Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-26 / 48. szám

1971. febr. 26., péntek

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5

Tanácsülésen hallottuk

Az elmúlt héten lezajlott Miskolc város Tanácsának utolsó ülése a jelen ciklusban. Erről be is számoltunk, azonban a tanácstagok az utolsó ülésen is sok problémáról, gondról beszéltek.

Hiúsági

r

szórakozóhely

Miért nincs ifjúsági szórakozóhely Miskolcon? Érdemes ezzel foglalkozni. Annak idején történt egy ho&szanA termelőszövetkezetek létrejöttével átalakult a határ: óriási táblák váltották fel a kis parcellákat. Rohamosan épülnek váro.'Binl;, fr.ivain.k is. öt-tiz év után szinte rá sem lehet ismerni egy-egy városrészre, vagy községre. Fokozatosan megváltoznak vidékeink térképei. A pórt IX. kongresszusán született meg a kezdeményezés, hogy a földjogi kérdéseket egyértelműen rendezzék. Borsod megye ipari és mezőgazdasági adottságainál fogva, kiemelt területként szerepel a földjogi kérdést illetően.

A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat miskolci kirendeltsége az elmúlt évben 30 borsodi község zártkertjét .és belterületét térképezte fel. Az idei tavaszon folytatódik a munka. Belterületi és zártkerti felmérést végeznek Abaújdevecseren, Novajidrányban, Szalaszen- den, Ragályon, Mezőkövestarló, kudarcot vallott „kísérlet'’ az ifjúsági szórakozóhely megteremtése a Fórumban. A kudarc okait ennyi idő elteltével nem érdemes bolygatni, az azonban biztos, hosy az ifjúsági szórakozóhely csak úgy valósítható meg, ha nem lesz ott szeszes ital, még sör sem! Az egész csak ennyiben tartozik a vendéglátóiparra.

Bizonyos, hogy most létre lehetne hozni egy ilyen szórakozóhelyet, hiszen például az elköltözött állami áruház megüresedett helyén — vagy annak egy részén — lehetődén és Miskolcon. Sajóvá- mosnak. Hernádvécsének, Hejcének, Forrónak és Fony- nak csak a belterületét térképezik fel.

Miskolcon 10—15 ezer. vidéken, a felsorolt községekben körülbelül 10 ezer embert érint a felmérés. Miskolcon április 10. és 20. között, a községekben március 20. és 30. között készítik el a felméréseket. A munkálatok nagy részét fotogrametriai eljárással végzik. Mivel a zártkertek és belterületek birtokhatárai repülőgépről fényképezve, többnyire felis- merhetetlenek, a térképészek kérik a lakosságot, hogy saját érdekükben, és a pontatlanság elkerülése végett, jelöljék meg kertjeik határvonalait. A jelzések elhelyezésének módjáról, a fényképezések megkezdése előtt tájékoztatják majd az érdekelteket.

ség nyílna erre. Az ilyen jellegű szórakozóhely szükségességét senki sem vitatja. Ezért örvendetes, hogy az ügy ismét napirendre került Miskolcon. Valószínű, a városi tanács művelődésügyi és kereskedelmi osztálya hamarosan megvizsgálja milyen lehe. ség van az ifjúsági szórakozóhely létrehozására. Természetesen a KISZ-re is feladatokat ró ennek megteremtése.

Álma a gyár elüli

Fura látványban van része az embernek, ha megközelíti a Lenin Kohászati Művek forgalmasabb kapuit.

Földről, garabolyokból árulnak almát, egyebeket alkalmi árusok a munkásoknak. Az ország egyik legnagyobb gyára előtt különösen furcsán hat ez a zsibvásár.

Nem vitás, hogy korszerű gyümölcs-zöldség pavilont kellene nyitni a gyárkapunál, mert sokan ott szeretnének vásárolni kijövetkor, vagy munkakezdéskor. A megoldásnak olyannak kell lennie, hogy ne csak a korszerűtlen, egészségtelen árusítás lehetőségét szüntesse meg, hanem annál jobbat kínáljon.

Az is elképzelhető lenne, hogy benn a gyárban is vásárolhassanak gyümölcsöt, üdítő italt stb.

Blokkos mérleg

Sok mérleg mutatója áll nulla helyett az egy dekánál. Külföldön egyre inkább elterjed a blokkos mérleg, amely azonnal blokkolja i6 a mért árut, s éppen annyit, amennyit ér, nem pedig amennyit „mutat”.

Jó lenne ilyen nekünk is.

(ny. p.)

loío^ranu'írlai c!járással

Folytatják a megye

feltérképezését

I

Nagyüzemi disznótor

Elektromos ös^keegy

szűk. egyszemélyes karámba „csiklandozzák” be a sertéseket. Itt még egy rémült is- tenhozzádot visítanak a világnak, aztán egy hatalmas ütés a fülük mögé szorított elektromos villától örökre elnémítja őket: Egyetlen pillanat, s a görcsbe rándult állat kampón lógva kapja meg a halálos döfést, de erről már mit sem tud. S ezentúl csak feldolgozásra váró hús és zsír.

A vágóhíd véres víztől színezett, zsiradéktól csúszós keramitján járom az üzemet. Nagyüzem, ami a benne folyó munkát illeti, hiszen nemcsak a megye húsellátását biztosítják innen, hanem exportra is vágnak. Méreteit tekintve viszont kis üzem, zsúfolt, korszerűtlen. Itt elsőrendű követelmény a tisztaság, a higiéniai előírások pontos betartása. Jellemző a szűk viszonyokra, a felszereltségre. hogy ezért minden 11—9. embert takarítással foglalkoztatnak. A munka nagy tempóban folyik. A kis helyiségben néha úgy tűnik, hogy egymást akadályozzák az emberek a munkában. Közvetlenül egymás mellett állva. egymás kezéből veszik át a munkát.

Két kísérőm is van, Kovács Pál üzemvezető és Jakab András, a termelési osztály vezetője, ök mutatják, magyarázzák a munkafolyamatot. Az állat leszúrása, ki- véreztetése után fejét, lábát leforrázzák, borotválják. „pe- dikürözik”. aztán a hasán félmetszett bőrt két henger közé szorítják, melyek beindítása után a szépen fejlett állat „kibújik a bőréből”. A többi már a futószalagon, igazi nagyüzemi módon történik. Ismét csigával húzzák a magasba, s a fejjel lefelé lógó állatot felbontják, belezik, majd kettéhasítják. Bel- szerveit is kampóra akasztják. Eközben többször is mossák, locsolják, hiszen a tisztaság nagyon fontos. Ezután következik az első állatorvosi vizsgálat. Minden állat számot kap, ugyanígy a kimetszett vizsgálati anyag, melyet a laboratóriumban ellenőriznek. A szalonnát, zsírnakvalót lefejtik a húsról, ez a zsírüzembe kerül. Ami a bélszervek közül fogyasztásra alkalmatlan, ösz- szegyfljtik, fontos gyógyszer- alapanyag készül belőle. A félbe vágott sertések immár av zsiradéktól megtisztítva az előhűtőbe kerülnek, itt várják meg az orvosi vizsgálat eredményét. Ha az kedvező, a hűtőbe kerülnek, innen szállítják aztán ki, érkezési sorrendben az üzletekbe, a

íogvasztókhoz.

Átmegyünk e.gy mfik

iiiil/Wj »«*»14 üzemrészbe. Itt a borjú- és marhavágás történik. Lényegében ugyanaz a munkafolyamat, mint a sertéseknél. Mégis szinte fantasztikus a látvány. ahogy a plafonról lógó hatalmas állatról lefejtik a bőrét. A félig már lefejtett bőr, két oldalra kifeszítve úgy tűnik, mintha szárnya lenne az állatnak. Persze, nem kell félni, ez a marha nem fog repülni, hacsak nem exportra vágták.

Kovács Pál és Jakab András elmondják ugyanis, hogy igen jelentős az üzem exportmunkája. Hetente ,kb. 800

—1000 juhot, 100—150 borjút, 120—180 marhát vágnak exportra. Sertéshúst nem exportálunk. A levágott, feldolgozott juhok szinte teljes egészében külföldre, Kubába, Kuwaitba, Líbiába, Olaszországba kerülnek. Nálunk nem kelendő a juhhús.

Hazai fogyasztásra sertést hetente 2500—3500 darabot vágnak. A hazai és exportáruval együtt termelésük hetente 25—30 vagont tesz ki. ez tőkehússal, töltelékáruval együtt értendő.

A zsírüzembe érünk. Hatalmas, 1000 literes ülepítő tartályokban dermed a zsír. 600—800 mázsa zsírt olvasztanak hetenként. A fogyasztásra alkalmatlan tepertőt megőrlik. Jó takarmány ez az állatoknak.

Kísérőim itt felhívják a figyelmemet: a közhiedelemmel szemben nem „préselik” a zsírt, nem keverik semmivel. csak a keverőtartályok- ban a . makromolekulákat bontják kisebbekre, ezért nem szemcsés a zsír. De így nem is olvad olyan könnyen. Még a bélüzembe látogatunk. Bizony, nem irigylésre méltó az itt dolgozó nők munkája. De szükséges, hiszen a kolbászt, hurkát, s más „hüvelyeseket” sokan szeretjük.

Visszafele

az udvaron látjuk, amint

mázsálják a juhbőrölml. Szállítják feldolgozásra. Az irodaház előtt, az udvaron olasz rendszámú kocsi áll. A kiküldött szakember a helyszínen veszi át az árut. A tegnap vágott marha- és borjúhús kamionokban, majd repülőgépen Olaszországba

tart.

(sz—i)

Baráti segítség

Ez a transzformátor is a barátok segítségét reprezentálja

AZ ORSZÁGOT JÄRVA

arról is meggyőződhettem, hogy a forradalom óta a mezőgazdaság gyors ütemű fejlődésével egyidejűleg az ipar is jelentősen fejlődött. Azzal kezdték e munkát, hogy az ásványi nyersanyagokat, amelyeknek zömét azelőtt az Egyesült Államokba szállították feldolgozásra, a nemzeti bányászati intézet ellenőrzése alá helyezték. A vasérceit és a tarka- * ércet (rezet, mangánt, krómot, nikkelt) ma már az ország, a nép javára bányászszák ki, s elkezdték e nemzeti vagyon helyszínen való feldolgozását. A forradalmi kormányzat megvetette a fémfeldolgozó, a gép- és vegyipari, valamint a villa- mosenergia-termelés alapjait amelyekre a továbbiakban a gazdasági élet átalakításának tervei épülnék.

A legtöbb nehézréggel talán e területen találkoztak a kubaiak. A forradalom előtt igen sok szakember, mérnök, tudós elhagyta az országot. Az államosított gyárak, az új nyersanyag-lelőhelyek üzembe helyezése is nagy szaktudást követeltek. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok siettek Kuba segítségére. A legkülönbözőbb mérnökök, szakemberek, tudósok érkeztek és' érkeznek a szigetországba. Köztük jócskán akadnak magyar nemzetiségűek is. Mintegy 40 ipari és mezőgazdasági hazánkfia tartózkodik az országban. Nem eggyel találkoztam is. Vere- bélyi Kálmán geológus-mérnöknek különösen megörültem. Mint kiderült, miskolci, a Nehézipari Műszaki Egyetemünk docense.

— Két év óta élek Kubában családommal, s 1972-ig maradunk kint. Az ásványvagyoni bizottság titkárságán dolgozom még egy geológus kollégámmal. Feladatunk a kubai földtani munkák véleményezése. A szigetország egyébként igen gazdag ásványkincsekben, így van munkánk bőven. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a kubai mérnökkollégák között vannak olyanok is, akiket odahaza, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen még tanítottam Jóleső érzés látni e fiatalok fejlődését, s most az ő országukban, kéz a kézben együtt dolgozni velük.

Verebélyi elvtársat havannai otthonában is meglátogattam. Kétemeletes házban laknak, mely a környéken méltán kapta a nemzetközi épület elnevezést. A földszinten ők és egy lengyel család la kik. Az első emeleten kubaiak. a másodikon egy szovjet és francia család találtak otthonra. A külföldiek valamennyien különböző szakemberek. s rövidebb- hosszabb ideig tartózkodnak Kubában. A családok nagy- nagy békességben, egyetértésben élnek e házban, ügy- annyira. hogy az elmúlt nyáron. amikor Verebélyiék hazajöttek. kisebb lányukat — miután az iskola miatt nem tudták magukkal hazahozni — a felettük levő kubai családnál hagyták. A kislány azóta is úgy emlegeti e családot. mint pótmamát és pót- papát.

A szakembereken kívül — főleg a Szovjetunió, ue a többi szocialista ország is — más módon is segítik Kuba gazdaságát. Az utolsó 10 év folyamán a Szovjetunió részvételével például 162 ipari (elsősorban energiaipari, vas- és színesfém-kohászati, cukor- és halipari) létesítmény építése kezdődött meg, vagy már be is fejeződött. Ezek közé a legnagyobbak közé tartozik a 200 megawattos Massimo Gonnez erőmű, amelyet : ovjet szakemberek terveztek, szovjet berendezéssel szereltek fel, és a Santiago de Cuba-i erőmű, ahonnan magasfeszültségű áramvezeték visz egészen Nuevitasig. Szovjet közreműködéssel korszerűsítették és bővítették a kubai kohászatot. Ennek eredményeként az acéltermelés megháromszorozódott, a hengerelt áruk termelése pedig mekétszere- ződött. A Szovjetunió komplett autójavító üzemet is szállított, mely évente 6 ezer kocsi generál javítását végzi el. Ennek különösen megörültek a kubaiak, ugyanis az ország gépkocsiparkjának többsége amerikai nagykocsi, melyek még a forradalom előtti időből valók. Ezekhez 1960 óta az Egyesült Államok még alkatrészeket sem ad Kubának, így egyik kocsi a másik után válik használhatatlanná.

MAGYARORSZÁG és Kuba között műszaki és tudományos megállapodás van. Ennek értelmében építettünk egy Diesel-motor javító üzemet és mezőgazdasági gépjavító műhelyt. Havannában magyarok építik az üvegipari kombinátot. S ami különösen jelentős, Havannában és más városokban szinte teljesen magyar telefonközpontok működnek, mintegy 40 ezer vonallal. Kuba távolsági telefonberendezésé- nek 70 százalékát is magyar berendezések bonyolítják le. Havanna kikötőjében pedig magyar úszódarukat, kikötői vontatókat láthatunk. A kubai elvtársak elmondották, hogy a magyar felszereléseket most egy helyre összpontosítják, s a berendezések Budapesti Rakpart néven szerepelnek.

(Következik: Hadüzenet a tudatlanságnak)

A Június 26. Cementgyár, amely szovjet segítséggel épült

FODOR LÁSZLÓ 'T7r y T IQ A ÜT1JEGYZETE K I) Jj --K

ÖZELRŐL