Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-24 / 46. szám
1971. febr. 24., szcrdö ÉSZAK-MAGYAR0R5ZAG 3 «s Éftsak-magyarorsxági hiibánya I állnia inál Néiv feli talpra áll Az EVM 1968. január .1 - tói önállóvá lett Észak-magyar - országi Kőbánya Vállalata úgyszólván az egész Tiszántúlt ellátja egy évről évre keresettebbé váló cikkel, a kővel. A népgazdaság igényei oly mértékben nőnek, hogy azokkal a termelés mind nehezebben tud lépést tartani. Az ÉKV a kapacitást és a termelékenységet növelő beruházásokkal, műszaki fejlesztéssel, s a dolgozók munka- és életkörülményeinek fokozatos javításával serkenti a vállalat fejlődését. A közelmúltban megvalósult, vagy még csak a tervekben szereplő ilyenfajta elképzelésekről Kozák Ernő igazgatóval és Vojnár Mihály párttitkárral beszélgettünk a vállalat tarcali igazgatóságán. Heruházások Az ÉKV az elmúlt évben — szemben a megrendelők 2,5 millió tonnás igényével — minden erő mozgósításával is „csak” 1,6 millió tonna követ tudott kitermelni. Ügy, hogy közben jelentős tejJesztési, beruházási munkálatok folytak több helyütt is, amelyek sokszor bizonyos mértékig a termelés akadályát is jelentették, s majdcsak ezután kamatoznak. A sátoraljaújhelyi némahegyi kőbányánál például a kézi fejtésről gépire tértek át, s ezzel a termelés 100 ezerről 200 ezer tonnára nőtt. Az erdőbényei üzemnél a. feldolgozó réseleg gépesítése után most van folyamatban a kézifejtés gépesítése. A tállyai, legnagyobb üzemrészben 1969-ben kezdődött cl, s az elmúlt év végén fejeződött be egy nagy arányú 50 millió forint költségű rekonstrukciós munka. Ezzel az •izem kapacitása 900 ezer tonnára nőtt, s a további fejlesztésekkel hamarosan eléri az 1,2 millió tonnát. Tavaly két új termelő frontot nyitottak Tarcalon is, ahol a kapacitás ezzel 600 ezer tonnára nőtt. Az elmúlt esztendőben profilbővítésre is sor került. A Debreceni Útépítő Vállalattal együttműködve, Tarcalon hideg-aszfalt, Tallyan pedig hideg-meleg-aszfalt keverőüzemet hoztak léire. A tarcali üzemben 80 ezer. a tály- lyaiban pedig 40 ezer tonna, a KÉV által a 37-es útvonal Miskolc—Sátoraljaújhely közötti szakasza felújításához használt keveréket állítottak elő. Nemcsak a termelés feltételei javultak azonban az ÉKV-nál, hanem az 1280 dolgozó munka- és életkorúimé-, nyei is. Tállyán például befejeződött egy 4 millió forintos költséggel épült, orvosi rendelővel is ellátott, hideg- melegvizes öltöző-fürdő átadása. Hajdúnánáson 5 darab hétvégi nyaralóházat építtetlek, amelyekben egyszerre 1-1 dolgozó üdülhet vállalati hozzájárulással. S végül: amellett. hogy 3 millió forinttal nőtt a nyereség (a vállalat vezetői ezzel elégedetlenek, ám a fejlesztések miatt megnőtt önköltség nem tette lehetővé- nagyobb vállalati eredmények elérését), a -1 százalékos á tlagbérszínvona 1 - növekedés mellett 7.2 százalékkal nőtt a dolgozók átlag- jövedelme. Mit í<f(T a középtávú tervé A kibányászott kö iránti igény elsősorban a nagyarányú útépítési munkálatok miatt, a negyedik ötéves terv időszakában tovább nő, s egyes vélemények szerint 1975-ben már eléri a 8.5 millió, míg más vélemények szerint. a 12.5 millió tonnát... ! Ezzel az igénynövekedéssel is igyekszik lépést tartani az ÉKV. Az ötév során bekövetkező jelentősebb változások egyike: Tállyán ez. év őszén az. alsó üzemrészben működésbe lép egy 20 millió forint beruházási költséggel épülő csehszlovák kőzúzó üzem. Ezzel a modern, teljesen automata (a berendezést egy vezérlőfülke bői cgv technikus (irányítja majd), porelszívó szerkezettel is ellátott kőzúzó berendezéssel — amelyhez- hasonló pillanatnyilag sehol másutt nincs az országban — nő a tállyai üzem kapacitása 1,2 millió tonnám. Az. új kőzúzó üzem 1973-ig marad Tállyán, majd onnan Sárospatak térségébe telepítik, mivel a tállyai üzemnél mintegy 33 millió forint felhasználásával további bővítések kezdődnek. Amennyiben egy-két. év múltán kiderül, hogy 1975-re az országos köigény várhatóan eléri a 12,5 millió tonnát, még ebben az ötéves tervben megvalósul az ÉKV egyébként csak 1975 utánra tervezett második fejlesztési ütemterve is. Ez azt. jelenti, hogy újabb két transzportábilis üzemel, állítanak fel, ezúttal előreláthatólag tőkés importból származó berendezésekkel. Ezen kívül nyitnak egy új. évi 800 ezer tonna kapacitású bányát is. Ennek felmérési és tervezési munkálataival a Bányászati Tervező Intézet (BATl) bízta meg a vállalat. A tervjavaslat ez év április közepére készül cl, s ennek alapján döntenek majd, hol nyitják az új bányát. Ili százalékos bérfejlesztés Természetesen a középtávú terv is foglalkozik a dolgozók munka- és életkörülményeinek még további javításával is. Ez azért is érdemel A műszerfalnál A Városi Távközlési üzem távbeszélő és láviróbcrendc/rsei- bez szükséges egyenáramot biztosítják a képen látható kapcsolótábla segítségével, melynek kezelése pontos munkál. Bondos szakértelmet igényel. Fotó: ifj. Hollósi F„ megkülönbözlctett figyelmet, mivel e téren a kőbányászoknál bizony még mindig elég nagy a lemaradás. Az egyik jelentős célkitűzés: az elkövetkező öl, évben 18 százalékkal nő a vállalatnál a bérszínvonal. Folytatódnak a szociális beruházások is. Tállyán újabb -I millió forintos költséggel, ezúttal a bányaüzemben létesül öltöző-fürdő. Az idén kezdődő munkálatok 1972- ben fejeződnek be. Mintegy 2—2 millió forintos költséggel új öltöző-fürdő épül ezen kívül Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen és Erdőbényén is. Mindez együtt azt eredményezi, hogy az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalat várhatóan eleget tehet majd a megnövekedett követelményeknek. s emellett tovább javulnak a vállalat dolgozóinak munkakörülményei is. Nyikcs Imre Tel van, ilyenkor a leg- ószintébb a természet. Az el- száradt, fü, a levelehagyott, fa a táj igazi arcát mutatja. K oni játi, Tornászén landrás, Tornanádaska, Tornabal u- kony környékén az utas a szelíd hegyoldalaikon nagy fehér foltokat lát. Csalókák ezek a foltok, nem mind a tél közepéről megmaradt hó, sok közöttük a kopár, minden növényzet nélküli mész- kőszirt. / Mostoha adottságok — Nem vagyunk nagy tsz, nem vagyunk jó tsz, de többször megemelem én a kalapom az előtt az ember előtt, aki ilyen körülmények között ezen a földön jó tsz-l. csinál — mondja Szmolyák János, a négy községet összefogó Búzakalász Termelőszövetkezet elnöke. Nehezen jutottunk az elnök közelébe, budapesti vendégek jártak akkor éppen Kom játi ban. A beszélgetés során mind mélyebben láthattunk bele, mit végzett 25(1 lag ebben a szövetkezetben a tavalyi évben. A Búzakalász Termelőszövetkezet területe 5040 kalász t ralis hold. ebből szántó 2300 hold. Tavaly egyetlen év alatt 8 esetben öntött ki a Bódva. Mii mond erről a íö- agronómus ? — A földeken dolgozókkal együtt bizonyítani tudjuk valamennyien, hogy ilyen rossz adottságok között is becsületesen előkészítettük a talajt a kenyérgabona alá. Műtrágyával, szerves trágyával 20 mázsás átlagtermésre készítettük elő a földet. Tudja mit arattunk? Két egész nyolctized mázsát. Egyetlen egy táblát tudtunk learatni — természetesen az átlagtermés kiszámításánál valamennyi bevetett területnek szerepelni kellett. Megjelentek az Állami Biztosító kárbecslő szakemberei. Nem tudták a teljes kárunkat felmérni, és igazuk volt. HarA mezőgazdasági lakosság újszerű adóztatásáról A közelmúltban a mező- gazdasági földterületet használó lakosság adóztatásában többféle rendeletmódosítást hajtottak végre. E rendeletek érintik a termelőszövetkezeti tagokat, vagy alkalmazottakat, akik háztáji földdel és azokat, akik — mint például az állami gazdasági dolgozok, pedagógusok — illetményfölddel rendelkeznek, és kiterjednek az egyéni gazdaságokra is. A gazdasági tevékenység után lényegében ugyanazokat, az adókat kell továbbra is fizetni, tehát: jövedelemadót, községfejlesztési hozzájárulást, s a bortermelőknek bor- forgalmi adót. Az adó nagysága attól függ, hogy egyrészt a földterület használója mekkora területet müvei, másrészt milyen a föld művelési ága (szántó, gyümölcsös, kert stb.). A háztáji gazdaságoknál az adó mértéke csak a terület nagyságától és művelési ágától függ. A régi 'és az új adófizetési kötelezettség közötti egyezőséget: a következő példa mutatja. Eddig egy kataszteri hold szántó után a, termelőszövetkezeti lag 120—140 forint jövedelemadót, aranykoronánként 12 forint földadót fizetett. Ez 10—12 aranykoronás földet figyelembe véve 120—144 forint voll. 1971-töl — összevontan, egy tételben — a jövedelemadó összeget a községi tanács 180—200 forint kö zött állapítja meg, biztosi t- ' va, hogy az új adó összege általában megegyezzen a ki; adó együttes összegevei Az eddig érvényben levő ked vezmények a két adó összevonása után is megmaradnak. A nagy jövedelmet el érő adózók — pl. szőlő , gyümölcstermelők — a jövedelemadót ezentúl nem az átlagjövedelem, hanem a tiszta jövedelem alapján, progresszív adókulcs szerint fizetik meg. A jövedelemadó itt is magába foglalja a földadót. Nagy jövedelmet elérő adózónak számi', az. akinek évi adóköteles, úszta jövedelme az 50 ezer forintot eléri, vagy meghaladja. A boríorgalmi adózás rendszere is lényegesen egyszerűsödik. Az évi 5 hektolitert meg nem haladó borterméssel rendelkezőknek nem kell bevallást adniuk. Adójukat ötévi átlagtermés alap ján, átalányban fizetik meg. Termésbejelentést 1972-től kezdve csak azoknak a termelőknek kell tenniük akiknél az évi bortermés az 5 hektolitert meghaladja. A boríorgalmi adót ez esetben nem átalányként fizetik, hanem a tényleges termés az adó alapja. A felvásárló szerveknek, illetőleg a mezőgazdasági nagyüzemeknek átadott bor azonban továbbra is adómentes. (Tévedések elkerülése végett megjegyezzük, hogy az idén a borforgalmi adót a pénzügyőri szervek nyilvántartásába vett 1970. évi új borteomés, valamint. az előző évekből fennmaradt. adózatlan óborkészlet alapulvételével kell megfizetni.) Az adóátalányt első ízben az 1.972. évi adókivetésnél alkalmazzák. Az állattartáshoz fűződő érdekékre figyelemmel a jogszabály számos esetben adómentességet, vagy adó- kedvezményt biztosít. A termelőszövetkezeti tagok a háztáji gazdaságban folytatott állattartásból származó jövedelem után nem fizetnek adót. Az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek tagjai azonban a saját gazdaságban tartott állatok után elért jövedelemnek csak azután a része után kaphatnak mentességet, amelyet a szövetkezet útján értékesítettek. Saját érdekük tehát, hogy a felnevelt állatokat a szövetkezeten keresztül értékesítsék. Sajátos helyzetben mine centis vízben állt a búza, de állt, és az álló gabona nem számít károsodottnak. Ez csak egyetlen példa mostoha körülményeinkre. A Búzakalász Termeiöszö vetkezet földterületének ötven százaléka úgynevezett vizjárta területté van nyilvánítva — az Állami Biztosító a legmagasabb kockázati osztály után számítja erre a biztosítási dijat. A másik ötven százalék olyan föld, ahonnan hiányzik az A-szint, gyakorlatilag nincs tehát termőréteg. Aíalakii! a gazdálkodás cj — Ezek a mostoha körülmények — folytatja az elnök —. arra kényszerítenek bennünket. hogy valami újat próbáljunk. De ifi is nagyon sok problémánk van. Nyomaszt bennünket munkaerőhelyzetünk: 256 tagunk közül 100 nyugdíjas, vagy járadékos. Kilencven alkalmazottal foglalkoztatunk — egyszerűen nem tudjuk másképpen megoldani a folyamatos termelést. Az utóbbi Ivét esztendőben sok egykori „ingázó” visszatért a faluba, visszacsábította a mezőgazdaság őket. Tennünk kellett nemcsak az ö érdekükben, nemcsak azért, hogy ne csalódjanak, hanem a négy faluért, valamennyi itt elő em- berert. Most, lezárva az 1970-es esztendőt, bármilyen kegyetlen is volt hozzánk a természet, elmondhatjuk: az .emberek bíznak a mezőgazdaságban. A termelőszövetkezet az elemi csapások ellenére nyereséggel zárta a tavalyi ével. De mi mindent kellett ezert tenni! A gazdaság átalakítja termelési rendszerét. A Búza- kalász tavaly 10 millió forintos összköltséggel — természetesen állami támogatás segítségével — felépített eg) 350 férőhelyes komplett tehenészeti telepet. Megnéztük ezeket az istállókat. Az, bőgj a tejházban patikai tisztásáig van. az, hogy fehér köpeny és fertőtlenítés nélkül senki sem mehet be az ország három különböző pontjáról ösz- szevásárolt ibc-mentes állatok közé, bizonyára máshol is így kell legyen. Komjáti- b;ni ez a rend azonban nemcsak annyit jelent, hogy jövőre mar jövedelem lesz a sza r ■v; isin a rha -tenyésztésből Azt is jelenti, hogy a kis tsz saját. Hódoltságait figyelembe véve. minden rendelkezésere álló erőt megmozgatva, önmaga próbált kitörni kedvezőtlen körülményei szűk köréből, függetleníteni magát a Bódva szeszélyétől s a kora tavasszal száz tonnányi termőföldet magukkal ragadó domboldali vizcsurgá- SOktöl. Jól gazdálkodott az ózdi Rákóczi Tsz Özdon, a kohászati üzem közvetlen szomszédságában gazdálkodik a Rákóczi Termelőszövetkezet. A nagyüzem elvonja a munkaerőt a tsz-tői, s emiatt sajátos helyzet alakult ki a gyárváros egyetlen termelőszövetkezetében. A tsz-ben az átlagos cicikor meghaladja a 64 cvc.t, s az eltartott tagok száma majdnem kétszerese a dolgozó tagok szamának. (8(1 tsz-tag közül 47 eltartott.) Az ózdi tsz-ben emiatt aránytalanul sok állandó alkalmazottat és időszakos dolgozót kell foglalkoztatni s a munka többségét általában ők végzik. A sajátos, korántsem kedvező körülmények ellenére is eredményes évet zárt 1970- ben az ózdi termelőszövetkezet. A rossz időjárás miatti terméskiesést sikerült a korábban felfejlesztett segéd- és melléküzemágakkal pótol n i. olyannyira, hogy egy év alatt szinte megduplázódott a szövetkezet tiszta vagyona. Év elején 3 millió 888 ezer forint tiszta vagyoni mutatott a mérleg, év végén viszont már 6 millió 707 ezer forintot. Ebből mintegy 3 millió forint a tiszta nyereseg. A segéd- és a melléküzemágak alapjait még a korábbi években lerakták a Rákóczi Termelőszövetkezetben, s a múlt évben ez .segítette át őket a nehézségeken A homok eladási tervük 450 ezer forint volt, s a nagy kérésiéi miatt több mint 800 ezer forintra teljesíthették. A legtöbb bevétel mégis a bérfuvarozásból volt. A/. ,iúg 300 ezer forint bevételi leivel több mint 1 millió forinttal túlteljesítették. Nyeresége: hoztak a béreséplések. a kovács- és javítóműhely és a tsz egyéb szolgáltatásai is A jó gazdálkodás eredményeként bérfizetéskor is megtalálták számításukat a tsz tagjai, alkalmazó fiai. Az év közben kifizetőt! 1.8 mii lió forinton túl a zárszámado közgyűlésen 350 ezer forintot oszlottak el a tagok os az alkalmazottak között, jö- vcrlelemrcszcscdés címen. iA tagok kél hónapi, az alkalmazottak 36 napi keresetüknek megfelelő összegei kaptak) Az egy munknapra jutó kereset meghaladta a 7-1 forintot, s ez egy-két év - vei ezelőtt még szinte elérhetetlennek tűn) az ózdi lsz-bt n. Meg kell említeni, hogy a Isz munkáját az Ózdi Kohászai i Üzemek szocialista brigádjai is segítették. Söú a közlekedési gyávrcszleg közgyűlésén jelenlevő szocialista brigád vezetője ebben az évben is 300 óra társadalmi munka elvégzésére let! ígéretet Kollektívája nevében. A tsz-nek már 13 tagú KISZ-alapszervezele v an, s ez a sok eltartott ‘mellett a fiatalok jelenlétét bizonyítja. A zárszámadáson is sor került néhány fiatal felvételére, ezzel azonban még korántsem oldódtak , meg az „elöregedett” lérmelöszövet - kezet problémái. I. I. Példa s/ülel ik — Lehet, hogy most már ill a környéken, a hasonló adottságú gazdaságok egy kicsit irigykednék ránk. Pedig egyszerűen csak annyi történt, hogy mi időben rájöttünk a változtatás szükségességére. Szarvasmarha-te- nyészetünk színvonalára akarjuk fejleszteni juhienyészetünket is. szeretnénk már jövőn az ideinél nagyobb számban pecsenyebárányt exportálni. Bízunk abban, hogy ,i v,ne; kezdeményezést az eddigieknél jobban figyelembe veszik majd a támogatás elbírálásánál is — mondja a lőagronómus. Amióla elkészült a tehenészen telep, kél szatmári, árvíz sújtotta termelőszövetkezet vezetői járlak Komjá- tibzn. megnézni az új létesítményt. Aligha hitte volna valaki barom évvel ezelőtt a ingok közül, hogy egyszer ide jön majd egy másik gazdaság tapasztalatcserére. Igazuk volt a szatmáriaknak —• a ;.sz-tagok munkája, a veretes rátermettsége biztosíték a tévőre a mostoha adottságok ellenére a négy falu tsz-e jó példája lehel hamarosan az okos, tervszerű, önmaga* gvaraníté gazdálkodásnak Hegyes Zoltán Kapacitásnövelő fejlesztések
