Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-04 / 29. szám
T971. febr. 4., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Munka a téli kikötőben Ható&ágí szemle, höbözés A MAHART bodrogi, tokaji téli kikötőjében hét uszály alucá.á téli álmát, ha hagynák őket aludni. Le vannak horgonyozva, ki vannak kötve, pihenésük azonban nem zavartalan. Hiszen a telelőparancsnok irányításával a/, uszálykormányosok és a matrózok nagy munkában vannak, készülnek a hatósági szemlére, illetve a köbo- zésre. A 4(M-es számú uszály, amely december lH-tól telel itt, az idén éppen 10 esztendős. Ezért nemcsak hatósági szemlének néz elébe, liánom az úgynevezett köbö- zésnek is. Javítják, karbantartják és tisztítják a jármüvet. Mielőtt téli pihenőre tért volna, a kiskörei XI. vízlépcsőnél, annak építésénél teljesített szolgálatot, éjjel-nappal hordta a követ. Ezért most a fenéktisztitás sok munkát jelent Kónya Sándor uszálykormányosnak és Burján Kálmán matróznak, A mai kor követelményeinek kiépített lakrészben beszélgetünk a kihűlt tűzhely mellett. Kónya Sándor, aki egyébként tokaji, 30 éve szolgál a vizen. Fekete téli tengerészsapkában van, amelyet a felesége kötött, s fekete köpenyt visel és gumicsizmát. — Persze, nemcsak a javítás, a karbantartás, a fenéktisztítás jelent munkáit — mondja a kormányos —, hanem az éjszakai őrszolgálat is. Az uszályt soha nem lehet gazdátlanul hagyni. Burján Kálmán 24 esztendős matrózt, Gönyűből, a Duna mellől rendelte vissza az uszályra a hivatali távirat. Hiába, a kiindulás előtti hatósági szemle ezeknél az uszályoknál évenként ismétlődik és ehhez megfelelően elő kell készíteni a járjunk Kovács Kálmán telelő- parancsnokkal, aki egyébként a Kilián motoros vontatóhajó vezetője. Alig tudunk szót váltani, a szélvihar tovarepíti hangunkat, meglibbenti ' a hatalmas, 42 Kovács Kálmán telelőparancsnok, Kónya Sándor uszálykormányos és Burján Kálmán matróz megbeszélik a tennivalókat Fotó: Szabados György. művet. És mivel ez az uszály most 10 esztendős a köbö- zés alkalmával megmérik, mennyi a hordképessége, nem roppant-e meg az elmúlt évek alatt. A javító munkálatokat természetesen nem az uszály- kormányosok, matrózok végzik. Erre szerződése van a MAHART-nak a Tokaji Vas- és Fémipari Ktsz-szel. Kint, az uszályon találkoVasutasok lesznek? A Zempléni-hegység tövében, festői környezetben nevelkedik 120 gyermek, a bodrogolaszi vasutas fiúnevelő intézetben. Többségében sokgyermekes szülők gyermeke van az intézetben. Kilencven százaléka Szabolcs és Borsod megyéből, 10 százaléka pedig az ország más területéről került ide. A gyerekekkel 9 nevelő, 3 ápolónő és mintegy 20 technikai dolgozó foglalkozik nagy-nagy gonddal és szeretettel. Túlzás nélkül elmondható, hogy a gyermekeknek itt semmi sem hiányzik. Minden igényt kielégítő, szépen felszerelt játszótéren kívül modern kultúrterem áll rendelkezésükre, különböző játékokkal, 600 kötetes könyvtárral és tv-vel berendezve. Két éve megszüntették a zárt intézeti rendszert, s a községi iskolával kooperálva, vegyes osztályokat hoztak létre. Az eredmény nagyon jónak mondható. Bővült a gyermekek látóköre, és ezzel az intézkedéssel közelebb kerültek a kinti élethez is. A tanulók nagyon hálósak a szerétéiért és a sokrétű gondoskodásért. Nemcsak vi- szontszeretettel, hanem elég ■ió tanulmányi eredményekkel is meghálálják. Az 1969 —-70-es tanévben az ország hat vasutas nevelő intézete közül a második helyezést örték el 3,3-as tanulmányi | átlagukkal, és csak egy bukás volt. Idén félévkor már ■k4 lett az átlag, ugyancsak 6§y bukással. Az eredmények mögött bem kis munka rejlik, mind a Pedagógusok, mind a gyermekek részéről. Értelemsze- ttien adódik a kérdés: vajon a vasutas szülők gyermekei közül hányán választják a vasutas pályát? Két éve tudatosan nevelik a gyermekeket a vasutas pálya megszerettetésére. Külön tematika szerint 15 előadást tartanak a VII—Vili. osztályosok részére a vasúttal kapcsolatosan. Kirándulásaikat zömmel a vasúti csomópontokra tervezik. Tavaly 34 tanuló közül 21, az idén pedig 27 nyolcadikos közül 26 választotta a vasutat. Az intézet dolgozóinak fáradságos munkáját felsőbb szervek is elismerik, értékelik. Az 1970—71-es oktatási évben heti 36 óráról 30 órára csökkentettéle a nevelők munkaidejét. Kisvárdai János vagonnyi teher befogadására alkalmas uszályokat és hullámokat korbácsol a Bodrog almazöld vizén. — Tavaly február 10-én oszlott fel a telelő — mondja a parancsnok. — E héten lezajlik az üzemképességi szemle. Éltől függ és az időjárástól, hogy mikor állhatunk be rakodásra, mikor indulhatunk ismét. Mi itt már valamennyien nagyon várjuk, hiszen ez nemcsak azt jelenti, hogy menni fogunk, hanem azt is, hogy az a nap már tavasz lesz. O. J. Az elmúlt év augusztus 15-én lépett hatályba a Gazdasági Bizottság ismeretes határozata a vasúti teherkocsi-forduló meggyorsításáról. Ma mór összegezhetők az eltelt időszak eredményei. A fuvarozók megértették, hogy az intézkedés célja a népgazdaság szállítási igényeinek maradéktalan kielégítése. Megállapítható, hogy általában azok a vállalatok fogadták kedvezően a határozatot, amelyeknek szállítási igényét a vasút korábban — kapacitás hiányában — nem tudta kielégíteni. Elsősorban az éjszakai órákban és szombatokon, vasárnapokon történt számottevő javulás a kirakásokban. Ez a pozitív eredmény annak tudható be, hogy a fuvaroztatók többsége a határozatot — helyesen — állami szabályozóként, és az anyagi ösztönzésen kívül politikai kérdésként fogta fel. 1000 üres kocsi naponta Az említett határozat nyomán általánosságban megjavult a kirakási készség, csökkent a kiraloatk-m kocsik mennyisége. A MÁV miskolci Igazgatóságának területén a határozat megjelenése előtt ezren felül volt napi átlagban a kirakatJan kocsik száma. A gyorsabb rakodások revén ez csaknem négyszázzal csökkent. Országosain mintegy 1000 üres kocsi szabadult fel naponta ily módon, ennyivel többet tud a vasút a fuvaroztatok rendelkezésére bocsátani. Különösen örvendetes, hogy megyénkben főként a nagyobb vállalatok tettek hatékony intézkedéseket a rakodások meggyorsítására. Elsősorban a Lenin Kohászati Müveket és az Ózdi Kohászati Üzemeket illeti a dicséret, hogy a korábbi kocsi- tartózkodási időt jelentősen — általában 14—15 órával — csökkentették. Több fuvaroztató szintén szép eredményt ért el, így a késetten kezelt kocsik arányát a korábbi 40—50 százalékról tartósan 10 százalék alá csökkentette. E munkáért elismerés illeti a Beton- és Vasbetonipari Műveket, a Borsodi Ércelőkészítöművet, a BVK-t, a December 4. Drótművet. a Diósgyőri Gépgyárat, az Északmagyarországi Vegyiműveket, az Űzdvidéki Szénbányákat, a Rudabányai Vasércbányát, valamint több, kisebb fuvaroztató vállalatot. Decemberben — a kedvezőtlen időjárás miatt — némi visszaesés következett be a rakodásokban. Elsősorban az említett vállalatok erőfeszítése, hatékony intézkedése es a valamelyest javuló vasúti munka eredményeként megyénkben kedvezően alakult a kocsiíorduló idő. Ez döntő hatással volt a miskolci igazgatóság áruszállítási teljesítményére. Az elmúlt év utolsó négy hónapjában a tervezett árumennyiségnél 467 ezer 700 tonnával szállítottak többet. A Hejőcsabad Cement- és Mészmű nemrég még a késetten rakodó vállalatok között szerepelt. Novemberben , elérték, hogy a Vem ösztöndíj, ólig won, aki használja A mezőgazdasági szakmunkás-utánpótlásról A Borsod megyei Tanács egyik ülésén Farkas Pál, három falu — Putnok, Serényfalva és Hét — termelőszövetkezetének elnöke, országgyűlési képviselő a mezőgazdasági szakmunkások képzésével, az utánpótlás problémáival foglalkozott felszólalásában. Elmondottá többek között, hogy a termelőszövetkezetben jelenleg huszonkilenc ipari tanuló van, közülük kettő konzervipari szakmunkásnak, egy állattenyésztőnek készül, a többiek viszont valamennyien a mező- gazdaságon belüli ipari szakmákat tanulják, géplakatosok, esztergályosok, mezőgazdasági gépészek. Felkerestük a termelőszövetkezetet, a helyszínen tájékozódni erről, a sok gazdaságban megtalálható jelenségről. Az elnök készségesen válaszolt: — A miénk jó termelőZajok, zörejek archívuma A világ egyik legnagyobb zörejtára a lengyel rádió birtokában van. A több mint 20 részre felosztott katalógusban 13 ezer hangot regisztráltak. Itt mindent meg lehet találni, ami zúg, csikorog. susog, zizeg, csenget — egyszóval, mindent, ami hangot ad. Hogyan szerzik be ezeket a hangokat? Először is a rádió illetékes osztályának munkatársai természetes környezetben próbálják felvenni. Ha erre nincs lehetőség, akkor reprodukálják. Még a raclavicai csata hangjait — 10 ezer ember nyugtalan lármáját, lódobogást, puskaropogást, hatalmas lövések dörrenését is sikerüli reprodukálniuk. A tárat a világot beutazó lengyel újságírók is gazdagítják; legutóbb például hangfelvételeket hoztak Vietnamból, az arab országokból és Közép-Afrika országaiból. A rádió állandó kapcsolatban van a külföldi rádióállomásokkal, és így lehetőség nyílik a hangfelvételek kölcsönös. cseréjére is. így például a BBC-nek templomi harangok csengését küldik el. Japánból pedig a naga- szaki lóvásáron készült hang- felvételek érkeztek Varsóba. Finnországból a szauna hangjait és a lappföldi lóvágtatá- sok dobogását kapták meg. szövetkezet, a tagok elégedettek, 90 forintnál magasabb nálunk egy tízórás munkanap értéke. Mi ez, ha nem vonzerő? Számos kifogást hall az ember, amikor mezőgazdasági szakmunkás- tanulókat akarunk képezni. Korán kell kelni, messze a munkahely, hosszú a munkanap — de minek is soroljam tovább. Egy szó, mint száz: van is, meg nincs is utánpótlásunk a kifejezetten mezőgazdasági szakmákban. Nem nagyon jelentkeznek a gyerekek állattenyésztőnek, kertésznek, növényvédőnek. A nálunk tanuló gyerekek száma nem kevés, de kevés közöttük az olyan, aki nem ipari szakmát tanul. Az állami támogatás megvonása a mezőgazdasági szakmunkás- képzéstől — bennünket nem érint. Egy állattenyésztő tanulónak most 300 forint ösztöndíjat adunk, de egy év múlva az összeg 500, másik év múlva 800 forintra emelkedik, ha a négyes szintű tanulmányi átlagot eléri. Nem teszünk kivétett, ugyanilyen feltételeket biztosítunk mindem tanulónak, ha hozzánk jön és mezőgazdasági szakmát választ — mondotta Farkas Pál. A fenti beszélgetés ugyan Putnokon ment végbe, de nagyon sok, megyénkben termelőszövetkezeti iroda lehetett volna a helyszíne. Persze, nem mindenütt ilyen kiélezett a helyzet, a put- noki állapotokat „segített” kialakítani az is, hogy nagyon közel vannak a megye nagyüzemei, amelyekben sokkal változatosabb a tanulható szakmák sora. mint egy termelőszövetkezetben. A megye mezőgazdasági dolgozói között éppen most — néhány évvel az országosan várt időpont előtt — zajlik le az úgynevezett generációs váltás, azaz megállt a termelőszövetkezetek elöregedése, egyre több fiatal fedezi fel jövőbeni kenyéradó munkáját a mezőgazdaságban. A megye jellegéből fakad, hogy a termelőszövetkezetek nehezebben tudnak tanulókat toborozni a kifejezetten mezőgazdasági szakmákra. hiszen az általános iskola után a fiatalok szívesebben választják az olyan szakmákat, amelyekkel bárhol el tudnak helyezkedni. Bizonyára nem tart soká ez az állapét Putnokon sem. Igaz, hogy szemléletbeli átalakulás is kell hozzá, de a termelőszövetkezetek egyre jobb eredményei önmagukért beszélnek, bizonyítva a fiatalok előtt, hogy a mező- gazdaságban is egyre rövidül a munkanap, kevesebb a fizikai munka és állandóan növekednek az anyagi lehetőségek. Hegyes Zoltán késetten kezelt kocsik arány» 9 százalékra csökkent. Gépesítés,, rakodótér-bővítés Több vállalatnál az elmúlt időszakban számottevő javulás következett be a rakodásokban, de a késett kocsik mennyisége még mindig 20 százalék felett van. Ezek közé tartozik az APOR, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat, a Sajószentpéteri Üveggyár és a TÜZÉP Vállalat. Ezeknél a vállalatoknál — ismerve nehézségeiket — a szervezési intézkedéseken kívül elsősorban a rakodás gépesítésére, a rakodótér bővítésére van szükség. Sajnos, még mindig csaknem 50 százalékos a késetten kezelt kocsik aránya a Kohászati Alapanyagellátó Vállalatnál. Ennek oka az, hogy ipartelepén már nincs szabad tárolótér. A rakodáshoz legfeljebb 4—8 kocsit tudnak beállítani, ilyen körülmények között a kocsik tömeges befutása esetén rendszeres a rakodási késedelem, Itt is meg kell keresni a rakodások meggyorsításának módját, mert a felemelt kocsiálláspénz érzékenyen érinti a vállalatot. Az is nyilvánvaló, hogy egyes fuvaroztatók nem rendelkeznek a rakodáshoz megfelelő műszaki felkészültséggel, alacsony a rakodás-gépesítés foka, nem megfelelő a tárolóterük. Elismerés illeti a fuvaroztató vállalatok éjszakai és hét végi rakodóbrigádjainak dolgozóit azért a helytállásért, melyet — a Gazdasági Bizottság határozatának végrehajtásából eredő többletterhelést vállalva — tanúsítottak. Jobb szervezést a vasútnál is! Nemcsak a fuvaroztat óknál, hanem a vasútnál is vannak hibák. Még mindig lassú az elegymozgás. Sok a zavar az elő jelentésben, az értesítésben, a kocsik beállításában, kihúzásában. Ezek rendezése nagyrészt nem a miskolci igazgatóság dolgozóinak erőfeszítésén múlik. A kocsikirakások meggyorsításával felszabaduló üres kocsimennyiség nem érezteti kedvező hatását, a borsodi térségben nem javul számottevően az üres kocsikkal való ellátás. Az eredmények további növelésére a vasútnak is javítania kell — a küldeményelv gyors továbbításával, a gyors és pontos értesitő-szolgálat- tal, az iparvágányok, rakte- rületek pontos kiszolgálásával — a kocsiforduló-idót. Ezt a vasút is csak jobb szervezéssel, esetleg több tartalékgép beállításával érheti el. Tekintettel az idei szállítási feladatok nagyságára, indokolt a Gazdasági Bizottság határozatának hatályát 1971. február 28-a után is érvényben tartani. Az eddigi intézkedéseket továbbra is feltétlenül alkalmazni kell. Az eléri rakodási teljesítmények „tartósításához” azonban nem elégségesek a megtett szervezési intézkedések. El kell érni. hogy a felemelt kocsiálláspénz-rendszer a műszaki fejlesztésre, a rakodás gépesítésére ösztönözzön. Zimmermann Ferenc M fl Gazdasági Bizottság határozata nyomán Eredmények, gondok az áruszállításban
