Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-07 / 32. szám
1971. február 7., vasárnap ESZAK-MAGYAftORSZAG 5 Kettős érdekvédelem A SZAKSZERVEZETI | ■Vezető szerveket újjáválasztó értekezleteken szinte mindenütt nagy hangsúllyal fogalmazódott meg az érdekvédelmi tevékenység kettős lei- adata. Társadalmunkban a szakszervezeteknek egyidejűleg kell képviselniük a dolgozók és az össznépi szinten a dolgozók tulajdonában levő vállalatok érdekeit. Fel kell lépniük a területükön dolgozó munkások, műszakiak és alkalmazottak jogos bér-, szociális és kulturális igényeinek érvényesítéséért, ugyanakkor azonban a nagyobb közösség iránti felelősségtudattól is áthatva mozgósítaniuk kell a dolgozókat a gazdasági feladatok Érdekes és hasznos terv me&vatáeítására készülnek Borsod megye két építőanyag-ipari üzemében. Mint már hírt adtunk róla, a Kazincbarcikai Könnyübeton- Ryarban 1372 elején a Német Szövetségi Köztársaságban vásárolt licenc alapján, a legfejlettebb technológiával újszerű térkitöltő köny- ' i yiibcton - e 1 emek előállítását kezdik meg. A kiváló minőségű — milliméter pontosságúra vágható — hangos hőszigetelő gázbetonból vasalt fal- és födémpaneleket, valamint falazóblokkokat készítenek majd évi 250 ezer köbméternyi mennyiségben. A homokon yágból készülő gázbeton-termékek értékes! lésére piackutatást végeztek. Az eddigi felmérések alapján az újszerű könnyűbetonelemeket Borsod megye másik gyárában, a Beton- és Vasbetonipari Művek alsó- polcai üzemében hasznosíthatják a leggazdaságosabban: Az alsózsolcaiak ugyanis uz ipari és mezőgazdasági vázszerkezeteken kívül „uniel végzésére, az 1971. évi terv és a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósílá- sára. Ahol rendben mennek a dolgok, ott ez a két féladat általában jól megfér egymással. Annái is inkább, mivel — bár különféle szinteken — tulajdonképpen ugyanazt jelentik. A borsodi vállalatok tapasztalatai is azt mutatják: valóban eredményes érdekvédelmi munkát csak ott lehet végezni, ahol a mindennapi munka is jól halad, ahol a termeléssel, a gazdálkodással meg tudják teremteni az igények kielégítésének anyagi feltételeit. A Diósgyőri Gépgyárban több száz szocialista brigád vesz részt a szocialista munkaváz”-elemeket is gyártanak, amelyekből kórházakat, szállodákat, iskolákat és lakóházakat építenek. Ezek a nehéz beton vázszerkezetek — mivel gyorsan összeszerel- hetők — igen népszerűek, de szépséghibájuk, hogy kitöltő <^s köpenyfalaik jelenleg még csak hagyományos módszerekkel alakíthatók ki; A kazincbarcikai gyár k ö n ny ű beton-terméke szinte forradalmasítja a vázszerkezetes építkezéseket. A két gyár vezetői tervbe vették, hogy termékeik közös értékesítésére a jövőben együttműködnek és gázbetonelemek, valamint váz- szerkezetek variálásával alakítják ki a különböző építményeket. A nehéz- és könnyűbetonelemekből épülő, újszerű létesítmények tervdokumentációinak elkészítésére még az idén megbízást adnak. versenyben. Vállalásaik szorosan kapcsolódnak a vállalat gazdasági célkitűzéseihez: az ütemes termelést, a tartalékok feltárását, a szállítási határidők betartását, a termékek minőségi színvonalának emelését és a termelékenység állandó növelését segítik. E törekvések hatása közvetlenül kimutatható a DIGÉP gazdasági eredményeiben, amelyek azután lehetővé teszik a dolgozók keresetének emelését, élet- és munkakörülményeinek fokozatos javítását. | az Átlagosnál | is nehezebb volt az elmúlt esztendő például a December 4. Drótművek kollektívája számára. A szakszervezet politikai munkájának, termelést segítő tevékenységének, s a vállalat üzemeiben kibontakozott szocialista munkaversenynek nem kis szerepe volt benne, hogy a drótgyár a nehézségek ellenére is eleget tudott tenni legfontosabb kötelezettségeinek, s lehetőség nyílt a keresetek számottevő emelésére is. Hasonló tapasztalatokról számolhatna be számos építőipari és épitő- anyag-ipari vállalat is. Es a tapasztalatok általában meggyőzően bizonyítják, hogy a termelés, a gazdálkodás segítése nemcsak a népgazdaság egészének, nemcsak általánosságban a vállalatnak, hanem a dolgozóknak is közvetlen érdeke. A szakszervezetek kettős feladatát nem lehet' szétválasztani, nem lebe t csa k az egyiket, vagy csak a másikat előtérbe helyezni. A helyes szemlélet szoros egységbe foglalja a termelést segítő és a közvetlen érdekvédelmi munkát, abból indul ki, hogy az elosztani kívánt javakat meg kell termelni, hogy a negyedik ötéves terv — és eaen belül az idei terv — életszín vonallal kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósítására csak a termelési, a gazdasági célkitűzések teljesítése teremthet lehetőséget. A VÁLASZTÁSOK során ismertetett beszámolók, a hozzászólások és a jövő feladatait rögzítő határozatok tisztábbá, világosabbá tették a szakszervezetek előtt álló tennivalókat. S ezeket a tennivalókat a jövőben egyre inkább a kettős irányú érdekvédelem szerves egysége határozza meg. Flanek Tibor Két gyár együttműködése nyomán FtrrabW újítás a vázszerkezetes építkezésben Nemcsak Iréiikc sorsa Két év bizonytalanságban A jövő sem ígér sok reményt... írónké tizenhat éves. Édesapja bányász, közel a rokkantsági nyugdíjhoz, édesanyja háztartásbeli, ő pedig állás és remény nélküli. Két évvel ezelőtt azzal az elhatározással lépett ki az életbe négyes általános iskolai bizonyítványával. hogy középiskolai végzettséget szerez vagy ha a nagy tülekedésben nem sikerül az iskolába jutni, biztos kenyeret, s jövőt ígérő szakmát tanul. De terveiből semmi sem lett. Ólját állta a sors, a falu korlátozott lehetősége, s olykor-olykor még a balszerencse is mellészegődött. Régen fehdta eredeti elképzeléseit, hogy azt tanuljon amihez kedvet, hajlandóságot érez, minden lehetőséggel megpróbálkozott. de most is ugyanott tart. mint amikor kilépett az iskola kapuján. Csak a család idegeit nvűtle el a két esztendő... O Irén ke legelőször 1969-ben az Ózdi Közgazdasági Szakié '^iskolába adta be felvételi kérelmét. A szerencse már álékor elpártolt tőle. Bár a felvételi követelményeknek megfelelt, helyszűke miatt nem lehetett az iskola tanulója. Az ózdi ruhagyárban azzal a jogos indokkal utasították el felvételi kérelnv hogy csak helybelieket alkalmaznak. Sikertelenül próbálkozott ezután a fodrász szakmával, a szabósággal és a kereskedelemmel. Vidékieket különben is csak abban az esetben vesznek fel kereskedő tanulónak Ózdon, ha a jelentkező faluja, Irénke esetében Cser- nely község igényel kereskedő-utánpótlást. Mivel ez nem volt. a felvéte' 'él szóba sem jöhetett. Miskolcon felvették volna, de kollégiumot nem tudlak biztosítani, a „maszek” szállást viszont nem bírta a család pénztárcája. Nem adták fel a reményt. A követik :ő évben az ózdi egészségügyi szakközépiskolába, és a Mezőkövesden nyíló pénzügyőri szakközépiskolába adták be a jelentkezési lapot. Az ózdi iskolából választ sem kaptak. Reklamációjukra azt mondták, elküldték az értesi - test. Nem kapták meg. Valószínűleg a postán kallódott el. Mezőkövesdre viszont későn jutott el a jelentkezési lap. Ezután már a gimnáziumba is későn jelentkezett. Kezdődött a hajsza elölről. Újra próbálkoztak a fodrászattal, a ruhagyárral, majd Szikszóra jelentkezett tejtermék-feldolgozó tanulónak, de a hol.,' tsz támogatására lett volna szükség. A miskolci pamutfonóban is elutasító választ adtak, mondván: csak helybelieket vesznek fel. O Két év eltelt közben, de Irénke ügye nem jutott előbbre. Ezalatt a remény is megfogyatkozott. A i vő iskolai év megkezdéséig betölti tizenhatodik évét, ezért már nem jelentkezhet középiskolákba. Mivel Csernély községben munkalehetőség sincs, egyedül a szakma reménye maradt meg. De kétévi eredménytelen próbálkozás után ez a remény is nagyon halvány. A kislány édesapja elkeseredett hangú levelet irt szerkesztőségünknek. Nem vádol senkit, csupán segítséget kér. A Matyóföld Tsz tizedik zárszámadása Dr. Bodnár Ferenc elvtárs mondott beszédet a mezőkövesdiek ünnepségén (Folytatás az 1. ofdalről) Megyénk termelőszövetkezeteinek gazdasági fejlődését jól jellemzi a jövedelmekben beáUst növekedés is. Me- gxdsnkbtm is érvényesült az az országos tendencia, ami a jövedelmek differenciáltságának mérséklődése irányába hatod. A személyes jövedelmek növelése méttett termelőszövetkezeteink jelentős összegeket fordítottak fejlesztési célokra és a biztonsági alapok képzésére. A beruházások mértéke is évről évre emelkedett. Az etenúlt öt év atott csaknem 2 milliárd forintot fordítottak a megye közős gazdaságai beruházásokra, az utóbbi években különösen a fejlesztésekre. A beruházások mellett ugyanakkor egyre nagyobb jelentősége Van a termelés tartós forgóeszköz-szükségletének, valamint a beruházások kapacitását kihasenáló eszközbefektetéseiknek, mondotta dr. Bodnár Bérenc ete- táns. A feladatokról szólva, hangsúlyozta: az 1971-es év Levele után személyesen is felkerestük a családot — Bíztam benne, hogy ha már nekem nem is sikerült tanulni, a lányomnak majd sikerül — mondotta. — De csak álom volt ez. Szép álom. Mindenhol a városokat körülvevő falakba ütköztünk. Pedig látszólag csak egy hegy választ el minket a várostól, Öadtál. A kapuk zárva vannak a vidékiek előtt De tehet a lányom arról, hogy vidéken élünk? Az igazság az, hogy elkopott az energiám, s elfogyott a reményem. Mondják meg, hol, s mivel próbálkozhatnánk még? .:. © Tanácsot adni nem könnyű, s őszintén szólva nem is tudunk. Irénke sorsa sok falusi kislányéval azonos. A városok üzemed, szakmunkásképző iskolái — érthetően — a városiakat részesítik előnyben, hiszen még ott is gond a nők foglalkoztatása. Teljes megoldás ezért csak akkor lehet. ha falun is megoldódik a nők elhelyezésének gondja. Az üzemek telepítése már a korábbi években megkezdődött, de elég lassan halad. Ennek ellenére furcsának tűnik, hogy a kitartó és sokirányú próbálkozás mindig kudarccal végződött. Talán ha a munkásszülők gyermekeinek sokat emlegetett segítéséből egy kicsi neki is jutott volna, a család nem látná ilyen reménytelennek a kislány jövőjét... T. I. a IV. ötéves terv etoö éve. A legfontosabb tennivalónk, hogy a műit évben bajba jutott termelőszövetkezetek gazdasági egyensúlya helyreáll jón, és szanálás során, vagy anelkiil a jövedelmező gazdálkodáshoz szükséges pénzügyi feltételek biztosítva legyenek. Az elemi károk megyénkben mintegy 400— 450 millió forintos bruttó jövedelemcsökkenést okoztak Mintegy 60 szövetkezeinél jelentős jövedeiemfelosatas utáni veszteség keletkezett. Mindenütt nagyon fontos most — mondotta —, hogy megvizsgálják: mit tettek tavaly helyesen, és mit hdyte- lerwü. Az esztendő tanulságainak levonása, azok hasznosítása sokat segíthet az idei törekvések megvalósításakor. Most az a döntő feladat: hogyan tovább? A belföldi és az exportigények teljesítése érdekében tovább kell javítani mezőgazdasági termelésszerkezetünket, illetve élelmiszergazdaságunk ipari ágazataiban is kialakítani a megfelelő gyártmányösszetételt. A termelés-szerkezetnek az igényekhez való formálása olyan feladat, amely nem . nélkülözheti a közgazdasági elemző munkát, de nem nélkülözheti a követelményeknek megfelelő tervező és kivitelező munkát sem. A jövő szempontjából alapvetően szükséges — mondotA Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szak- szervezetének megyei küldöttértekezletét tegnap tartották az SZMT székházénak VI. emeleti tanácstermében. A tanácskozás levezetésével Fabók Zoltánt, a HVDSZ főtitkárát bízták meg. A munkabizottságok megválasztása után Molnár János, a HVDSZ megyei bizottságának titkára tartott szóbeli kiegészítési az írásban beterjesztett megyebizottsági beszámolóhoz, amely az 1967-es választás óta eltelt négy év munkáját értékelte. A III. ötéves tervben a minőség javítása, a szolgál- tatáso'- színvonalának err- lése volt a cél. A HW ’ megyei H-'llsar'a - vr sége ennek megfelelően irányította a vállalati áZaksze-- vezeti bizottságokat, amelyek sokoldalú politikai és gazdasági tevékenységgel juta —, hogy jelentősebb szerepet kapjon az eszközkou- centráció és a társulások szervezése. A társulások célja kettős. Egyrészt biztosítani a már meglevő beruházások gazdaságos üzemeltetését, másrészt az eszközök koncentrációja révén olyan befektetések megvalósítása, amelyek feltétlen szükségesek. de egv-egy üzem megvalósítani nem tudja. A korábbi évekhez visao- nyítVvi, a negyedik ötéves terv koncepciójának megfelelően változás van a termelőszövetkezeteket érintő közgazdasági szabályozókban is. E területen is előtérbe keiéit a hatékonyság javításának követelménye, az ex- tenzív jellegű termeléssel szemben az intenzív gadáüko- dásra*kell áttérni. Dr. Bodnár Ferenc elvtárs hangsúlyozta: racionális gondolkodásmódra van szükség a termelőszövetkezetekben, és a most folyó •’árszámadási döntésekben a negyedik ötéves terv első esztendejét is megalapozó határozatokat kell hozni, mert e döntésekkel a gyorsabb előrehaladás alapjait teremtik meg. Végezetül elmondotta: a megyei vezetés mindent elkövet: a lehetőségek biztosításáért, hogy nagt’ terveinket valóra válthassuk, és < hhez a megye dolgozó társadalmának támogatását, összefogását kérte. rultak hozzá a tervfeladatok teljesítéséhez. Ennék eredményeként javult a vállalati tervszerűség, a termelés jobban igazodott a szükségletekhez. Legalább ilyen jelentős a dolgozók élet- és munkakörülményeiket javító szak- szervezeti tevékenység is, azonban ezen a területen még sok a probléma. A megyei bizottság titkára elmondta. hogy a vállalatok egy része csak a központi forrásból várja a szociális beruházásokat. Kora délután, az eddigi 31 tagú megyei választmány, elnökség és bizottság helyett egy testületé, tizenöt tagú megyei bizottságot választott a küldöttközgyűlés. Ugyancsak megválasztották azt a tizennégy küldöttet, akik Borsod megyét képviselik szakszervezel fik VT kongresszusán (ay. p.) I HVDSZ hüldöttértekeslete
