Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-10 / 8. szám
1971. január 10., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Fokozzuk <2 KISZ-szervezetek ön te véken yséqét Beszélgetés Dudla Józseffel, a KISZ Borsod megyei Bizottságának első titkárával AZ ÉV VÉGÉN beszámoltunk a KISZ Borsod megyei Bizottságának tanácskozásáról, melyen szó esett az elmúlt évi munkáról és a soron következő feladatokról. A bizottsági ülés után nyilván módosultak az elképzelések, gazdagodtak azokkal a gondolatokkal, amelyek a tanácskozáson és az év eleji megbeszéléseken napirendre kerültek. Szembetűnt, hogy megyénk fiataljaira nagy feladatok megoldása var a IV. ötéves terv első esztendejében, 1971-ben. Erről beszélgettünk Dudla József elvtárssal, a KISZ Borsod megyei Bizottságának első titkárával a hét elején, mert időközben egy magas rangú ifjúsági delegációval a Szovjetunióba utazott. Elutazása előtt azonban vázolta azokat az elképzeléseket, amelyek megvalósításán már ezekben a napokban is munkálkodik megyénk ifjúsága. — Pártunk X. kongresszusa meghatározta a szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való folytatását. Fontosnak tartjuk, hogy fiataljaink megismerjék a kongresszus határozatait és a IV. ötéves terv célkitűzéseit. Milyen elképzelések vannak Borsodban e tervek megvalósítására? — Az első lépés mánde- bekelőtt az, hogy fiataljaink megismerjék a X. kongresz- szus dokumentumait. Éppen essúrt feldolgozzuk a kongresszus anyagát és kimunkál- fok a határozatokból a helyi feladatokat. Van olyan elgondolásunk, Hogy az alap- fmervezeti titkárok részére folyamokat szervezünk a ^ezetőképző iskolán, ifjú- •msnmunista aktívákat tar- ymk az állami, társadalmi 68 tömegszerv özetekkel közö- s°n rendezünk megyei ifjú- Saßi műszaki és mezőgazda- *“01 hónapot. S végül propagandistáinkat is felkészítjük a kongresszusi határoza- feldolgozására. — Borsod fiataljai eddig is sokat tettek a napirenden levő gazdasági tervek teljesítéséért. Mit tart a bizottság legfontosabbnak most, a IV. ötéves terv küszöbén? j. ~~ Folytatjuk a X. kong- esszus tiszteletére kibonta- °zott nagyszabású munka- versenyt, a KISZ VIII. kong- inv2USa jegyében. Fiatalja- ,nk máris kezdeményeztek °ngresszusi műszakokat és javasolták, hogy 1971-ben is tartsunk kommunista vasárnapokat. Természetesen ezek az iparban és a mező- gazdaságban' szükségessé váló termelési versenyek egybeesnek a helyi feladatokkal. Szép hagyománya van a védnökségeknek. Ezt is szeretnénk folytatni. A IV. ötéves tervben elsősorban a vegyiparban. a járműipari program keretében, a Tisza II. vízlépcső és a Barátság II kőolajvezeték építésében veszünk részt. De ott leszünk a TV. ötéves terv kiemelkedő beruházásainál, fejlesztési munkáinál és rekonstrukcióinál is. Szerelnénk, ha minél több fiatal részt venne a szakdolgozatok országos pályázatán, valamint a szakma ifjú mestere, a kiváló ifjú technikus és mérnökök versenyében. — Hogyan vesz részi a íanulóifjóság a gazdasági munkákban? — A diákok elsőrendű feladata a tanulás, de hagyományosan részt vállalnak ők is gazdasági feladataink megoldásában. Az idén csakúgy, mint a későbbiekben, lesznek nyári önkéntes ifjúsági építőtáborok, s ha a szükség úgy kívánja, az őszi mezőgazdasági munkáknál is igénybe vesszük a tanulóifjúság. segítségét. — Az ifjúsági szövetség rangos feladata az ideológiai és a politikai nevelőmunka segítése, a fiatalok szocialista tudatának fejlesztése és az öntevékenység fokozása. Nyilván ezen a területen is vannak elgondolásai a Borsod megyei KlSZ-bi- zottságnak. — Elöljáróban hadd mondjam el, hogy minden szinten nagyobb gondot akarunk fordítani az ifjúság szocialista nevelésére, az osztályöntudat erősítésére. ■ Ezzel párhuzamosan fellépünk a különböző helytelen nézetekkel, áramlatokkal és fellazítási taktikával szemben. S ha így dolgozunk, akkor mindenképpen erősítjük a KISZ kommunista és politikai jellegét. Ezt célozzák egyébként ez évi politikai akcióink és rendezvényeink, ezt segíti a KISZ-oktatás egész rendszere ezért határoztuk el, hogy megismertetjük ifjúságunk minden rétegével a párt ifjúságpolitikai állásfoglalását, segítjük az abból adódó feladatok megoldását, bízunk benne, hogy ezek a fáradozásaink jó előkészítői lesznek a Építkezések központi fűtéssel «^Borsod megyei Állami bak • at~i Vállalat dolgozói- a * is sok nehézséget okoz hit főieteket borító vastag de» • P.Ó a kemény, hire'*..lejárás., Ennek ellenébe lriint 30 munkahely...1} 7~ ha nem a megszo- _ t ütemben — folyamato*a termeink. is V tTíűszaki vezetők ugyan- s- . mintegy 000 lakásban ke,l,v%t«k meg a „téli épít- brivu két” és gondoskodtak a° •.hogy ezekben kész, fedett helyi- jj bekben kellemes mclcg- en dolgozhassanak a kő- uvesek és a szakiparoA i hios?? terek fűtésére szá- é$ ‘ Só megoldást találtak, több Minőség tartására aleg- t>izto helyen tiszta levegői elUpj'tó, korszerű tüzelési ast vezettek be. Így például a miskolci Győri kapuban, Kazincbarcikán és Öz- don több mint 200 panellakásba jó előre felszerelték a radiátorokat, s így most központi fűtés melegénél végezhetik a helyiségek kialakítását. Ezenkívül a különböző építkezéseken 150 házilag készült földgázkályhát és 80 hordozható propán-bután gáz- kályhát üzemeltetnek, a diósgyőri új városrészben pedig a már elkészült tízemeletes panelházban gőzmozdony szolgáltatja a meleget, A jól szervezett munka eredménye, hogy a 2400 házgyári lakásból álló Győri kapui lakótelepen a 200 férőhelyes korszerű óvoda műszaki átadását a napokban megkezdhetik. KISZ soron következő kongresszusának. A kommunista és politikai jelleg erősítésének jegyében szervezzük meg a forradalmi és kongresszusi ifjúsági napokat, a VI. sárospataki diáknapot, a határ- menti ifjúsági találkozókat, az ifjú választék gyűléseit, a kongresszusi stafétát és ’ a fegyveres erők napjának megünneplését. — Végül egy utolsó kérdés. Rövidesen összeül a KISZ VIII. kongresszusa. Mit tesz a hátralevő időszakban a nic- gyebizottság a szervezeti élet erősítéséért és fejlesztéséért? — A KISZ-kongresszusra való felkészülés — véleményem szerint — megyénkben is együtt jár a szervezeti keretek erősítésével. Jó alkalom lesz rá, hogy fokozzuk KlSZ-szervezeteink öntevékenységét, javítsuk a közösségi munkát. Mindezt akkor valósíthatjuk meg, ha stabilizálódnak a vezetőségek, fejlődnek a KISZ-munka módszerei. Van. egy jelszavunk, amely így hangzik: Arccal az alapszervezetek felé! E jelszó jegyében dolgozunk az idén is. Erősítjük alapszer- vezetőinket, szélesítjük a társadalmi vezetőképzést és bővítjük ákfívahálózatunkaí. Nagyobb segítséget akarunk nyújtani a felsőbb szervek határozatainak ismertetéséhez. Ha az alapszervezetek olyan akcióprogramokat készítenek, amelyek fokozottabban tükrözik a KlSZ-tag- ság igényeit, a réteg- és életkori sajátosságokat, akkor azon az úton haladunk, amely a KISZ-szervezeti élet erősítéséhez és fejlesztéséhez vezet — válaszolta Dudla József elvtárs, a KISZ Borsod megyei Bizottságának első titkára. MINDEZ MÉG MINDIG csak része, vagy, ha úgy tetszik, nagyvonalú vázlata annak, amire most gyűrkőzik Borsod megye ifjúsága. De a teljességre való törekvés nélkül is kitűnik belőle, hotrv megyénk fiataljai részt vállalnak abból a nagyszerű programból, melyet pártunk kongresszusa határozatban emelt törvényerőre. Paulovit| Ágoston Tanulmányozni, megvalósítani A X. pártkongresszust megelőző vitái: bizonyították, hogy pártunk politikájának fő vonalával egyetért az egész párttagság és társadalmunk döntő többsége A kongresszus munkája Irént megnyilvánult széles körű érdeklődés és a kongresszus visszhangja azt is bizonyította,, hogy szinte valamennyi ott tárgyalt kérdés nemcsak a kommunistáik ügye. Mindez érzékelhető volt megyénkben már a kongresszus tiszteletére kibontakozott szocialista munkaversenj eredményedből, s abból a nagyfokú politikai érdeklődésből és aktivitásból, amely jelenleg is tapasztalható társadalmunk különböző rétegeiben. A politikai aktivitás megőrzése, a legkülönbözőbb gazdasági, társadalmi és ideológiai kérdéseik iránt ina is megnyilvánuló széles körű érdeklődés kielégítése, a felmerülő kérdések helyes megválaszolása párt- szervezatcsiruk, tömegnoli tikai munkánk elsőrendű feladata. Számolnunk kell azzal, hogy a széles közvélemény tulajdonképpen még csak napjainkban értékeli, s mérlegeli alaposabban a kongresszus megállapításait, döntéseit, határozatait, és ennek alapján alakítja ki a valóságos értékítéletét; hogy — a tervek szerint — január második felében elkezdődik a kongresszus anyagának „tematikus'1 feldolgozása is, a politikai oktatás különböző tanfolyamain. Ezeken a fórumokon várhatóan újabb kérdések merülnek majd fel, újabb összefüggések várnak megvilágításra — heüyes és meggyőző érvelésre — ahhoz, hogy végül is a X. kongresszus legfontosabb elvi, politikai útmutatásait és határozatait mindenki megértse, magáénak vallja, ,s az elkövetkezendő évek során cselekvő részese legyen a feladatok megvalósításának. Újszerű vonása lesz a kongresszusi anyag feldolgozásának, hogy az országos megállapításokat mindenütt egybevetik a megyei, az adott járási pár tér tekezl elek megállapításaival, s az egyes munkahelyek konkrét helyzetével és feladataival. Vagyis a X pártkongresszus anyagát, a pártértekezletek és a kongresszust megelőző taggyűlések útmutatásait. továbbá pártunk gazdaságpolitikáját, a IV. ötéves terv és az idei népgazdasági terv feladatait irrindemrtt komplex módom, vitatják meg, s ennek során várhatóan sok-sok elvi és gyakorlati kérdés is választ: kaphat. K ülönösen fontos, hogy a kongresszusi anyagiban szereplő elvi-politikai -kérdéseket és a legfontosabb összefüggéseket mindenütt félTTÓrfbetekertül tisztázzuk. Meg keB péMáiul értetnünk, hogy a X pártkongresszus nem zárt le és nem nyitott új szakaszt a szocializmus építésének folyamatában, hanem a másfél évtizede jól bevált politika magasabb szinten való folytatását tűzbe Jri rétül. Ez fettébetazi a politika állandóságát a szocializmus céljaiban, a párt tömegkapcsolatainak erősítésében, az élet- körülmények javításában — alapelveinkben. Úgy a linkkor e politika megújulást, az élet által felvetett űj kérdések felismerését és megválaszolását követeli ive.;, nagyfokú rugalmasságot és körültekintést kíván. Meg kell értetnünk, hogy a szocializmus magasabb szinten való építése olyan politikai célkitűzés, amelyet a kongresszus által megfogalmazott új követelmények fejeznek ki bélés külpolitikánkban, gazdaságpolitikánkban, az ideológiai és a kulturális életben 'egyaránt. E y zek közül különösen fontos annak j megértetése, hogy mi teszi szükségessé a termelőerők intenzív fejlesztéséi, a hatékonyság kritériumának fokozottabb érvényesítését; hogy a ..magasabb szint" gazdasági és kulturális munkánk tudományos megszervezését követeli meg; hogy az egyre növekvő és egyre sokoldalúbbá való fogyasztás kielégítése, az életkörülmények javítása, s a várt szociálpolitikai intézkedések megvalósítása csakis a termeléssel, a munka termelékenységének növekedésével. a gazdasági hatékonyság növekedésével összhangban és annak függvényeként valósíthatók meg; s hogy mindez ösz- szefügg és kölcsönhatásban van a szocialista közgondolkodás és a szocialista tudat fejlesztésének megoldására váró feladataival is. A sorra kerülő politikai foglalkozások lehetővé teszik annak megvilágítását Is, hogy gazdaságirányításunk jelenlegi rendszere kiállta a próbát, jól szolgálja a szocializmus építését: hogy hazánk jelenleg a gazdaságilag közepesen fejlett országok sorába emelkedett. s hogy gazdaságpolitikai céljaink megvalósításával — amely a negyedik ötéves tervben konkrét megfogalmazást nyert — reális cél az is, hogy viszonylag rövid idő alatt a gazdaságilag fejlett országok sorába lépjünk. Lehetőség nyílik azoknak az ellentmond ásóknak sokoldalú megvilágítására is, amelyekkel a kongresszus nyíltan foglalkozott, amelyeknek megoldása azonban nemcsak a párt, hanem egész társadalmunk feladata. Bizonyára szóba lóerőinek a párt- és a szocialista demoikrácia fejlesztésének időszerű kérdésed, a munkásosztály vezető szerepével, szövetségi poEtákánk és annak a továbtzfejleszbéséwefl kapcsolatos kérdést*:, s az eszmeileg káros, a közerkölcsöt sértő megnyilvánulások éReni következetes harc problémái. A kongresszusi anyag tanulmányozása és feldolgozása lehetővé teszi, hogy a politikai oktatásban részesülő sok tízezer dolgozót reális társadálomszemlé- lefcre neveljük, hogy fellépjünk az irreális, illuzőriikus és pesszimista nézetekkel szemben is —. hogy végeredményben egységesen értelmezzük és haj tsuk végre a X. kongresz- szits határozatait. Csépányi Lajos A termelőszövetkezetek jövedelemadózásának új rendszere A ternielőszövefkejövedelmi helyzetét ciLtcit sz4mos tényező, egyebek között a természeti, földrajzi adottság is befolyáEzer tonna vékonypapír A Papíripari Vállalat Lábatlan! Vékony papírgyárában eddig kb. 500 tonna vékonypapír készült. A szalvétagyártó gépsorok garanciális átadása megkezdődött A 3—4. számú papírgépek szerelését is megkezdték, ezeknek a próbaüzemeié se 1971. második félévében várható, Az 1. sz. papírgép már j termel, a 2-es is megkezdte a próbaüzemelést. solja. Nagy hatást gyakorol a gazdálkodás eredményességére a mezőgazdasági termelés szerkezete, a termelési eszközökkel és a munkaerővel való ellátottság, valamint a gazdálkodás szervezettsége és színvonala. Az utóbbi években ugyancsak gyors ütemben fejlődik a kiegészítő tevékenység, s ennek a jövedelem alakulására szintén befolyásoló szerepe van. Az egyes termelőszövetkezetek között tehát azonos földminőség mellett is számottevő jövedelemkülönbségek alakulnak ki, ezért továbbra is szükséges a földminőségen alapuló földadózás mellett a közös gazdaság jövedelméhez, illetve annak alakulásához kötődő jövedelemadózás fenntartása. A tsz-ek jövedelem és jövedelemnövekmény-adózá- sának új rendszerét a36 1970. pénzügyminiszteri rendelet szabályozza. A termelőszövetkezeti jövedelemelvonás sajátossága, hogy a jövedelem- adózás a más népgazdasági ágakba tartozó állami vállalatoknál alkalmazott gyakorlattól eltérően a bruttó jövedelem részesedési alapra fordított hányadának alakulásához kapcsolódik. A felhalmozásra és a szociális-kulturális célú juttatásokra fordított jövedelemrész továbbra is adómentes. A termelőszövetkezeti jövedelemadózás legfontosabb feladata a még ma is igen ‘elentős jövedelem-differenciáltság enyhítése, valamint a személyes jövedelmek színvonalának és növekedési ütemének a népgazdasági terv célkitűzéseinek megfelelő szabályozása. A termelőszövetkezeteket a dolgozók (tagok, családtagok, valamint az állandó és időszaki alkalmazottak) közös munkavégzéséből származó jövedelem után terheli jövedelemadó fizetési kötelezettség. Az adóalapba tehát beszámít a tárgyévben végzett munka után a zár- számadási, illetőleg a számviteli előírások szerint elszámolt pénzbeli és természetbeni munkadij, alapmunkabér, prémium, jutalom, kiegészítő részesedés és bér, továbbá minden egyéb, a közös munka utáni bérjellegű juttatás. A jövedelemadózás szempontjából közös tevékenységnek számít a földterület megművelésének vállalása, vagy a termelőszövetkezet által meghatározott egyéb módon végzett közös munka, például a gazdaság részére végzett bérhizlalás, állattartás, stb. Ugyanakkor az adóköteles jövedelmek körét illetően változást jelent, hogy a nyugdíjas és járadékos tagok közös munkavégzéssel kapcsolatos jövedelme az új szabályozás szerint adómentes. Az ú j rendszerű illetve jövedelemnövekmény- adó az 1971. évben képződő jövedelmek után terheli első ízben a termelőszövetkezeteket. A tavalyi eredményekkel összefüggő adókötelezettségekre még a korábbi jogszabályok érvényesek.
