Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-02 / 27. szám

1971. február 2., kedd Szombaton mutatták be: A KÉPERNYŐ ELŐTT TACSKÓ DARIO MCCODEMI. u harminchét esztendeje haléit olasz drámaíró neve nem ismeretlen nálunk. Hajnal­ban. délben, esve című, két­személyes darabját jó évti­zeddel ezelőtt újította lel a Vígszínház. Tacskó című vígjátéka pedig a műkedve­lő színpadoknak vissza-visz- szatérő darabja. Míecodemi Pietro Cramsci meghatáro­zása szerint „azoknak a pol­gári íróknak az epígonja, akik az érzelmek világában folytatták az emberi jo­gokért vívott harcot". Tár- .sadalomrajza felszínes, szín­padi világa bizony, már na- • on-nagyon avult, de da­rabjainak szerkezete ma is *.vezetés játékra módot adó, játékai fordulatosak és nagy­szerű szereplehetöségeket kí­nálnak. Alighanem e leg­utóbbi adottságai miatt tér­nek vissza hozzá időnként az öntevékeny színjátszó csoportok, s állítják időről időre színre. Miskolci és borsodi együttesek előadá­sában többször is láttuk. Most a Borsod megyei Ró­nai Sándor Művelődési Köz­pont kiváló együttes címmel háromszor kitüntetett szín­játszó együttese, a Csortos Gyula Színpad vette elő, s január 30-án, szombaton színpadra lépett vele. A vál­lalkozás talán nem állt arányban a nagy múltú mű­kedvelő együttes rangjával, különös tekintettel korábbi produkcióira (legutóbb az Anna Frank naplóját mu­tatták be), de ha figyelem­be vesszük — s kell is, hogy figyelembe vegyük — az együttesen belüli személyi cserélődéseket. a csoport megújulását, úgy a darabvá­lasztás feltétlenül indokolt, s a bemutatás után hozzá­tehetjük : szerencsés. A rendező Gyarmati Béla láthatóan arra törekedett, hogy lefújja a darabról a letagadhatatlan perréteget, és modern, mai előadást pro­dukáljon anélkül, hogy mo- dernkedő eszközöket, erősza­kolt aktualizálást alkalmaz­na. Hagyta érvényesülni a darab humorát, jó szándékú mondanivalóját, s főleg — mert a műkedvelő színját­szás egyik célja az önmű­velés — arra törekedett, hogy szinte minden szerep­lőnek még a legkisebb sze­repben is módja legyen va­lamit felmutatni magából, (Nem rajta múlott, hogy ez nem mindig sikerült.) Gu­lyás József — nagyrészt jel­zett — díszletei jól szolgál­ták a produkciót. A JÁTÉK nyolc szereplő­je között, bizony, nagy volt az eltolódás felkészültség­ben. színpadi gyakorlatban, készségben. Ez műkedvelő előadáson elkerülhetetlen, természetes, különösen, ha a rendező bátran — és he- j lyesen — mer feladatot ad- í ni az egészen kezdő színját­szóknak is. Külön méltatást műkedvelőknél nem ildomos adni, hiszen az együttes munkát elemezzük, most mégis ki kell emelnünk a címszerepet játszó Nagy Ma­rit, eszköztelen természetes­ségéért, s fel kell jegyez­nünk a Mariót játszó Ma- j tus Györgyöt figurájának jó i megformálásáért. Ha egy kicsit pezsgőbb j lenne a játék tempója, a J történés helyének megfele- j lően olaszosabb a szereplők játéka, beszéde, még jobb! volna. így is szívesen néz- | tűk, kellemes szórakozást l adott. (bm) i A mel nézők véleménye cím­negyedórás betekintést kaptunk vasárnap a Magyar Rádió és Televízió tömeg­kommunikációs kutatóköz­pontjának munkájába. A karácsonyi és a szilveszteri adásokkal kapcsolatos sta­tisztikák és következtetések érdekesnek tűntek, szokat­lan volt így látni és hallani a nézők véleményét. Talán élőbbé lehetne e műsor a jö­vőben, ha statisztikai érvelé­seken kívül esetleg kis ri­portokkal, élő véleménnyel színesítenék. S ha valahol, itt helyet kaphatna a vita a kritikussal. (Jó lenne a ku­tatási módszereket is megis­merni.) Eötvös József: GONDOLATOK A Miskolci Vízművek. Fürdők és Csatornázási Válla­lat keres több éves gyakorlattal rendelkező EPtTÉSKTECHNIKUST, MC VEZETŐI BEOSZTÁSBA, továbbá egy lő villanyszerelőt. Jelentkezni lehet a vállalati munkaügyön, Miskolc, I. kér., Vörösmarty n. 1». A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács V. B. ipari osztálya pályázatot hirdet a B.-A.-Z, megyei Faipari Vállalatnál (Sárospatak, Nagy Lajos u. 25.) megüresedett FŐMÉRNÖKI ÁLLAS BETÖLTÉSÉRE A pályázat feltételei: faipari mérnöki oklevél, vagy gépészmérnöki oklevél, hosszabb faipari (bútorgyártási) gya­korlattal, erkölcsi bizonyítvány. Fizetés megegyezés szerint! A pályázatot a B.-A.-Z megyei Tanács V. B. ipari osztályára (Miskolc, Tanácsház tér 1. sz.) kell be­nyújtani. A pályázathoz mellékelni kell részletes önéletrajzót, a fizetési igény megjelölésével. A pályázat benyújtásának határideje: 1971. íebr. 15. ÉRTESÍTJÜK VÁSÁRLÓINKAT. hogy február hó 1—tői. az alábbi boltjainkban és utcai clárusítóhelyeinken bevezetjük a hírlapárusítást Ajándékboltok: Lillafüred, Palotaszálló, Lillafüred, buszmegálló, Miskolc-Tapolca, Miskolc, Déryné u. 2. Papírbolt: Miskolc. Árpád u. 47. Dohányboltok: Vasgyár, Gesztenyesor, Vasgyár, VI-os kapu, III. sz. újgyári kapu, Miskolc, Ady Endre u. 1.. Miskolc, Dózsa György u. 3„ Miskolc, Széchenyi u. 4., Miskolc, Széchenyi u. 33. Utcai elárusítók: Miskolc, Miklós utcai sarok, Kilián-Dél, villa­mos megálló, Búza tér, Volán induló állomás. BORSODI IPARCIKK KISKERESKEDELMI V. 1871. február 2-án, száz esztendeje hunyt el nagy, klasszikus írónk. Ebből az alkalomból közlürtk néhány szemelvényt, „Gondolatok” e. művéből. Életünk égő szövétnekhez hasonló, mely majd lassab­ban, majd sebesebben, de szüntelenül fogy. Boldog, ki midőn létének e múlandó­ságára gondol, azzal vigasz­talhatja magát, hogy sokak­nak világított. Kevés embernek van any- nyi ereje, hogy a körülmé­nyek rohamának, melyek öt állásában ostromolják, saját erejével ellentállni tudjon, s biztosan csak az állja rkeg helyét, ki magát ahhoz kö­telességeinek erős köteléké­vel láncolva érzi. * Életem különböző viszo­nyok között folyt le. Vol­tam oly helyzetben, midőn sorsomat irigyelték, éltem napokat, midőn talán részvét tárgya valék, de csak egyet tanultam mind e tapasztalá­saimból, s ez az: hogy meg­elégedésünk nem helyze­tünktől, hanem annak felfo­gásától függ. Akár kedvez, akár üldöz a sors, mindig találunk valakit, ki nálunk­nál még kellemesebb vagy még szánandóbb helyzetben áll. S hogy el ne bízzuk ma­gunkat, vagy el ne csügged­jünk, nem szükséges egyéb, mint hogy szerencsés pilla­natainkban azokra, kik még szerencsésebbek, s ha szen­vedünk, azokra, kik még szerencsétlenebbék, fordítsuk figyelmünket. — Aki hely­zetét megfontolva az egyik mérlegbe azon javakat te­szi, melyeket nélkülöz, a má­sikba azon bajokat, melyek­től ment: az sem arra, hogy Harcolnak az életért” n A harcoló Vietnamban járt a magyar képzőművé­szeti élet két kiválósága: Hincz Gyula festő- és gra­fikusművész, valamint Far­kas Aladár szobrászművész. Útjuk élményei itthon raj­zokban, festményekben, szob­rokban fogalmazódtak meg. E művekből rendez most ki­állítást a fővárosban, a Csók István Galériában az Orszá­gos Béketanács és a Kép­csarnok Vállalat. A vietnami nép harcával való szolidari­tást is jelképező értékes tár­lat február 5-én, pénteken délután fél hatkor nyílik. A megnyitásnál Mihályfi Ernő mond bevezetőit. magát elbízza. sem arra, hogy kétségbeessék, nem ta­lál elég okot. * Ha a. tengeren távolból ha­jót látunk, mely duzzadó vi­torlákkal egy irányban to­vábbhalad, szívünket vágy tölti el. A magas árbocodon színes zászlók lobognak, vi­torlái hófehérek, s oly nyu- godtnak látszik, mintha csak állna, mégis tudjuk, hogy kedvező szelekkel kitűzött célja felé halad. De ha ugyanezen hajó fedélzetén lennénk, nem ítélnénk-e másképp? A nagy gálya, mely a távolban oly nyu- godtnak látszik, nem halad- e éppen úgy ingadozva, mint az, amelyen magad ülsz; nem szántja-e föl a karcsú habokat, melyek fajtékozva csapnak föl elején, míg a szorongatott oldalak a küz­delem között recsegnek, s nyikorognak, mintha a rop­pant teher alatt, mely rájuk nehezül, szét akarnánk tör­ni? S nem járunk-e éppen így azon nagy férfiak, s ese­mények emlékeivel, amelyek az idő távolában előttünk feltűnnek? A történet kese­rű tengerén nem evezett ke­resztül senki nagy küzdel­mek nélkül! Két tv-jatékol ígért a heti műsor. Egyik, a péntekre hirdetett Oda-vissza című, ismeretlen okok miatt elma­radt. Helyette a Gelléri An­dor Endre-novellákból és ön­életírásból Esztergályos Ká­roly rendezésében , készült, Egy önérzet története című filmet láthattuk ismét. Ti­zenhárom hónap telt el az első bemutatás óta. Most is valljuk, hogy ez a iv-film kiemelkedő helyet foglal cl a Magyar Televízió művésze­ti alkotásai között. A másik játék, a vasárnap este lá­tott A főár a pokolban is főúr című, hetvenperces bo­hózat igencsak igénytelen müvecske. Nem tudni ugyan, miért volt ez a címe, hiszen a Pokol mulató főpincéri el­foglaltsága alighanem csak a cím kedvéért aplilcálódott a történetbe, de tulajdonkép­pen mindegy is. Könnyen és hamar elfelejthető játékocs- ka nézqi lehettünk, amely­ből leginkább egy bűbájos kisbaba szereplésé - emléke­zünk vissza. Két színházi vonatkozású megjegyzés a hét műsora kapcsán. Darvas József ki­tűnő drámájának, a Szalca- déknak békéscsabai előadása méltatlan volt a műhöz. Kár közvetíteni olyan előadáso­kat, amelyek nem a íélor- szágnyi nyilvánosságot, ha­nem még a kis helyi sikert sem érdemlik meg. Ez az elő­adás műkedvelő szinten sem fogadható el ilyen fórumon. A vasárnapi Színházi album­ban a műsorvezető dr. Vára- di György — bizonyára té­vedésből — a Dinasztia mis­kolci bemutatójáról szólva, egyetlen mondatban kétszer közölt helytelen adatot: 1. nem volt szó az adásban Gyárfás Miklós miskolci be­mutatójáról; 2. a miskolci előadást nem Székely Gá­bor, hanem Jurka László rendezte. A többi adat egye­zett. Szívesen néztük a csütör­töki műsorban a Porond és iskola című riportfilmet az artistaképzésről. A cirkusz és a varieté művészei — bár szerepelnek olykor a képer­nyőn —, mostohagyermekek­nek tűnnek, ha nem kész produkcióik közvetítéséről van szó. Bánki Iván riport­ja o felkészülés, az elemek elsajátítása műhelymunkái­ba engedett kis bepillantást. A hétnek alighanem legiz­galmasabb műsora volt a Szülök, nevelők egymás közi sorozatban látott dokumen­tum-játékfilm, A hibás csak en vagyok? A veszélyezle­lett gyermekek problémáival ez a sorozat, meg más tv- adás is nemegyszer foglalko­zott mar. most azonban a Torday Aliz írta és részben maga megjelenítette doku­mentum játékban olyan plasz­tikusan tárulkozott fel a Dzseni néven emlegetett ka­maszlány élete, a szűkszavú megjelenítés ellenére is any­agira kézzelfogható érzékié ■ tességgel állt előttünk a tör­ténet, hogy hosszú ideig nem lehet szabadulni hatásától. Nagy érdeklődéssel várjuk a film nyomán kibontakozó közönségvitát, ami — véle­ményünk szerint — talán szakszerűtlenebb lesz, mint a csütörtöki szakember-polé­mia, s hihetőleg igen sokré­tűen közelíti meg a témát, vajon ki a hibás Dzseni éle­téért. Torday Aliz filmje nagyon jó indítást ad a szé­les körű társadalmi eszme­cserének. A látott filmek közül bi­zonyára a szombati V. Frank körül oszlik meg legjobban a közönség véleménye. Dür­renmatt színpadi komédiá­ból filmre átültetett, brechü ízeket is felmutató szatírája, egy gengszterbank grand guignol története nem talál­kozik a szombat esti kom­mersz szórakozásra vágyó közönség igényeivel. Nem is a legszerencsésebb volt a su­gárzás időpontja, inkább va­lamikor éjszakai adásba kel­lett volna iktatni. Az V. Frank nem tartozik Dürren­matt legjelesebb munkái kö­zé, de kegyetlenül mutatja meg a köztiszteletben álló bankárcsalád gengszter vol­tát, s azt, hogy az államha­talom, amely e dinasztiát tá­mogatja, semmivel sem kü­lönb e gyilkosok társaságá­nál. Két óra, szombat este, azonban mindenképpen sok volt belőle. Benedek Miklós o ü BOJCSUK JÓZSEF ES IMRE GABOR REGÉNYE NYOMÁN IRTA i CS. HORVATE TIBOR RAJZOLT/! SEBOK IMKK Luamríndőp&g. , . Mums a au /GA/omm'Au. fOcymrjo/\ A nézők véleménye, meg Dürrenmatt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents