Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

1971. február 7., vasárnap ESZAK-MM3tf*RORSZ&G 3 Ä Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1970. évi fejlődéséről A lakosság anyagi életkörülményei (Folytatás a 2. oldalról) A harmadik ötéves terv időszakában, kü­lönösen 1963—1969-ben a keresők száma vi­szonylag gyorsan emelkedett és 1970 év ele­jére hazánkban magas foglalkoztatottsági szint alakult ki 1970 folyamán a létszámnö­vekedés üteme az előző éveknél mérsékeltebb volt, Az egész népgazdaságban a keresők száma nem egészen 1 százalékkal emelkedett, ami a munkások és alkalmazottak számának kb. 2 százalékos növekedéséből és a mező­gazdasági keresők számának kismértékű csökkenéséből adódott. A munkás-alkalmazotti népesség körében 1970-ben a korábbi éveknél nagyobb mér­tékben emelkedett a rendszeres havi kere­setek összege. A havi átlagkeresetek növekedéséhez, az egyéni teljesítmények emelkedése és köz­ponti bérintézkedések mellett hozzájárult az is hogy a gazdálkodó szervek 1970-ben a ré­szesedési alapnak az előző évinél nagyobb részét fordították bérfejlesztésre, és kisebb hányadát egyéb bérjellegű kifizetésre, min­denekelőtt nyereségrészesedésre. 1970-ben a munkabér-kifizetések összege 3 százalékkal magasabb, az egyéb bérjelle­gű kifizetéseké 3 százalékkal alacsonyabb volt. mint egy évvel korábban. A két telel egyiitlesen 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Mivel a munkások és az al­kalmazottak száma is nőtt, az egy foglalkoz­tatottra jutó kereset, illetve jövedelem en­nél kisebb mértékben emelkedett a nominál- keresetek vásárlóerejét a munkások és al­kalmazottak fogyasztói árind9xének kb. 1,2 százalékos emelkedése mérsékelte. így e né­pességcsoport egy keresőre számított reálbé­re 1970-ben — az előző évhez képest — mintegy 4 százalékkal emelkedett. A munká­sok és alkalmazottak egy főre számított re­áljövedelme az előző évekhez hasonlóan, 1970-ben is jobban nőtt, mint a reálbér. Eb­ben a foglalkoztatottság emelkedése mellett jelentős szerepe volt a társadalmi juttatások —- nyugdíjak, táppénz, gyermekgondozási se­kély stb. — 15 százalékos emelkedésének. A bér-, a létszám- és a társadalmi juttatások növekedését együttesen tükröző reáljövede­lem emelkedése a munkás-alkalmazotti né­pességnél az elmúlt évben kb. 6—7 százalé­kot tett ki. Jelentős mértékben emelkedett a paraszt­ság reáljövedelme is. Nőtt a termelőszövet­kezetektől származó bevételek összege. Eb­ben szerepet játszott az, hogy az 1969. évi kSemeikedő termés egy részét a mezőgazda- ixágS nagyüzemek 1970-ben értékesítették, így különösen az év első felében jelentős mér­cékben növelték a munkadíj-kifizetéseket. Az 1970. évi gyengébb terméseredményekkel összefüggésben az év második felében a tsz- »Hmkadíjak kifizetési üteme jelentősen mér­séklődött. A tsz-munkádíjak növekedésében szerepe '"olt annak is, hogy a termelőszövetkezetek a Possz termés miatt kieső mezőgazdasági ár­bevételt kiegészítő tevékenységük fokozásá­val részben, ellensúlyozták. Ugyancsak emel­kedett a háztáji termelésből származó jöve­delem, amely a parasztság mezőgazdasági eredetű jövedelmének több mint 40 százalé­kát adja. A háztáji gazdaságok termelésében ’*gyanis döntő súlya van a sertés- és barom­fitenyésztésnek. amely az év folyamán je­lentősen emelkedett, ugyanakkor a növény- termelés általános csökkenése a háztáji gaz­daságokat kisebb mértékben érintette, mivel a növénytermelés aránya itt kisebb, mint a fnezőgazdaság egészében. A háztáji gazdasá­gok termelése, az előzetes számítások sze- pint, nagyjából megközelítette az előző évi szintet. Ugyanakkor a felvásárlási áremelé­sek miatt növekedett az árbevétel. Jelentő­sen nőttek a parasztság társadalombiztosí­tásból eredő bevételei is. A paraszti népes­ség egy főre jutó reáljövedelme az előzetes számítások szerint 1970-ben mintegy 7—8 százalékkal emelkedett. A főbb rétegek átlagos jövedelem-emelke­désén belül az egyes családok egy főre jutó jövedelme nem azonos mértékben és irány­ban változott. A jövedelemnövekedés mér­téke függött a keresők és eltartottak ará­nyának alakulásától, a munkaviszonyból szármató jövedelem fkereset, tsz-javadal­mazás) változásától, a társadalmi juttatások igénybevételétől stb. A jövedelmek általános 0rneikedése mellett voltak olyan családok, amelyekben nem változott, vagy csökkent az egv főre jutó jövedelem. A lakosság jövedelmének növekedése erő- tp'iesen fokozta a javak és szolgáltatások iránti keresletet. A növekvő igények kielé­gítését szolgálta a fogyasztási cikkek terme­lésének növelése, valamint e cikkek export­jának mérséklődése és importjának jelentős tokozása. A kiskereskedelem és nagykeres­kedelem az előző évinél jóval több árut szer- ■j-ett be, ami nemcsak az áruforgalom növe­lését, hanem a kereskedelem készletének teltöltését is lehetővé tette. A lakosság ellátása 1970-ben javult, a leg­több vonatkozásban megfelelt az igények­nek, és biztosította a fogyasztás növekedését, egyes cikkekből azonban időnként és helyen­ként továbbra is hiány volt, Az egy lakosra jutó fogyasztás 1970-ben országos átlagban 19 000 forintot lett ki. ősz szehasonlitható árakon számolva mintegy 6 százalékkal többet az előző évinél. Ezen belül kb. 2500 forintot képviseltek az ingyenes társadalmi juttatások (egészségügyi, oktatá­si és kulturális szolgáltatások, gyógyszertéri- tés, üzemi étkezési hozzájárulás stb.). Az összes fogyasztáson belül az élelmisze­rek fogyasztása az átlagosnál mérsékelteb­ben, de így is elég jelentősen, 3—4 százalék­kal emelkedett. Az élelmiszerellátást a leg­több cikk vonatkozásában gazdag kínálat jel­lemezte, javult a húsellátás, amihez hozzá­járult az, hogy az év folyamán 57 000 tonna húst importáltunk, az előző évinek majdnem háromszorosát. A ruházati fogyasztás, amely az előző évek­ben is meglehetősen gyorsan nőtt, 1970-ben kb. 7 százalékkal emelkedett. Az előző évi­nél valamivel nagyobb volt egyes olcsóbb ruházati termékek kínálata is. Az áruellátás javulását mutatja, hogy a ruházaton kívüli iparcikkek fogyasztása mintegy 14 százalékkal emelkedett, jóllehet ehhez az árufőcsoporthoz tartozik a legtöbb olyan cikk, amelyből a keresletnél kisebb kínálat folytán az igények egy részét nem tudták kielégíteni, különösen a tartós fo­gyasztási cikkek értékesítése nőtt. Néhány tartós fogyasztási cikk kiskcrcs­Ucdelmi eladása 1970­1000 db •ben 1969 százalékában háztartási hűtőszek. 227 119 motorkerékpár 87 142 személygépkocsi 37 184 rádió, zeneszekrény 640 138 televízió 233 108 magnetofon 79 270 1970-ben 28 százalékkal meghaladták az elő­ző évi szintet, és jelentősen, mintegy 20 szá­zalékkal nőtt a szövetkezetek fejlesztési te­vékenysége is. Egyes nagyberuházások meg­valósítási üteme azonban a tervezettnél las­súbb volt, néhány 1970-re tervezett üzem- behelyezés a következő években valósul meg. A befejezetlen beruházások állománya 1970- ben tovább nőtt, és december végén kb. 63 —70 .milliárd forintot tett ki. 1970-ben, az előző évi mérséklődés után, az átlagot meghaladóan 42 százalékkal nőtt az import beruházások volumene. (Az elmúlt három év átlagában a növekedés 7 százalé­kot tett. ki.) Az import gépberuházásokon belül a szocialista viszonylatból származó import nőtt nagyobb mértékben. A belföldi gyártású gépekből az év folyamán kb. 10 százalékkal ruháztak be többet az 1969. évi­nél, és az építési beruházások növekedése is kb. 10 százalék volt. 1970-ben emelkedett a mezőgazdasági be­ruházásokra és a lakásépítkezésekre fordí­tott összegek aránya. A lakásépítkezések nö­vekedésében szerepe volt annak is. hogy 1970. folyamán a budapesti. 3. számú ház­gyár megkezdte a termelést. Az állami ki­vitelezésben készült lakások kb. 40 százalé­ka házgyári lakás volt. 1970-ben kb. 77 milliárd forint értékű be­ruházást helyeztek ütembe. Többek között befejeződött a Borsodi Ve­gyikombinátban a pvc-üzem beruházásainak 2. üteme, amely évi 31 500 tonna pvc terme­lését teszi lehetővé, továbbá a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat kőolaj-extraháló és kenöolaj- hidrogénezö üzemének építése. A Tiszai Ve­gyikombinát új polimer üzeme évi '24 000 tonna polietilén granulátum termelését biz­tosítja. Ugyancsak elkészült a Magyar Viscosagyár polimerizáló részlege. Az Ikarus Karosszé­ria- és Járműgyár Budapesten új szerszám- üzemi, székesfehérvári telepén új jármű­gyártó csarnokkal bővült. Az Egyesült Izzó­lámpa- és Villamossági Gyár egri üzemében 7,3 millió darab tranzisztorgyártó kapacitás épült ki. Üzembe helyezték Vácott a Dunai Cement- és Mészművek 4. sz. kemencéjét, amely évi 300 000 tonna cement előállítását teszi lehetővé. A Győri Pamutszövő és Mű­bőrgyárban új műbőrgyártó csarnok létesült. Jelentősen bővült a Kner Nyomda doboz- és nyomtatványgyártó kapacitása is. Az év folyamán a mezőgazdaság és m élelmiszeripar is új létesítményekkel gyara­podott : Szegeden nagy kapacitású tejüzem, Kecskeméten bortároló, Szekszárdon sertés- hizlalda épült. Jelentősen bővült az ország gyümölcstároló kapacitása is. 1970-ben a Karcag—Nyirepvháza közötti szakasszal befejeződött a Budapest—Debre­cen—N-iregyháza vasútvonal villamosítása. Az hálózat az M 7-es autóút Székesfehér­vár—Balatonaliga közötti szakaszának meg­építésével tovább korszerűsödött. A főváros közleker -sé-ek fejlesztésében nagy jelentő­ségű volt a metró kelet—nyugati 1. szaka­szának megnyitása, a Keleti pályaudvari csomópont, a Hungária körúti felüljáró üzembe '-clyezése. Üj kórház éoüll Kazincbarcikán, Cég’ í, Vácott. Bővült az üdülőhálózat: Siófokon és Balatonszéplakon 600—600, Gyulán 400 fé­rőhelyes üdülőt adtak át. 1970-ben két új ' ' < vettek használatba, a budapesti Aero Hotelt és a békéscsabai szállodái. :k a szállodai férőhelyeket 212-vel bővítettek. Népesség, népmozgalom egészségügyi és kulturális ellátás Valamelyest javult a szolgáltatósok szín­vonala is, bár az igények és a rendelkezésre álló kapacitás között ezen a téren változat­lanul feszültség van. Elsősorban ebből adó­dott, hogy a lakosság által igénybe vett szol­gáltatások 1970-ben is kisebb mértékben emelkedtek, mint az áruvásárlások. 1970-ben — előzetes adatok szerint — megközelítően 80 000 lakás épült, lényegesen több, mint az előző évben. A fogyasztói árak 1970-ben országosán, az év egészét tekintve, kb. 1,2 százalékkal emel­kedtek. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek közül az állandóan, egész évben vásárolt ter­mékek árszínvonala lényegében nem válto­zott. az idénycikkek ára az év első felében — az 1969-es jó zöldség-gyümölcstermés kö­vetkeztében — alacsonyabb, az év második felében pedig a folyó évi gyengébb termés- eredmények folytán magasabb volt az előző év megfelelő időszakánál. Bár az összes élel­miszerek ára éves állagban nem egészen 1 százalékkal haladta meg az 1969-es szintet, júliusban, augusztusban, amikor a zöldség­gyümölcs áremelkedés nagyon erőteljes volt, a munkások, az alkalmazottak és a nyugdí­jasok élelmiszer árindexe 4—5 százalékkal felülmúlta az előző évit. Az előző két évihez hasonlóan, 1970-ben is a ruházati cikkek árszínvonala emelkedett a legnagyobb mértékben: kb. 2,5 százalékkal, ami egyes cikkek ennél sokkal nagyobb ár­emelkedéséből, más termékek változatlan, esetenként alacsonyabb árából adódott. Az egyéb iparcikkek és a szolgáltatások átlagos árszínvonala 1.5—2 százalékkal haladta meg az 1969, évit, míg a fűtésre, világításra for­dított kiadások árszintje egy-két százalékkal csökkent. A lakosság vásárlásainak növekedése mel­lett nőtt a lakosság el nem költött pénze is. A takarékbetét-állomány összege 1950. év végén 42,1 milliárd forint volt, az év folya­mán 7 milliárd forinttal gyarapodott. A társadalombiztosítási juttatások össze­ge, beleértve a nyugdíjakat is, 1970-ben el érte a 30 milliárd forintot, a nemzeti jövede lemnek kb. 11 százalékát. A munkáltatók já­rulékbefizetései és a dolgozók nyugdíjjáruló­ka a társadalombiztosítási juttatásoknak 71 százalékát fedezte. 1970 végén a nyugdíjasok és járadékosok száma 1453 000 volt. az év folyamán kifize­tett nyugdíjösszeg kb. 13 milliárd forintot tett ki. Az egy főre jutó átlagos sajátjogú havi nyugdíjösszeg 1024 forintra emelkede*.! Az 1970. évben a dolgozók kórházi ápolási igénylő családtagjai, valamint a nyugdíja­sok és családtagjaik is időbeni korlátozás nélkül jogosultak díjtalan kórházi ápolásra Családi pótlékot 1970-ben több, mint 700 000 család kapott, részükre e címen az év folya­mán összesen 2,8 milliárd forintot folyósító', tak. — 1970. végén a gyermekgondozási se gélyt 167 000 anya vette igénybe, e segély , éves összege 1,2 milliárd forint volt. Az ország népessége 1970. végén 10 347 000 fő volt, 32 000 fővel több, mint egy évvel korábban. 1970-ben 152 000 gyermek született, ezer lakosra számítva 14,7. A születési arany ma­gasabb volt, mint 1961—1967. években, de kis mértékben alatta maradt az előző két­évinek. A művi vetélések szánva, amely 1969- ig állandóan emelkedett — feltehetően a korszerű születésszabályozási módszerek el­terjedése következtében — 7 százalékkal ki­sebb volt, mint az előző évben. 1970-ben 120 000 ember halt meg, az 1000 lakosra jutó halálesetek száma 11,6 volt. A viszonylag magas, és növekvő halálozási arány azzal függ össze, hogy a népesség egyre nagyobb része tartozik az idősebb kor­csoportokba. Az év folyamán is emelkedett a rosszindulatú daganatokban meghaltak szá­ma, és a tél végi influenzajárvány következ­tében többen haltaik meg, mint egy évvel korábban. Az 1969. évihez képest 17 száza­lékkal nőtt a közúti baleset folytán meghal­tak szánva. 1970—71. tanévben a szakmunkástanulók szánva 223 000 volt, ugyanannyi, mint az elő­ző tanévben. A leánytanulók aránya sem vál­tozott, az előző évihez képest, a szakmun­kástanulók közül minden negyedik leány. 1970-ben 66 000 fiatal tett szakmunkásvizs­gát. 5 százalékkal több mint 1969-ben. Kü­lönösen a vasipari és az építőipari szakmák­ban vizsgázónak szánva emelkedett. 1970-ben a nappali, esti és levelező tago­zatokon 66 000-en fejezték be középiskolai tanulmányaikat, 7000-rel kevesebben, mint egy évvel korábban. A gimnáziumokban 4000-rel, a technikumokban 3000-rel csök­kent az érettségizők száma, a szakközépis­kolákban ugyanannyian érettségiztek, mint 1969-ben. Az elmúlt évben kb. 18 200-an sze­reztek felsőfokú oklevelet. 400 lóvéi többen, mint az előző évben. Az egyetemek esti és levelező tagozatain végzettek száma csök­kent. 1970—71-ben az altalános iskolák felső ta­gozatán a tanulók 90 százaléka, a gimnáziu­mokban 97 százaléka részesül gyakorlati kép­zésben. A középfokú oktatáson belül a szak­középiskolába járók arányának novelese elő­segíti a korszerűen képzett gyakorlati szak­emberek számának emelését. 1970—71-ben a középiskolák nappali tagozatának első évfo­lyamára felvett fiatalok 49 százaléka került szakközépiskolába. A felsőfokú intézmények nappali tagozatára iratkozott elsőévesek 30 százaléka felsőfokú teehrűkumokban, szakis­kolákban, főiskolákon tanul. A színház- és nvozrlátogatások száma az előző évihez képest lényegében nem válto­zott, az év folyamán színházi előadásokra 5 600 000, nvozieíóadásokra 80 millió jegyet adtak el. A televízióelőfizetök száma 1970. december 31-én 1770 000 volt. 173 ezerrel több, mint egy évvel azelőtt. A műsoridő heti 4 órával emelkedett, és kísérleti jel­leggel megkezdődött a színes adás. A születési arány mérséklődése és a halá­lozási arány emelkedése együttesen azt ered­ményezte, ivogy 1970-ben az 1000 lakosra ju­tó természetes szaporodás (a születések és a halálozások különbözete) 3,1 ezrelék volt, ala­csonyabb az előző évinél. 1970-ben 96 500 házasságot kötöttek, 1 szá­zalékkal többet, mint 1969-ben. A válások száma (23 000) 5 százalékkal emelkedett. Az orvosok számának növekedése az év fo­lyamán folytatódott. 1970 végén 23 500 orvos volt az országban. A kórházi agyak száma 1970-ben 1000-rel emelkedett, és az év végén 84 500-at tett ki. 10 000 lakosra 82 kórházi ágy jutott. A megelőző intézkedések hatására évről évre csökkent az új tbc-s megbetegedések száma. 1970-ben számuk alig tízezret tett ki. Gyakorlatilag megszűnt a diftéria, és a jár­ványos gyermekbénulás előfordulása, a vé­dőoltások hatására jelentősen csökkent a has­tífusz., a szamárköhögés és a tetanusz meg­betegedések száma is. Az 1970271-es oktatási évben kb. 1 800 000- en vesznek részt az általános, a szakmunkás- képző-, a középiskolai és a felsőfokú okta­tásban. Az oktatásban részt vevők száma az előző tanévihez képest 52 000 fővel csök­kent. A mérséklődés azért következett be, mert az előző évinél kisebb az általános is­kolás korú gyermekek száma. A középisko­lákban és felsőfokú tanintézetekben többen tanulnak, mint az 1969'70-es tanévben. 1970-ben 4800 könyv jelent meg, 47 millió példányban. A könyvek száma az előző év­hez képest 6 százalékkal emelkedett. Budapest, 1971. február 6. Központi Statisztikai Hivatal A Holdon és a Földön Beruházás Mindnyájan izgatottan hall­gattuk a rádió híradásait a Hold felszínéről, amelyet újabb két bátor ember lábai érintettek. Csakhogy lehetet­len volt keserűség nélkül megvonni a párhuzamot, mi­közben az amerikai asztro­nauták az egyetemes tudo­mány érdekében idéznek elő mesterséges holdrengése­ket, sok ezer egyenruhás honfitársuk B—52-es repülő­erödök szőnyegbombázásá­val, független országokba történő behatolással „renge­ti” a délkelet-ázsiai földe­ket, terjeszti a háború láng­ját. A Hold-örömbe Föld-üröm vegyül: Washington ezen a héten súlyos és felelőtlen lé­péseket tett a feszültség to­vábbi élezésére. Ojra és új­ra bombázza aVDK-t, reak­ciós hatalomváltozást ösz­tönzött Kambodzsában — Laioszra is átvitte a közvet­len beavatkozás tüzet. Az amerikai—saigoni interven­ció nyomán új helyzet ala­kult ki: a vietnami háború gyakorlatilag indokínai há­borúvá szélesedett A TASZSZ közleménye joggal mutatott rá. hogy a? Egye­sült Államoknak vállalnia kell baljós lépéséért a teljes felelősséget. évinél. A tervezettnél is nagyobb fejlődés lényegében a vállalati és szövetkezeti pénz­források gyors bővüléséből adódott, Ennek j tudható be, hogy a vállalati beruházások! 1970-ben — előzetes számítások szerint — a szocialista szektor beruházásainak összege "b. 87 milliárd forint volt, összehasonlítható árakon 14—15 százalékkal nagyobb az 1969

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents