Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

T971. Mcmt&r 7.,

PSTAK W*^rA*0*$7*G

;1

I

i

I

I

i

!

i

I

i

i

:

l

I

i

i

i

t

i

i

I

í

Mint az országban annyi más helység, ez a falu is évszázadokig volt halott... Az emberi méltóság minden forrásától elszigetelve, firól fira hagyott anyagi es szellemi nyomorban, sötétségben vergődtek itt lakók korokon, emberöltőkön át. Vert falú. vagy vályogból rakott zsúp- fedeles. földpadlós, alacsony, kis ablakos, dohos viskóban összezsúfolva nyomorogtak a családok. A csclédeskedés. a néhány krajcáros napszám, a reszkapálás és aratás jelen- letjte a létet. Csoda-e hát, ha a muH. szazad végétől a ma odük világháború kezdetéig menekülni akart, innét, aki csak tehette. Menekülni ide yenbe, főleg az óceánon túl ra, Amerikába,

marosan települ eg.v kenyérgyár, egy 600 személyes étterem, a régi vásártéren 4 millió forintba kerülő kultúrkombinál, s egy 12 tantermes iskola.

Közben elmondja azt is. hogy a faluban, ahol nemrég még az egyszerű kerékpár birtoklása is ..nagynak" számított, már nyolc családnak van autója. További jó néhá- nyan pedig befizettek kocsira. Motorkerékpárja majdnem minden fiatalembernek van.

I annak

főiskolásaink is

A falu számkivetettjeihez tartoztam én is, velük menekültem magam is. Kanadában álltám meg, ahonnét 21 év elteltével a felszabadulás után tértem haza családommá. Nem a szülőfalumba, hanem Budapestre vezetett az utam. Időközönként el- cWa-togatok a szülőhelyre, s önömmel lapasztalom, hogy Finke nem halott többé, sói; nagyon is elő.

A viskók helyén

viHák

— A felszabadulás óta eltelt idő alatt bizony, sokat fejlődött és egyre jobban fejlődik a község — mondja Vodila Sandorné, a tanácskirendeltség vezetője. És sorolja a bizonyító tényeket. — A harmincas években mintegy 700 lakosa volt a községnek, lakcnáz viszont alig ion darab. Ma 285 családi haza és FJOO lakosa van Kinkének. azaz Edelény IV. kerületének. A lakóházak mennyisége tehát majdnem háromszorosa a réginek. A harmincas evőkben átlagosan hét személy jutott egy-egy házra, most négy személynél is kevesebb egy mai lakóházra.

Mosolyog, amikor a ,,mai lakóházat” mondja. Tudom, mi rejlik mosolya mögött. Ugyanis a régi világ szalma- tetős viskóinak alig maradt néhány hírmondója. Persze, azok sem szalmatelősek már, hanem mind felújítva, megszépítve áll a többi, új. villaszerű családi ház közöli. Mindegyik előtt virágoskert, mögöttük pedig jól gondozott konyhakert és gyümölcsös. A házak előtt betonjárda. A leghosszabb, a Kinkéi utca pedig nemcsak járdát kapott, hanem magát az utcát is simára betonozták.

A falu felnőtt lakosságának foglalkozására terelődik a szó.

— A munkaképes lakosságnak mintegy 40 százaléka a környékbeli iparban foglalatoskodik; az edelényi szénbányákban, a kazinbareikai és a sajóbábonyi vegyiművekben. Mintegy 60 százaléka pedig a néhány ezer holdas edelényi Alkotmány Tsz-ben dolgozva igyekszik megtalálni számítását. S úgy hiszem, meg is találja mindegyik. Havonta, s egész évi átalányban, megvan annyi a mezőgazdaságiaknak is, plusz a háztájiból kikerülő haszon, ami ugyancsak jó néhány ezerre rúg évente. És a csaladok- többségének nem egy. hanem két-három tagja is dolgozik. így érthető, miből kerül ki a sok szép családi villa — mosolyog Mancika, azaz Mancika néni, ahogyan öt népszerűén nevezik. S tovább ismertei a falu fejlődésevei.

— Vali egy önkiszolgáló boltunk, ahol a fogkefétől a kenyérig minden kapható, ami mindennapi szükséglet. Van húsboltunk, italboltunk, sőt még bisztrónk is — mondja. — De ami nálunk mégsem kapható, azt beszerezhetjük az ide csak néhány percre levő Edelényben Egyébként Edelényben haKülönösen joleso erzessel jegyzetelem a falu szellemi fejlődésének adatait.

— A régi világban kel kis tanteremben két tanító — egy katolikus és egy református — oktatta itt a gyerekeket, most viszont öl tantermünk és nyolc tanítónk, 'illetve szaktanárunk van. Mehetnek gyermekeink gimnáziumba, vágj' szakközép- iskolába Édelénybe, Kazincbarcikára, vagy Miskolcra. Sőt. voltak és vannak főiskolásaink is. Jelenleg kilencen tanulnak különböző főiskolá kon. Mar eddig is jó néhány értelmiségit, s magas beosztású szakembert, orvost, állatorvost, kohó- és erdőmérnököt, minisztériumi osztályvezetőt, katonatisztet, tanárt, tanítót, államigazgatási vezetőt stb. adtunk az. országnak — sorolja Vodiláné.

I áro&ias ékírnód, öltözködés

Ma nefnesak jól él, jól táplált a falu népe, hanem jól öltözködik is. Gyönyörködve figyeltem a fiatalokat, anrint vasárnap délután divatosan öltözve sétálgattak, csevegve jöttek-mentek. Voltak, akik Edelény felé tartottak, hogy az ottani moziban, presszóban, cukrászdában vagy zenés étteremben keressenek szórakozást. Mások a helybeli klubhelyiség felé vették útjukat, ahol — mint hallottam — akkor magnó szolgáltatta a zenét, esetenként pedig bált szoktak rendezni. Ugyanitt van egy könyvtár- szoba is, melyben 2220 kötet várja a falu olvasóit.

Az egykori Kinké fejlődéséhez tartozik az is, hogy a falu volt uradalmi kastélyát újjáépítették, uj szárnnyal bővítették, s abban most egy korszerűen berendezett, 110 férőhelyes szociális otthon működik. Meglátogattam és meggyőződhettem az otthon kifogástalan rendjéről, tisztaságáról. Az otthon két társalgójában rádió, televízió, könyvek és újságok. Jó volt látni, hogy napi, néhány forint ellenében mily kényelemben és megelégedetten töltik itt napjaikat a munkában megfáradt idős gondozottak.

— Az egykori „ainerikás” falu fejlődő eleiében találhatók-e negatívumok? — kérdem befejezésül Vodila San-, dornet. Elmosolyodik.

— Hál bizony, vannak Ózok is. Például a Bocskai utcában, ahol ugyan járda már van, de a kocsiúlon csapadékos időben még térdig ér a sár. S ez utca mentén ott éktelenkedik még a csapadék- gyűjtő ..Bika-to”. amely árasztja a bűzt. Le akarjuk csapolni és a Bodva folyóba vezetni, helyén egy kis vidámpark-félét tervezünk létesíteni. Kulturáltabb körülmények közé akarjuk helyezni a putrikban lakó cigánycsaládokat is — mondja befejezésül. Tekintetéből optimizmus sugárzik.

A feltámadt falu jövőjének optimizmusa,

Tóth látván

T

réfái ikedvű az idő. Az egyik nap olyan sűrű kőd borit minden!, hogy Idegzetet is alig lehet venni, másnap meg; teher felhőkkel tarkított kéik ég. szí lerázó napsütés. Pedig még csali kora reggel van, an -t nekivágunk a hosszú, hr vas rétnek, a távolabb emelkedő, lankás domboknak.

— Ha semmi nem lesz is. megéri — mondja az eg} ik vadász, bar szívná mór vissza, de nem lehet. Kel tarsa megütközve néz rá — ne fesse az ördögöt a falra! —, mert ha valahol babonás lehet az ember, az éppen a vadászat. Nem igazi vadaszat ez, inkább csak amolyan kirándulás, nézelődés a téli vidéken, de ha valami vad puskavégre kerül, az sem baj,

Süpped a ho a csizmáink alatt. A finkei Kossuth Vadásztársaság területét járjuk. három puskával valamint Rex-szel, a magyar vizslával.

— Pusztított; a bél?

— Nem nagyon — válaszolja Cziczei Sándor vadászmester. — Gyakran etettük eddig is az apróvadat, ha szükséges, újra etetjük.

Rex egy horhoshoz fut. ,> bokroknál megáll, visszanéz, vajon hdyeßlik-e elképzelését a vadászok, mármint, hogy átfésülje a grzgazcnst, vannak-e ott. felröppentem való fácánok. A vadászok h*. Ívesük, indulnak Rex rövid távolságra várja okét, majd cikcakkban megkezdi a kutatást. Nincsen ugyan semmi, de azért nem barija Elérjük az Angyaíhogyet., pincék sorjáznák itt — tálán ezenf tiszteltek meg a helybeliek ilyen szép newel —, pincék, szalonnára, tepertőre vaío bonnal. Berakjuk a nagvjkalbyfaí, scitai. kesztyűi, nincs ezekre semmi szükség, egyre melegebb az idő.

Cserjék között. kapaszkodunk felfele, labas erdőt hagyunk magunk mögött, majd saep hegytetőre erünk, .bolesák megálltai, gjkmyör- köta. A havon vakítóan szifcrafzJk a napffeny, a vad- íozsaibokroin peres csipkebogyók fényiének, egy nagy tan fagyöngy apró bogyoi sárgulnák, szépén kiemelten

Tél

az eg kék hátterével. A bogyók a csipkebokron is. a fán is csillognak, mintha mindegyik szemet külön- külön, hosszas munkával tisztította volna meg valaki Csendesség és hihetetlenül tiszla levegő. Fahasábokra ülünk, senkinek sincs me- hetnékje.

kát Stuhan Gyula, ottani tsz-elnök, meg mások is adtak szívesen, nemcsak az aratas ellenértékeként. Tudják ugyanis, hogy a foglyok, a fácánok szorgos napszámosok, a mezőgazdasági területeken nagy hasznot hóinak a kártevők irtásával. Különben egyik-másik vn— Pók! Ilyenkor is van pók?

Eaeik szerint igen. Apró pokócska ugyan, de mégis az, A ho tetején igyekszik valahova. Rex egy zsombe- kon ül, es tüntetőleg ásít. Úgy, hogy mindenki hallja, majd a közeb fenyves fele pillog. Újra indulunk, nézzük a magasban kerengő, négy. hatalmas sast.

Etetőhöz erünk. Nagy saa razalja, minden ol dükol nyitott, fácánoknak, főé ivóknak való.

daszunk nevet is rairta az etetőre, hogy azt o csinálta.

— Szóval nemcsak vadasszak a fácánokat, hanem gondozzak is.

— Természetesen. Nagy haj lenne, ha csak vadásznánk, kttforaoeran a temenv leieken.

— Sándor bácsi szereti a fácánhúst ?

— A fácánét? Nem ran.

— A asakád?

— Senäd nem saeneti.

— Hat: akkor .. . ?

— Hogyhogy hat akkor»''

— A damaki tsz-nek segi tettünk a nyáron az »rágásnál — mondja az egyik vadász. — Cserébe tisztes mennyiségű ocsut kopton \ lobok, hogy etenewk az ap rouadwt.

— Nyitván több eteén is

van.

— Van persze A szakácsi hsz-töl is koptunk magvaA vadászatot szeretem . . meg az egesz mindent, ami vele jár — tesz egy mozdulatot karjával a hatvan éven felüli vadasmiester, a ba - nyasz-nyugdíjas. Könnyed friss léptekkel hakad, alig lehet a nyomában maradni.

Nyúl ugrik, vagy tíz lépesről. Az egyék vadasz vállához kapja puskáját, kisen ceovévei a rrjtaat es ráI

ki alt: — Szaladj nyuszi szaladj, mert. utolérlek! -- Beengedi a puskát. Lövés nélkül, persze, hiszen nyúl ra már tilalom van. Bex it j lehdósegböl utána ered > nyúlnak, de néhány mete után visszaballag.

— Rex! Nézd csak me- ezeket a bokrokat!

A vizsla belefúrja mag. a bozótba, néhány masoi perc múlva erős szám csattogás hallik. felröppe i egy fácán. A puskák fz emelkednek, rnajd vissza süllyednek. Tyúk. Had menjen tov ább Gyakran is métlődik a jelenet, de mini ha a kakasok elköltöztek volna. Csakis tyúkok rop

ködnek, néha több is van a ,

levegőben, de kakas eg' sem, vagy* nagyon messze

— Kitanult jószágok, na

gyón! I

— Bizony, ezeket as a |

rendes vadászaton lehet c' kaprn, bájtokkal, több puli aval.

Visszakanyargunk a pm eékhez

— Kiam. egy kakast el engedtél! — mondja a fia tál, szinte még kölyökva dasznak az apja

— Nem láttam tisztán hogy tyúk, vagy kakas.

— így viszont jól tetted fiam, hogy nem lőttél. Ez 'gy is kell mindig

A fiú azért mégis szerein- bizonyítani, hogy' nem ross ■ lövő. 1

— Apu! Keldobna ezt az f üres hüvelyt? — Az apu érti, miről van szó, neze- • getí a töltényhüvelyt.

— Nagyon kicsi ez. Elme

hét mellette a sörct —mondja, de attert feldobja a ma gastxa. A fru vállához kapj a puskáját, sainte ezzel egy időben tüzel, és a hüvely mint egy propeller kezd fo nogm a Jelegeiben, majd jo- '«4 arrébb visszahall. Biztos, hogy a Sjn nem menne heaa a höweíy nélkül. Meg is fsÄäftv Mégy sorét nyoma tiszten rajta.

D

dkrtán van, szép tó& délután. A hr tresdíkokbol előkerül a jofele hazai. a pkwékbo! meg a hozzávaló. A fácánokban ugyan nem sok ká r tettünk, de azért igaza vol i. annak, aki az indulásnál megmondta: így is megéri.

Priska Tibor .

Aki a halt anyagot élővé formálta

(Látogatás a sUifkhMmi fötíesgarómhen)

Sajátságos, északi ember típus. Magas termet, kék szem, hater ocijibt tekintet. Amikor egy kisebb müvévé! elkészüli, kézbe vette, magasra emelte, es sokáig nézte. Kereste, mi acz, ami még hiányzik alkotásából, es addig nem nyugodott, amíg a holt anyagot élőnek nem látta. Kormáita és csiszolta, felemelte, letette, és a végén talán még müveinek hangját is „hallatta”. Csak ez a hiedelme nyugtatta meg, és így' engedte ki kezeiből remekeit.

Az alkotó Carl Müles 80 eves koráig 1955. szeptember 19-én bekövetkezet t haláláig dolgozott, éspedig olyan fokon, amely a laikusból is művészetszeretőt formált, ö voit a modern svéd művészet egyik úttörője. Párizsban a nagy mesternél. Colarossinal tanult, de nagy hatással volt reá Rodin is. A húszas években a stockholmi művészeti főiskola tanára voll, majd az Egyesült Államok ha költözött.

Szobrait a monumentális, de ay. enyhébb dekora- Hvizmus jellemzi.

Első műterme egy uzlet- helyiseg voll 1906-ban Lin dengo szigeten — amely sziklás összetétele es magas fekvese revon kitűnő kilátást nyújt a »ved fővárosra — vásárolták egy telket es itt, építették meg

lakosat, műtermet es a szabadtéri beírni tatoteret,

A művész kívánságának megfelelően, ma egy egész épülettömb múzeum, amelyet mint idegenforgalmi eseményt tartanak nyilván.

Miiles sokat utazott, a világban. Eelhasználta az alkalmat, hogy saját munkái ineüé gyűjtse a neves mesterek alkotásait. Így Itáliában es Franciaországban szobrokat, képeket és egyéb műtárgyakat vásárait. Az antik es modern munkák egyformán érdekeltek. A sajat. munkaihoz vásárolt műtárgyaik együttesen, bemutatva jelentik a Milles

gardens!, vágyás acct a művészeti élményt, amely világszerte fieäkeltoestte a szép wtaoi vágyódok érdeklődésiét.

Egy csendeb vasarnap délután, stockholmi barangolásom során nekem is módomban volt a „garden!'’ felkeresni. Osztályrészemül jutott a bemutatott alkotások élvezete.

A szabadban Rydberg 1857-ben épült szállodája nak márvány bejárata látható. Ezeken az oszlopokon helyezte el 1908-ban első nagy munkáját, a Szárnyak című alkotását. A zenélő angyalok, Az alkotó

kéz es a tófűk» neprezemte táv munkai a magas oszlopok tetején hirdetik Miiles áttórhetetlen alkotóerejét.

A tengeri oldalról nézve a főépületben látható az a hires terrakotta váza. amelyet Olaszországból hozott Az oldalszárnyak márvány loggiáját Jürgen Wränge] festői olasz tájai díszítik

Az udvari teremben csak a kisebb munkák láthatók, amelyek még 1929 előtt készülteik, így a Zsuzsanna, amely 1925-ben, Párizsban nemzeti nagydíjat nyert.

A kertbe széles lépcsők visznek le. amelynek oldalait vaddisznó szobrok díszítik. A fürdőmedencéket helyi forrásvíz táplálja, A/ Indián fej. Egy svéd legény. Az ember és a Pegazus. Európa lába stb. tömören képviselik Milles művészeti irányát

Gyüjte'.lényeinek kiemelkedő darabjai: a híres költők bronzfejei, olasz, francia. németalföldi és kínai művészek munkái. A Stern- berg-zongora, amelyen am tiyi híres művész játszót’, vagy a Donatelli-kéy amely hosszabb időre leköti a látogató figyelmét, legkedvesebb tanítván} aim . reliefjei ess a volt lakóház együttesen az északi mester emberi nagyságára emit keztetnek, amely egyben eg}- művész almainak meg valósítását jelentik.

Drégely Vilmos

>

A feltámadt falu