Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-02 / 27. szám
WM. február 2., Iwdd ÉSZAX-MAGYARORSZÁG 5 Helyi erőforrás és társadalmi munka & lakásprogram lesvalósításáért Az elmúlt évtizedek egyik legszebb mozgalma: a szocializmus építése során született, összefogással, anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzett, fejlődésünket meggyorsító társadalmi munka. Az igények természetszerűleg mindig előbb járnak, s anyagi lehetőségeink ritkán érik utói. Gazdasági lehetőségeink mindig adottak. Terveinket az államkasszához kell szabni. De mihez szabjuk az igényeket? Mindenre nem telik, de mivel számos olyan kívánalom hangzik el, aminek megvalósításához a lakosság is hozzá tud járulni, így ezeknek a társadalmi erőknek hasznosításával többet tudunk tenni, többet tudunk adni. Megyénkben évről évre nő a társadalmi munka értéke. Tíz évvel ezelőtt alig érte el az 5 millió forintot, 1970-ben már meghaladta a 82 milliót. Hil! Az a tapasztalat, hogy falun sokkal könnyebb társadalmi munkát szervezni, mint városon. Bizonyos szempontból ez érthető is, Íriszen nem közömbös egy- r egy utca lakóinak, hogy még három-négy évig dagasztják a sarat, amíg a tervek szerint rá kerülne a sor az út rendbehozására, vagy összefogással egy hónap alatt lerakják a járdát, kitisztítják az árkokat. Városon, különösen Miskolcon sokkal bonyolultabb a helyzet. Panasz, kívánalom itt is van bőven. A lakosság mozgósítása azonban kevesebb eredménnyel jár. Mi ennek az oka? Miskolc harmadik kerületében tavaly 2 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a lakók. Ez nagyon szép. A Köztársaság, a Lan- kás, a Vörös es a Somlyó Zoltán utca lakói például saját pénzükért vettek rózsatöveket, s elültették a kis parkos útszegélyeken, hogy szebbé, hangulatósabbá tegyék környezetüket. Több utca lakói láttak hozzá a járdaépítéshez, az úttesten szétterítették a tanács által odaszállított zúzalékot. A kerületnek azon a részén, ahol' bérházas települések vannak, már nehezebb társadalmi összefogásra mozgósítani az embereket. A tapasztalat szerint tehát a legnehezebb a mozgósítás éppen a legsűrűbben lakott területeken. Az első kerületben például az elmúlt évben 2 600 000 forint volt a társadalmi munka értéke, az egy lakosra jutó összeg mégis csak 53 forint, szemben a községekben kimutatható száz és azon felüli forintösz- szegekkel. Az első kerület adatai között szép számmal szerepelnek a társadalmi munkában részt vevő vállalatok, iskolák KISZ-szervezetei, szülői munkaközösségek. Értékes munkákkal járulnak hozzá például a város fejlődéséhez a tervezők, több vállalat szerepelt társadalmi munkával a sportcsarnok építésénél. Vagyis, elmondhatjuk, hogy városon, belterületen a nagyobb, mutatósabb feladatok a vonzóbbak. Csakhogy vannak apróbb boszszúságaink is. Kisebb jelentőségűek, de olyanok, amelyekről mégis sokat beszélnek. s nem egyszer a legsűrűbben lakott területeken, az új lakótelepeken. Ezek közül nem egy gondot néhány óra alatt meg tudnának szüntetni maguk a lakók, ha csak fele annyi felelősséget éreznének lakóhelyük iránt, mint a falun, vagy a város családi házas kerületeiben élő emberek. A városiasodásnak nem kellene elsorvasztania az emberekben az egészséges lokálpatriotizmust. Persze, sok minden múlik a szervezésen is. A Bacsó Béla utcában például egymás mellett áll két emeletes, új lakóépület. Ha eljön a tavasz, érdemes majd megnézni, milyen különbség van a két épület környezete közt. Az egyik, a szebbik környezet, évele óta megújuló társadalmi összefogás eredménye. A diósgyőri vár tövében Miskolc legújabb lakónegyedének építése egyre fokozottabb ütemben halad Fotó: Szabados György. szombaton meg sűrű köd ült Miskolcon és környéken. Vasárnap azonban, mintha nálunk is tavaszra fordult volna a tél. Kiderült az ép, melegen sütött a nap. A Bükk déli lankáin kinyíltak a tavasz első virágai, zöldé” a fü és rügyeznek a fák. A téli tax asz meghozta Miskolc lakóinak kiránduló kedvét is. Megteltek a bükki vállalati üdülők és régen látott népes vendégsereget fogadtak a turistaházak Is. A néhány napos meleg azonban még nem Iosztotta meg örömeiktől a téli sportok kedvelőit. A bánkúti sífelvonó szinte megállás nélkül működött. Tegnap, hétfőn, már úgy tűnt. búcsúzik a rövid életű téli tavasz. Ismét ködös, párás lett az idő. Lehet, hogy visszajönnek még a nagy hidegek? Az öregek azt mondják, lehet. Mindenesetre ma kíváncsian várjuk a medvét. Ha süt. a nap, hosszú tél lesz. Mert h medve a saját árnyékától megijedve visszabújik barlangjába. Népszerű kiadvány készül a lakásrendeletekről A lakásépítés fejlesztésé- ről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről szóló kormányhatározatokat előkészítő tárcaközi bizottság megbízta az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium, az Igazságügy-minisztérium es a Pénzügyminisztérium szakembereit —, akik a rendeletek megszövegezésében is részt vettek —, hogy a lakosság tájékoztatása érdekében dolgozzák ki a lakásrendeleteket egyszerűen, közérthetően és sok példával ismertető népszerű kiadványt. Az új jogszabályok e hét második felében jelennek meg, de a szakemberek már megkezdték a népszerű tájékoztató megszerkesztését. A tervezet szerint három nagy, összefüggő részből állítják össze a kiadványt. Az első részben a jogszabályoknak azokat az intézkedéseit magyarázzák meg, amelyek általában a lakásbérleti viszonyokkal foglalkoznak, tehát a bérbeadók, a bérlők, az albérlők és az ágybérlők kötelezettségeit és jogait szabályozzák. A kiadvány második részében tárgyalják a lakbérrendezéssel, az új lakbérek kiszámításával, a lakbérhozzájárulással, a külön- iéle kedvezményekkel és a lakás használatával összefüggő anyagi természetű szabályokat. A harmadik nagy részben részletesen ismertetik a különböző építési formákat és a lakásépítés pénzügyi feltételeit, kedvezményeit. A kiadvány március végén kerül ki a nyomdából. Régi és évről évre visszatérő probléma például a Baross Gábor utcai, volt laktanya udvarának ügye. Mint ismeretes, az épületekben vállalati irodák vannak. Az udvar állapotáról mór mi is többször írtunk. Most mór az épületet is veszélyeztetni fogja a magas talajvíz. A kerületi tanács költségvetésébe, sajnos, most sem fért bele a hatalmas udvar rendezése. Megkeresték az épületet használó vállalatokat, s — nagyon természetesen — kérték, járuljanak hozzá valamivel ők is, akkor hozzá tudnának kezdeni az útépítéshez. Egy vállalat kivételével, elutasító választ kaptak. Jön a tavasz, az olvadás, a volt laktanyaudvart újra ellepik a tócsák, beragadnak a kocsik a sártengerbe. A vállalati irodákba igyekvő ügyfelek felhúzhatják a gumicsizmát. Hadd mondjuk meg jó előre: ne a tanácsot szidják, ha kerülgetni kell a sarat, mert lett volna mód a rendcsinálásra. Az I. kerületi Tanács igénye, hogy azok is járuljanak hozzá egy út rendbehozásához, akik használják, nem új igény, sok esetben mór szép eredményeket értek el ilyen módon. A. I. Nevelés, hizlalás — olcsóbban Érdekes szarvasmarhaíartási kísérletek Abaújszánlón Az elmúlt években mezőgazdasági üzemeink állattenyészeteiben igyekeztek állérni az intenzív nevelésre, hizlalásul. Történt is előrelépés, kivéve a szarvasmarhát, amelyet még az új istállókban is a régi módszerekkel, silóval, szénáiul, tehát tömegtakarmányokkal, lényegében extenzív körülmények közölt tartanak. A hozamszámokat tekintve az eredmények látszólag így is jók. de ahol a költségszámokat is vizsgálják, kiderül, hogy ez az állattenyésztési ágazat nem hoz kellő jövedelmet. Sajnos, a pontos önköltségszámítás sok gazdaságunknak meg nem erőssége. Az Abaújszántói Állami» Gazdaságban, ahol kasztromai—magyartarka kereszte- zésű szarvasmarhát tartanak, az elmúlt évek önköltségszámi tásai bebizonyító! ták, hogy extenzív körülmények között nem kifizetődő ' a nevelés és a hizlalás. 1969-ben ezért a gödöllői AgForgalom és sebességkorlátozás A KPM Egri Közúti Igazgatósága közli, hogy az Égetés Noszvaly községek között, a Csurgós-tanyai szakaszon úgynevezett rézsűcsúszás történt. A forgalom biztonsága és a további rongálódások megelőzése érdekében az 1,5 tonnánál nagyobb tengely- nyomású járművek közlekedése tilos, egyéb járművek számára pedig 40 kilométeres óránkénti sebességkorlátozást írnak elő. A terelőút Eger — Andomaklája — Mezőkövesd — Szomolya, illetve Bogács. A súlykorlátozás alól kivételek a menetrend szerint közlekedő autóbuszjáratok, azzal a kikötéssel, hogy az említett szakaszokon csak 20 kilométer óránkénti sebességgel közlekedhetnek. A forgalom- és sebességkorlátozás 1971. január 31-én 0 órakor lépett életbe. „Dolgozók iskolája” a szakmunkásképzésben Hétfőn — egyelőre néhány tanintézetben megkezdődött a dolgozók esti szakmunkás- képzése. Ebben azok a már munkaviszonyban álló dolgozók vesznek részt, akik art's vállalkoztak, hogy az elkövetkező egy-három év alatt esti képzés formájában -szerzik meg az általuk választott szakma ismereteit, s ezek birtokában a nappali tagozatéval egyenlő értékű, továbbtanulásra is jogosító sz-íkmunkásbizonyítványl. Kezdeti lépései ezek az esti tagozatos szakmunkásképzésnek, amely iránt azonban 'haris nagy az érdeklődés Az esli tagozatra azokat a 20. eleiévüket betöltött, nyolc általános osztályt vagy középiskolát végzett, s a szakma egészségügyi követelményeinek megfelelő dolgozókat veszik fel, akiket az üzemük továbbképzésre javasolt, s a későbbiekben az adott szakmában foglalkoztatni is kíván. Lehetőség nyílt arra is, hogy a háztartásokban tevékenykedő nőket, vagy a választott szakmától eltérő munkaterületen dolgozókat is felvegyék az esti tagozatra, amennyiben tanulmányaik során megfelelő munkakörbe kerülnek. Pótolhatják az elmulasztottakat azok is, alak a szakmunkásképző iskolák nappali tagozatán elkezdett tanulmányaikat korábban megszakították. Jegyzetek a faluból Önkéntes tűzoltók A legtöbb helyen a téli hónapok az ismeretek gyarapításának jegyében, továbbképzéssel, tanulással telnek. Az önkéntes tűzoltók is ezt az időt használják fel elméleti képzésre, persze a legtöbb helyen nemcsak erre, hanem soraik tömörítésére, használható, bevetésre alkalmas alakulat megteremtésére is. Nem mindenütt teszik ugyan ezt megfelelően, de egynéhány faluban igen. Pedig jó lenne, ha minden községben ügyelnének az egyesületek erősítésére, hiszen az önkéntes tűzoltókra továbbra is szükség van, a következő években valószínűleg még jobban, mint eddig. A hivatásos tűzoltók száma ugyanis világszerte csökken. Nálunk is. A nehéz, 24 órás szolgálat, a katonás fegyelem bizony nem nagyon vonzó, nem is beszélve más okokról, például az életkorral, a testi, a szellemi adottságokkal összefüggő követelményekről. De, ha a központok megfelelő létszámmal rendelkeznek is, megyénk egész területét nem képesek teljes biztonsággal „fedezni”. Nyilvánvaló, hogy egy-egy távoli községbe csak tetemes időveszteséggel érhetnek ki, márpedig a tűznél a gyorsaság ugyancsak sokat jelent. Ilyen esetekben a falu önkéntes csapata segíthet, elejét veheti a bajnak — ha van és ha jó az önkéntes csapat. Borsod-Abaúj-Zemplénben körülbelül tízezer önkéntes tűzoltó tevekenykedik. Első hallásra szép szám, nagy szám. de talán mégsem képviseli azt az erőt. amit képviselhetne. Mert: ha a hivatásosok létszáma is fogy. vajon mi vonzza a falusi fiatalokat ezekbe az egyesületekbe? Hiszen a feladat munkát. szabadidő-feláldozást, tanulást követel. Mit kapnak cserébe azok a fiatalok, vagy nem fiatalok, akik mindezt vállalják? Nem sokat. Legtöbbször valóban csak lelkiismeretűkre hallgatva, a mindannyiukat sújtható közös baj elhárítása érdekében vállalják a plusz megterhelést. Néhány községben azonban a vezetők már ennek is megtalálták, vagy legalább keresik a módját. Hejoke- í-esztúron például nemrégiben klubot építettek az önkéntes tűzoltóknak. Televíziót. rádiót, játékokat szereztek be, hogy szívesen jöjjenek ide a fiatalok. A községi tanács vezetői nagyon helyesen úgy vélik: éreztetni kell valami módon az önkéntes tűzoltókkal, hogy munkájukat igényli a falu, tevékenységüket megbecsüli. Nemcsak követelni kell tőlük, de adni is valamit, a falu erejéhez, tehetségéhez mérten. Ebben a faluban jó az egyesület és több más faluban is. ahol hasonló módon próbálkoznak foglalkozni az önkéntes tűzoltókkal. Megéri, hiszen az egyesületekre továbbra is szükség van mindenütt. <P0 rártudományi Egyetem állat- tenyésztési tanszékének közreműködésével intenzív tartási kísérleteket kezdtek meg. Ezeknek eredményéről érdeklődtünk Tarái István i gazga tóhelyettesnél. — Érdemes volt hozzáfognunk a kísérletekhez, mert máris meghozták a várt eredményt — mondotta. — A kísérlet lényege, hogy nemcsak az elhelyezési, a tartást tekintve, hanem a takarmányozásban is előbbre léptünk, megteremtettük az intenzív körülményekéi. Célunk, hogy a növekedési arányt fiatal kortól kezdve maximálisan kihasználják. A kísérlet lényege, hogy az állatok koncentrált takarmányt kapnak, amely állandóan előttük áll. s akkor esznek belőle, amikor jólesik. A koncentrált takarmányok zöme a gazdaságban termett abrak, s csak 0.7 százaléka ásványi pre- mix. — Milyen eredményi hoztak a kísérletek? — Borjúnevelésnél a hagyományos módszerekkel 20 —23 kiló volt a havi súlygyarapodás. Az intenzív módszerrel sikerült havi 28,3 kilós súlygyarapodást elérni. A régi módszernél egy kiló súlygyarapodás takarmányköltsége 25 forint volt, ezt most pedig sikerült 16 forint 80 fillérre leszorítani. — Nagyon lényeges eredménye a kísérletnek, hogy az intenzív körülmények között nevelt üszőbor.iak 7 hónapra már elérték a 230 kilós súlyt, és a régi. csaknem két év helyett most már 13 hónapra vemnesíthetők. A bikaborjak 7 hónap alatt a 280 kilós súlyt érték el. 13 14 hónapos korukra pedig már az 320 kilós eladási súlyt. így a hizlalás! idő fél évet rövidült, tehát lényegesen csökkent a élőmunka- ráfordítási költség A bikahizlaiásnál elért eredmények is nagyon biztatóak. Extenzív körülmények között a bikák havonta 27—28 kilós súlygyarapodást értek el. "22 forintos kilónkénti takarmány költséggel- Az intenzív kísérletül 1 40—45 kiló a havi ráhizott súly. s az egy lei ló súlygyarapodást terhelő takar- mányköltség 15 forintra csökkent. Az Abaújszántói Állami Gazdaságban az idén már az egész szarvasmarha-tenye- szetben bevezették az eddig csupán kísérletként folytatott intenzív nevelési és hiz- lalási módszereket.
