Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-07 / 32. szám
eSZÄfC-WÄGVÄRORSZÄG 4 i971 “feteruár 7.7 vasárnap JÉiestii úttöripropram A mezőkövesdi járás általános iskolai tanulói lettekkel készülnek az úttörőmozgalom negyedszázados évfordulójára. Február 12. és 13. között a kisdobosok és úttörők tanulmányi versenyen mérik össze tudásukat. Ezzel is erősíteni kívánják az oktató-nevelőmunka és a mozgalmi tevékenység kapcsolatát . A tavaszi szünetben rendezik meg a járási úttörő kulturális szemlét. A dalostalálkozó, az aszfalt, rajzolóverseny. az irodalmi és fotópályázatok, a bélyeg- és csapattörténeti kiállítás tartalmukban a jubileumi évfordulóhoz kapcsolódik. A pajtások szorgalmasan készülnek az ,.R—J—25” fedőnevű úttörőriadóra, amelynek időpontja egybeesik a Magyar Tanácsköztársaság 52. évfordulójával. Május 2-án lesz az úttörők jubileumi díszszemléje. A díszszemlén zászlóátadás- ra kerül sor, melyet a 25. évforduló alkalmából a járási pái’tbizottság ajándékoz a' járási úttörő-elnökségnek. A zászló evenként a legjobb csapathoz kerül. Ezenkívül • ünnepi ülésen számolnák be az úttörővezetők, az úttörő parlamenti küldöttek csapatuk életéről, munkájától. Megnyílt Demeter István és Szalóky Sándor kiállítása Tegnap, február 6-án, szombaton a déli órákban két kiállítás nyílt meg Miskolcon. A rendkívül nagy létszámban összegyűlt közönség először Demeter Istvánt köszöntötte, aki festőművészként most lépett első alkalommal a nyilvánosság elé a Miskolci Képtárban kiállított alkotásaival. Megnyitót Feledy Gyula grafikusművész tartott, közvetlen hangon, meleg szavakkal méltatva az alkotó munkásságát. Bevezetőjében a művész és a közönség kapcsolatáról szólt, nyilvánvaló elsődlegességet biztosítva a gondolkodtató müveknek, a gondolkodtató müvek alkotóinak, akik közé Demeter István is tartozik. Elmondta, hogy az élmények feszülő ereje nélkül a most kiállító ember sem tesz meg egyetlen ecset vonást sem. Képei a dolgok külleméből Hmmmt éve történt A nép ítélete O u&zonót evvel ezelőtt, 13*6 február 7-en kezdődött meg ' “ a budapesti Népbíróság előtt Szálasi Bérenc és hat inás Háborús, népeílemes főbűnbe, SzöHösi-Naszluhae Jenő, Kemény Gábor, Beregffy-Bergea* Károly, Gera József, Vájná Gábor es Csia Sándor nyilas pártvezérek tárgyalása. A vádlottak bűneit nehéz lett volna felsorolni, hiszen sok százezer ember heiala, az ország erkölcsi és anyagi javainak pusztulása száradt a telkükön. Szálasi, ez a hatalomsóvárgö ellenforradál- már katonatiszt már a második világháború előtti években a nácik szolgálatába szegődött, s jóllehet azokban az években Hitler még Horthynak szövetségese volt, sose adta fel a. reményt, hogy egyszer még ő kerül előtérbe, ő nyeri el a Führer kegyét, bebizonyítja a Harmadik Birodalom vezére előtt, hogy Magyarországon nincs nála készségesebb kiszolgálója. A nyilasok hatalomra jutásával minden képzeletet fölülmúló, vérengző rémuralom vette kezdetét: tömeges kivégzéséi; a Duna-part és a budapesti utcákon, hajtóvadászat országszerte a katonaszökevények, a zsidók, a bujdosó antifasiszták, a haladó emberek, a bajba jutottaknak segítséget nyújtó, humánusan érző, tisztességes polgárok, hazafiak ellen. A népbírósági tárgyaláson Lázár Károly altábornagy, a kormányzói testőrség parancsnoka elmondta, hogy Szálasi Veesenmayernek, Hitler magyarországi íőmegbízottjáriak utasításait követte, nemzetvezetői székfoglalása a német fegyveres erők közvetlen és nyílt támogatásával ment végbe. Szálasival együtt állt a Népbiróság előtt Beregffy, aki mint a nyilas kormány hadügyminisztere, felkoncoltatta azokat a katonákat, akik a biztos pusztulás elől menekülni akartak. Kemény külügyminiszter és Vájná belügyminiszter fenntartás nélkül hajtották végre Ribbentropp és Himmler munkatársainak minden utasítását. A többiek, a nyilaskeresztes part vezetői, elsőrendű felelősei voltak mindazoknak az iszonyú rémletleknek, melyek a felszabadulás előtti hónapokban Magyarországon végbementek. S/.álasit és vezető csoportját a Népbiróság halálra ilélte. Ebben az időben törült sor a többi magyar háborús főbűnös felelősségre vonására is. A Népbíróság ítéletet hozott Bár- dossy László volt miniszterelnök ellen, akinek kormánya, szöges ellentétben a magyar nép legelemibb érdekeivel, hadat üzent az antifasiszta koalícióban tömörült nagyhatalmaknak, s megindította a hadműveleteket a Szovjetunió ellen. Mini háborús íőbünös állt bírái elé Sztójay Döme, Jaross Andor, Endre László, Baky László, s a magyarországi német megszálláskor kinevezett kormány több más tagja, államtitkára, akik Auschwitzba és a többi megsemmisítő táborba szállítottak mintegy hatszázezer zsidó magyar állampolgárt, kiknek túlnyomó többsége a gázkamrákban lelte halálát, tteletel mondtak a népbíróságok tnnrédy Béla, Kolosváry- Borcsa Mihály és sok más hírhedt nácibérenc politikus fölött is. akii; az országot német gyarmattá tették, s közreműködtek abban, hogy a hitleristák saját érdekeikért kalasztrófába dö' 1 lsek Magyarországot. Ml indenki, aki megismeri e kor történetét, rádöbben, hogy az országrésztől; felett a végső ítéletet a történelemnek 'sell kimondania, hogy az embertelenség iszonyatos pusztítása sehol a. világon ne maradjon büntetlenül. alig őriznek meg valamit: belső feszültség, lényegretö- rés hatja át valamennyit. Rövid idő elteltével az egybegyűltek hasonló melegséggel köszöntötték a Miskolci Galéria vendégéi, Szalóky Sándor festőművészt és ugyancsak jelenlévő feleségét. Szalóky Sándort nem kell bemutatni, képei, textil- munkái nemcsak Magyarországon, hanem számos külföldi városban ismerlek, hiszen körülbelül húsz éve rendszeresen kiállít. A művész a Miskolci Galériába a téli tájakat, utcarészeket, csendéleteket ábrázoló atevarelljeit hozta el, valamint néhány szép textilmunkáját. A kiállításit dr. Bodnár Eva, a Magyar Nemzeti Galéria osztályvezetője nyitotta meg. Bevezetőjében rövid áttekintést adott az akvareil kialakulásáról, sajátosságairól, arról a megjelenítési formáról, melynek egyik rangos, elismert, művelője Szalóky Sándor, akinek a most kiállított képeiből is a fnss, a közvetlen élmény hatása érződik, hamvas, üde színekkel. Az előadó külön felhívta a ügyeimet a textilmunkákra, melyek sajátos műfajukkal ugyancsak kellemes megjelenítői egy-egy élménynek, szép díszei lehetnek otthonunknak. Mindkét kiállítás február 28-ig tekinthető meg. Kovács Mihály ürügyén Csiszár Andrásnál Kovócs Mihály esztergályos volt. Ma egy rjagy jármügyái vezérigazgatója. Megérdemelten. Egészséges gondolkodású, jo felkészültségű szakember, aki felnőtt fejjel végezte el iskoláit, s szerzett diplomát. Kiváló vezető lett belőle, mert minden adottsága megvolt rá. De talán ma is szerelme, az esztergapad mellett állna, s nem a miniszteri bársonyszék előre vetített árnyékában, ha felesége nem az erős akaratú Júlia «sszony, oki ellenállhatatlan eiővel sarkallja férjét mindig előbbre, aki szeretetével előrelendít és rnár-már kétségbeesésbe, de legalábbis „antik hallucinációk” közé taszít. Ez a Kovács Mihály Gyárfás Miklós Dinasztia című, nagyszerű vigjátékának főszereplője. Magánélefében Csiszér Andrásnak hívják. A közelmúltban sajnálaton baleset érle. napokig nem tudott lábára állni. Lakásán beszélgettünk a Dinasztiáról. Kovács Mihályrol és a többi szerepről. Marci, a kóteszlen- dös barna lacslcó élénken figyelte a diskurzust, időnként helyeslöleg közbemordult. (Érdekes, Kovács vezérigazgatónak annyi mindene volt, csak éppen kutyája nem!) — Jó szerep ez a Kovács! .lói megírta a szerző. Szeretem ezt az embert. Huszonöt- huszonhat évi házasság Után is úgy szereti Júlia asszonyt, mint hajdan, amikor udvarolt neki. Szereti és retteg tőle. Szereti és nem tud neki ellenállni. Nem, mert nem erőszakos, nem hárpia, bájával, szeretetével nyűgözi le. Máthé Éva kitűnő partner, szerintem ragyogóan építette l'el Júlia asszony alakját. S mint Júlia, Kovácsot lendítette előre, úgy segített engem is nagyszerű partner- játéka. — Persze, nem voltegészen könnyű Kovácsot megformál m. Vígjátékiban, tudathasadásos embert alakítani, hogy a figura ne szánni való legyen, s> hogy Kovács a tudat alatti állapotában is az a talpig becsületes, joszándékú, ugyanakkor félesége dinasztikus törekvéseinek áldozatául is esett embernek tűnjék a néző előtt — nehéz, sok munkával járó, aprólékos kialakitaisbkö- vetclő feladat volt. Azt próbáltam elhitetni, nem tudom sikerült-e, hogy Júlia asszony antik mitológiából merített Szorítja Kovács lejét Adinr- tosz: király koronája az egyik hallucinációs pillanatban. ,,ctótaraa&z!totl dinasztikus törekvései haj - szolnak a hallucinációk közé. a tudat alatti állapotba, az antik király szerepének bibébe. A legnagyobb gondot a darab második részében a nagy mono logom adta,.amelyben mint Admétosz, nherai király, meditálok: „ __félek a h aláltól és Alkrésztisz vállára helyezem az elmúláo Az állami gazdaság és a falu Mez&nagymihály. A szép falvak közé tartozik. Azok közé, amelyekben járva határozottan érződik a csinos küllemre, a rendezettségre ..való törekvés. A rendezettség, persze, mélyebben is értendő. Kétségtelen, hogy mindehhez sok köze van a jó hírű Me- zönagymihályi Állami Gazdaságnak. Rendszeres támogatás Pavolefc Sándorral, a gazdaság szb-titikárával és .Bócli Sándor főkönyvelővel főleg azokat a kérdéseket taglal gátjuk, amelyek a község kulturális életével Kapcsolatosaik. Miben, miképpen tud segíteni a gazdaság? A gazdaság évente 15 ezer forinttal segíti a művelődési otthon anyagi alapjainak újrateremtését. Amikor szükséges, járművet biztosít csoportok. együttesek részére. A tartalmi munkát illetően közvetlenül is tudnak segíteni, hiszen a gazdaságban számos oJyan szakember dolgozik, akik alkalmanként megfelelő szintű ismeretterjesztő előadásai; megtartására is képesek. Ezenkívül segítenek a különböző igények összegyűl- tésében. -bizonyos közvélc- mén-kutato tevékenységben, ezek feldolgozásában, programba iktatásé''.in. A siker egyik fokmérőjeként hadd álljon itt, hogy tavaly ide kerüli. .1 MEDOSZ vándovsi- lege. amelyet az ö-'/.tel.iesii- ményert adományoznak. Megmarad-e a gazdaságnak ez a segítsége, különös tekintettel az anyagiakra? Mind- k i ember csodálkozik. Miért ne maradna meg? -Természetesen megmarad, sőt, a gazdaság fokozni szerelne a. támogatást Nemcsak a lialaiok Az igények ugyanis itt is növekszenek. Különösebb magyarázkodás helyett: egyrészt a gazdaság dolgozóinak körülbelül egy harmada 35 even aluli fiatal, másrészt pedig nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek is mind többet, jobbat várnak, határozott igényekkel lépnél; fel. Nyilvánvaló, hogy, mindezekhez anyagiakra is szükség van. Jól mutatja ezt a könyvtár példája. Tavaly nagyobb összegből felújították a könyvállományt, azóta érezhetően emelkedett az olvasottság. A könyvekre itt különben is kellő gonddal ügyelnek. A szakszervezeti bizottság kikötése, hogy a gazdaságtól kapott pénzből az otthon meghatározott összeget, több ezer lórin tol minden évben könyvvásárlásra köteles fordítani. A (anya lakóin ! Közigazgatasilag a községhez tartozik a mintegy kétszáz embert .számláló Nagy- ecsér-tanya, melynek lakói szinte teljes egészében a gazdaságban dolgoznak. A szak- szervezeti bizottság nemrégiben határozta el: a kisebb falunak is beillő tanyán könyvtár-! t rakatot létesítenek. A mező n agymihái y i k ön y vtárból cserélik majd a ölelek t. A másik jo hír: ugyancsak a gazdaság, mozit létesít Nagyecséren. Eddig is vetítettek már ill filmeket, de ehhez minden alkalommal vinni kellett a vetítőgépet — sót, amíg áram nem volt a 'tanyán, aggregátorról is gondoskodni kellett —, most azonban véglegesen Nagyecsérre viszik az egyik vetítőt. A tervek szerint hetente — az igények - lől függően — egyszer, vagy kétszer lesz előadás. Amint a beszélgető partnerek elmondták: még akkor is, ha ez ki- sebu ráfizetéssel jár. A tanyáról szólva meg el kell mondanunk, hogy a szak- szervezeti bizottság tervei között továbbra is helyet kapott a nagyecsériek színin »látogatásának megszeivezóse. Mint eddig többször, továbbra is biztosítják a járművet a színházi előadásokhoz. íj házait Mezónagynnhalyon különösen az utóbbi öt évben szépen gyarapodna!; a lakóilázak, méghozzá bárhová beillő értékes épületek. Ezeknek nagy részét éppen az állami gazdaság dolgozói építik. Talán mondani sem kell már, hogy a munkát a gazdaság u, ®egít; bontási anyaggal, fuvarral. Nemigen költöznek el innen az emberek, sói, inkább berendezkednek véglegesre. Az építkezési kedv — nem utolsósorban pedig a lehetőség — is muta jól érzik magukat falujukban a nagy- mihályiak, megtalálják számításukat. Ennek megteremtésébe ■ pedig föltétlenül nagy szerepet játszik az állami gazdaság. A gazdaság, mely nemcsak m unkalehetöséget biztosít, hanem kellő gonddal törődik a szellemi Igények kielcgilésével is. I*. T. gondjait is. Elegein van ebből a gyáva sorsból, adj másik sorsot Zeusz! Tudom, nem könnyű a végzet ellen tenni, áldozatot, kell hozni, mert áldozat nélkül a kis ujjatok hegyét sem mozdítjátok meg, li istenek. Dionü szósz oltana előtt oltára részegen minden elintézhető, de en nem iszom, hát akkor hogy áldozzak? Kihez forduljak. aki ért a sorshoz, a történelemhez? Talán Kleion. a múzsa, aki úgy hazudik, ahogy a kegyelt történészek megvesztegetik? _ Vagy Her- mészhez, a tolvajok istené hez? Nem áll szóba velem, mert nem vagyok tolvaj, nem az <> hitványsága alá tartozom . .. Hol van cg.v tisztességes isten? Hűl van, akit a lélek fohászával be esületesen meg lehet vesz legelni?. Hát mi legyen már ezzel a Kováccsal? Amíg a szerepre készültem, el játszadoztam a gondolattal, mi lenne, ha a darab végén Kovács mégsem lenne mi- niszterjelölt, mert asszony! sarkall ás ide. becsvágy oda. eőt alkalmai és Illet felsőbb szervek bizalma eile né-re valahol van határa egy ember „felpumpálhatósága. nak”. De megértettem, hogy Kovácsnak az a sorsa, amit Gyárfás Miklós olyan ragyogóan megírt. És most így szeretem ezt a Kovácsot. A maga becsületessegével. őszántesegével. úgy ahogyan ez a Kovács szimbolizál ja a haijdani esztergapad jói a és, múltjaira joggal büszke, vezetővé lett, munlcasembea-t Miég akkor is. ha „antik hal- lucánaoiói” is támadnak oly kor. Csiszer András huszonkét eve, a színházak allamosita- sátől, tagja a Miskolci Nemzeti Színháznak. — A felszatbadulas utón kis társulatokkal jártam az országot. Egyszer Szakszón játszottunk. Kijött megnézni az előadást Földessy Géza, a miskolci színház hajdani igizgatója. (Kaziimr Károly fialtat pályakezdőként szántón e kis társulatnál próbálgatta oroszlánkörmeit.) Megtetszhetett a játékom a direktornak, mert magához hívott: „— Szerződtetem inagat. Miből áll a ruhatára? — Abból, amit rajtam lat a direktor úr. — S frakk, egyéb? — Sajnos nincsen. — Alikor tárgytalan. Ruha nélkül nem alkalmazhatom. ’ így ért véglet az államosítás előtt az a kísérlet, hogy miskolci színész legyek. Ha ezt néha felelevenítem a fiatal kollégáknak, megmosolyognak. Aztán Földessy Géza eltűnt, jött a színházak államosítása, s én Miskolcra kerültem. Ennék huszonkét éve. Azóta itt vagyok. Idézgetjük együtt a huszonkét év száznál több szerepének néhányat. 1919-ben az államosított színház első operettjében, a. Dohányon vett kapitány című Scserba- csov-opeirett egyik bojárjának alakjában lépett a miskolci közönség elé. v Aztán jött a Filmcsillag című zenés játék. S jöttek a szereljek sorban. Trenyov Gimna- zisták-jának stréber Bucen- kója emelkedik ki ebből az időszakból. A későbbi évekből meg már alig lehet győzni a darabeimek feljegyzését: Szerelmi házasság. Dulszka asszony erkölcse. Koldusopera. Ilyen nagy szerelem. Caltaroí matrózok. Dokfor, úr. 0. mai gy< re) Pygmalion. Arturo Ui. Haj nali tűz. Fizikusok. Egérül Irkutszki történet, sok-sók operett szerep. A legjobb apa és mások. S ebben az évad ban n káplán A tanítónőben. Endre a Bánk bánban és Kovács Mihálv .1 Dinnsztiá- ban A színész nem rangsorolja önmaga alakításait, <:z újságíró jegyzi le helyette: — Kovács Mihály megformálásával ( ászár alighanem eddigi pályájának csúcsóra e.rl. • Benedek Miklós
