Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-24 / 46. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1971. febr. 24., szerda 4 millió 300 ezer borsodi a mozikban Számvetés az elmúlt év helyi filmforgalmáról Kedden délután a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat igazgatósága baráti beszélgetésre hívta meg a sajtó kép­viselőit, hogy közösen vegyék számba az elmúlt év Bor­sod megyei lilmforgalmazási eredményeit, és leszűrjék a tanulságokat. A számvetéshez alapul Szebeni Győző igaz­gató tájékoztatója szolgált. E 'lemes oz esztendő munká­jának néhány jellemző adatát megnézni. Az elmúlt esztendőben a Borsod megyei mozikban a látogatók számának vissza­esése gyakorlatilag megállt. Az 1989-es látogatottsági számhoz viszonyítva az 1970- es látogatószám 99.9 száza­lékot jelent, azaz 0.1 száza­lék volt a további csökke­nés. ez pedig nem számotte­vő. Figyelembe véve az. el­múlt évek erős csökkenő tendenciáját, ez. a 0.1 száza­lék már igen pozitív ered­ményként értékelhető. Az éves látogatottsági terv telje­sítésében jelentős segítséget nyújtott a felszabadulásunk negyedszázados évfordulója, valamint a Lenin-centenári- um alkalmából rendezett többféle ünnepi sorozat, mert csak e két alkalomból 2309 műsort mulattak be 2861 elő­adáson 366 ezer 545 néző előtt. Ezzel Borsod az orszá­gos értékelés szerint a nyol­cadik helyre került. A szov­jet film őszi ünnepségsoroza­tában pedig 410 ezer néző kereste fel a borsodi mozi­kat. Az egy lakosra jutó mozi­látogatás az elmúlt évben 4,6. Ez a megyei átlag nem a legjobb valami kis vissza­esés az előző évhez képest, ugyanakkor azonban az egyes helyeken szembetűnő emel­kedés tapasztalható. Például Sárospatakon minden lakos, csecsemőtől aggastyánig az elmúlt évben kilencszer volt moziban. Az összes nézők száma a megyében 4 millió 300 ezer. Érdemes figyelem­be venni, hogy Miskolc 19 mozijában (ebben benne van­nak az összes szakszervezeti, nemegyszer ritka időközök­ben működő intézmények is). 13 ezer 634 előadáson 2 mil­lió 391 ezer néző fordult meg, s a vidéken levő 370 mozi biztosította a további szűk 2 milliót. A különböző jellegű filmek látogatottsági mutatói arról tanúskodnak, hogy a közön­ség mind nagyobb érdeklő­déssel fordul az értékesebb filmek felé, és például mind a nemzetiségi, mind pedig a különböző értékrendi kategó­riákba tartozó filmek láto­gatottsági arányai jobbak az országos átlagnál. Mint e ta­nácskozáson kitűnt, gyakorla­tilag még jobbak is lehelné­nek, ha például a szakszer­vezeti moziknál gondosabb műsorpolitikai tervezés érvé­nyesülne. A látogatottsági eredményekben többféle szerv — pártszervek, szakszerve­zeti bizottságok, művelődés- ügyi szervek — segítő mun­kája is megmutatkozik. Saj­nos, a termelőszövetkezetek­kel item bír előbbre lépni a moziüzemi vállalat. Jóllehet, sokféle ajánlatot tett a vál­laltit a szövetkezeteknek, olyat is, hogy a kívánságuk szerint rendezett műsorhoz biztosítja a filmet egy-egy vidéki centrumban, minden­kor teljes elzárkózást tapasz­talnak a szövetkezeti vezető szervek részéről. Ugyanakkor rendkívül pozitív újabban a szakmunkásképző intézetek hozzáállása a mozik közön­ségszervezéséhez, illetve az a részükről tapasztalható felis­merés hogy igenis szüksé­ges tanulóik részére a film­művészet. -értékeinek megis­merését biztosítani. Sok mozi működik községi művelődési otthonokban. Ezeknél a fej­lesztés nehézkes, nem egyszer a községi tanácsok igen me­rev magatartást tanúsítanak e kérdésben. Az. elhanyagolt korszerűtlen mozi pedig in­kább elriasztja a közönséget, mintsem vonzaná. Csakúgy, | mint felelőtlen emberek éret­len ízléstelenkedése nem is olyan ritkán a mozi sötétjé­ben. Aki pedig megbotrán- kozik, és joggal botránkozik meg, nem szívesen jön mozi­ba, de e sötétben bujkáló elemek ellen eddig keveset tudtak tenni. Érdekesek a műszaki vo­natkozású adatok. Az elmúlt ötéves tervidőszakban 13 mil­lió forintot fordítottak a me­gye moziparkjának fejleszté­sére. Sajnálatos, hogy ez jó­formán nem is látszik, mert olyan sok a leromlott álla­potú filmszínház. Viszont több vidéki mozit teljes egé­szében felújítottak. Üj mozi nem született. A keskenyfil- mes mozipark fejlesztésének egyik formája a szélesítés volt. Ezt a programot nem lehet folytatni, mert a cine­mascope filmellátás techni­kailag nem oldható meg. A vállalat IV. ötéves terve készen áll. Üj mozi létesítése nem szerepel a tervben, de új művelődési házban létesül filmszínház, például Nyék- ládházán. Szeretnék a jövő­ben a körzeti székhelyeket, nagyközségeket fejleszteni moziellátás szempontjából is, és szükségesnek mutatkozik a liözös irányítású'népművelési irányítás mintájára a szak- szervezeti és állami mozik egységes irányítása gondola­tának felvetése és vizsgálata is Az elmúlt esztendőben a baráti országok filmtermé­sében, és a hazai új alkotá­sok között is kevés olyan Kérjük a t. érdeklődőket, hogy gázszerelési (új be­vezetés, bővítés, átszerelés) munkával kapcsolatos igé­nyeiket minden kötelezettségvállalás nélkül juttassák el üzemegységünkhöz. A t. igénylőket szakközegeink --személyesen lel fogják keresni, h.elyszíni tervezés, felmérés és árajánlat megadása céljából. Az igényeket megrendelés sorrendiében teljesítjük. Az év végi torlódások elkerülése végett kérjük az igé­nyek mielőbbi bejelentését. TIGÁZ Miskolci Gázmű Üzemegység József Attila u. 20. film jelent meg, amely ki­emelkedő közönségsikerre számíthatott. Bár egyes mag­vas filmek látogatása szem­betűnően magas volt, példá­ul u Szemtől szembe című filmet 100 ezernél többen látták, tiagyon hiányzik a mozikból a jó vígjáték, a gyermek- és ifjúsági film. Hiányzik az olyan, művészi értékű filmalkotás, amely populáris kifejezési forrná le­kül nagy tömegekre tud Hat­ni, mint például néhány éve a Fiúk a térről, vagy amilyen hatásúnak ígérkezik most a Kitörés. Érdemes még meg­említeni a Hevesy Iván film­klubot. amelynek sikerült ki­alakítania törzsközönségét, s valamiféle sajátos, félig art- kino, félig utánjátszó profilt teremtett magának. Eddigi eredményei alapján megvan továbbfejlesztésének a létjo­gosultsága. (bm) Tágasabb hajlék a művelődésnek üj könyvtár és klubszoba Bodrouhalmoii A 'KÉTEZER LAKOSÜ Bodroghalom a negyedik község a sátoraljaújhelyi já­rásban, ahol a közművelési intézmény hivatalosan el­nyerte a „művelődési ház" besorolást. E cím elnyerésé­nek előfeltétele, hogy a köz­művelési célojtal szolgáló épületben a színpaddal ellá­tott nagytermen kívül a klubok, szakkörök foglalko­zásainak lebonyolítására al­kalmas helyiségek — vala­mint szabadpolcos kölcsön­zési rendszerű, a helyben ol­vasásra is berendezett könyv­tár — is helyet kapjanak. (A besorolási feltételeknek megfelelő művelődési ház működik még a járásban Hollóházán, Karcsún és Pá­cinban.) Bodroghalmon a művelő­dési otthon a régi formájá­ban már évek óta szűknek bizonyult a jelentkező új kulturális igények kielégíté­sére. A hagyományos nagy­termen kívül ugyanis csak egy klubszoba volt benne Ezen kellett osztozni az if­júsági klubnak, a felnőttek kedvelte tv-klubnak, és a különféle szakkörök, isme­retterjesztő foglalkozások részvevőinek. Még sanyarúbb helyzetben Volt a könyvtár. A könyve­ket három szekrénybe kel­lett beszorítani, úgy, hogy a kötetek három, egymás mö­götti sorban zsúfolódtak a polcokon. Juhász Zoltán ta­nár. a község könyvtárosa ügybuzgalmának köszönhető, hogy ebben a szükségálla­potban is megnyerte rend­szeres olvasónak az iskolás koron felüli lakosság húsz százalékát. NÉHÁNY NAPJA MAR múltként emlegethetik a községben ezt a mostoha korszakot. A községfejleszté- si alupból. s a járási tanács támogatásával, másfél száz­ezer forintból új szárnyat építettek a régi művelődési otthonhoz. Ebben az új szárnyban egy tágas klub­szobát, s korszerű könyvtár- helyiséget rendeztek be. Az új könyvtár körbefutó polcairól most már minden olvasó maga választhatja ki •az érdeklődést leginkább fel­keltő könyveket. A tájékozó­dást szakrendi és ezen be­lül betűrendes elhelyezés könnyíti meg. Akit a vonzó környezet hosszabb időzésre késztet a könyvtárban, hogy itt nézzen utána valamelyik lexikonból, vagy szakkönyv­ből a munkájához szüksé­Muzsikás kedd esték Havonként egyszer, rend­szerint kedd estéken muzsi­kával telik meg a kazincbar­cikai Egressy Béni Művelő­dési Központ nagyterme. A Miskolci Szimfonikus Zene­kar ad hangversenyt neves magyar vagy éppen külföld, karmesterek, szólisták fellé­pésével. Telt ház előtt. Körülbelül egy éve rend­szeresen megtelik a nagyte­rem a hangversenyek alkal­mából bérletesekkel és nem bérletesekkel. Kevés más vá­rosról lehetne ezeket a mon­datokat leírni. Kazincbarci­káról lehet. A telt ház „ho­gyanjáról kérdezősködünk Serfőző Sándortól, a műve­lődési központ fiatal igazga­tójától. Levelek — Lényegében semmi kü­lönöset nem tettünk — kezdi —, Barcikán is sokan szere­tik a zenét és a zenehallga­tás' >z megteremtettük a fel­tételeket. Meg kellett viszont tudnunk, hogy valóban so­kan szeretik-e a muzsikát, sokan jönnének-e a hangver­senyekre. — Hogyan győződtek meg erről? — Tavaly márciusban több száz, névre szóló levelet küldtünk szét a városban. Elmondtuk ezekben a leve­lekben, hogy hangversenyek megrendezését tervezzük, ilyen és ilyen programmal, szívesen fogadná-e, igényel­ne-e bérletet. Válaszlevelet is mellékeltünk. Körülbelül egy hét múlva megnövekedett a postaforgalmunk. Érkeztek vissza a levelek. Bérletigény­léssel, némelyiken gratulá­cióval, biztatással, műsor- ajánlással. Mintegy 300 bér­letet vásároltak, de több hangversenyre 70—80 külön jegy is elfogy, így bizony né­ha szűkké válik a nagyte­rem. Köszönet Nem véletlen, hogy ma már a miskolci szimfoniku­sok, vagy a más városokban élő karmesterek, szólisták előtt márkás hangzása van Kazincbarcika nevének. Szí­vesen jönnek ide, szívesen muzsikálnak, hiszen a terem­ben ott feszül a közönség fi­gyelme, várakozása, A köszönetét, a szép él­mény ünneplését mint min­denütt, itt is a taps jelzi. De Barcikán másként is jelzik. A város vezetői például illő­nek tartották, hogy egy-egy hangverseny után felkeressék a művészeket és szóban is megköszönjék, amiért eljöt­tek Kazincbarcikára. Az ilyen látszólag apró momentumok ugyancsak hozzájárulnak ah­hoz, hogy Kazincbarcika ne­ve jól hangozzék a zenészek fülének. Polgárjog Gyorsan megszoktuk, ma már természetesnek is ves/.- szük, hogy Kazincbarcika ott szerepel a hangversenynap­tárban. Polgárjogot nyertek a hangverseny keddjei, hoz­zátartoznak a fiatal város kulturális életéhez. A műve­lődési központ igazgatója érthető nyugalommal, maga- biztossággal sorolja a követ­kező zenei programokat, a ..nagy” neveket. Nyugalom­mal, magabiztossággal, hi­szen az eddigiek is föltétle­nül a kezdeményezés jogos­ságát, igazát bizonyítják. — Mit vár a következő hó­napoktól? — További szép hangver­senyeket, emlékezetes esté­ket. Mint amilyenek az ed­digiek is voltak. (i>t) ges adatoknak, vagy hogy átlapozza a legújabb folyó­iratokat — kényelmes ka- rosszékben foglalhat helyet az. olvasóasztaloknál. . Az ízléses bútorzat, az egész korszerű berendezés a járási és a megyei könyv­tár, s a járási művelődésügyi osztály ajándéka a község­nek — azért az odaadó tár­sadalmi munkáért, amelyet az új könyviár érdekéden vállalt a lakosság. De buz­dításul arra is, hogy a meg­növekedett művelődési lehe­tőséggel minél többen élje­nek. Az eddigi érdeklődésből arra lehel következtetni, hogy az új arculatú könyv­tár nagyobb olvasótábort to­boroz a tavalyinál. A polcokon ötezer kötet könyv is elfér. Gondoltak a berendezők a fejlődésre is. — Hogy gyorsabban gya­rapodjék a könyvállomány, a községi lanács az eddigi évi kétezer forint beszerzési ösz- szeget megduplázta a költ­ségvetésben — jelentette be a könyvtár megnyitóünnepén Varga László, a helyi tanács vb-elnöke. Ezen felül 3800 forint ér­tékben 18 fele folyóiratot és napilapot is megrendelt, a művelődési húz Olvasniva­lókban tehát nem lesz hi­ány. A kibővült intézmény töb­bi helyiségében is megpezs­dült a kulturális tevékeny­ség. — Ezentúl a hét minden estéjén van program ná­lunk — mondja Lovas Já­nos, a művelődési ház igaz­gatója. — A könyvtáron kí­vül most már három klub­szobában mindenki a legin­kább kedvére való, tartal­mas időtöltést választhatja. Hogy a fellendülést legalább néhány példával érzékeltes­sem: újjászerveztük a ko­rábban jó hírt szerzett Fák­lya irodalmi színpadunkat. Már készül is első műsora, április 4-re. Van hely az utánpótlás, a gyermek iro­dalmi színpad próbáihoz is. Otthont talált az ifjúsági énekkar is a művelődési ház­ban. MOST MAR VALÓBAN méltó hajlékot kapott a köz­művelődés Bodroghalmon. Bcrecz József o /} UULÖNirMÉNV£S£/< NEM VELJEM ESZ RE A SZERÓR UEA'N' ROHANÓ f/Ún /A CL EGÉSZEM AZERDÓSZJÓ/G NEM 7/fGÍro7T A NZOMÜHBÓZ, S CSAR OH MARAD,r LE, MERE NEM BÍREA EOIZAÍBB SZUSSZAL. BOJCSUK JÓZSEF ES IMRE GABOR REGÉNYE NYOMÁN IRTA* CS. HORVÁTI TIBOR RAJZOLT/ SEBOK LM KB

Next

/
Thumbnails
Contents