Sajószögeden, de ez utóbbi még nincs bs’ölt- ve. A köz'égi tiezteietdi*- s könyvtárosok körében még mindig nagy a fluktuáció, ami részben az alacsony do­tációval függ össze, s a mun­ka eredményességét nem rit­kán negatívon befolyásolja. A .TV’ás közművelődési könyvtárainak állománya a víz gélt időszakban 13 029 kötettel gyarapodott. Az öswz- állománv jelenleg 82 942 kö­tet, is bár a gyarapodás üte­me számottevő, községi el­osztás tek'ntetében nem ki­elégítő. A járás minden ,1a- kosara 2.3 kőiét könyvtári könyv jut. A járási könyv­tár után a leggazdagabb könyvállománnyal az emódi, a tiszakeszi, az ároktői és a sa.iószögedi könyvtárak ren­delkeznek. A beiratkozott ol­vasók száma 1969-ben 7092, 1970-ben 7221 volt. 1968-hoz viszonyítva 6,2 százalékos az emelkedés, ami a megyéi fej­lődési irányelveknek megfe­lel. Az olvasóknak 61 száza­léka felnőtt korú, a mező­gazdasági, ipari és fizikai dolgozók aránya 36,7 száza­lék. Az olvasószolgálati mun­ka jelentősen emelkedett az elmúlt két évijen, és a fel­szabadulás 25. évfordulója alkalmából kezdte meg a já­rási könyvtár a helytörténeti füzetek kiadását is, amelyből az elsőről, Molnár István Ároktőt bemutató munkájá­ról lapunkban korábban részletes ismertetőt adtunk. Megjelentették a könyvtáí'i tájékoztatót is, a kisiskplások részére ajánló irodalmat ál­lítottak össze. Több író—ol­vasó találkozót, valamint a jubileumi ünnepségek kap­csán különböző emlékünnep- ségeket rendeztek, segítettek más szervek ilyen jellegű megmozdulásait. A végrehajtó bizottság azt is megállapította,, hogy a munka színvonalának emelé­se w yeít,' feltétlenül szüksé­ge; tó'ob községben új könyv­tárhelyiség biztosítása, első­sorban Muhin ős Tiszapalko- nyán, másutt bővíteni, kor­szerűsíteni kell a már meg­levő könyvtárat, és két-há- rom éven belül szükségesnek mutatkozik Mczőcsáton új járási. .Ernődön pedig új köz­ségi könyvtár építésé. A könyvállomány gyarapítása - nak folyamatossága érdeké­ben minden könyvtár részére biztosítani kell — megyei irányelveknek megfelelően — évente és könyvtári olva­sóként le alább egy kötél könyv beszerzését.• Ennél na­gyobb ütemben kell a fej­lesztést biztosítani a járási könyvtárnál, továbbá a ki­emelt1, községi, és körzet.; könyvtáraknál. Legalább 3 százalékkal kívánatos növel­ni a könyvtárak olvasótábo­rát, és elérpi, hogy olvasón­ként évente legalább 25 kötet; könyv legyen a kölcsönzött, illetve olvasott könyvek szá­ma. A tájékoztató munka színvonalának emelése érd^- kében a járási könyvtárnak továbbra is biztosítania kell a helytörténeti és bibliográ­fiái kiadványok folyamatos . megjelentetését, a könyvtá­rak szolgá 1 te ta s-ai n ak széles körű ismertetését. E LEGUTÓBB ismertetett feladatokat a végrehajtó bi­zottság, mint a járásban végzendő könyvtári munka legfőbb irányelveit fogadta el, és azok mielőbbi megva­lósulásának segítésére a köz­ségi tanácsok végrehajtó bi­zottságait. valamint a járás tömegszervezeteit is' felkérte. & ü m Bfi"' Fel/c pucéron ű/dergeee , Reggeliga fürdőszobán. Bar­csaién LETTEN VOLNA A RENDŐR hely Eben, ar/ raTalalt. Meghiszem azt, hogy nem az ŐRNAGY HELYEBE R/V/ÍNHOZOL. Vagy Pa'ndlEba. SzerencsEt- len vEn marha, nem csoLvtiOM. HOGY MEG MÉRGEZTE MAG AT. rr DEn/elner m/ndem HAJASZA'/A AZ ÉGNÉM mered, m/ror az el- RAPOTT ŐESZEDEOSZ- LANYORBÓL VEgRFRZ- ILAMOZEA, M/ TÖRTÉNT. Megmondtam, ro, jjíwa, HOGY EZ AZ ANARCH/f/A i * MINDNYA'LTUNRATLEBONTAT' BOJCSUK JÓZSEF ES IMRE GÁBOR REGENYI NYOMÁN IRTA i CS HORVAli TIBOR RAJZOLT/ SF HÓK IMRE VÖRÖS dZOA/AOO/. SESZEíNfM REll VAQGtfMt é í sMéáfatéi S®**" -Oi V/jOAZOac könyvtármimka a mezőcsáti járásban J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents