Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-08 / 6. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁG 2 1971. január 8., péntek Okfejtés Meir módra Goi da Meir izraeli minis/.- I íerelnök-asszony a minap j mondott beszédében hazája ! állítólagosán jogos területi | igényeit oly képtelenül bi­zonygatta. hogy néhány szól feltétlenül megérdemel. Meir elmondotta, hogy a második világháború során Németország volt a támadó Lengyelországgal szemben, s végül is a megtámadott ke­rült ki győztesen a háború­ból, a támadó ennek alapján a közelmúltban elismerte a lengyel nép jogát az egykori német területekre. Az okfejtés történelmiet­len, logikátlan és apolitikus. Történelmietlen azért, mert Lengyelországhoz a második világháború után egyetlen talpalatnyi olyan föld sem került, ami ne lett volna a kezdet kezdetén szerves ré­sze az ezeréves Lengyelor­szágnak. Logikátlan, mert a Német Szövetségi Köztársa­ság egy történelmi tényt rögzített a mai határok elis­merésével, nemcsak mint le­győzött engedelmeskedett a győzőknek. Logikátlan azért is, mert az arabok nem vesz­tették még el azt a háborút, amelyben ők voltak, és nem Izrael a megtámadott. Meir okfejtése a jelen világhely­zetben egyáltalán nem szol­gálja az annyira áhított bé­két. Ügy látszik, Tel Aviv igen­lő válasza a Jarring-misszió felújítására tényleg csak az időnyerést szolgálja. (Hegyes Zoltán) Földgáz szilárd formában Szovjet tudósoknak- első­ként sikerült a földkéreg­ben szilárd halmazállapot­ban levő földgáz-rétegre bukkanni. E szilárd földgáz ezüstszürke jégre emlékez­tet. Egy köbméter 200 lég­köbméter földgáznak felel meg. A Szovjetunió terüle­tén levő készletek nagyságát 15 billió köbméterre becsölik. Jégtörőhajók sikeres akciója a Bodrogon Tegnapi számunkban híri adtunk róla, hogy a meg­áradt Bodrogon, amelyet a Tisza árhulláma is vissza- duzzaszt, erős jegesedés kez­dődött. Sárospatak alatt, mintegy II kilométeres sza­kaszon képződtek jégtorló­dások. Az ftszakmagyarországí Vízügyi Igazgatóság tegnap, csütörtökön, hajnali 6 óra­kor a tiszalöki téli kikötőből a Bodrogra irányította két jégtörőhajóját, a Jégvirág I- et és a Jégvirág Il-t. Dél­előtt 9 órakor a jégtörők URH-n jelentették, hogy el­érték a Bodrogot borító jég­páncélt, és azonnal munká­hoz láttak. A kis, de erős hajók gyors ütemben törték, lazították a torlódásokat, va­lósággal „leeresztették” a Bodrog jegét. Délután 3 óra­kor, amikor Vezse Sándor vízügyi igazgatótól tájékozta­tást kértünk a megáradt fo­lyókon levő helyzetről, az UKH már az akció teljes si­keréről adhatott számot. Si­került a 14 kilométeres sza­kaszról minden jégtorlódást eltávolítaniuk. A jégíöróha- jók Olaszliszkánál visszafor­dultak, és estére „kikísérték” a Bodrogon képződött vesze­delmes jeget. A Bodrog és a Tisza ár­hulláma különben továbbra is lassan apad. Mindkét fo­lyón változatlan az árvízvé­delmi készültség foka. Teg­nap a vízügyi igazgatóság valamennyi védvonalán meg­kezdték a hó eltakarítását a járópadkákról. Az árvízvé­delmi anyagokat tároló rak­tárak környékét is megtisz­títják a hótakarótól. ß tengerfenék kincseinek kiaknázása Az ipari termelés rohamos növekedésével csak nehezen tart lépést a nyersanyagter­melés. Az 'igény kielégítése céljából a nyersanyagkutatá­sok egyre inkább kiterjed­nek a Földünk felszínének közel háromnegyed részét borító tengerekre is. Már most a feltáró munkálatok kezdeti szakaszában is a megismert készletek vete­kednek a szárazföldek kész­leteivel, különösen a kőolaj­bányászat eredményei jelen­tősek. Bár még csak a sel- fek a partoktól 200 méter mélységig terjedő üledékes kőzetekből felépülő tengerfe­nék — kis hányadát vizsgál­ták meg, az eddig feltárt készleteket 65 milliárd ton­nára becsülik. Jelenleg szá­mottevő víz alóli termelés a Perzsa (Arab)-öbölben, a Kaszpi-tengerben, a Mexikói , öbölben, a Maracaibó-öbö! - ben és á nigériai partok előtt folyik. Az Északi-tenger déli részén jelentős a földgáz-ki­termelés. Jelenleg a világ kő­olajtermelésének 17 százalé­ka származik víz alatti te­lepből, és annak ellenére, hogy a 30 méter mélységű vízben a fúrásköltségek há­romszorosan múlják, felül a szárazföldi fúrásokét, ez a részarány 1985-re eléri a 30 százalékot. A kőolajon kívül a tenger más ásványkincseket is rejt: a becslések szerint 1,8 mil­liárd tonna magnéziumot, 90 billió fonna brómot, 80 mil­liárd tonna jódot, 5 milliárd tonna uránt, 3 millió tonna nikkelt, 160 millió tonna ezüstöt és 8 millió tonna ara­nyat tartalmaz a tengervíz, a mélytengeri katlanok fene­két pedig mangán-, kobalt-, réztartalmú rögök borítják. Jelenleg szén, vas, kén és ón termelése folyik a partmen­ti tengerszakaszokon. Szűcs László: Vietnamban jártunk e A hét fakultásból egy-egyhez 3—4 tanszék tar­tozik. A tanszékvezetőket a rektor bízza meg meghatáro­zatlan időre. A tanári testü­let utánpótlása nagyrészt fi­atal oktatókból történik. Ha saját tanítványuk kerül be oktatónak, 1 év próbaidő után külföldi ösztöndíjasnak küldik. Hazajövet két évig gyakornok. Fejlődésükért a dékán felelős. Elméleti órá­kat csak 3—4 év után adhat­nak. A tanárok 40 százaléka párttag. A jelentkezők 50 százalé­kát veszik fel általában. A tanulók havi 20 dong ösz­töndíjat kapnak (140 forint). A főiskola elvégzése után gyakorlóév következik, 8a százalékos fizetéssel. Egy kezdő tanár fizetése 60 dong (420 forint), a legfelső kate­gória 130 dong (900 forint). Megjegyzem, hogy a legma­gasabb állami fizetések sem érik el a 200 dongot. A to­vábbképzés életükben fősze­rénél játszik. A munkahét 1 napját e célra szabaddá te­szik. A továbbképzést egy há­lózat irányítja az országban. Ezután az egri főiskola szervezeti felépítése és életé­nek ismertetése következett. Vietnami barátaink nagyon várták az intézményünkről szóló tájékoztatót. Igen örül­tek, ha azonosságot véltek felfedezni közös, munkánk­ban. Az időnk rövid és igen be­osztott volt. Mivel az ideigle­nes tanszékek — vagyis a bambuszból készült termek — egymástól több km-es tá­volságban voltak, meglátoga­tásukról nem lehetett szó. így csak a legközelebbi iro­dalmi fakultás gyűlésére mentünk el, ahol legnagyobb meglepetésünkre Petőfi: Egy gondolat bánt engemet című költeményét szavalták és több magyar népdal éneklé­sével kedveskedtek a lehetet­lent nem ismerő vinhi főis­kolások. Az ízletes vietnami ebéd nem könnyű — két pálciká­val való — elfogyasztása után kötelező déli pihenőre vezet­tek bennünket, ami a percre beosztott élet és a nagy me­leg miatt szinte szükségsze­rű volt. Az egyenes és ke­mény. bambusz heverőkről felállva gyakoroltuk a ki­egyenesedést és az utolsó tár­gyalásra készültünk vietnami barátainkkal. E megbeszélés kapcsolat tartásunk tovább­fejlesztésére vonatkozott. Gyakorlatilag a következők­ben állapodtunk meg: kap­csolatainkat a rendelkezésre álló minden eszközzel fenn­tartjuk; dolgozatokat, megje­lenő publikációkat cserélünk; ha lehet, Vinh környéki hall­gatókat kérünk ösztöndíjas­ként főiskolánkra és egymás nemzeti ünnepeit kiállítások rendezésével együtt megün­nepeljük. Több konkrét meg­állapodásnak pillanatnyilag nem volt értelme és reális lehetősége. A tanácskozás be­fejeztével a dékáni kar egy érdekes duraluminium vázá­val ajándékozta meg főisko­lánkat. Nagy értékként őriz­zük e tárgyat, hiszen a há­romezredik lelőtt Phantom típusú amerikai vadászbom­bázó törzsének roncsából csi­szolták ki vinhi barátaink. A gépet 1968 nyarán lőtték le Vinh felett. , A rektor és Hoan Qui dékán a tar­tomány határáig kísértek, és a csendes, de annál neme­sebb és viszontlátást remélő búcsúzás után Hanoi felé vet­ték utunkat a lenyugvó viet­nami nap fényénél. Delelitek tömegétől kísérve vak, sötét este értünk sűrű növényzettel borított faluszé­li éjszakai szálláshelyünkre amit mi hol, „Szerájnak”. hol ..Hotel Rambusz”-nak neveztünk el. Az elnevezé­sek vidámak, hangulatunk töretlen. de éjszakai nyugal­munk elég bizonytalap volt. Őszintén szólva, az őserdő szélén, a nedves rizsföldek párolgó melegében, nem zár­ható ajtók és ablakok mellett szállásunk nem volt éppen megszokott, de az altató meg­tette hatását és jól pihen­tünk. Örülve a reggelnek, to­vábbindultunk Hanoi felé, melytől körülbelül 150 kilo­méterre lehettünk, de a viet­nami gépkocsivezetők ennek megtételét éjszaka nem vál­lalták. Ütközően sokat iz­gultunk, mert a rádió kora reggeltől jelezte a 8. tájfun romboló útját Vietnam felé. A gépkocsi rádiója óránként jelezte a vihar útját, mely az utolsó percekben eltért a vietnami partoktól és a Fü- löp-szigetek felé fordulva, ott több száz ember halálát okozta. Oázisunkra, vagyis a ha­noi hotelunkba a déli órák­ban érkeztünk meg és az út viszontagságainak kipihené- sóre egy napot kaptunk. Fü­rödtünk, kártyáztunk és pi­zsamában lődörögve élveztük a szállodai komfort nagyra- becsült kényelmét. Vfic*ien4in este színhaz­' °‘T ba vittek ven­déglátóink. A hazafias törté­net érdekes pantomimszerű feldolgozása kedves színfolt­ja volt vietnami életünknek. A csodálatos díszletek, a ke­leti játékmód ezernyi finom­sága, a nézők minden részt teljesen átélő figyelése, köz­vetlen tetszésnyilvánítása, egy igazi népszínház keleti varázsával hatott ránk. A következő hét újra isko­lával, de nem akármilyennel, hanem a Bác Ly-i mintaisko­la meglátogatásával kezdő­dött. A második fokozatú is­Na«y részvéttel, katonai tiszteletadással eltemették Nógrádi Sándort Csütörtökön a Mező Imre úti temetőben nagy részvét­tel, katonai tiszteletadással búcsúztatták el Nógrádi Sán­dort, a . Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagját, vezérezre­dest, pártunk, valamint a magyar és nemzetközi forra­dalmi munkásmozgalom ki­emelkedő harcosát. A ma­gyar munkásmozgalom nagy halottainak emlékét megörö­kítő panteonban gyászolók ezrei állták körül a virágok­kal, koszorúkkal övezett ra­vatalt; a vörös lepellel borí­tott koporsón helyezték el az elhunyt tá'borxioki sapkáját és kardját, a ravatal előtt bordó selyempárnán katonai és polgári kitüntetéseit. A gyászszertartáson a hoz­zátartozókon kívül részt vett Biszku Béla; Fehér Lajos, Nemes Dezső, Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára. Kisházi Ödön, az El­nöki Tanács helyettes elnö­ke, Cseterki Lajos, az Elnö­ki Tanács titkára,; lerótta kegyeletét közéletünk sok ismert személyisége — kö­zöttük Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi minisz­ter. Iiku Pál művelődésügyi miniszter is. kola 5. osztályában a 41 kis fekete buksi fej mögött ülve kiválóan rendezett és de­monstrált növénytan órát láttunk. A fiatal pedagógus olyan mintaszerű metodiká­val szemléítetőssel taní­totta a növények gyökérzetét, hogy óra végén, szerettük vol­na megtapsolni. Ebben az is­kolában vetődött fel az isko­lai erkölcstan oktatásának tartalmi kérdése is. E tárgyat mindenütt tanítják az 5. osztálytól felfelé. A hetedik osztályban például a politikai tudat, az ideológia, a harcra való felkészülés, a nép szol­gálata és a forradalmi eré­nyek megbeszélése tartoztak a tárgy témakörébe. Viet­namban igen szigorú erkölcsi normák uralkodnak. Esti sé­táink közepette például an- dalgő párokat is alig láttunk, de az, hogy partnere kezét megfogja a fiú, itt már kizárt dolognak számít. Fnmiílí íl delegációnkat I Urduid Jakute Jenő, hazánk hanoi nagykövete. A művelt és megnyerű modorú francia—filozófia szakos, őszülő pedagógus kimerítően és érdekes színfoltokkal vá­zolta az itteni életet, ismer­tette hazánk Vietnamnak nyújtott segítségét, a .követ­ség diplomatáinak felelős és nem éppen könnyű munká­ját. Közben gyöngyöző toka­ji bort ittunk, Egerről beszél­gettünk és a pálmafák övezte villa légkondicionált szobá­jában kezdtük magunkat egészen otthon érezni. Ráadá­sul még a nagykövetség j kultúrát taréjával és kis csa- j ládjávai két kellemes estét is 1 el töltöttünk. (Folytatjuk) I Tisztelegtek a ravatalnál a régi partizántársak. Az egy­kori harcok színhelyéről — Borsodból, Nógrádból és a csehszlovákiai Zólyomból — küldöttségek hozták el az ot­tani lakosság utolsó üdvöz­letét. A gyászolók soraiban ott volt F. J. Tyitov, a Szov­jetunió, és Frantisek Dvors- ky, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság budapesti nagykövete, továbbá V. K. Gvozd altábornagy, a Szov­jetunió budapesti nagykövet­ségének katonai és légügyi attaséja. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bi­zottsága nevében Brutyó Já­nos, a KEB elnöke búcsú­zott Nógrádi Sándortól. Úszta Gyula altábornagy, a Partizán Szövetség főtitkára a Honvédelmi Minisztérium katonatanácsa, az MSZMP néphadseregi Bizottsága, a magyar néphadsereg és a Partizán Szövetség, továbbá az egykori harcostársak ne­vében búcsúzott Nógrádi Sándortól. A gyászbeszédek után a koporsót a katonai díszszá­zad tisztelgése melleit ágyútalpra helyezték, s a munkásmozgalom nagy ha­lottainak temetőjébe kísér­ték. A koporsót az Interna- cionálé hangjai, a díszszázad tisztelgése és ágyúk dísztüze közben bocsátották a sírba, amelyet elborítottak a ke­gyelet és a gyász virágai. A hitelpolitikai irányelvekről Dr. László Andor államtit­kár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke csütörtökön tájékoz­tatta az újságírókat az új hi­telpolitikai irányelvekről. Az új hitelpolitikai irány­elvek szellemében beruházá­si hiteleket ezentúl csak a valóban hatékony, jövedel­mező, gyorsan visszatérülő beruházásokra nyújt az ál­lam. Magának a hatékony- 'ságnak a kritériumai is meg­változtak. Eddig jövedelme­zőnek számított minden olyan beruházás, ahol száz forint befektetett összeg leg­alább 7 forint jövedelmet hozott. 1971-től csak azokat a beruházásokat tekintik jöve­delmezőnek, ahol minden száz forint beruházás az ipar­ban és az építőiparban leg­alább 15, az élelmiszeripar­ban és a kereskedelemben lü. a többi ágazatban legalább 7 forint évi jövedelmet tesz le­ltei övé. A magasabb mérce tapasztalatok szerint indo­kolt, egész sor olyan vállalat terjesztett elő hitelkérelmet, ■mely a 7—15 százalék he­lyett 25—30 százalékos jöve­delmet tud elérni a hitel se­gíts égé vei.

Next

/
Thumbnails
Contents