Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-27 / 22. szám

1971. jan. 27., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Tárgyilagosan mérlegelni a lényeket Szövetkezeti vezetők tanácskozása Sátoraljaújhelyen JANUAR 26-AN, kedden Sátoraljaújhelyen tanácsko­zást tartottak a járás terme­lőszövetkezeteinek és szak- szövetkezeteinek elnökei és főagronómusai. Az értekezle­ten megjelent dr. Németh Pál, a Sátoraljaújhelyi járási Pártbizottság első titkára, Fe­jes László, a megyei pártbi­zottság osztályvezető-helyet­tese, Majoros László, a járási tanács vb-elnöke, valamint a két szövetkezeti területi szö­vetség titkára, Leskó István és Szabó László. A zárszámadások politikai előkészítéséről dr. Németh Pál tájékoztatta a szövetke­zetek vezetőit. Elmondotta, hogy a járási pártbizottság által megbízott politikai fele­lősök nemcsak azokban a szövetkezetekben tevékeny­kednek, ahol veszteséges volt az elmúlt gazdasági év, s emiatt mérleghiánnyal kell számolni, hanem valamennyi szövetkezet zárszámadásához politikai segítséget nyújta­nak. Indokolt azonban, hogy a veszteséges szövetkezetekre Hozzászólások Lapunk különböző cikkei, re, bár már hetekkel előbb jelentek meg, továbbra is érkeznek hozzászólások olva­sóinktól. Az alábbiakban új­ra kivonatokat közlünk a legfrissebben érkezett leve­lekből. A KN-hez Budapesten járva a villa­mosmegállóban jutott eszem­be, hogy nem vásároltam je­gyeket. Ünnepnap lévén, nem tudtam, egyáltalán ka­pok-e, és hol. Szerencsém­re a várakozó utasok, rend­kívül kedves, udvarias viet­nami diáklányok ajándékoz­tak nekem jegyeket, semmi­képpen sem fogadva el tő­lem pénzt. Mindezt csak azért emlí­tem, hogy én is jelezzem: a kalauz nélküliség nyilván Miskolcon is sok gondot, kellemetlenséget okoz majd. A legcélszerűbbnek a jegy­árusító automaták felszere­lése látszana, még talán ak­kor is, ha ezt gazdasági okok nehezítik. Elrontják az auto­matákat? Ez bizony a lyu- kaszitógéppel is előfordulhat. Ez a kérdés különben is már az utasmorálhoz tartozik, sok mással együtt. Például azzal, hogy az autóbuszok ne hagy­ják ott az utasokat a megál­lóban, mint ahogyan azt én Gépesítik a nagyüzemi tehenészeteket Az elkövetkező hónapok­ban megyénk jó néhány nagyüzemi tehenészetében megkönnyítik a tehenészek munkáját. Több gazdaság vá­sárolt az NDK-ban gyártott, nálunk is jól bevált ELFA íejőgép-berendezéseket. A kecskeméti MEZŐGÉP Vál­lalat szerelői most a téli hó­napokban is több gazdaság­ban szerelik az egyik leg­nehezebb munkát, a fejest gépesítő berendezéseket. Töb­bek között a bekecsi, a hóm. rogdí, sárospataki, a mező- nagymihúlyt és a fancsali le­jönök mentesülnek hamaro­san ettől a munkától Néhány gazdaságban a i mór beszerelt berendezések nagyon iól beváltak. A fe­jőgépek nemcsak megköny- nyitik és meggyorsítják, ha­nem sokkal higiénikusabbá is teszik ezt a munkát. A tej a berendezés segítségé­vel a tehéntől egészen a kannákig zárt csővezetékben jut. el. \hol jól kezelik a j fejőgépeket, ott növekszik rö- i vid időn belül a tehenek tej- hozama is. i Özdon mór tapasztaltam — írja Rédeky Marianne, Ózd, Vörös Hadsereg úti lakos. A madár-ügyhöz Az egészséges érzésű em­ber szereti a madarakat, és sem telet, sem más idősza­kot nem használ ki a cin­kék, pintyek összefogdosásá- ra, elpusztítására. Egyrészt azért, mert ezek az apró lé­nyek rendkívül hasznosak, másrészt azért, mert különö­sen most, télen eléggé ki­szolgáltatottak, rászorulnak az ember segítségére. Ma­gam is etetem a madarakat, szívesen teszem és mondha­tom, sok örömem is telik bennük — írja levelében Kun Pál, Miskolc, III., Do­rottya utcai lakos. megkülönböztetett figyelmet fordítsanak. A járásban két Tisza menti tsz-ben — Rév­leányváron és Zemplénagár- don okozta a legnagyobb ká­rokat a rendkívüli mértékű belvíz. Ezeken a helyeken gyorsított szanálási eljárásra kerül sor — a gazdálkodás további feltételeinek biztosí­tása, a tagság jövője érdeké­ben. A járási szanálási bi­zottság már megalakult. Vár­hatóan még 5 szövetkezet lesz mérleghiányos. A beszámolók tartalmáról szólva, dr. Németh Pál hang­súlyozta: — Semmi szükség nincs arra, hogy a számok lenge­rét zúdítsák a tagságra. A miértre és a hogyanra fordít­sanak több gondot. A legfon­tosabb végösszegek elemzésé­vel, a gazdasági összefüggé­sek feltárásával értékeljék az elért eredményeket, s mu­tassák meg azt is, hogy a veszteséges üzemágak miért nem hozlak annyi bevételt, mint amennyit terveztek. EZUTÁN Szabó István, a járási tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának ve­zetője tartott előadást a ter­melőszövetkezetek közös gaz­dasági fejlesztési tervének készítéséről, valamint a IV. ötéves terv közgazdasági sza­bályozóiról. Utolsó napirendi pontként Hutka Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank-fiók főfelügyelője tartott tájékoz­tatót a IV. ötéves terv hitel- politikai irányelveiről. — ez — Ember helyett gép Az idén: vadászati világkiállítás Három éve folynak az első vadászati világkiállítás elő­készületei. Az 1971. augusz­tus 27-től szeptember 30-ig tartó bemutatóra eddig négy világrész 32 országa — köz­tük a Szovjetunió, a szocia­lista országok, Francia-, Olasz-, Spanyolország, Ka­merun, Kenya, Tanzánia, Szudán — jelentette be rész­vételét, hogy önálló, nemze­ti pavilonban szerepeljen. A mezőgazdasági vásár 33 és fél hektárnyi területén pa­vilonokban és szabad terüle­ten változatos látnivaló tárul majd az érdeklődők elé. A kiállítás díszcsarnoka a „Vi­lág vadászata” címmel az egyes világrészek vadászati jellegzetességeit, a vadászat és az ember kapcsolatát szimbolizálja. Méltán tarthat érdeklődésre a magyar vad­gazdálkodási bemutató. Az arany-, ezüst- és bronzdíjas trófeák bemutatóján 210 nemzetközi díjat nyert agancs, trófea látható majd. Hazánkban ezelőtt éppen száz évvel (ártották az első tró­feakiállítást. Vadaskertet rendeznek be. ahol a ma­gyarországi vadfajtákat ter­mészetes környezetben he­lyezik el. Szarvas, muflon, őz vaddisznó, túzok, fogoly, fácán, róka. nyúl, mestersé­ges tóban vízimadarak né­pesítik he majd a vadasker­tet. A fegyvertörténeti bemu­tató régi míves kivitelű va­dászlándzsákat. kováspus- kákat vonultat fel. A va­dászterem reneszánsz búto­rokkal berendezett kastélyt idéz, a fegyvertár kronoló­giai sorrendben túrja a va­dászpuskákat a látogató été. Nemcsak a kiállításon, nemcsak Budapesten várja gazdag program az érdeklő­dőket. Bemutatják az ország vadgazdálkodását, vadásztá­jainkat, egyebek között a pi­lisi, a gemenci, a gyulai, a zamárdi, keszthelyi, veszpré­mi, tatai erdő- és vadgazda­ságot, A kiállításra 1 millió ha­zai és 60 ezer külföldi láto­gatót vár a rendezőség. Karos marógéppel készíü a különböző furatokat Lőrinc;i Géza marós. Hajdanában fáradságosan, kézi erővel készül­tek ezek a munkák, ma már csak ecy kapcsolás, és jól bc- idegzclt mozdulatokkal irányítják a gépet az LlvM minta- készítő üzemében Fotó: Szabados György. így is lehet! Az idén az első negyedév vegén megszüntetik a ter­melést az Edelényi Bánya­üzem Hl-as aknájában. Ez az Intézkedés 130 bányászt érint. Az üzem vezetői tervszerűen gondoskodnak arról, hogy ezek az embe­rek más munkahelyeken megtalálják a számításukat. Ennek érdekében a bezá- tásra ítélt akna dolgozói között vélemény-kutató la­pokat osztottak ki. A ve- lemény-kutató lapon sze­replő kérdésekre válaszol­tak a bányászok. Ennek alapján — a lehetőségek maximális figyelembevéte­lével —, az üzem vezetői úgy hajtják végre az átcso­portosítást, hogy egyben a bányászok kéréseit ís telje­sítsék. A vélemény-kutató lapon nemcsak az a kér­dés szerepel, hol szeretne az illető bányász dolgozni, esetleg melyik brigádban, milyen beosztásban, hanem válaszolhat olyan kérdésre is, amely egészségügyi ál­lapotával kapcsolatos. Így az átcsoportosításnál, a munkahelyek megválasztá­sánál ezt is figyelembe tudják venni. A bányamunka igen fá­rasztó. balesetveszélyes fel­adat. A bányászok azonban hivatásuknak tekintik ezt a szakmát. Es akármennyire is nehéz emlékekkel távoz­nak egy aknából. mégis sajnálják, ha egy bánya bezárásra kerül. Kenyér nélkül azonban nem marad­nak. A bányaüzem másik két aknája várja őket. Es egyáltalán nem közömbös, hogy ezek az emberek mi­képpen kezdik munkáju­kat az új helyen. Ezért is dicséretes és követésre méltó az Edelényi Bánya­üzem vezetőinek ez a kez­deményezése. (o. J.) & bolgár dohány titkai Fejteit agrotechnika, gépesítés, öntözés Bulgária egyik legfonto­sabb mezőgazdasági ága a dohánytermelés. Gazdasági jelentősége rendkívül nagy. A mezőgazdasági eredetű ipari áruk exportértékének 30 százaléka a dohány- és ci­garettaexport. A KGST tag­államaiba irányuló kivitelben a dohány és cigaretta 16.6 százalék. Jelentős mennyisé­geket szállítanak a tőkés országokba, többek között Ny u gat.-Nómé forsza gba. Franciaországba és Japánba. Az illatos bolgár dohány va­lóságos világ vándora lett. Csökken a nikotintartalom Bulgária egyike a világ legnagyobb dohány- és ciga- rettaexportörjcinek. Míg az 1935—1939. években 34 ezer 500 tonna dohányt termeltek évente, az 1966—69-es évek­ben az átlagos évi termelés 115 ezer 800 tonna volt. Há­romszor annyi dohányt ter­melnek ma, mint a háború előtti években, ugyanakkor sokkal kevesebb munkaerőt igényel a termelés. Emelke­dett az agrotechnika színvo­nala, valamint jelentősen fejlődött a dohánytermelés jobb szelektálása és a gépe­sítés. Az öntözés nagy mértékben befolyásolja a jövedelem emelkedését. A plovdivi do­hánytermelési kísérleti inté­zet jelentése szerint a jöve­delem 26 és 35 százalék kö­zött mozog. Emelkedik a vi­lágos színű minőségi dohány kivitelének a százalékaránya. Az öntözés által csökken a Zajlik a Tisza Erősen zajlik a Tisza magyarországi szakasza. Hatalmas, havas jégtáblákat visz a folyó. nikotin- és gyantatartaloni és emelkedik az oldható szénhidrátok százalékaránya. Ezért vált a nemzetközi pia­con oly keresetté a bolgár dohány. Gépesítés minden vonalon Az utóbbi években erősen kiterjedt a termelés gépesí­tése. Az elmúlt évben a ve­tés egyötödét géppel végez­ték. Eredményes kísérletek folynak a felfűzés gépesíté­sére is. A fűzés egyike a leg­munkaigényesebb eljárások­nak. 1956-ig Bulgária évente 2 ezer 500 tonna cigarettát ex­portált. A kivitel 1960-ban 5 ezer 100 tonnára emelkedett. 1964 után a cigarettaterme­lés ugrásszerűen nőtt és 1970-ben elérte az 52 ezer 500 tonnát, ebből 37 ezer 400 tonna exportáru. A munka­termelékenység ugyancsak emelkedést mutat. A Has- kovo-i „Trakia” cigaretta- gyár például évente több mint 11 milliárd cigarettát gyárt. cigaretták A modern technika beve­zetése módot adott a dohány- termelés minőségének jelen­tős megjavítására. Megkezd­ték a filteres cigaretták tö­meggyártását. Ezek 64 száza­lékát adták az elmúlt év összkivitelének és majdnem a felét az össztermelésnek. Nagy keresletnek örvende­nek a BT. Stewardess, TU— 134, Opal, Kom cigaretták. Üj cigarettákat is gyártottak: pácolt, aromás és alacsony nikotiníartalmú fajtákat.

Next

/
Thumbnails
Contents