Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-24 / 46. szám

1971. febr. 24., szerda ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 Taktaharkány két arca A bűnügyi krónikában gyakran találkozunk Tukta- harkány nevével. Legutóbb eav 21 éves fiatalembert ítéltek el ember«! és kísér­lete minit. Erősen Ittas álla­potban minden ok nélkül hátba szúrta a község egyik fiatal tanárát. A falu nagy szállítója” a bíróságoknak. A felületes szemlélő künn ven hajlik arra. hogy valamiféle bűnbarlaneol lásson a kőtél négy és fél ezer lakosú tele­pülésben. fírdakes statiszti­kája van a tanácselnöknek: az utóbbi néhány esztendő­ben 32 tak'.rha'-kányi lakosra 10R év és (5 hónán börtönt szablak ki a bíróságok. A helyszínen Jómódot mutatnak a por­ták és erről árulkodik a sok- sok szépművű vaskerítés. vaskapu. Az utak sárosak ugyan, de már a legeldugot­tabb kis utcába is betonjárda vezet A tanácsházán a község két vezetőjétől. Demkó And­rás vb-elnöktől és dr. Zboru.v Gábor titkártól tudtuk meg, hogy löbb mint ötezer hol­don kiváló eredménnyel, nagy szorgalommal, hozzáér­téssel dolgozik a Petőfi Ter­melőszövetkezet. A nagy szövetkezet növénytermeszté­séről, állattenyésztéséről me- gyeszerte híres. — Kétarcú a mi közsé­günk — mondja a tanácstit­kár —, minden munkabíró lakos, férfi, asszony és fia­iul dolgozik. A városokba bejárók száma is meghalad­ja az 1400-al.’ Szerencsen és Miskolcon dolgoznak. Az asszonyok többsége tagja a termelőszövetkezetnek, és az. iparban dolgozó férfiak is besegítenek a tsz munkájá­ba. Ezért is fejlődik olyan j dinamikusan Taktaharkány. j Krmlözfs nőikül A község említett gondjai­ról a vb-elnök így beszél: — Igen nagy gondunk a j község nagyszámú cigányla- I kossága, azok ellátása, a ró- | luk való gondoskodás. Ha ' azt mondom, hogy több mint félezren vannak, az máris ,iöl érzékelteti, hogy minden­féle értelemben, tehát jó és rossz oldaláról egyaránt ál­landó gondunk a cigánykér­dés. Nehezen kapunk mun­kát a számukra, és sokszor ez a fáradozásunk is kárba- vész. Nem állják meg helyü­ket a munkahelyeken, gyor­san hátat fordítanak u mun­kának. A cigánycsaládoknál sok a gyermek, akiknek ter­mészetesen enni kell. és bi­zony gyakran előfordul, hogy ezért aztán máséhoz nyúlnak. Meggyőződtünk róla, hogy a község erejétől telhetőén igyekszik könnyíteni a ci­gánylakosság gondján. A pu.rik egy részének helyére már több mint egy tucat CS-lakási építettek. Tizen­kettőn vannak az állandó se­gélyezettek es 50-en kapnak ingyen gyógyszert. Tavaly például 18 cigánylakosnak engedték el a kórházi ápolási költségeket. Mint a község vezetői elmondták, ingyen házhellyel továbbra is támo­gatták a cigánylakosság la­kásépítésit, de ehhez az. kellene, hogy megmaradja­nak munkahelyükön. A ter­melőszövetkezet is próbál se­gíteni. A teljes igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy ilyenkor a közös gaz­daságnak többe kerül a le­ves, mint a hús. Az „alkalmi munkások" ugyanis alaposan megdézsmálják rendszerint a termést. A/ alkohol is Taktaharkányban a talpon­állók, az italboltok, az étter­mek igen nagy forgalmat bonyolítanak le. Az elmúlt évben 6 millió 151 ezer fo­rint volt a bevétel. Ebből az ital 4 millió 500 ezer forint. Az áfész-nek két Italboltja, egy étterme, egy cukrászdája és két talponállója „gondos­kodik” az ellátásról. A hű­ség kedvéért megjegyezzük, hogy az állomás mellett még olt van a helyi termelőszö­vetkezet Birkacsárdája, ahol szintén nagyobb mennyiség­ben forgalmaznak italt. A büntettek többsége az italmérő helyeken zajlik le, vagy onnan indul ki. Nem véletlen, hogy valamennyi büntetőtárgyalás alkalmával A fiatal város éleiének minden területére kiterjed Sárospatakon a tanács vég­rehajtó bizottságának figyel­me: így került sor legutóbb annak a tájékoztatónak meg­vitatására, amelyet Molnár Zsigmond. az Országos Taka­rékpénztár helyi fiókjának vezetője tartott. a bíróság az ítulmérőhelyek alkalmazottalt Is nagyobb óvatosságra inti. Talponállók az utcán Az állomás két oldulún egy-egy talponálló éktelenke­dik. A TUZÉP-lelepit a sár miatt alig lehet megközelíte­ni. Hosszú ideje vitatja a ta­nács és az áfész, hogy meg kell szüntetni. A két kimérő- ben reggelenként elfogy csaknem fél hektó pálinka. A temető melletti italbolt minősítése szinte lehetetlen. A szomszédos völgyben, a lá­pon talajvíz övezi a cigány- putrikat. amelyek dűledezők, életveszélyesek. Lakóik azon­ban azt a kis pénzt is, amely­hez nagy nehezen hozzájut­nak, a Kocsmában költik el. Taktaharkány lakosságá­ról, vezetőiről mégsem lehet azt mondani, hogy cigányel­lenesek. A termelőszövetke­zel — amint azt Boros Zsig­mond elnök elmondta —, ha becsületesen dolgoznak, szin­tén számít a cigánylakosság munkájára. Taktaharkány megállítha­tatlanul épül. terebélyesedik: az idén megkezdik a teljes vízművesítést. Mondják a községről, hogy tovább fej­lődve, a Taktaköz kapuja lesz. A falu népe annak, aki akar és szeret dolgozná, szí­vesen helyet ad. Azt mond­ják. éljenek, dolgozzanak be­csületesen a cigányok is. A falu vezetői is mondták: az igazság az, hogy hitvány ember minden fajtában akad. Ez nem cigánykérdés, és nem is faji probléma. Az állam- polgári jogok, s törvényeink sem tesznek különbséget ci­gány és nem cigány között. Éljen és dolgozzon hát együtt a község valamennyi lakosa. Jók erre a földek, adnak mindenkinek kenyeret, aki megdolgozik érte. Cscngeri Ervin Részletesen ismertetve az OTP-fiók munkáját, elmon­dotta, hogy a város takarék- betét-állománya évről évre jelentős összeggel emelke­dik: jelenleg 41 millió 400 ezer forintot tesz ki. ami hét­millió forinttal több az elő­ző évi betétnél. Ez a lakosság jövedelmének kedvező alaku­lását, gazdasági életünk szi­lárdságát tükrözi. Mindezt az is bizonyítja, hogy a be­tétesek 75 százaléka a leg­hosszabb lekötési idővel he­lyezi el pénzét. A betétállomány alakulásá­val szorosan összefügg a fiók hitelezési tevékenysége. Csa­ládi házak építésére, tataro­zására az elmúlt évben 3 mil­lió 230 ezer, áruvásárlási hi­telre mintegy négymillió, sze­mélyi kölcsönként egymillió 650 ezer, mezőgazdasági ter­melési hitelre félmillió fo­rintot kölcsönzött a pénzin­tézet Sárospatakon, s szá­mottevő forgalmat bonyolít le a valuta-üzletágban is. hi­szen e tekintetben évente csaknem háromezer ügyjelük van. A város lakásgondját kí­vánja enyhíteni az OTP az­zal, hogy a Várkert utcában saját beruházásban már meg­kezdte társasházak építését. Ez év őszén 12, a negyedik ötéves tervidőszak végéig pe­dig további 100 lakást szán­dékozik építeni és értékesí­teni a takarékpénztár. Idejében gondoljon nyári szórakozására! Kirándulásra, túrára motorkerékpárral Különböző motorok 10 százalék OTP-előleg befizetése melleit Is kaphatók! Vigyen magával táskarádiót! No a betétállomány a pataki takarékban FODOR LÁSZLÓ T/” T T T} A ÜT1JEGYZETE [J ----­K ÖZELRŐL i cukor országa Nem könnyű a nádvágó munkája A .Tossé Marti tudományos intézet, ahol a énkor minősé gét vizsgálják HOGYAN ELTEK a forra­dalom nyújtotta lehetősé­gekkel? Miképp kezdték meg a politikai, gazdasági, tár­sadalmi átalakulást, mely­nek hatása nemcsak Kuba lakóira, hanem egész Latin- Amerikára kiterjedt? — kér­deztem ismerőseimtől. A válaszok szinte egyfor­mák voltak. Az igazgató éppúgy fogalmazott, mint a nádvágó-paraszt, az újságíró úgy, mint a kikötőmunkás. — Mélyről indultunk — mondotta Andrés Senra Pe­rez, a Matanzas tartomány­beli Hatnev nevű mezőgaz­dasági kísérleti kutatóinté­zet igazgatója. Kuba gazdasága a forra­dalomig az amerikai mono­polistáktól függött. A mező- gazdaság félfeudális volt. A vetésterület 61 százalékán cukornádat termeltek. A cu­kor nagy részét az USA vá­sárolta meg, s szinte annyit fizetett érte, amennyit akart, ezzel gazdaságilag. politi­kailag is sakkban tartotta az országot. Ipar szinte alig volt. A cukorgyárakon, no. meg egv-két textil- és do- hányüzemen kívül szinte néni is volt más. A sziget ásványkincsét, c mangánt, a nikkelt, a rezet, a kőolajai csak kibányászták, azonbar már az Egyesült Államok­ban dolgozták fel. Hasonló volt a szociális és kulturális helytset is. Alig volt olyan kubai, aki a hiányos táplál­kozás miatt ne szenvedett volna valamilyen krónikus betegségben. Az embereknek mindössze 4 százaléka evett húst, 2 százaléka tojást. A parasztok zömének nem volt rendes lakása, szétszórt, pál­maágakból és levelekből ösz- szetákolt kalyibákban laktak. A villanyt a mezőgazdasági munkások 89 százaléka nél­külözte. A munkanélküliek száma rendszeresen megha­ladta a 650 ezret. A lakos­ság több mint 70 százaléka analfabéta volt. Az elmara­dottság, a nyomor felett pe­dig totális katonai-rendőri rémuralom uralkodott. Kuba a bérgyilkosok Eldorádója volt; a nép haladó szelle­mű vezetőire kellett vadász­niuk. Claude Julien párizsi újságíró így írt erről az idő­szakról: „A börtönök töm­ve vannak, egyre növekszik az eltűntek száma, a gyil­kosság mindennapi esemeny- nyé vált. A rendőrkapitány­ságról kihallatszik a kínzót­ól: jajkiállása " Az elmúlt 12 év alatt cso­dát művelt a kubai nép. A földosztással kezdtük — magyarázta az igazgató elv­társ. A 30 kabalérián (körül­belül 405 hektár) felüli bir­tokokat szétosztották, s lét­rehozták a termelőszövetke­zeteket. Később 60 hektárra csökkentették a magánföld­terület felső határát. A ha­talmas. több száz. sőt több ezer hektárnyi cukornád- ültelvénvhez nem nyúltak, mert ezek felosztása veszé­lyeztette volna a legfonto­sabb kivitelt cikk termelé­sét. Ez aztán uzt eredmé­nyezte. hogy Kubában az ál­lami gazdaságok vannak túl­súlyban. Sőt. van egy olyan folyamat, hogy a magángaz­da bérbe adja földjét az ál­lamnak. s ő maga az állami gazdaságba megy dolgozni. A nép, amely ma már sza­badon. országa, önmaga bol­dogulásáért dolgozik, csodát művelt az államosított cu­kornádültetvényeken. A cu­kor termelése közügy lett. Ennek köszönhető, hogy a ré­gebbi 7 millió tonna cukor helyett 1970-ben a 10 millió elérését tűzhették ki /célul. Ezt ugyan nem sikerült meg­termelniük. 8.8 millió tonnát értek el, de ahogy Eidel Castro több beszédében mondotta, ezért nem a nép felelős. A szervezetlenség, a szállítási gondok, a szak- münkáshiány, no, meg a sok eső jelentősen gátoltak a zaíra- (aratási) csatát. És mintha túl is „hajtották” volna a feladatot. A mun­kaerőt főleg a nádaratásra koncentrálták, s ezt különö­sen a közszükségleti cikkek gyártása sínylette meg. Ezzel is magyarázható Kubában az áruhiány. Rövidebb-hosszabb ideig olyan emberek is a campion (mezőn) voltak, akik saját munkaterületükön hasznosabb munkát végez­nek. Ez évben már körül­tekintőbbek lesznek. Kijelö­lik azokat a munkahelyeket, ahonnan csak szombaton és vasárnap mehetnek nádat vágni. A jövőt illetően nagyobb súlyt kívánnak helyezni a cukornád betakarításának gépesítésére. Már eddig kí­sérleteztek a nehéz, nagy ügyességet és kitartást igény­lő munka könnyebbé tételé­vel. de az 1971-es évben na­gyol lépnek előre. Az ültet­vényeken 800 olyan mező- gazdasági gép dolgozik maid. amely a Szovjetunióból ér­kezik. Kísérleteznek a per- zseléses betakarítással is, amely azt jelenti, hogy előbb leégetik a nád leveleit, aztán géppel vágják le a termést. E terveikre utalva mond­tam is kollégáimnak, hogy mire újra Kubában járunk, a macheltét (nádvágókést) már csak múzeumban lát­hatjuk. — Szocialista államunk igen nagy segítséget nyújt a mezőgazdaságnak — magya­rázta Andrés Senra Pérez — az olyan kutatóintézetek lét­rehozásával. mint amilyen a miénk is. Igyekszünk a leg­korszerűbb növénytermelési és állattenyésztési módsze­reket kikísérletezni, majd elterjeszteni. S hogy szavá­nak hitelt adjon, meginvi­tált _a gazdaságba, ahol kor­szerű rét- és legelőgazdál­kodással. a holsteini és a zebu szarvasmarhák keresz­tezésének sikereivel ismer­kedhettünk meg. — A zebu megél a nyári hónapokban kopárrá vált legelőn is. míg a nemesebb fajta elpusztul magyarázták a szakembe­rek. Ezért kereszteztük őket. s így a mi éghajlatunkon megélő, jobban telelő fajtá1 neveljük. S HA MAJD EG ESZ Ku­bában a korszerű, a talajnak és főleg az éghajlatnak meg­felelő agio- és zoo-technikai módszerekkel gazdálkodnak, a szigetország igen gazdag lesz E földterületen ugyan­is, hogy mást ne említsek, évente háromszor lehet ku­koricát. kétszer rizst termel­ni. Annyira gazdag ez a vi­dék, hogy ahogy a szólás­mondás tartja, még a levert bot is kizöldül (Következik: Tizenkét év, tizenkét jelszó)

Next

/
Thumbnails
Contents