Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-06 / 4. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1971. január 6., szerda Jarring újra Tim Eisck elvtárs nyolcvanéves Tim Buck, a Kanadai Kommunista Párt elnöke 80. „születésnapját ünnepli. Csöndben, nyugalomban, konfliktusoktól mentesen el­töltött nyolc évtized is hosz- szú életnek számít — meny­nyivel hosszabb (és mennyi­vel tartalmasabb) Tim Buck életútja, aki közel, hét évti­zede harcol a munkásosztály céljaiért. A Kanadai Kommunista Párt egyik alapítója, 1921- ben tevékenyen részt vesz a munkásszervezetek illegális párlalapíló kongresszusán 1929-ben a párt központi bi­zottságának főtitkárává vá­lasztják. Több mint három évtizeden át töltötte be ezt a posztot. A munkásmozgalom számára — és a világ szá­mára — sorsdöntő nehéz évek voltak ezek. Tim Buck megjárta a kingstoni fegy­házat. Itt, cellájában me­rényletet kíséreltek meg el­lene. Harcolt az általa meg­szervezett Mackenzie—Papi- neau zászlóalj soraiban a A Szovjetunió washingtoni nagykövetsége kormánya megbízásából nyilatkozatban tiltakozott az Egyesült Álla­mok külügyminisztériumánál amiatt, hogy az amerikai cionista szervezetele folytat­ják az ellenséges hadjáratot az Egyesült Államokban mű­ködő szovjet intézmények ellen. A nyilatkozat szerint a cionista szélsőséges elemek nemcsak odáig merészked­nek, hogy megzavarják az Egyesült Államok területén levő szovjet intézmények normális tevékenységét, ha­nem a szovjet diplomatákat és más szovjet állampolgá­rokat nyíltan a fizikai leszá­molással fenyegetik. Az ame­rikai hatóságok többrendbeli arra vonatkozó ígéretük el­lenére, hogy megfelelő intéz­kedéseket tesznek, lényegé­spanyol polgárháború front­jain. A Komintern V. és VII. kongresszusán ő képviselte a kanadai kommunistákat. 1957-ben és 1960-ban részt vesz a testvérpártok moszk­vai tanácskozásán. 1962-ben, 71 évesen, a párt elnökévé választják. Már jóval túl járt a hetvenen, amikor 1966-ban Vietnamba utazott, hogy sa­ját szemével győződjék meg a valóságról, és tolmácsolja a vietnami népnek az észak­amerikai kontinens haladó embereinek szolidaritását. Tevékeny életében több el­méleti és történelmi mű megírására is jutott ideje. Legutóbbi „Lenin és Kana­da” című munkája 1970-ben jelent meg. 80. születésnapján szeretet­tel és tisztelettel köszöntjük a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom veteránját, az amerikai földrész békéért, demokráciáért, szocializmus­ért küzdő erőinek nagy alak­ját. ben továbbra is közömbösen szemlélik ezeket a bűnös ak­ciókat. A szovjet kormány hang­súlyozza, miután az amerikai fél nem teszi meg a szüksé­ges intézkedéseket, hogy biz­tosítsa a normális feltétele­ket az Egyesült Államokban levő szovjet intézmények és odaérkező szovjet kollektívák tevékenységéhez, nem szá­míthat arra, hogy hasonló feltételeket biztosítsanak a Szovjetunióban is az ameri­kai intézmények számára. A nyilatkozat az események ilyen alakulása miatt teljes­ségében az Egyesült Államok kormányára hárítja a fele­lősséget. Gunnar Jarxingnak, az ENSZ-főtitkár közel-keleti különmegbízottjának irányí­tásával kedden New York­ban újból megkezdődtek a közvetett béketárgyalások a Közel-Keleten egymással szembenálló felek között. Is­meretes, hogy a tárgyalások szeptemberben szakadtak meg Izrael hibájából. Jarring elsőként Joseph Tekoah izraeli ENSZ-fődele- gátussal folytatott félórás megbeszélést az ENSZ New York-i székházának 38. eme­letén levő irodájában. Bár a most következő megbeszélés-sorozat első for­dulóján előreláthatólag csak­nem kizárólag ügyrendi kér­Az újév első napján Pe- kingben közzétett lista há­rom kínai tartomány újon­nan megválasztott pártbizott­ságainak összetételéről azt mutatja, hogy a tartományi pártbizottságok megalakítása gyakorlatilag az eddigi ha­talmi hierarchia intézménye­sítését jelenti, középpontban a hadsereggel. A december 4-én Hunanban, majd de­cember végén Csiangszu, Csianghszi és Kuang Tung tartományokban megtartott pártértekezletek kivétel nél­kül azokat választották meg első titkárnak, akik koráb­ban is gyakorolták a hatal­mat, mint a tartomány for­radalmi bizottságának elnö­kei, vagy ha az elnök sze­mélye tisztázatlan volt, mint azok, akik a május végén rendezett nagygyűlések pro- tokoll-listáin az első helyet foglalták el, s akik ebből következően a párt újjászer­vezésével foglalkozó „szű- kebb csoport” vezetői let­tek. Homan tartomány kivételé­vel az első titkárt mindenütt a hadsereg adja. A katoná­kon kívül az új pártbizott­ságok vezetői javarészt ve­terán káderek és csupán két ismeretlen név jelzi a kül­désekkel foglalkoznak, egy ENSZ-szóvivő szerint Jarring úgy értékeli ezeket az eszme­cseréket, mint a béketárgya- lások újraíelvételét. Az első találkozó után az izraeli ENSZ-küldött nem volt hajlandó egyértelmű vá­laszt adni arra a kérdésre, hogy szerinte- ez a találkozó a béketárgyalások hivatalos felújítását jelentette-e. Ugyancsak kedden este ke­rül sor az első megbeszélés­re Gunnar Jarring és az egyiptomi ENSZ-küldött, Mo­hamed El-Zajjat között. U Thant ENSZ-főtitkár a tárgyalások felújításával szinte egyidőben a Biztonsá­gi Tanács elé terjesztette turális forradalomban nagy szerepet játszott forradalmi tömeg esetleges képviselőit. Az új pártbizottságok csak­nem valamennyi megneve­zett tagja helyi ember, ami mutatja, mennyire az ország- nyi tartományok belső ha­talmi erőviszonyai döntik el a hierarchia kérdését. A négy első titkár közül a három katona a párt Központi Bi­zottságának is tagja, egy a Politikád Bizottságé és a Csiangszu tartományi párt- bizottság első titkára egyben a tartományi forradalmi bi­zottság elnöke és Nanking katonai parancsnoka. A keddi Trybuna Ludu „A zsiráf és a tehén keresztezé­se” című külpolitikai kom­mentárjában a következőket írja: Az izraeliek azt mondják, sikerült keresztezniük a zsi­ráfot és a tehenet. A keresz­tezett állat sajátossága, hogy külföldön táplálkozik és Iz­raelnek tejel. Jarring összefoglaló jelenté­sét közel-keleti küldetésének eddigi eredményeiről. A 16 oldalas, több függelékkel el­látott okmány. — nyugati ér­tékelések szerint is — azt bi­zonyítja, hogy valamennyi ér­dekelt ország szilárdan ra­gaszkodik korábbi állás­pontjához. A Jarring-jelentés tartal­mazza egyebek között azt a levelet is, amelyet Abba Eban izraeli külügyminiszter intézett az ENSZ-megbízott- hoz december 30-án, s amely­ben közli, hogy Izrael haj­landó visszatérni a közvetett béketárgyal ásókhoz. Eban leveléből végérvé­nyesen kiderül, hogy Izrael egyáltalán nem szándékozik visszavonulni az 1967-es jú­niusi háború előtti határai mögé, mivel — mint a kül­ügyminiszter írja — az Izra­el által követelt határok megvonása után megtörténik a haderők visszavonása a bé­keszerződésben kijelölt ha­tároknak megfelelően. Egyiptom és Jordánia Jar- ringnak küldött válaszlevelé­ben kifejezte készségét a Biztonsági Tanács határoza­tának végrehajtására, s igé­nyeinek, valamint a hadiál­lapotnak a megszüntetésére. Ez utóbbira természetesen csak abban az esetben ke­rülhet sor, ha Izrael vissza­vonja csapatait az összes megszállt területekről. Nixon Nixon elnök magyar idő szerint kedden hajnalban a Fehér Háziban fogadta a há­rom naigy országos tv-hálózat, valamint az úgynevezett köz­nevelési televízió egy-egy vezető munkatársát. A Fehér Ház kezdeményezésére meg­rendezett és élő adásban közvetített egyórás beszélge­tés keretében az újságírók bel- és külpolitikai kérdé­seket tettek fel Nixonnak négy éves elnöki mandátuma második félidejének megkez­dése alkalmából. Belpolitikai problémák­ról szólva, az elnök el­Szovjet tiltakozás /liliomán yi pártbizottságok Kínában Sikerült Ssücs László: Vietnamban jártunk © 8111 gépkocsival el- indultunk a vá­ros felé. Szokatlan táj, piciny bambuszkunyhók és házak. A •rengeteg kerékpár és a sok bivalykordé között csak las­san haladhattunk. Utunk az elbeszélésekből már jól is­mert és igen széles Vörös-fp- lyón vezetett át. Hídja több mint 2 kilométeres. Az agyonbombázott híd csak igen lassan engedte át a for­galmat. Így a 25 kilométeres utat szállodánkig több mint egy óra alatt tettük meg. Személygépkocsi forgalom alig van Vietnamban. A for­galmat 90 százalékban a rendszámtáblával ellátott és özönlő kerékpárok tették ki. melyek ötös sorokban közle­kedtek. csomagtartójukon legtöbbször még egy oldalt ülő pótutassal. Utcán működő borbélyüz­letek, kerékpárjavítók, jár­dán áruló banán- és cigaret­taárusok között vitt első utunk, A zajnál csak a meleg volt nagyobb, de az dereka­san tartotta magát. Szállodánk európai hotel. Régi, zöldzsalugáteres, há­romemeletes. franciák által épített vendégház. Kétágyas szoba és hajdúsági bojlerrel felszerelt nagy fürdőszoba lett a birodalmunk. A ma- gunkhoztérést jelentő tuso­lás után a szálloda nagymé­retű ebédlője várt az első ebéddel. Az étel nagyrészt európai és bőséges volt, csak kár, hogy a 17 napon keresz­tül szinte mindig azonos, de igen ízletes menüvel vártak bennünket. A banán és na- ranés korlátlan kísérőnk lett és sokszor megromlott szobá­ink asztalán. Ebéd után ven­déglátóink elrendelték az el­ső kötelező pihenőt. Ezután minden nap délelőtt 11 órától délután 3-ig árnyas szobá­inkba bújtunk a vietnami „ősz” sokszor kibírhatatlan melege elől. Az első délutáni városné­zéskor még minden új volt. Az utcai és járdái életr a sok apró gyerek, kik ha megáll­tunk, húszasával fogtak kö­rül bennünket. Simogatták karjainkat, kíváncsian húzo­gatták kezünk apró szőreit. (A vietnami férfiak karján nincs szőrzet.) Az egyetlen villamos, az egylábú pagoda, a földön ülő árusak végtelen sora, a nők teljesen egyfor­ma — fekete nadrágos és fehér búlzos — öltözete, a szerény és kevés üzlet egy érdekes, de nehéz élet jelei voltak. El mélázva jártunk a Vörös tér­nél nagyobb, történelmi ne­vezetességű Ba Dinh téren, a csodálatos panorámájú be­zárt zsalugáterű elnöki pa­lota előtt. (Bár itt Ho Si Minh elnök sohasem lakott, mert szerényen egy Ids bam­buszházban élte életét.) Többször sétáltunk a külföldi követségek pálmáikkal ékesí­tett villasorai előtt. Betéved­tünk egy tóparti kioszk em­beráradatába, akik tésztába sütött halat fogyasztottak, és nekünk idegen illat terjen­gett. S nem utolsósorban vendégiei voltunk egy több száz éves Buddha-templom- nak, melynek áporodott le­vegőjét a fanyar füstöt ere­gető szentelt pálcák még fojtóbbá tették. Csonttá sová- nyodott kísérőnk — nem Ids meglepetésünkre — a növen­dék Buddha-papok nesztora volt. Néhány óra alatt annyi impresszió ért bennünket, hogy kissé kábultan és fárad­tan tértünk haza első hanoi sétánkról. Vacsora után a szálloda halijában magyarok vettek körül. Ipari szakemberek, ba­romfitenyésztők és nyelvet tanuló egyetemisták. Percek alatt megállapították, hogy Magyarországnál nincs szebb és jobb otthon a világon. Re­méljük, hogy itthon is így fogják mindig érezni. Vietnami tartózkodásunk negyedik napján egésznapos minisztériumi eszmecserén vettünk részt. Itt felvázolták előttünk iskolarendszerük főbb kontúrjait. Elmondot­ták, hogy 1945-ben a szomo­rú 98 százalékos analfabétiz­mustól indultak el. Ma tíz­osztályos iskolarendszerük három fokozatú. A 7—11 éves korig terjedő első fokozatot jelentő négy osztály kötelező. Bár itt is vannak nehézsé­geik, mert elvégzése 90 szá­zalékos. A 11—14 évig terjedő második periódusba az első fokozatot végzettek 75—80 százaléka iratkozik át. Az a fő oktatási céljuk, hogy 1975- re mindenki végezze el a második fokozatot is. Jelen­leg a végzettek 20—30 száza­léka lép a 14—17 érvig terjedő harmadik fokozatba, mely a mi középiskolánk megfelelő­je. 1945 előtt leánygyermek egyáltalán nem járt iskolá­ba (!). Ma viszont arányos a koedukáció. Az analfabétiz­must 1958-ra sikerült felszá­molniuk. A bombázások alatt is nőtt az iskolások száma. A legtöbb osztály föld alatti óvóhelyeken működött. Sok a felnőtt korban tanuló és hi­ányosságait pótló dolgozó. Nem tudtuk meghatottság és csodálkozás nélkül szemlélni az esti órákban a kapuk alatt működő esti iskolák munká­ját Hanoi főutcáján. Szorgal­mukat és akarásukat nem zavarta az utca zaja. Tanul­tak, írtak és feléltek rendü­letlenül, nagy kőházak bolt­hajtású kapui alatt. ! ó rí ■■ ii 1. speciális isko- Jdl iákban is. Ilyen volt a Hoa Binh-i „Avantgard-iskola”. Itt a ta­nulók fél napot tanulnak és fél napig termelő munkát folytatnak. Az 1958-ban ala­kult iskola 4 évig csak utat épített az őserdőben. E 650 fős iskolának a manioka és kukoricaültetvényei mellett marha- és sertésállománya, saját pálinkafőzőé je és olaj- ütője van. Teljesen önfenn­tartók, állami dotáció nélkül élnek. Az államnak eladott termékeik arányában adót fi­zetnek és tanáraik illetmé­nyét is a közös alapból fize­tik. Ez az iskola mindhárom iskolatípust tartalmazza és 10 év alatt több mint 3 ezer diákot bocsátott ki. Búcsú­záskor elmondták, hogy je­lenleg agrármérnöki karra „gyűjtenek”. Az engedélyük a kormánytól megvan, most dolgozzák össze a szükséges anyagi alapot a felszerelésre és az épületekre. Megható és elgondolkoztató törekvés és optimizmus ez. Lassan egy hete voltunk már Vietnamban, de néhá- nyunknak az alvás még most sem ment. Nehéz volt szerve­zetünknek egy hatórás elto- lódású ritmusra rátérni és a 30 fokos, nagy páratartalmú klímát kibírni. Nappal vol­tunk álmosak és éjszaka fris­sek. Végre megtanultuk az ágyunk felé kifeszített mosz- kitóháló alá történő bebújás technikáját és megszoktuk a plafonon szúnyogra vadászó „ügyeletes gyík” sétáját. A keserű, de kellemes virág- illatú zöld tea, valamint a méregerősre filtrált fekete­kávé sokszor segített. A hatodik nap „JJJ: ján fogadott bennünket Pham Neoc Thuan, a vietnami Kul­turális Kapcsolatok Intézeté­nek vezetője, aki már három­szor volt Magyarországon. Járt az egri főiskolán és a parádi szanatóriumban gyó­gyult meg. A művelt, széles látókörű politikus másfél órás tájékoztatóját élmény volt hallgatni. Elmondotta, hogy a bombázások a kőkorszakba akarták visszakényszerítenl Vietnamot. Több bombát szórtak le itt négy év alatt, mint az egész második világ­háborúban. Sajnos, 7 tonna bomba jut 1 főre Vietnam­ban, és ez a bombatömep némely országrészt holdbéli kráteres tájjá változtatott. (Folytatjuk) Esem ényekr d l RÖVIDEN A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte Tim Buck elvtái'sat, a Kanadai Kommunista Párt elnökét, 80. születésnapja alkalmá­ból. * Dr. Horváth Istvánnak, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­ga első titkárának vezetésé­vel kedden ifjúsági küldött­ség utazott Moszkvába, s a lenini Komszomol Központi Bizottságának meghívására tíz napot tölt a szovjet fő­városban. * Laird amerikai hadügymi­niszter tegnap világ körüli útra indult — jelentette be a Pentagon. A hadügymi­nisztérium szóvivője szerint Laird első állomása Párizs lesz, ahol egynapos látoga­tása során a vietnami érte­kezleten részt vevő amerikai küldöttséggel, valamint fran­cia vezetőkkel kíván talál­kozni. Ezt követően Viet­namba, Thaiföldre és a Hawaii-szigetekre utazik, majd január 13-án tér visz- sza Washingtonba. beszéde sősorban a gazdasági helyzettel foglalkozott. Elismerte, hogy az inflációt nem sikerült oly mértékben megfékezni, mint azt koraib­ban remélte, de eredmény­ként könyvelte el, hogy lelas­sult az infláció fokozódásá­nak üteme. Optimista hangon nyilatkozott a munkanélküli­ség csökkentésének ki látásai­ról. Kijelentette ugyan, hogy a munkanélküliek jelen­leg 4 millió 600 ezres száma „túlságosan ma­gas”, hangoztatta azonban, hogy olyan költségvetést és expan­zív gazdasági programot ter­jeszt a kongresszus elé, ame­lyek biztosítani fogják a „tel­jes foglaMíoztatottságot” 1972 végére. Nixon azt állította, hogy kormányzata külpolitikai té­ren érte el a legnagyobb eredményeket. A közel-keleti kérdéssel összefüggésben az újságírók felvetették, miért nem vállal az USA szerződéses elkötelezett­séget Izrael „mcgvédcl- mezésére”, hiszen gya­korlatilag amúgyis mé­lyen el van kötelezve Iz­rael mellett. Nikon kifejtette, hogy „nincs szükség” formális amerikai— izraeli szövetségi szerződés­re, mivel minden érdekelt pontosan tudja, milyen tá­mogatást nyújt az USA Iz­raelnek. A Szovjetuniónak es az USÁ-nak közös érdeke — folytatta a későbbiekben — a reánk nehezedő fegyverkezési terhek eszkalációjának meg­fékezése. A Szovjetuniónak és az USÁ-nak ugyancsak közös, mindent, felülmúlóan fontos érdeke, hogy elkerülje a nukleáris versenyfutást, ami nukleáris pusztításhoz vezethet Ezzel kapcsolatban megkér­dezték az elnököt. nem látja-c elérkezettnek az időt a legmagasabb szintű személyes diplo­máciára, esetleg szovjet —amerikai csúcstalálko­zón» Nixon kijelentette, hogy ilyen csúcstalálkozó csak akkor lenne célszerű, ha a két or­szág között különböző kérdé- ! sebben folyó párbeszéd bizo- 1 nyos szakaszában valamely megállapodás véglegesítése j szempontjából ez hasznosnak I ígérkezne.

Next

/
Thumbnails
Contents