Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

ESZMMIMGMftRDRSäfiG ft IW • -iekmtär ?„ **x4nmtsp vtefifaeaik. Mgg nem tradja, howa, merne szólítja majd a márkája logközetóbb Még nem „tette le” a ko­csit, még nem pihente ki magáit, még itt vasi Űjhély- m niéháoy kilométerre, még nem látta családfát, de a legäcöejetebbi út érdek­lődése már ott ffeszül ben ­ne. így búcsúzunk: — Jó utat!! Rnasakaí Easzlö kemény- sepnö sBÜJőhelyónek, Aba- Uíjszómtónak nemesaik utcá­it isménk hanem háztető ­it is. A fekete, kormos mHMfkaiashfci, egyik zsebéből pasztómzötl; tej nrűamyag- lasatojának fehérsége villan «4ő. Ebiben tartja a noteszt. — Seperniük a kéménye­kéi; — mondja. — s kor­mos arcából MvűMarmaik fe­hér fogai, — sok a ké­mény, egyre szaporodik és egyre több az új kémény meri, egyre több az új ház. Segítség pedig nincs. Egye­dül vagyok itt, hosssám .tar­toznak Simának és fiaskó­nak kéményei is. Utánpót­lás pedig nincs, nem jön­nek a fiatalok erre a. feke­te munkára. Ott .... baszéfcgetónik, ahol éppen kilépeti; egy kapun a járdára. A, kapához tar­tozó ház kéményeit tette rendbe. Most mmduntafeen azt nézi — még beszélge­tés közben is —, miképpen füstölnek a kémények. Úgy látszik, minden rendben van. S miikor ezt; mondom neki, rá'böimt: — Ogy van. Htfchetík a vacsorái. Az Aranyos-völgyben el­hallgatott a motorfűrészek zaja. A faivágók befejezték a munkát enne a napra. Doras Ferenc motorfűrész- lcezelő is pihenni készül. Mogyoróskára, otthonába ugyan nem jut haza, csak ide a szomszédba. Simára, ahol egy istállóban rendez­ték be ideiglenes szállási) - kai.. Lassan .sótetedak, Az eső eMdtte a havait a meredek hegyoMallákród- Taton csak ennyivel könnyebb a favá­gók nehéz munkája, — Csak ilyenkor. ha megállunk a munkával, akkor vesszük esere, mi ­lyen hideg van — mondja Doms Keresse. — Efa. dbil- gozik az ember, nem fázik, S csak ilyenkor veszi ész­re, amikor tetette a .mun­kát, hagy mennyire fáradt. No, de arra való az este, meg az éjszaka, hogy pi­henjünk. Megfogja a tó kantorát, es a tötiháek után baBag, Attobalnák a,/ aknaitóid -vi­zű pofákon, es rátérnek a i-.ams utoa, arnékyon samaz fatevéBek sranfcáznafc ke­resztel. A völgyben csend van, pihen a munka. A favágóik fáradtain bandu­kolnak stoliasihétyükiBe. Majd a hét végén men­nek haza c-sakidjutohoz. Szöveg:: Orawec, .láwos Kép: Szabados György .ttawkior jrüfeülkozrtank, az­napí-panitűöan, egy hete volt iifon. kmaíe Gyöngy és jjép- k-arsswereitö társa, Kantor Kfesenc a Hjangarecamsori 2t) tonna teheasbérású, 16 méter hosszú járművével. ffey hét afett 4 ezer kdo- métent. tettek meg; női ká­báitól; szállítottak a sátor- al-jiaáphélyi Hegyatja Ru- házatj Ktez-böl Amster­damba. onnan pedig textí­liái; a ktsz-nék a folyama ­tos munkához. A szélvihar meg áBó hete-aeitben is meg-meg - himbálja a hatalmas testű járművel. A keskeny abla­kon Imre György fáradt, poros arcát és alva-tis óság­tól duzzadt, szemhéjait né­zem. — Négy esztendeje íjarom a világai ezekkel a beibe ■ mól • kocsikkal — mondja kissé rekedten. — Fárasz­tó, de azért en szeretem a munkámat. A lagtaossssabb utam három hétig tartott. Budapestről indultunk Imolába, onnan Moszkva - ha, majd vissza. Pestre. Tíz ­ezer kilométer — mondja, es sóhajt egyel:. — Deszóp volt. Imre György csaknem h-arminc eszteífdejé .szerel - mese a gépkocsinak:, agép- koesivezetésnelk. Igazi „pi­lóta.”-típus. Ezt nem egye­dül bőrzákója árúi ja éU ha­nem mozdulatai is, szeme villamása és főleg az, aho­gyan munkájáról beszél. Most. ha visszatérnek Pestre, két nap pihenő kö­1" i A jo pap holtig tanul —• tail .ja a közmondás. Es így igaz. Az embert mindig rrik meglepetések. Itt van pél­dául anyanyelvűnk. Jól tud­juk ugyan, hogy a magyar nyelv szókincse szinte határ­talan, s az átlagember ennek csupán tört részét használja. Tudjuk, hogy az országon be­lül is vannak tájszavak. Ugyan­azt a tárgyal, jelenséget, ese­ményt más és más szóval fe­jezik ki az Alföldön és a Du­nántúlon, Baranyában vagy itt. Észak-Magyarországod. Mégis, ha új városba, táj­egységre kerül az ember, meglepődik, ha egy addig sza­mara ismeretlen szót hall. Ke­resi az értelmét, megpróbálja elhelyezni szókincsében, Ízlel­geti, játszik vole. S ha kölcsö­nös a szimpátia, egy idő múl­va használja is. Kölcsönös, mondom, mert így igaz, néha a szavak sem szeretik az em­bert, nem illenek egyénisé­gűnkhöz. .tol emlékszem meg, mikor kisdiák koromban Debrecen­ből Pestre kőhöz,ölt a család, mennyi meglepetéssel szolgál­tunk egymásnak az uj ismerő­sökkel, iskolatársakkal. Mikor a játszótéren invitál­tam pajtásomat libikókára, ö csak a mérleghinta túlsó felére volt hajlandó felülni. (Ma már ismerik azt a szót Pesten is, a hasonló című színdarab bemu­tatója óta.) Aztán ha szóltam nekik, nem srácot, vagy csá­vót mondtam, mint ók, hanem pulyat vagy fattyut. Ezzel a fatty uval volt is bajom, az egyik gyerek mamája megsér­tődött miatta. O ezt a kifeje­zést. csak a törvénytelen gye­rekekre ismerte, s anyámnak kellett megmagyaráznia, hogy Debrecenben a fattyú a fiú­gyermek mindennapos megszó­lítása, sót, bizonyos fokig ked­veskedő, ketfélyeskedö megszó­lítása volt. Aztán, amikor zöld barack­kal megdobálták, s mondtam: ne górálj!, megállt a kezük a levegőben, mert ehhez hasonló .ídisznosagot” még sosem hal­lottak. Volt aztan nagy neve­tés, mikor közöltem, hogy ná­lunk slambuc, vagy vefcre.ee volt ebédre. Sosem hallották IMH9M9IHIMIIIIIHIIIHIHHHIIII 9 9119191 till 911 Ilii ill 9IHM9IVU Hl 19 persze, de mint kiderüli, az ételt sem ismerték, más néven sem. Ezen a téren ok is taní­tottak valami újra. Debrecen­ben nem Ismertük a sztra- pacskat, ott ették, bar nem kifejezetten pesti étel. Igaz, ez csak szókincsemet bővítette, enni azóta sem ettem. De tanultam én ott mást. is. Szinte bántotla a fülem az u.i szó: sufni. Nemsokára kide­rült, hogy a fáskamra es szer­számkamra keverékét illetik e rsúf szóval. Aztán mi otthon meg golyóztunk, snürozni Pes­ten tanultam volna, ha lett volna pénzem. A targonca, ta­licska, kis kocsi helyett is fúr csa volt a tragacs, hiszen mi ezzel azt jeleztük csak, hogy rossz, óc&ka, semmire wem jti. Debrecenben a pénznek nem volt kiilon neve (vagy csak?ón nem ismerten»?). Pesten majd egy tucat új kifejezést tanul­tam meg, ugyanúgy, mint a táncra is. De ki tirdja, miért, azóta se használom egyeket sem. Aztán tavaly, bogy Miskolc ra kerültem, először albérle­tet kellett, keresnem. Roppant megtetszett a költőinek ható kifejezés: égre nyíló. Ez csak addig tartott, amig meg nem láttam egy ilyen albérleti „szo­bát”. Újdonság volt itt szá­momra a mezgerél is. Sok kérdezósfcödés után úgy tu­dom. hogy ez a zsígerel egy helyi változata, de ezzel a szó­val illetik a szeméttelep! gu­berálókat, ,, kincskeresőket” is. Szókincsem gyarapodásának legjellegzetesebb darabja azon­ban a hékida. Ez valóban mis­kolci specialitás, bár gyaní­tom, hogy itt is újkeletű és inkább a szlenghez, mint a tájszavakhoz sorolható. De aat hiszem, nem tévedek, ha azt állítom, hogy napjainkban majd műiden miskolcinak egyik leggyakrabban használt szava. Diákoktól, üzemi dol­gozóktól, értelmiségiektől épp­úgy hallottam, mint haziasz- szonyok szájából. S hogy mit is jelent? Körülbelül: tréfa, vicc, olyan dolog, amit nem kell komolyan venni. N em vagyok nyelvész, még­is érdeklődéssel várom, milyen uj szavakat tanulha­tok meg itt, Miskolcon. Ha is­mét lesz egy csokorra való, azt. is közzé teszem. Már rsak a hekula kedvéért is. Szatmári Larjo#« Major utca 102 Ezt a miskolci kórhazat kevesen ismerik. Néni is a központban afll, a Major utca felé pedig kevesen fordulnak meg. Igaz, c kor­hoz rendeltetése más, mint a többié — fogalmazhatnánk úgy is, hogy nem az ember áll központjában. De van-e, aminek nem az ember áll középpontjában? Nincs. Itt is az ember a fontos. Az ember, aki gyógyít, ápol, és aki elhozza ide belcgcit, az ember szol­gálóit, társait. mondja az igazgató, koz­Állok a rendelőben, ez olyan ambulancia-féle; bárki bemehet, várakozhat, is. A betegekkel érkezőknek ezen­túl nem az udvaron kell vá­rakozniuk, ha a műtőben dol­goznak. Azelőtt előfordult, hogy benyitottak, és ... egy- egy császármetszés látványát nem mindenki bírja ki. — Később váróhelyiséget is építtetünk az ambulancia előtt — mondja dr. Dudás Gyula igazgató, amikor kö- TÜlvezet az intézményben. Tavaszig csatornáznak, új épület; is létesül, lesz helye a röntgengépnek is, a műtőt pedig keram ill apókkal bur­kolják. A műtőben meszelik a fa­lat. Egyszeresük megbillen az áldási műtőasztal, és sötét lapja egyre közelebb kerül a függőlegeshez. így kerülnek rá a páciensek, „akiket” oda­szí jaznak. 7>c4nmheka, mókus, tmgerimalae — Degerdekesebb betegje- mkJ Teknősfaékátöl. mókusig as teogeciTnalacig rnirjőiati. hoznak —meséli az aítetikdB- hcsz igazgatója. Bejárjuk a kórhazat, a to~ boratórsomtoan és a szarvas- marha-astáltóban is időzünk Ez utóbbiban mégy tehén és egy üsző fefeseäfc. Két -tehén asáczáEinetsaBtt, a botvfpkal nem sikerült megmentem. — Ha élve érkezik ide a borjú, megmentjük. Ha nem, nehéz életben tartom a tehe­nei:, fe mert a . tojjinok már Mszavíktriuk... ma-gyar-azza az igazgató. —, A irctgyáltotók megrointuscMtei mn a legtöbb gond. Érzékeny lovak kapjak fei tepket, áliogy -benyitunk. A szaekna sárgán villan lábuk, alatt. Kilenc beteg, ahogy itt mondják, „lábas széria”, a csúszós utak miatt sérültek meg zömmel. — N'ézze ezt; a lovat. Több mint 40 ezer forint az ára. Az erdőgazdaságé, valami vasdarab metszette fel jobb mellső lábát. hffy cica keservei Idős házaspár lep be az is­tállóba. A férfi karján kosár, amíg magyaráz, adatokon gondolkozom. Januárban 190 betege volt a kórháznak, eb­ből 87 kórházi ápolásra szo­rult. Például 94 serves mala­cuk volt az idén. — Kétszer tetszett, már megnézni ezt. a cicát — mond­ja a házaspár. így elindulunk a kisállat -rendelőbe. A beteg- szállító kocsi épp akkor ka­nyarodik az udvarra. Egy bendőmetszett. tehenet: szállí­tott Edelénybe. Gyakori mű­tét ez. Évente 30 is vau be­lőle, a recésgyomorba fúró­dott idegen tárgyaskat — leg - lobbszőr szöget — ’távolitják el. Közsieliteniii1] a .sziMborok mellől szedik Kai. Ezer finárnt - ha is kerül egy ilyen műtőt es az ápolás. Egy szarvas­marha ára M>—KLeaer forint. A ’maosteasl. ^kaitedaö»:” te- ■szak, ősapa, seb-a háta, etulae- seEuesaD. jaagat A fÖofi nem is iMdía .baBgatoi kSmsgy. az udHason • sétíl. — K-wtyia ragte- rnnei' —r ltom. a teandterr aítete teW+főz.. 4 '„ztueépwé'y '.Rrzephjannan dedgoanak a kdiáiásabain. KózuiKík három a Hal,-orvos. A tecbrútats is na­gyon ügyes, hármit rá lehel, tűzni. Nehéz, fánastzfco munka folyik itt, rengeteg a műtét, ogy saaaiviasrnairha cstfezár- motszáse pedig oltorthail; há i-oim órán keresztül is. Mesé­lik, volt nap, amikor három ilyen operáció is összejött. — Melíjp'k'átet a legfegyei­mezettebb? — A szairuaanaaasha. llauieni fáradt:, álfaxa is 'megrotŰhotö ben hosszú, gumi bothoz ha sonló műanyag eszköz Kerül elő, ez a „zsebpuli”, elektro­mos ütést mér az állatra. így tartják lábon, vagy ösztöké­lik felkelésre. Csak szarvas- marhánál alkalmazható. — A ló érzékeny állat. Igen. Az istállóban (t-itu-, iái hatnánk kórteremnek is)1 például a mezőkeresztesi lo­vagiskola egyik lova a meny- nyezetről telógó függőágyban ült — hogy’ ne fekhessen le. nem tenne jót neki —, ami­kor benyitottunk. Ér vagy 6(1 ezer forintot. — Tart valamilyen, aliatot? — kérdeztem dr. Dudás Gyu­lától? — Nem. Bc-r,házban tokom Ál feltol; csak az tartson, aki­nek ideje van rá. Egyébként, ha módomban lenne, lovai tartanék. Nemes, szép állat Milyen f ület kér, Inner tér? Dr. Kovács Tábornál be szelhetek ezután, az igazga- , lót elhívták. Hamarcoaai a legkedwéttebb aftatndl, a kil­átóról esik szó. Aston a ieg- diwatosaibbrol, a box-erről. A ktoa-ktot.-korfcei’tirnberi naoel is csupa lréiyökboraer van, fül- után vagy előtt,. — \Sa3toaikv«eMa'<Stoat»is»iul — Igán. AsaeÄltt eéetí ■ teke- , neíSBtiott, fchfi. egyenes fűtekéi iggnőitonk. most pethg min , desnäd hceszú, teifaagy ifilet ateaa:. i Ac ajvdlBuattpiEhEaabbjatóo- ( Mer fes dog) KSst begyéig keíl mefeiaeni, de már készül ■ ae új ffflaabkw. EgyéhkéiJt a> ] orworiok wétemenye sserráá; s \ kanoknak, a :negi fifl áS job- hem, a hosszú, kecsesebb fii1 a bo«erhöitgyekne!c valló. I lúassan bucuu zkodom. tljabl ^betegek” órkezoek, agsebéd iöö lojátst. A jeges úton tesz ' szaféfé mtjnet arra goiwioloK vajon hazamonnek-e ima idt .iében az állatorvosok? Nyltray Péter ' j V ■J wMÍ BOJC&UB JÓZSEF I2S IMRE GABOR regenvr NYOMÁN tBTA: Cö. HORVATF TIBOR RAJZOLT/ SEBÖK M/MOR A Késő/ CSÓNGüésRí MiórNmésMi [dm ANNA, Wir ÁROST. A DOR70R PÖGIÖH WDJdWGV MAMI SZÖRNYŰSÉG lÖWáWL­4l ŐSSYfRÖfű ? él OSttimŐr ATONNAl hl Km TUNTT/N/ a városból. Adja iw a iam&nolcsat, Ú FOSSON DAfN/UtRT. At MO/OPJiÁKNl JÖJJÖN En AP/Wr MFGVrZSGdtOM ALTAT FW/ORl­KHYtWJUfi Igen. Majdnem eikap rfK AZAUOMÁSON. RÁK AZ ÁLLOMÁSON. Hozzám menekült. Egy IDEGEN E/AEAIEMBER VAN VEIE. EEJLÖYÉSÉRZZ. Vrábee csak annyit ért az egüszb6l,hogy Sose íibuka's vészük eenvegezl. Eelkapja ORVOS/ TÁSKÁJÁT ÉS INDUL. A LÁNY AU6 TUD VEL E LÉPÉST TARTAN/. Ló a függőágyban Találkozások útközben Hékula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents