Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-04 / 29. szám

EüAK. M AGV ARORSZ A<3 4 iV71. febr. 4., csütörtök Zámbó Pál cikke A NIKEX Nehézipari Kül­kereskedelmi Vállalat színes műszaki tájékoztatót adott ki. A külkereskedelmi cég 36 oldalas kiadványában a Lenin Kohászati Müvek ve­zérigazgató-helyettese, mű­szaki igazgatója, Zámbó Pál írt cikket vállalata készülő nemesacél-hengerművéről. Az l.KM történelméről így em­lékezik meg: „A diósgyőri Lenin Kohászati Müvek 200 éves fennállása óta a ma­gyar ipái- fontos kohászati bázisa volt. és az marad a lövőben is?” A jövőről pe­dig: „A gyár vezetőinek az a tevékenysége, hogy elsősor- oan a minőségi acélok elő- . tiltásához szükséges beren­dezéseket bővítse, korszerű­sítse, megfelel a hagyomá­nyoknak és a követelmé­nyeknek.’' Az építés alatt ál­ló új nemesacél-hengermű kialakítása széles körű, ala­pos műszaki gazdasági vizs­gálat alapján történt. A Kossuth-díjas kohómérnök a későbbiekben beszámol az új létesítmény műszaki adatai­ról. méreteiről. A nemesacél­hengermű berendezi': it a NIKEX Nehézipari Külke­reskedelmi Vállalat vásárol­ta a Német Demokratikus Köztársaságtól, közel 1 !­liárd forint értékben. Az egész beruházási költség dig 1.8 milliárd forint. Zám­bó Pál végezetül a nemes­acél-hengermű elkészültének idejét is papírra vetetté: 1373-ban ad iák át rendelte­tésének az üzer-'-evséget. Három egyfelvonásos A miskoSci Játékszín ’71 bemutatója Hosszú szünet után ismét új produkcióval jelentkezett a Játékszín ’71., a Miskolci Nemzeti Színház stúdiószínpada. Ez alkalommal három egyfelvonásost láthatott a színpadi csemege iránt érdeklődő közönség: Edward Albee egy drá­máját és Aldo Nicolai két vígjátékát. Edward * Albee 1958-ban írt Állatkerti történeiét úgy emlegetik, mint a modern nagyvárosi emb elszige­teltségének, elidegenedésének döbbenetes ereiu, 1 'nkrél társadalmi környezetbe he­lyezett képét. A meghatáro­zás nagyonis helytállónak tűnik. A nagyváros, New York kőrengetegében és sok­sok milliónyi lakosa közölt a kétszemélyes dráma egyik alakja, Jerry magánosabban, elszigeteltebben ét, mintha egy lakatlan szigeten volna. A West Side zsúfolt bérka- szárnváiának furnérfalú kamrácskája nem otthon, és a hasonló körülmények . >- zott körötte élő társadalom perifériájára számkivetett alakok nem képesek számára emberi környezetet adni. A maga extrémilásai, korábbi teljes nemi eltévelyedései, mai szexuális különcségei is kitaszítják a társadalomból, s éppen erek az adottságra indokolják. hogy szadista ösztönökkel fordul lakú- adójának korcs kutyája felé, az egyetlen élőlény felé. amely iránt a gyűlölködés fölébe kerekedő szeretetet is érez. S mikor ez a különc Az Autóközlekedési Tanintézet 1971 évben folyamato­san az alábbi tanfolyamokra fogad el jelentkezéseket: Tanfolyamok B C (személy-teher), hivatásos gépkocsivezetői B (személy), nem hivatásos gépkocsivezetői A (motorkerékpár) Mezőgazdasági vontatóvezetői Gépkezelői továbbképző (középfok) Felsőfokú (garázsmesteri) Autóvillamossági Gépkocsi előadói Porlasztó, Diesel-adagoló Teszt-vizsga előkészítő (KRESZ) Tan- és vizsga- díjak összege 3880 Ft 1800 Ft 450 Ft 900 Ft 410 Ft 530 Ft 250 Ft 250 Ft 250 Ft 20 Ft Nem hivatásos jogosítványát hivatásossá (eheti, gépkezelői tanfolyam elvégzésével 380 Ft Saját gépkocsiján oktatjuk (pótfék fel­szerelésével), szakoktatóval 960 Ft is beindítjuk, kellő lét­Fcnti tanfolyamokat vidéken szám esetén! Jelentkezéseket elfogadunk: Miskolc, Major u. 2. sz.: naponta 8—13 óráig, szerdán 8—16 óráig, szombat kivételével Kazincbarcika: Radvónyi Pál. BVK; Leninváros: Kovács Viktor, TVK; Mezőkövesd: Molnár Antal, Lenin u. 7. sz.; Sárospatak: Rétiaki Dezső. Rákóczi u. 24. sz.; Szerencs: Gáspár Gyula. Erzsébet tér 5. sz.; Özd: Scitovszky Tibor, 3. sz. Volán Vállalat. Központi üzemünk azonnali belépéssel, vizsgával rendelkező targonca vezetőt, valamint lakatos, hegesztő szakmunkásokat keres Bérezés: a gyakorlati évek figyelembevételével, megegyezés szerint Jelentkezés: Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat, Felsőzsolca, Állomás u. 5. sz. Munkaügyi csoport egy csendes liged pádon vé­letlenül összetalálkozik Pé­terrel, a kiegyensúlyozott kö­rülmények között élő kis­polgárral, s annak próbálja magát feltárni, mintegy az említett, kutya helyett, érzé­seit annak megvallani, de arról érzéketlenül lepereg az ő tragédiája, a teljesen ta­laját vesztett Jerry az ön­gyilkosság sajátos módját választja: arra kényszeríti a reszkető, nyüszítő emberi, hogy — bár önvédelemből — ölje őt meg. Orosz György rendezésé­ben láttuk a drámát, s az előadásból ezt az értelmezést éreztük ki. A mindenhonnan kitaszított és a jómódban, kiegyensúlyozottan élő em­ber egymást meg nem érté­se. az utóbbinak a mindenki más iránti közönye, s nem utolsósorban az extrém alak támasztotta riadalma érző­dött a játékon. Jerryként Upor Péter alakított félel­metesen. A darab első két­harmadában jóformán az ő monológját látjuk, a másik szint? csak alá játszik apró reagálásaival. Tavalyi Riadó­beli alakítását juttatja eszünkbe ez a most egészen más előjelű, kitűnően meg­jelenített nagyvárosi, gyökér- telen figura. Hangulati vál­tásai, a története elbeszélé­se közben újra átélt életepi- zódjainak plasztikus érzékel­tetése ismét a sokoldalú em­berábrázolás legmagasabb szintjét mutatják fel. Somló Ferenc először közönyös, majd a vélt kis emberi jo­gáért, jelképesen egy pad birtoklásáért végül életéért küzdő Peterje kitűnő alakí­tás. Reagálásai Jerry törté­netére hangtalanul is nagy­szerűen érzékeltették, mi­ként fogadja az apránként feltáruló életet, annak ré­széé ' éil ez az ember, mi­ként vált át közönye végül is kétségbeeséssé. A darabot bevezető — és záró — sok­koló hatású zene érdekes ke­retet adott a játéknak. Eli! A másik két játék kevés­bé nyomasztó, de nem kevés­bé elgondolkoztató. Aldo Ni­colai Rend a lelke minden­nek című vígjátékában egy leszerelt katonatiszt búcsú­zik haldokló hitvesétől, azaz búcsúzna, ha az nem nyer­né vissza egészségét — az orvos jóslásaitól és a férj terveitől eltérően. S mert valóban, ennél, a paragra­fusokban és szokásokban, j meg előírásokban élő és gon­dolkodó embernél a rend a lelke mindennek, az asszony­nak végül is meg kell hal­nia, hogy a férj tervei ne mondhassanak csődöt, a te­metés úgy történhessék meg, ahogy azt már a haldokló mellett eltervelte. Sallós Gá­bor rendezése ennek, a csak szabályzatokban gondolkod­ni tudó géhás-tiszt típusnak gyilkos karikatúráját terem­tette meg a jósodrú előadás­ban, s a figura megformálá­sa ragyogóan találkozott a színészi alkattal: Fehér Ti­bor szabályzatfejű katonai butaságból, családfői hiúság­ból, emberi gőgből, s nem utolsósorban aljas számítá­sokból összegyúrt férj alak­ja tökéletesen fedte a da­rabbeli gyászra készülőt. Lenkei/ Edit magához térő betege, kárörvendően csú- fondáros, gyógyuló felesége, jókedvű játéka pedig a fi­gura nagyszerű megvalósulá­sa volt. A másik vígjáték, az Éljen az ifjú pár! — ugyancsak Sallós Gabor remek színpad­ra tererr'’-«ben — egy ifjú pár nászéjszakája előtti be­szélgetésében azt mulatta be, hogy két nagyvállalkozó csa­lód gyermeke miként háza­sodik össze vállalati fúzió érdekében, a szerelem és emberi kapcsolatok teljes fi­gyelmen kívül hamvasával, s e diskurzusban, miköz ben lassan levetkőznek. miként mezielenedik le emberi va­lójuk. mocskos korábbi éle­tük, és miként leplezödik le a. szülőit múltja, a mai gaz­dagsághoz vezető útjaik so! - sok aljassága. Mindez rend­kívül szellemes, sziporkázó párbeszédben, két, szerelmes' játszó, valójában két fuzio­náló céget képviselő ember nászéjszakai gügyögésében. Máthé Fia gyönyörű meny­asszony, Vajda László szim­patikus vőlegény s mindket­ten úgy jelenítették meg előttünk maguk és osztályuk sok-sok szennyét, hogy azok ellenszenvesek, gyűlöletesek lettek, de c két, felszabadul­tan játszadozó, s közben egymást mocskoló szellemei szópárbajt vívó párt — az ál­taluk képviselt társadalmi ás emberi magatartás ellenére — meg is szerettük kicsit. Az Állatlkerti történetet Elbert János, a két vígjáté­kot Telegdi Polgár István él­vezetes fordításában hallot­tuk. Mindhárom darabhoz a díszletet — egy háttérkép és egy-két bútordarab — Suki Antal tervezte, szűkszavú, de célszerű keretet adva ez­zel . a játékhoz. Az ízléses ruhák Hájer Marika és Guzi Szaniszló munkáiét dicsérte­tik. Az első dráma és a két vígjáték között tagadhatat­lanul érezhető jókora hangu­lati törés. De nem zavaró. Az est sokszínűbb, s a 'stú­dió-szín játszás többféle le­hetőségét mutatja fel — ki­tűnően. Benedek Miklós Filmjegyzet 1 ÉN VAGYOK JEROMOS Jeromos és Zserom (Alfonzéi rakozás közben, Szeberényi Lehel 1965-b'en megírta Jeromos, a köfejii című kisregényét, amely most Tímár István rendezé­sében átköltözött a mozivá­szonra. A hajdani kisregény roppant élvezetes olvas­mányul szolgált, igen éles szatírával rajzolta jel azt a tevékenységet, amikor állami vállalatok emberei órabér­ben mustekmr.nkákat. vállal­nak,’a munkához szükséges anyagok többszörösét igény lile, majd azokat eladják, húzzák az idol, lopják a na­pot és a köztulajdont. A kis­regény humora elsősorban stilóris jellegű volt, a fel­rajzolt kép fellázított, a fel­rajzolás módja szórakozta­tott. Az író közreműködésé­vel filmre került és vala­micskét bővített történet az Én vagyok Jeromos címet kapta, meg egy kitűnő lő­cs Ilarsányi Gábor) Lizas vá­szercplőt Alfonzo személyé­ben. Es ezzel mintha vége is lenne a film erényei fel- sorolhatásának. A film hetvenöt percfcs, a valóságban több hetes ten- íergés egy falusi emésziögö- dör rendbehozatala körül. Ritka percekre megörvendez­tet Alfonzé humorával, a történet hátterében halvá­nyabb vonásokkal rajzolódik fel mindannak leépe, amiről a regényben elítélő módon szó volt, s gyakorlatilag egy nagyon szépen fényképezett, de a sok üresjárat, könnyű töltelék miatt nemcsak meg­nyúlt, hanem fel is hígult szatíra pereg előttünk. Néha, bizony, már unalmasan is. Alfonzó szerepeltetése igen szerencsésnek mondható, benne testesült meg jófor­mán az eredeti regeny mon­dandója legjobban. VIHAR DÉLEN Az USA déli, fajgyűlölet­től izzó levegőjű tájain, köz­vetlenül a második világhá­ború befejezése után játszó­dik a csupa közhellyel ope­ráló, csaknem háromórányi­ra elnyúló, meglehetősen fá­rasztó, unalmas történet. Az alapvető közhelyek: a nagy­birtokos szemet vet a szom­szédos két kisbirtokosra; egyilenek gazdája négerbarát fehér ember, a másiknak öreg néger asszony, aki va­laha dajkája volt a nagy- birtokost szolgáló egyik úri­ember feleségének. Nagybir- tök-kisbirlok, négert gyűlö­lő férj és néger dajka, em­berséges seriff, és gyűlölkö­dő segítői, félénk és bátor emberek Gyűlölet a maxi­mális fokon egyik oldalon, mélységes humanizmus a másikon. Végletek minden­felé. Es közhelyek. Nincs egyetlen olyan szituáció, vagy mondat ebben a hosszú filmben, amely ne kopott volna már a sokszoros hasz­nálatban hatástalan köz­hellyé, helyenként giccses fordulattá. Az amerikai Olló Preminger rendezése megle­pően szokványokba fulladt filmet produkált. Egyik fő­szereplője a pozitív béke­harcos, humanista közéleti szereplései miatt most gyak­ran emlegetett Jane Fonda. (bni) y 111 sört essz/ ü BOJCSUH JÓZSEF E9 IIYIKE GABOR REGÉNYE NYOMÁN IRTA: cs. IlORVATF TIBOR RAJZOLT/ SEBOK IMRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents