Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-24 / 46. szám
1971. febr. 24., szerda ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 Taktaharkány két arca A bűnügyi krónikában gyakran találkozunk Tukta- harkány nevével. Legutóbb eav 21 éves fiatalembert ítéltek el ember«! és kísérlete minit. Erősen Ittas állapotban minden ok nélkül hátba szúrta a község egyik fiatal tanárát. A falu nagy szállítója” a bíróságoknak. A felületes szemlélő künn ven hajlik arra. hogy valamiféle bűnbarlaneol lásson a kőtél négy és fél ezer lakosú településben. fírdakes statisztikája van a tanácselnöknek: az utóbbi néhány esztendőben 32 tak'.rha'-kányi lakosra 10R év és (5 hónán börtönt szablak ki a bíróságok. A helyszínen Jómódot mutatnak a porták és erről árulkodik a sok- sok szépművű vaskerítés. vaskapu. Az utak sárosak ugyan, de már a legeldugottabb kis utcába is betonjárda vezet A tanácsházán a község két vezetőjétől. Demkó András vb-elnöktől és dr. Zboru.v Gábor titkártól tudtuk meg, hogy löbb mint ötezer holdon kiváló eredménnyel, nagy szorgalommal, hozzáértéssel dolgozik a Petőfi Termelőszövetkezet. A nagy szövetkezet növénytermesztéséről, állattenyésztéséről me- gyeszerte híres. — Kétarcú a mi községünk — mondja a tanácstitkár —, minden munkabíró lakos, férfi, asszony és fiaiul dolgozik. A városokba bejárók száma is meghaladja az 1400-al.’ Szerencsen és Miskolcon dolgoznak. Az asszonyok többsége tagja a termelőszövetkezetnek, és az. iparban dolgozó férfiak is besegítenek a tsz munkájába. Ezért is fejlődik olyan j dinamikusan Taktaharkány. j Krmlözfs nőikül A község említett gondjairól a vb-elnök így beszél: — Igen nagy gondunk a j község nagyszámú cigányla- I kossága, azok ellátása, a ró- | luk való gondoskodás. Ha ' azt mondom, hogy több mint félezren vannak, az máris ,iöl érzékelteti, hogy mindenféle értelemben, tehát jó és rossz oldaláról egyaránt állandó gondunk a cigánykérdés. Nehezen kapunk munkát a számukra, és sokszor ez a fáradozásunk is kárba- vész. Nem állják meg helyüket a munkahelyeken, gyorsan hátat fordítanak u munkának. A cigánycsaládoknál sok a gyermek, akiknek természetesen enni kell. és bizony gyakran előfordul, hogy ezért aztán máséhoz nyúlnak. Meggyőződtünk róla, hogy a község erejétől telhetőén igyekszik könnyíteni a cigánylakosság gondján. A pu.rik egy részének helyére már több mint egy tucat CS-lakási építettek. Tizenkettőn vannak az állandó segélyezettek es 50-en kapnak ingyen gyógyszert. Tavaly például 18 cigánylakosnak engedték el a kórházi ápolási költségeket. Mint a község vezetői elmondták, ingyen házhellyel továbbra is támogatták a cigánylakosság lakásépítésit, de ehhez az. kellene, hogy megmaradjanak munkahelyükön. A termelőszövetkezet is próbál segíteni. A teljes igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy ilyenkor a közös gazdaságnak többe kerül a leves, mint a hús. Az „alkalmi munkások" ugyanis alaposan megdézsmálják rendszerint a termést. A/ alkohol is Taktaharkányban a talponállók, az italboltok, az éttermek igen nagy forgalmat bonyolítanak le. Az elmúlt évben 6 millió 151 ezer forint volt a bevétel. Ebből az ital 4 millió 500 ezer forint. Az áfész-nek két Italboltja, egy étterme, egy cukrászdája és két talponállója „gondoskodik” az ellátásról. A hűség kedvéért megjegyezzük, hogy az állomás mellett még olt van a helyi termelőszövetkezet Birkacsárdája, ahol szintén nagyobb mennyiségben forgalmaznak italt. A büntettek többsége az italmérő helyeken zajlik le, vagy onnan indul ki. Nem véletlen, hogy valamennyi büntetőtárgyalás alkalmával A fiatal város éleiének minden területére kiterjed Sárospatakon a tanács végrehajtó bizottságának figyelme: így került sor legutóbb annak a tájékoztatónak megvitatására, amelyet Molnár Zsigmond. az Országos Takarékpénztár helyi fiókjának vezetője tartott. a bíróság az ítulmérőhelyek alkalmazottalt Is nagyobb óvatosságra inti. Talponállók az utcán Az állomás két oldulún egy-egy talponálló éktelenkedik. A TUZÉP-lelepit a sár miatt alig lehet megközelíteni. Hosszú ideje vitatja a tanács és az áfész, hogy meg kell szüntetni. A két kimérő- ben reggelenként elfogy csaknem fél hektó pálinka. A temető melletti italbolt minősítése szinte lehetetlen. A szomszédos völgyben, a lápon talajvíz övezi a cigány- putrikat. amelyek dűledezők, életveszélyesek. Lakóik azonban azt a kis pénzt is, amelyhez nagy nehezen hozzájutnak, a Kocsmában költik el. Taktaharkány lakosságáról, vezetőiről mégsem lehet azt mondani, hogy cigányellenesek. A termelőszövetkezel — amint azt Boros Zsigmond elnök elmondta —, ha becsületesen dolgoznak, szintén számít a cigánylakosság munkájára. Taktaharkány megállíthatatlanul épül. terebélyesedik: az idén megkezdik a teljes vízművesítést. Mondják a községről, hogy tovább fejlődve, a Taktaköz kapuja lesz. A falu népe annak, aki akar és szeret dolgozná, szívesen helyet ad. Azt mondják. éljenek, dolgozzanak becsületesen a cigányok is. A falu vezetői is mondták: az igazság az, hogy hitvány ember minden fajtában akad. Ez nem cigánykérdés, és nem is faji probléma. Az állam- polgári jogok, s törvényeink sem tesznek különbséget cigány és nem cigány között. Éljen és dolgozzon hát együtt a község valamennyi lakosa. Jók erre a földek, adnak mindenkinek kenyeret, aki megdolgozik érte. Cscngeri Ervin Részletesen ismertetve az OTP-fiók munkáját, elmondotta, hogy a város takarék- betét-állománya évről évre jelentős összeggel emelkedik: jelenleg 41 millió 400 ezer forintot tesz ki. ami hétmillió forinttal több az előző évi betétnél. Ez a lakosság jövedelmének kedvező alakulását, gazdasági életünk szilárdságát tükrözi. Mindezt az is bizonyítja, hogy a betétesek 75 százaléka a leghosszabb lekötési idővel helyezi el pénzét. A betétállomány alakulásával szorosan összefügg a fiók hitelezési tevékenysége. Családi házak építésére, tatarozására az elmúlt évben 3 millió 230 ezer, áruvásárlási hitelre mintegy négymillió, személyi kölcsönként egymillió 650 ezer, mezőgazdasági termelési hitelre félmillió forintot kölcsönzött a pénzintézet Sárospatakon, s számottevő forgalmat bonyolít le a valuta-üzletágban is. hiszen e tekintetben évente csaknem háromezer ügyjelük van. A város lakásgondját kívánja enyhíteni az OTP azzal, hogy a Várkert utcában saját beruházásban már megkezdte társasházak építését. Ez év őszén 12, a negyedik ötéves tervidőszak végéig pedig további 100 lakást szándékozik építeni és értékesíteni a takarékpénztár. Idejében gondoljon nyári szórakozására! Kirándulásra, túrára motorkerékpárral Különböző motorok 10 százalék OTP-előleg befizetése melleit Is kaphatók! Vigyen magával táskarádiót! No a betétállomány a pataki takarékban FODOR LÁSZLÓ T/” T T T} A ÜT1JEGYZETE [J ----K ÖZELRŐL i cukor országa Nem könnyű a nádvágó munkája A .Tossé Marti tudományos intézet, ahol a énkor minősé gét vizsgálják HOGYAN ELTEK a forradalom nyújtotta lehetőségekkel? Miképp kezdték meg a politikai, gazdasági, társadalmi átalakulást, melynek hatása nemcsak Kuba lakóira, hanem egész Latin- Amerikára kiterjedt? — kérdeztem ismerőseimtől. A válaszok szinte egyformák voltak. Az igazgató éppúgy fogalmazott, mint a nádvágó-paraszt, az újságíró úgy, mint a kikötőmunkás. — Mélyről indultunk — mondotta Andrés Senra Perez, a Matanzas tartománybeli Hatnev nevű mezőgazdasági kísérleti kutatóintézet igazgatója. Kuba gazdasága a forradalomig az amerikai monopolistáktól függött. A mező- gazdaság félfeudális volt. A vetésterület 61 százalékán cukornádat termeltek. A cukor nagy részét az USA vásárolta meg, s szinte annyit fizetett érte, amennyit akart, ezzel gazdaságilag. politikailag is sakkban tartotta az országot. Ipar szinte alig volt. A cukorgyárakon, no. meg egv-két textil- és do- hányüzemen kívül szinte néni is volt más. A sziget ásványkincsét, c mangánt, a nikkelt, a rezet, a kőolajai csak kibányászták, azonbar már az Egyesült Államokban dolgozták fel. Hasonló volt a szociális és kulturális helytset is. Alig volt olyan kubai, aki a hiányos táplálkozás miatt ne szenvedett volna valamilyen krónikus betegségben. Az embereknek mindössze 4 százaléka evett húst, 2 százaléka tojást. A parasztok zömének nem volt rendes lakása, szétszórt, pálmaágakból és levelekből ösz- szetákolt kalyibákban laktak. A villanyt a mezőgazdasági munkások 89 százaléka nélkülözte. A munkanélküliek száma rendszeresen meghaladta a 650 ezret. A lakosság több mint 70 százaléka analfabéta volt. Az elmaradottság, a nyomor felett pedig totális katonai-rendőri rémuralom uralkodott. Kuba a bérgyilkosok Eldorádója volt; a nép haladó szellemű vezetőire kellett vadászniuk. Claude Julien párizsi újságíró így írt erről az időszakról: „A börtönök tömve vannak, egyre növekszik az eltűntek száma, a gyilkosság mindennapi esemeny- nyé vált. A rendőrkapitányságról kihallatszik a kínzótól: jajkiállása " Az elmúlt 12 év alatt csodát művelt a kubai nép. A földosztással kezdtük — magyarázta az igazgató elvtárs. A 30 kabalérián (körülbelül 405 hektár) felüli birtokokat szétosztották, s létrehozták a termelőszövetkezeteket. Később 60 hektárra csökkentették a magánföldterület felső határát. A hatalmas. több száz. sőt több ezer hektárnyi cukornád- ültelvénvhez nem nyúltak, mert ezek felosztása veszélyeztette volna a legfontosabb kivitelt cikk termelését. Ez aztán uzt eredményezte. hogy Kubában az állami gazdaságok vannak túlsúlyban. Sőt. van egy olyan folyamat, hogy a magángazda bérbe adja földjét az államnak. s ő maga az állami gazdaságba megy dolgozni. A nép, amely ma már szabadon. országa, önmaga boldogulásáért dolgozik, csodát művelt az államosított cukornádültetvényeken. A cukor termelése közügy lett. Ennek köszönhető, hogy a régebbi 7 millió tonna cukor helyett 1970-ben a 10 millió elérését tűzhették ki /célul. Ezt ugyan nem sikerült megtermelniük. 8.8 millió tonnát értek el, de ahogy Eidel Castro több beszédében mondotta, ezért nem a nép felelős. A szervezetlenség, a szállítási gondok, a szak- münkáshiány, no, meg a sok eső jelentősen gátoltak a zaíra- (aratási) csatát. És mintha túl is „hajtották” volna a feladatot. A munkaerőt főleg a nádaratásra koncentrálták, s ezt különösen a közszükségleti cikkek gyártása sínylette meg. Ezzel is magyarázható Kubában az áruhiány. Rövidebb-hosszabb ideig olyan emberek is a campion (mezőn) voltak, akik saját munkaterületükön hasznosabb munkát végeznek. Ez évben már körültekintőbbek lesznek. Kijelölik azokat a munkahelyeket, ahonnan csak szombaton és vasárnap mehetnek nádat vágni. A jövőt illetően nagyobb súlyt kívánnak helyezni a cukornád betakarításának gépesítésére. Már eddig kísérleteztek a nehéz, nagy ügyességet és kitartást igénylő munka könnyebbé tételével. de az 1971-es évben nagyol lépnek előre. Az ültetvényeken 800 olyan mező- gazdasági gép dolgozik maid. amely a Szovjetunióból érkezik. Kísérleteznek a per- zseléses betakarítással is, amely azt jelenti, hogy előbb leégetik a nád leveleit, aztán géppel vágják le a termést. E terveikre utalva mondtam is kollégáimnak, hogy mire újra Kubában járunk, a macheltét (nádvágókést) már csak múzeumban láthatjuk. — Szocialista államunk igen nagy segítséget nyújt a mezőgazdaságnak — magyarázta Andrés Senra Pérez — az olyan kutatóintézetek létrehozásával. mint amilyen a miénk is. Igyekszünk a legkorszerűbb növénytermelési és állattenyésztési módszereket kikísérletezni, majd elterjeszteni. S hogy szavának hitelt adjon, meginvitált _a gazdaságba, ahol korszerű rét- és legelőgazdálkodással. a holsteini és a zebu szarvasmarhák keresztezésének sikereivel ismerkedhettünk meg. — A zebu megél a nyári hónapokban kopárrá vált legelőn is. míg a nemesebb fajta elpusztul magyarázták a szakemberek. Ezért kereszteztük őket. s így a mi éghajlatunkon megélő, jobban telelő fajtá1 neveljük. S HA MAJD EG ESZ Kubában a korszerű, a talajnak és főleg az éghajlatnak megfelelő agio- és zoo-technikai módszerekkel gazdálkodnak, a szigetország igen gazdag lesz E földterületen ugyanis, hogy mást ne említsek, évente háromszor lehet kukoricát. kétszer rizst termelni. Annyira gazdag ez a vidék, hogy ahogy a szólásmondás tartja, még a levert bot is kizöldül (Következik: Tizenkét év, tizenkét jelszó)
