Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-27 / 22. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1971. jan. 27., szerda TÉTOVÁZÁS a gimnázium kapujában Lapunk múlt vasárnapi számában a Borsod közoktatási gondjairól elkezdett témát ezúttal a szerencsi járásból gyűjtött adalékokkal egészítjük ki. A járási művelődésügyi osztályra rendre érkeznek a községekből a kimutatások arról, hogy az általános iskolát idén végző lányok, fiúk közül hányán, s milyen iskolákban kívánnak tovább tanulni? A jelentkezések szerint az igény örvendetes: meghaladja a 80 százalékos arányt. Az „irányultság’’ azonban — ahogy a kicsit nehézkes hivatalos műszóval nevezik az eredeti szándékot —, már korántsem problémamentes. Bodó Kálmán tanulmányi felügyelővel igyekszünk a különféle adottságú településekből kiválasztott példákkal az egész járásra jellemző hiteles képet kialakítani. S mivel az általános iskolákba járók túlnyomó többsége. 86 százaléka kétkezi dolgozók — ipari munkások, vagy falusi szövetkezeti tagok — gyermeke, az ő továbbtanulásuk ügyét indokolt előtérbe helyeznünk. Mit jeleznek a számadatok? Ábaújszántó nagyközségben a továbbtanulásra jelentkezett 84 nyolcadikosból 66 a fizikai dolgozók gyermeke. Közülük csak 23 szeretne középiskolába menni — tehát alig több mint a harmada —, s ebből a csoportból mindössze 7 jelölte meg választott iskolaként a gimnáziumot. A 24 tiszaladá- nyi tanulóból 5 jelentkezett ide, a megyaszói 57-ből pedig egyetlen egy, s a 41 róo- nokiból is alig több: három! Még legalább Tokajban biztató az arány, ahol a fizikai dolgozók 41 gyermekéből a középiskolába jelentkező 19 leány és fiú közül 14 a helybeli gimnáziumban szeretne továbbtanulni. A rendelkezésre álló, legutóbbi járási összesítés szerint, ha mindenkinek eredeti szándéka valósulhatna meg, a továbbtanulásra jelentkezetteknek csak 12 százaléka választaná a gimnáziumot, 34 százaléka valamelyik szakközépiskolát, s 54 százaléka menne szakmunkástanulónak. A szerencsi Gimnázium helyettes Igazgatója, Laczkó Pál megerősíti a figyelmeztető adatokat: a mostani első osztályok 150 helyére eredetileg csak ötve- nen jelentkeztek. S hogy mégis teljes létszámmal kezdődhetett meg az idei tanév, az a korántsem könnyű pedagógiai meggyőzés — s a szükségszerű átirányítás együttes eredménye. Mert bár a szülőknek reálisan számolniuk kellett azzal a ténnyel, hogy a járás terüle- tén egyetlen ónálló szakközépiskola van — az abaúj- szántói mezőgazdasági technikum, s itt mindössze 36 tanulót vehetnek fel az első osztályba —, a Miskolcon és más városokban működő ipari technikumokba, szakközép- iskolákba való túljelentkezés is sokszorosa a felvehető létszámnak: mégis csak a másutt való sikertelen próbálkozások után léptek be gyermekükkel a közelben leginkább elérhető, Szerencsen és Tokajban is négy-négy párhuzamos első osztályt indító gimnázium ajtaján. ÍVli az oka ennek a tétovázásnak? Kétségtelen, sok fizikai munkás szülő anyagi helyzete nem olyan előnyös még, hogy ne volna érthető, ha szeretné mielőbb önálló keresőnek tudni fiát, lányát. Ehhez pedig a szakközépiskola, vagy a szakmunkásképző intézet segíti hozzá a leghamarabb. De úgy látszik, még mindig nem sikerült elfogadtatni azt a nem kevésbé nyomós érvet, hogy az igazán kiugró tehetségű gyermekek képességeinek kibontakoztatása az egyetemeken a legbiztosabb, oda pedig az e célra hivatott gimnázium készíti fel a megkívánt sokoldalúsággal és alapossággal az ifjakat, különösen a speciális tagozatos osztályokban. társadalmi érdek is, hogy a tehetséges gyermekek a gimnázium útján valamennyien eljussanak a haj- lamailcnak, képességeiknek megfelelő egyetemre. Meg van a lehetőség, hogy az arra érdemes tanulók már a középiskolai tanulmányaik előmozdításához anyagi segítséget — társadalmi ösztöndíjat kapjanak. Ez ügyben követésre méltó példákkal szolgált már a szerencsi járás több ipari és mezőgazdasági üzeme. A mostani Elsőrendű Az Autóközlekedési Tanintézet 1971 évben folyamatosan az alábbi tanfolyamokra fogad el jelentkezéseket: Tamíolyamok B—C (személy-teher), hivatásos Tan- és vizsga - díjak összege gépkocsivezetői 3880 Ft B (személy), nem hivatásos gépkocsivezetői 1800 Ft A (motorkerékpár) 450 Ft Mezőgazdasági vontatóvezetői 900 Ft Gépkezelői továbbképző (középfok) 410 Ft Felsőfokú (garázsmesteri) 530 Ft Autóvillamossági 250 Ft Gépkocsi előadói 250 Ft Porlasztó, Diesel-adagoló 250 Ft Teszt-vizsga előkészítő (KRESZ) 20 Ft Nem hivatásos jogosítványát hivatásossá teheti, gépkezelői tanfolyam elvégzésével 380 Ft Saját gépkocsiján oktatjuk (pótfék felszerelésével), szakoktatóval 960 Ft Fenti tanfolyamokat vidéken is beindítjuk, kellő létszám esetén1 Jelentkezéseket elfogadunk: Miskolc, Major u. 2. sz.: naponta 8—13 óráig, szerdán 8—16 óráig, szombat kivételével. Kazincbarcika: Radványi Pál, BVK; Leninváros: Kovács Viktor, TVK; Mezőkövesd: Molnár Antal, Lenin u. 7. sz.; Sárospatak: Rétlaki Dezső, Rákóczi u. 24. sz.; Szerencs: Gáspár Gyula, Erzsébet tér 5. sz.: V.d: Scitovszky Tibor, 3. sz. Volán Vállalat. tanévben 22 középiskolai tanuló kap ilyen ösztöndíjat. De sajnálatos, hogy ezekből eddig csak elvétve jutott épp a gimnáziumba jelentkezetteknek. Az ösztöndíj odaítélésénél is a rövid távú hasznosítás igénye érvényesül. Érdemes pedig előrelátónak lenni a támogatásban, mert a járásba visszatérő, magas képzettségű szakemberek tudásukkal, munkájukkal kamatostól megtérítik a köz javára, amit a társadalomtól előlegként kaptak. Berccz József fi iára Miete „A három tartalékos” címmel játékfilmet készít Bul- j gáriában Pavel Vezsinov for- j gatókönyve alapján Zakó | Heszkija rendező. A téma a | bolgár nép 1944—1945. évi I honvédő háborúja. A film | egy részben Magyarországon játszódik, ahol Baranya felszabadításában a bolgár hadsereg jelentős erői vettek részt. Szó esik „A három tartalékos” egyikének egy rha- gyar lány iránti szerelméről is. Ezt a lányt, akit Ilonkának hívnak, Szabó Tünde játssza a filmben, amelynek felvételei most fejeződtek be Három darab egy műsorban A Játékszín 71, a Miskolci Nemzeti Színház stúdiószínpada új produkcióval jelentkezik. Már folynak a próbák, sőt befejezéshez közelednek, és február 2-án — majdnem azt irtuk, hogy felgördül a függöny — megtelik a parányi kagyló-nézőtér, s megkezdődik a Játék a ketrecben összefoglaló címmel bemutatandó három egyfel- vonásos előadása. Az előadást, illetve előadásokat két rendező is rendezi. Orosz György Edward Dorkó-tanyai . igények Levelet kaptunk egy dorkó-tanyai olvasónktól. Feltehetően fiatalember a levélíró. Azt írja olvasónk, hogy termelő szövetkezetükben épült egy művelődési ház, hogy a fiatalok szórakozási lehetősége meglegyen, vettek egy mozigépet, minden vasárnap van vetítés. De a fiataloknak kevés ez a szórakozási lehetőség. Jó lenne legalább minden héten klub- délutánokat rendezni, vagy minden hónapban bált — írja, és javasolja, ha kirándulni mennek, akkor ne egy, vagy két protekciós jusson az utazók közé, hanem mindenki, hogy senkinek ne legyen sérelme. Kéri, hogy levelét közöljük az újságban. Ami annak a tartalmi lényegét illeti, azt a fentiekben elmondtuk, magát az eredeti levelet — vagy mint írta: cikket — nem lett volna jó közölni, mert mindjárt arra gondolhatott volna az olvasó, hogy mozi és táncos szórakozás helyeit esetleg alapvetőbb művelődési fogalmakkal kellene előbb megismerkedni, mert a levél bizony azoknak a hiányáról is árulkodik. Azt írja levélírónk, hogy van a tsz-nek művelődési háza, és van rendszeres film- vetítési lehetőség. Fiatalember, s ezt természetesnek tartja, fel sem tudja mérni, mit jelent az: művelődési ház és mozi a tanyán. Jó az, hogy már felnőtt egy generáció, amelyik természetesnek veszi az állandó filmvetítés jelenlétét a legtávolabbi helyen is, amelyiknek természetes, hogy a televízió segítségével napról napra részese a világ eseményeinek, és tömegszórakoztatásban ugyanúgy részesül, mint a nagyobb helységek, vagy akár a főváros lakói, hiszen a képernyőn jelentkező produkció egyforma Dorkó-tanyán és Budapesten. Valami egészséges türelmetlenség és a sokoldalúbb, jobb kulturális élet kívánása jelentkezik az idézett olvasói levélben. Különösképpen a kulturált szórakozási lehetőséget hiányolja a levél írója. Elgondolkoztató azonban, miért írja a fiatal olvasó feltételes módban, hogy jó lenne hetenként ídubdélutá- nokat szervezni. Vajon kin múlik ennek szervezése? Ha adva van a termelőszövetkezet áldozatkészségéből létesített művelődési ház, nagyjából adva van az ifjúsági klub kerete is. Arra aligha lehet várni, és nem is szabad várni, hogy a szövetkezet elnöksége teremtse meg hivatalból a klubéletet. Ezt már bizony öntevékenyen a fiataloknak kell a maguk részére megteremteni. Ez a gondolat meghaladja Dorkó-tanya határait. Hiszen a korszerű kultúra, a igények a fiatalok körében nemcsak ezen az egy kis településen jelentkeznek. Jelentkeznek ott is, ahol nincsen művelődési ház, ahol nincsen rendszeres filmvetítés, s ahol még távlatokban sem látszik a lehetősége egy ilyenfajta keretnek. Viszont a kulturált életre és szórakozásra vágyó fiatalok igénye mindenütt jelen van. Jelen kellene, hogy legyen az igénnyel párhuzamosan bizonyos fokú tett- vágy, kezdeményezőkészség, öntevékenység is, a felsőbb KISZ-szervek, szomszédos nagyobb települések művelődési intézményei, illetve ifjúsági szervezetei, oktatási intézményiek segítségének, tanácsadásának igénylése, s mindezek jó felhasználásából, illetve a belső kezdeményező erő és a külső segítség ötvözetéből létrejöhet valami, ami később egy kulturáltabb, korszerűbb, a fiatalok igényeit jobban kielégítő intézménnyé lehet. De feltétlenül nekik, az effajta életet igénylőknek kell a kezdeményezőknek lenniük. Egy-egy klubdélután, vagy táncos rendezvény megszervezéséhez bizonyára szívesen nyújt segítséget egy közeli nagyobb település KISZ- szervezete, vagy például Dor- kó-itanya esetében a szomszédos iskolaváros, Sárospatak diáktársadalma is. Nem becsüljük le a dor- kó-lanyai fiatalok igényét, és nem tudjuk megítélni menynyire jogosak bérezési vonatkozású panaszaik. Ha a művelődési témánál maradunk, ismételten csak azt tanácsolhatjuk, legyen több öntevékeny kezdeményezés, amelyre már felfigyelhet az esetleg segíteni tudó KISZ- szervezet, tanácsi intézmény, iskola, egyéb. A fiatalok szórakozási igényeinek kielégítése természetesen Dorkó-tanyán és más hasonló helyeken nem lehet azonos a. nagyvárosi lehetőségekkel. Ez olyan tény, amit nem lehet eltagadni, amit tudomásul kell venni. De hogy a meglévő művelődési ház több tartalommal teljék meg, és a szórakozni vágyó fiataloknak otthona is legyen, az nagyrészt a helybeli fiatalokon is múlik. És még valami. Á i'nvvelö- dés ne legyen idegen a szórakozástól. A klubdélután a jó szórakoztatás mellett szolgálja a kis települések fiataljainak általános művelését is, legyen a műveltségi szint emelkedésének jó segítője. így töltheti be feladatát a művelődési ház, s a benne esetleg kialakuló ifjúsági klub. (benedek) Albee Állatkerti történet című egyíelvonásos drámáját állítja színpadra. A darabot Elbert János fordította, két szereplője Somló Ferenc és Upor Péter. A másik rendező Sallós Gábor, aki Aldo . Nicolai két vígjátékát — mindkettőt Telegdi Polgár István -fordította — teremti pódiumra. Az egyiknek a címe: Rend a lelke mindennel:, s ennek szereplői Fehér Tibor és Lenkey Edit, a ma- síknak a címe pedig Éljen az ifjú pár!, s ennek szerepeit Vajda László, meg Mri- thé Eta játssza. Érdekessége ennek a két Nicolai-darab- nak, hogy egyazon díszletben — még ha ez a díszlet egyetlen jelzett ágy is — játszódik, s az elsőben egy haldoklót találunk az ágyban, a másodikban pedig egy ifjú párt. A játékok egymástól függetlenek, de mindkettő az örök fé'rfi-nő kapcsolatot boncolgatja. A három kis játék szűkszavú jelzett díszleteit Suki Antal, jelmezeit Hájer Marika és Guzi Szaniszló tervezte. Az előző évadban a stúdiószínpad rövid idő alatt meghódította a színházi érdekességekre vágyó közönséget. Az idei évad első produkciója, a három kis egyíelvonásos, a sorozat jó folytatását ígéri. Múzeumi zárszámadás Az egri vár hazánk egyik legforgalmasabb múzeuma. Ezt bizonyítja a Heves megyei Múzeumi Szervezetnek az elmúlt évi látogatottságról most elkészült „zárszámadása”. 1970-ben háromszáz- ötvenezren keresték fel a;; egri vármúzeumot, többen mint az ország bármelyik múzeumát. A látogatók mint, egy fele diák volt. Évről évre nő a külföldi látogatók száma is: 1970-ben ötvenezren jártak az egri várban a világ minden tájáról. BOJCSIJK JÓZSEF ES IMRE GABOR regenyi nyomán IRTA: CS. HORVATH TIBOR RAJZOLTA SEBOK korszerű szórakozás iránti í ™RE i
