Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-21 / 44. szám

ÉSZAK-MAGYAROR5ZÁG 6 1971. febr. 21., vasárnap A i ■ " K ■ Budapest legnagyobb la­kóházát keresem. Annyit tudok róla. hogy nagy és Óbudán van. Gyalog vágok a keresés­nek. Annyi itt az új és nagy ház. honnan tudjam, melyik az igazi? Megszólí­tok egy járókelőt, döntöm el. s egy kedves nénitől már kérdeznék is. Köszönök és — magam előtt látom a Nagy Házat. Kecses kolosz- szus, földre fektetett Em­pire State Building. Hát igen. ez az. Mielőtt bárki­hez egy szót is szólnék, kör­besétálom. Az utak még nincsenek készen, itt-ott épí­tőket látni, de sok apró jel arról árulkodik, hogy a há­zat már birtokukba vették a lakók. A kapun gépelt szöveg: „Kérjük a tisztelt lakólcat, hogy a papírszeme­tet ne dobják a gyűjtőbe, mert az eldugul.., Alá­írás: Gondnok.” Igazán apró jel. Egy ap­rócska kislány nagy komo­lyan erőlködik, hogy be­nyomja a kaput. Segítek neki. udvariasan köszöni, aztán iramodik a lifthez, kulcs után kotorász a zse­bében. Hét-nyolc éves le­het, bár látok egy olyan, „gondnok” aláírással ellá­tott felhívást, hogy kisgye­rekek ne kezeljék a liftet. Ezt a pöttömséget nem fél­tem, olyan magabiztosan végzi a műveleteket. Félúton sem járok, ami­kor egy öblös hang rám­kiált. — Te vagy az. Bandi? Nem nekem szóltak: a ka­putelefon mellett áll egy férfi, ö társalog nem tu­dom, hányadik emeleten lé­vő ismerősével. A technika. Vegyük igény­be. Találomra megnyomok egy gombot, mely alatt név áll: „H. István”. — Jó napot kívánok. Van itthon valaki? — mondom. S a hangszóró megszólal. — Tessék. Női hang. — Újságíró vagyok, ne haragudjon, hogy érzik ma­gukat? A hangszóró közvetítésé­vel elhangzott „Köszönöm, nagyon jól”-ban nemcsak a meglepődés, hanem őszinte öröm is érződött. A hatalmas monstrumba már lelket leheltek a ben­ne élő emberek, a Nagy Háznak élete, karaktere var. Törőesik Sándor, a LA­KÓTERV mérnöke, a ház ■ tervezője, tárgyilagosan so­rolja kérésemre a Nagy Ház adatait. Ö utcának ne­vezi, körébe épül majd Óbuda új városközpontja. Az épület 340 méter hosszú. 18 méter széles. 33 méter magas: térfogata csaknem 140 ezer köbméter. Nem légköbméter. Beton, acél. ember, örömök ás gondok foglalják el ezt a 140 ezer köbméteres teret, ott Óbu­dán, a Szőlő utcában. S mi­után házgyári elemekből épültek a lakások, szapo­rodnak az ilyen „vegyes- köbméterek” az országban. (Suha) A Vagy Ház, az ország legnagyobb lakóháza. Tudunk-e jobbat? Több mint 8000 vendég a Palotában Gasztrostop! Szép, hangzatos magyar szó. nemde? Kontex. (Vigyázat, nem kontesz! Az ugyanis mást jelent.) Kereskedelmi szakembe­rekkel vitatkoztunk. Miért gyártják ezeket a szörnyű szavakat? A válasz kérdés volt: és az ÁFÉSZ, a TIGÁZ az szép? Az jól hangzik, ma­gyaros, zenei? A Gasztrostop egy új ét­terem neve lesz. Az étter­met a Bükkvidéki Vendég­látóipari Vállalat hozza lét­re. A vállalat igazgatója el­mondotta. nem bánja, ad­junk szebb nevet a Hejő- csabára tervezett étterem­nek. Mondjuk ennél jobbat, kifejezőbbet! Jó, mondjunk. Megkér­jük olvasóinkat, segítsenek, s ha egyáltalán létezik szebb magyar szó egy új étterem elnevezésére, írják meg, hogy továbbíthassuk. A Kontex-en már nehe­zebb segíteni, mert ennél még csak lelkiismeretfurda- lást sem éreznek. Kézsége- sen lefordították: konfekció és textil. Ugyanúgy, mint az ABC-áruház elnevezése. S egy világ omlott össze bennem, amikor megtudtam az ABC-áruházról, hogy ne­ve nem más. mint Általá­nos Bevásárlási Centrum. De maradjunk a Gasztro- stopnál. Valóban nincs szebb szavunk egy ilyen vá­ros eleji fogadóra? A. L Miskolc egyik, messze föl­dön híres nevezetessége a lillafüredi Palotaszálló az elmúlt évben több mint nyolcezer beutalt, SZOT- üdülővendéget fogadott. Az ország minden tájáról ér­kező üdülők az év minden szakában megtalálják itt a pihenésen kívül a szórako­zást is- S ez utóbbit nem­csak a természetjárás kí­nálta lehetőségekben. Az üdülő vezetősége nap mint nap változatosnál változa­tosabb programmal kedves­kedik a beutaltaknak. Most, az idei év negye­dik turnusa üdül a Palota szobáiban. Kellemes időtöl­tésül pedig a háromszáz- harminchat vendégnek a sakkon, pingpongon és a tréfás táncversenyeken kívül a környéknéző séták, a ki­rándulások szolgálnak. Sá­rospatakra, Aggtelekre.. Az esti hangversenyek és iro­dalmi színpadi előadások szintén megtalálhatók a programiban. Ezek után biz­tos. hogy kéthetenként mindig gyarapszik a Palota és Miskolc híre, mindig több és több ember hall rólunk jót az ország min­den részébe. Hiszen ven­dégeink kérés nélkül is el­mondják mindenütt, hogy érdemes volt a Palotában üdülni. 10 éves a Novoszt / A világ az elmúlt, több mint fél évszázad folyamán kíváncsian figyelte, mi tör­ténik a Szovjetúnióban. Az elmúlt években — a köz­lekedés és a hírközlés fel- gyorsulásával, az informá­ciók gyorsabb áramlásával — megnövekedtek az infor­mációs igények is. A bur- zsoá sajtó tudatos hamisí­tásait is tekintetbe véve rendkívül fontos, hogy a vi­lág népei az igazat tudják meg a szovjet valóságról. Társadat mi sajtóügynökség Az újságolvasó elég gyak­ran találkozik a napi- és hetilapok hasábjain olyan írásokkal, fotóriportokkal, amelyek alatt szerényen jelzi a forrást három betű: APN (Novosztyi Sajtóügy­nökség). A TASZSZ a Szov- jetúnió hivatalos távirati ügynöksége, a Novosztyi pe­dig nem hivatalos, társa­dalmi sajtóügynökség. Ta­nácsának tagjai között ki­váló szovjet tudósokat, mű­vészeket, sportolókat, sőt. még űrhajóst is találhatunk. A hírügynökség tevékeny­ségének fő célja, hogy va­lódi képet adjon a szovjet életről. A moszkvai Puskin té­ren levő négyemeletes, klasszicista épület koráb­ban a Szovjet Állami Rá­dió és Televízió Bizottság székiháza volt, most a No­vosztyi Sajtóügynökség köz­pontja. Ebből a viszonylag nem nagy épületből irányít- ját ennek a világszerte is­mert sajtóügynökségnek munkáját. Anyagok 100 országba Az APN-nek a Szovjet­unióban megközelítőleg két­ezer alkalmazottja van. Több mint száz országba küldik anyagaikat, hetven nagy sajtóügynökséggel van kapcsolatuk olyanokkal, mint az UPI, az AP, a Reu­ter és az MTI. Több mint hatvan országban van APN­képviselet, hazánkban is van irodájuk. Szerte a vi­lágon képeslapokat, újságo­kat adnak ki, bulletineket ter jesztenek. Csaknem négy­ezer újsággal állnak kap­csolatban, s küldenek szá­mukra évente körülbelül félszázezer cikket. Évente nem kevesebb, mint száz­ezer fotóriport-témát dol­goznak fel. Az APN jól képzett tu­dósítói, riporterei, publicis­tái a legfontosabb kérdé­sekben megszólaltatják a szovjet állam, a közélet ve­zető egyéniségeit, elemzik a Szovjetunió belpolitikáját magyarázzák a szovjet kor­mány külpolitikáját. A ma­gyar olvasóközönség köz­ponti napilapjaink, a képes hetilapok, folyóiratok, a vi­déki napilapok, így az Észak-Magyarország hasáb­jain is egyre gyakrabban találkozik az APN szignó­jával. így a magyar szer­zők publikációin túl még több ismeretanyagot kap­hatunk a szovjetoi-szág éle­téből. Hírt kaphatunk helyi kezdeményezésekről, ered­ményekről. s legkülönfélébb problémákról. Különösen fontos ez napjainkban, ami­kor a Szovjetunió népei nagy eseményre, a Szovjet­unió Kommunista Pártjá­nak XXIV. kongresszusára készülődnek. Teljesítik hivatásukat A Novosztyi Sajtóügynök­ség ma ünnepli fennállásá­nak 10. évfordulóját. Az első évtized rendkívül ered­ményes volt. Az APN ne­vét mindenütt megismerték a világon, népszerűek lettek kiadványai, s az általuk készített cikkek sok ezer lapban jelennek meg rend­szeresen. Híven teljesítik azt a hivatásukat, hogy va­lódi képet adjanak a világ népeinek a Szovjetunió éle­téről és fejlődéséről. Ehhez a nagyszerű, felelősségtel­jes munkához kívánunk szovjet kollégáinknak to­vábbi sikereket. (Boros) Rejtély Az üzemi lélektani állo­mások, pszichológiai labo­ratóriumok példáján fel­buzdulva nagy vizsgálódás­ba kezdtem. Tudományos ku­tatásom a fluktuációval függ össze, az pedig azzal, hogy az üzemekben, válla­latoknál olyjtor, ha a le­maradás magyarázására ke­rül a sor, ezzel érvelnek. — Sajnos, nálunk nagy, a fluktuáció ... Az okok boncolását kez- aem a kohászatban. A tö­kéletes „felhomályosítás” kedvéért teljesen belemá- szok a részletekbe. — Az anyagiakban nem érezzük a kohászat teljes elismerését — mondják. — Itt va.n például a közleke­dés. A mi vasutasaink ugyanúgy dolgoznak mint a MÁV-nál, de ott több előny­ben részesülnek. A vonzerőt példái: tanú­sítják. Felvesznek új dol­gozókat, több hetes kikép­zésben részesítik, és... És az ember természete­sen a vasúihoz megy. A vasutasok nagy plénu­mán ez hangzik el: — A bérekben és a jut­tatásokban nem érezzük kellően a vasút elismerését. Sokan szívesebben mennek a zárt üzemekbe. Egy felszólaló élesen szó­vá teszi: — Mégiscsak fura dolog, hogy a vasút kineveli a ma­ga embereit, és... És a vasutas a kohászat­ba megy, mert ott... * Vizsgálódásom itt holt­pontra jut. Üj területem az építőipar. Mit mondanak az államiban? — Tőlünk sokan elmen­nek. Sajnos, mi nem tudunk versenyezni a zárt üzemek­kel, vagy a szövetkezetek­kel. Jó, keressük fel a szövet­kezeteket. — Nálunk — panaszkod­tak a Miskolci Építőipari Szövetkezetben — igen-igen nagy a fluktuáció. Mi nem bírjuk a. versenyt az állami építőiparral, vagy az üze­mekkel. Se öltözőnk, se munkásszállónk, se kultúr­termünk. Csupa rejtély. Ez is, az is, nem ez, nem az az ok. Mi a nagy áramlás magya­rázata? Az egyik fluktoáns készséggel szolgál felvilágo­sítással. — Nem lad nelcem olyan üzemet mondani Pesten és Miskolcon — így ő —, ahol én már egyszer, vagy több­ször ne dolgoztam volna. Nyert. A másik ,.pácienssel” nem sikerült találkoznunk. — Itt akarok jubilálni — köszönt be az egirik miskol­ci vállalathoz. Nem tudni, hányadik munkakönyvét nyúzta, de a lényeg: eddig .99 munkahelyet örvendez­tetett. — Csalódni fog — közölte vele az igazgató. — Itt nem fog jubilálni. Inkább keve­sebben dolgozunk. * Itt is, ott is hiányzik az ember. Már amikor mun­káról van szó. Érdekes, a bérfizetésnél mindenki egyformán tartja a marlcát. Csorba Barna BOJCSUB Józsii jí ES IMRE GÁBOR REGENYf NYOMÁN t RTA i CS. HORVATr TIBOR RAJZOLT/ SEBOK IMRE I/AIASZ/M SEM wfo- TAK,F£irüf>nlK4Z EGÉSZ L//fZAE,S VÉGÜL...

Next

/
Thumbnails
Contents