Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-25 / 47. szám

1971, fcbr. 25., csütörtök ÉSZAK*MAGYARORSZÁG 3 w Érdekes fordulut a „perlit-vitában Az elmúlt két évtizedben a legelavultabb porelszívó berendezéssel rendelkező őr­lőműnél is nagyobb „port” veri lel hazánkban a perlit- vita. A perül; felhasználása külföldön már az 1940-es években megkezdődött. Épí­tő- és szigetelő anyagként egyaránt nagyszerűen bevált. Nálunk 1950—50 között ju­tottunk el oda, hogy az épí­tőipar végre kísérletezni kez­dett a perlittel. Megyénket, pontosabban a Hegyaljai Ás­ványbányákat közelről érin­tették ezek a kísérletek, hi­szen a hazai perli! előfordu­lások zöme Pálháza és Tel­kibánya körzetében van. Mindenki kíváncsian várta, hogy vajon szükség lesz-e a világszerte már bevált, de nálunk, az egyik leggazda­gabb lelőhelyen még mosto­hán kezeit, új építőanyagra? klleiipropugauda? Nyugat-Európa országai­ban 1958-ban ugrásszerűen kezd fellendülni a perldtfel- liasználás. Nálunk ugyanak­kor döcögve, szinte magán­kezdeményezésre, egy nyír­egyházi isis ktsz keretében lelesül az első perlit-duzzasz- tömni. És ebben az időben történik az is, hogy építőipa­runk, ha nem is teljes nyílt­sággal, de nemet mond a perüt felhasználhatóságát il­letően. Az ÉM egyéb köny- nyü építési anyagok beveze­tése miatt nemcsak elhanya­golja a perlit félhasználását hanem egyes építőipari kö­rök a perlittel szemben egye­nesen ellenpropagandát fej- lenek ki. Filmben mutatják be az új, könnyű építési anyagokat, s azok kiválósá­gát azzal húzzák alá, hogy minőségi jellemzőik mennyi­ben múlják felül a perlitet! Ezzel a kétes „értékű” bizo­nyítással lényegében le is zárul a hazai perlit-vita első fejezete. külföldi érdeklődés De azokat, akik hisznek a Perlit jövőjében még ez sem tori le. Annál is inkább, meri egyre nagyobb a kül­földi érdeklődés a tokaj- hegy aljai perlitkines iránt. A Hegyaljai Ásványbányák az exportigények kielégítésé­re létrehozza a pálbázi őrlő- tizemet. 1961-ben még csak alig 5 ezer tonna, de 1964- ben már 11 ezer 420 tonna a oerlitexporl. És termel a nyíregyházi duzzasztómű is. Az ő duzzasztott perlitjiiket is csaknem teljes egészében exportálják. A mennyiségileg növekvő es egyre nagyobb minőségi igényeket támasztó export­igények miatt korszerűsíteni, gépesíteni kell a pálházi per- litbányát. A második ötéves terv éveiben csak 420 ezer köbméter meddő . eltávolítá­sával tudják biztosítani a külföld által igényelt minő­ségű nyers perlitet. Hatalmas mennyiségű olyan perlit ke­rül a meddőhányóra, amit a hazai építőipar nagyszerűen felhasználhatott volna. A Hegyaljai Ásványbányák azonban vállalták az átme­neti ráfizetést, mert a világ­piaci. információk sejtették, hogy az elkövetkező évek­ben még nagyobb exportle­hetőségek nyílnak. Ebben nem tévedtek. Ugyanakkor a hazai építő­ipar is belátta súlyos tévedé­séi. A harmadik ötéves terv éveiben már a hazai építő­ipar is igényelte, és fel­használta a perlitet, az ex­port pedig rohamosan növe­kedett, Míg 1960—67 közölt a pálházi őrlő kapacitása évi 20 ezer tonna kői ül mozgott, ezt 1968-bon 25 ezer, 1969- ben 40 ezer, 1970-ben pedig 60 ezer tonnára kellett, nö­velni. Az idén mai' 80 ezer tonna az igény. Tovább javulnak az LKM i dolgozóinak lakáskörülményei Az LKM mintegy 2100 la­kás kezeléséi vállalta eddig magára. <....x karbantartásá­ról, fenntartásáról önállóan gondoskodik. Ezen belül ér­dekes örökség, hogy a 2100 lakásból 460-ban a Diósgyő­ri Gépgyár dolgozói laknak. Ezenkívül 480 olyan szolgá­lati lakással is rendelkezik az LKM, amelyek a Miskol­ci Ingatlankezelő Vállalat fenntartásában szolgálják, se­gítik a gyár érdekeit. Az elmúlt években — a harmadik ötéves terv idő­szakában — a Lenin Kohá­szati Művek 280 rossz álla­potban levő, igen régi lakást szanált. Ezek közé tartoz­nak a Gőzön Lajos és a Pus­kin utcában lebontott ba­rakkok, a régmúltból örököli úgynevezett „tyúkfarm , amely a Kiss Ernő utcából tűnt el örökre, valamint a Felső- és Alsó-Szinva utcák­ban lebontott rossz lakások. 1971-ben további bontá­sokkal iái ul hozzá a gyár a város o részének szépítésé hcz. A további szanálások már részben megkezdődtek, részben a következő hóna­pokban adják át helyüket a születő újnak. Zárégyakorlat a DIGÉP-nél csak saját perli tfeldolgozó t, hanem ugyancsak Tokaj- Hegyalján saját bányát és őrlőmüvet is létesít. A régi népgazdasági beruházás még meg sem térült és jöjje­nek az újabb tíz- és száz­milliós nagyságrendű beru­házások. Az ásványbányá­szat, amely annak idején a szocialista munkamegosztás, a kooperáció elveinek fenn­tartásával lemondott a zú­zott perlitexpandálásáról, sa­ját gazdasági érdekeit te­kintve ugyancsak újabb be­ruházásokra kényszerülne. Ki kellene terjesztenie tevé­kenységét a perlit duzzasz­tására, cllenkonkurrenciát te­remtve ezáltal a bányászat­ban szükségtelen konkurren- ciára vállalkozó építőiparral szemben. Lapunk annak idején, a perlit-vita első időszakában lándzsát tört az építőipar nagyon merev, elutasító vé­leményével szemben a perlit mellett. Sokszor- tettük fel a kérdést, hogy érdemes-e fog­lalkozni a hazai perlitkines hasznosításával. A bányászat ,.igen”-jével szemben akko­riban az építőipar mindig „nem”-mel válaszolt. Most kíváncsian várjuk, milyen döntés születik a perlit-vita érdekes fordulatot vett, új fe­jezetében ? A döntés megszületése előtti mérlegelésnél bizo­nyára figyelembe veszik azt a körülményt is, hogy a zú­zott perlit termelésének gaz­daságossága nagymértekben lügg attól is, hogy az osztá­lyozásnál létrejött valarneny- nyi perliffrakció, azaz a kü­lönböző szemcsenagyságú nyersanyag hasznosítható le­gyen. A magyar építőipar túlnyomórészt a finomabb szemcseír akciókat használja fel, míg az export inkább a durvábbat igényli. Az új üzem létrehozásával tehát fennáll annak a veszélye is, hogy a meglévő pálházai őr­lő termeléséből a finom- frakció zöme kerül majd a meddőhányóra, mert egy hasonló minőség gyártására új üzem létesült. Az illetékesek döntése bi­zonyára a népgazdaság ér­dekeinek szem előtt tartásá­val l'og megszületni, a perlit- vita újabb és remélhetően most már utolsó fejezetében. Pozsonyi Sándor Egy levél nyomán Közöny és a vásárlók érdeke Gondoluíok egy konkrét ügy kapcsán Részlet egy háziasszony­nak az ózdi Népi Ellenőrzési Bizottságra küldött leveléből: „...A dolog régóla foglal­koztat. Hónapokkal azelőtt sárgadinnyét akartain vásá­rolni Úzdun. a Vöröshadsereg út sarkán levő MÉK eláru­sítójánál. a mérleg azonban üresen három dekával töb­bet mutatott. Kértem az el­adót, számítsa la a három dekát, helyette azonban csú­nyán összeszidolt, mondván: a mérleg reggel még pontos volt. Nem vittem cl a diny- nyét, s megfogadtam, olt so­ha többel nem vásárolok'. Ezt be is tartottam, azonban akárhányszor arra. megyek, mindig a mérlegre téved a tekintetem. Az változatlanul többet mutat 2—3 dekával. Incidensem óla hónapok tel­tek el, s érdemes lenne ki­számítani, azóta a korántsem udvarias eladó hány mázsá­val adott cl több árut, mint. amit ténylegesen kapott..." A téljelentest követően három népi ellenőr próbavá­sárlást végzett a jelzett el­adóhelyen, s bebizonyoso­dott, hogy 'a levélben nin­csenek túlzások, nem indulat szüleménye. Az első népi el­lenőrnek 75 deka narancsért 18 forint 80 fillér helyett 22 forintot számolt Érsek Fc- rencné, a bolt alkalmi el- ' adója. Alig 20 százalékkal fi­zettetett többet a tényleges árnál. A második népi ellen­őr viszonylag „olcsón meg­úszta”. Az eladó ceruzája csak 80 fillérrel írt lel töb­bel. A harmadik alkalommal 10 forint 50 fillér helyett 12.50- et számolt az eladó. Nem nehéz kiszámítani, hogy néhány perc alatt, há­rom vásárlónál 6 forint 50 fillért „tévedett” az eladó. Hozzá kell ehhez tenni, hogy az ellenőrzés alkalmával csak egy dekát csalt a mér­leg, a különbözet többi ré­szét Érsek Ferencné szorzási hibákkal pótolta. A népi ellenőrök miután . felfedték kilétüket, körülnéz­tek az elárusítóhelyein s ott még egyéb furcsaságokat is talállak. A számla szerint 1.50- ért értékesíthető tojás például 1,60-ért volt kiírva, s a több hónapja használt, s cikkünkben már sokat emlc­Tavaly 7,5 százalékkal végeztek nagyobb értékű munkát az előző évinél a Miskolci Villamosipari Szövetkezeiben. Az idén 10 százalékkal akarnak nagyobb eredményt elérni. Az eredményekben jelentős része van a tekercselő üzemnek. Képünkön: Stei'ánko öltő munka közben Foto: Szabados Gy. Dámóci szorgalom Az elmúlt héten 42 ötöd­éve- műszaki egyetemi hali - gato kezdte meg zái'ógyakor- latát a DIGÉP-ben. A követ­kező három hét során a kéz­hez kapott diplomuterv-fel­adatok elkészítéséhez szüksé­ges adatokat gyűjtik össze a hallgatók. A sikeresen meg­oldott. első önálló mérnöki munkákat a hallgatók újítás­ként nyújthatják be a DI- GÉP-nek. — bokáig emlékezetes lesz az a nap, amikor a Katalú- kai-dülöben, a napraforgó kapálása közben olyan eső zúdult le, hogy nem lehetett folytatni a munkál. Mire új­ra rá lehetett menni a fölei­re, a korábban megkapált részt, ismét felverte a gaz. Elölről kellett kezdeni az egész kapálást — idézte tel az elmúlt évre jellemző tör­ténetet Vaszil Andor, a dá­móci Üj Barázda Tsz elnöke, a zárszámadási beszámoló­ban. De ugyanilyen jellemző a szövetkezetre az is, amit á Iovábbiakban mondott: — Nem volt olyan ter­mény, akármilyen gyenge termést; is hozott, amit be nem takarítottunk, volna. Nem -hagytunk pocsékba menni semmit, abból, ami megmaradt. Minden értéket igyekeztünk megmer)teni. Ennek a szívós szorgalom­nak köszönheti töretlen fej­lődését a dámóci szövetkezel. Az iroda falán sorakozó ok­levelek tanúsága szerint az Ü.i Barázda évek óta a leg­jobbak között szerepéi a te­rületi szövetséghez tartozó tsz-ek munka versenyében. A tavalyi nehez esztendő­ben is gyarapodott vala­micskét a közös vagyon, s a tagok jövedelme. A közös vagyon 400 ezer forinttal nőtt, s most már meghaladja a 9 és fél millió forintot. A tagok egy munkanapra jutó átlagjövedelme 65 forint lelt. ez 4 forinttal több, mint a kedvezőbb időjárású előző évben voll. S még 16 száza­lék nyereségrészesedést is tu­dott fizetni a szövetkezet. Két éve született közaka­rattal közgyűlési határozat arról, hogy a szövetkezet, az ipari üzemekhez hasonlóan nyereségrészesedést fizet. Azt az alapelvet követve, hogy a közös jövedelem gyarapítása érdekében végzett munkája arányában mindenkit megil­let az anyagi jutalom — amely viszont mindenkit anyagilag is érdekeltté tesz a közös eredmények fokozá­sában. Dámócon azért volt külö­nösen nagy próbatétel az el­múlt év, mert itt — a helyi adottságok miatt — a nö­vénytermesztés a fő üzemág. Ezen belül a kenyérgabona vetésterülete az összes szán­tónak több mint egvharma- da. Márpedig köztudott, hogy épp a szántóföldi velő­sek sínylették meg leginkább a tavalyi rendkívüli időjá­rást. A búzával bevetett 286 holdból 36 holdon teljesen Mázott a növényzet, további 56 holdon is úgy megritkult a vetés a belvíz miatt, hogy a fele termést se adta. A 206 holdnyi rozsból 10 getett „siető” mérleg hitele­sítetlen, tehát árusításra al­kalmatlan volt. Meg kell je­gyezni, ez nemcsak az eladó hibája, sokkal inkább az el­adó munkáltatójáé. Az érté kesítö helyek ellenőrzésére beállított ügyintézők sem áll­tak hivatásuk magaslatán. Nehéz ugyanis elhinni, hogy szakemberek nem veszik ész ­re hosszú hónapokig azt. ami egyszerű háziasszonyoknak feltűnik. y A NEB természetesen sza­bálysértési eljárást, kezdemé­nyezett árdrágítás és a vá­sárlók megkárosi tilsa miatt Érsek Ferencné ellen. A sza­bálysértési eljárás még fo­lyamatban van, annyit azon ­ban sikerüli megtudnunk, hogy az eladó súlyos bírság­ra számíthat, mert nyáron hasonló eset. miatt már volt ellene eljárás. A MÉK ózdi központja viszonylag gyorsan intézkedett. A vevőket soro­zatosan károsító alkalmazot­tat. elbocsátották, s a mérle­get kicserélték (jobb későn, mint soha!). Röviden ennyi történt a feljelentést követően, az eset. azonban egy napjainkban aktuális problémára, a kö­zönyre hívja fel a figyel­met. Egymás közölt; úton-út- félen szidjuk a többet szá­moló, tehát minket vásárló­kat megkárosító eladókat, ez a jogos felháborodás azonban legtöbbször csak addig ter­jed ki, hogy jól megmondjuk nekik a véleményünket, vagy eljárásuk miatti tiltakozá­sunk kifejezéseként elkerül­jük az üzletüket. Jelen eset­ben a nemcsak megkárosi - tot-t, hanem megsértett leiéi író is hosszú hónapokig ví­vódott. amíg rászánta magát, hogy illetékes fórumhoz for­duljon. Nehéz elhiiuii, hogy a vá­sárlók többsége nem vette észre a rosszul beállított mérleget. Két eset lehetséges. Vagy zsörtölődve továbbáll- tak, vagy vállrándítással nyugtázták a csalást, s arra gondoltak: majd az illetéke­sek elintézik.-’f' Miudannyiunk érd eke, hogy pénzünkért: azt és annyit kapjunk, mint ami jár. A kereskedelemből viszont a., ilyen ..ügyeskedőket” a Népi Ellenőrzési Bizottság egyma­gában. a vásárlók segítsége nélkül képtelen eltávolíttatni. T. 1. holdat, közérdekből zölden kellett, levágni — és silózás­sal hasznosítani —, mert ezen a szakaszon lokalizációs gátat építettek az árvízve­szély- miatt. A megmaradt területen viszont olyan jól megőrizték a termést, bogi- ősszel. még vetőmagot is tud­tak kölcsönözni belőle a megszorult szövetkezeteknek Aprólékos a számadás ár­iái, hogy miből mennyi a veszteség — de mellette biz­tató adatok is sorakoznak ar­ról, hogyan sikerült a mér­legei mégis egyensúlyba hozni. Az időjárás szeszélyét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy kivételként néhány nö- venyféleség többet. hozott, mint amennyire a terv sze­rint számított a szövetkezet. A burgonyából például 32 ezer forint értékű többlet, ter­mett. De a legkellemesebb meg­lepetéssel a mák szolgált: a tervezeti. 30 mázsa helyett 72 mázsával fizetett, s 198 ezer forint ráadás bevételhez jut­tatta a szövetkezetei. Érzékeny veszteség viszont, hogy a tervezett 100 hold kukoricából egy szemet sem sikerült elvetni, mert az elő­készített területre május vé­géig rá sem lehetett menni a víz miatt. Az idén ezt a fon­tos abraktakarmányt vásárol­ni kell az állatok számára. Az állattenyésztésben ta­valy elsősorban a növendék jószágok — üszők és süldők — értékesítésével sikerült a gazdasági egyensúlyt megte­remteni. Sokat könnyített a szövet­kezet gondjain az, hogy ügyesen hasznosították a traktorokat és á teherautókat bél-fuvarozással i s. Külön figyelmet érdeme! a beszámolónak az a része amely a belső takarékosság­ról közöl adatokat. A sót kicsi sokra megy elvénél m ess zenien ő érvé nyesi téséve a különféle anyagokra, fo­gyóeszközökre tervezett ősz- szegből 111 ezer forintot si­került megtakarítani. Dámó- eon valóban kétszer is meg­gondolták a szövetkezeti gaz daság felelős vezetői, mielőt bármiféle kiadásra szántál el magukat, hogy valóbal csak a legszükségesebbix költsenek. Szorgalom és takarékossá! édes testvérek Dámócon Ezért indul a szövetkezet jo­gos bizakodással az új gaz dasági évnek. A bizakodó: annál indokoltabb, mivel i tavalyi nagy próbatétel utál is elsők között fejezte be ; szövetkezet az őszi mély szántást, s újra esélyes a j< helyezésre a munkaverseny Ív­á. JU r (jabb igény A Hegyaljai Ásványbá­nyák a pálházi bányára és örlöműre eddig összesen 60 . millió forint értékű beruhá­zást fordított. Az 1968 óta már nyereséges üzem előre­láthatóan 1973-ig tudja ezt a nagy befektetési; amortizál­ni. Ezt követően már hasz­not hajthatnának a népgaz­daságnak. A jelenlegi bánya 1986-ig tudja biztosítani a hazai és exportigényeket, de a közvetlen környék további ásványvagyónónak kihaszná­lásával, a jelenlegi őrlővel távlatban is képesek minden igényt kielégíteni. És most, amikor az ás- ványbányászat és főleg a népgazdaság megtalálná szá­mi tusait és az építőipar is jól hasznosíthatná ezl az általa sokáig méltánytalanul ócsá­rolt könnyű építőanyagot, megkezdődött a perlil-vita egy újabb fejezete. Az építőipar most azzal az Igénnyel lép fel, hogy nem­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents