Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-23 / 19. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1971. Január 23., szombat Filmező műegyetemisták Vizsgaidőszak van az egye­temen, s ilyenkor általában hallgatni szoktak a múzsák, csökken a kulturális bizott­sághoz tartozó különböző szakkörök, művészeti csopor­tok tevékenysége A film­körben azonban mindig van élet. Sűrű köd borította az Egyetemvárost, amikor kint­jártam. Az egyes tanszékek ablakai a késő esti órákban is világosak voltak. Hóba ta­posott út vezet a filmkör helyiségéhez, s ajtajában — mintegy jelezve, hogy itt a vizsgaidőszak szorongásaitól íelszabadultabb élet találha­tó — óriási hóember köszönt. A kör helyiségeinek képe bizonyos mesterkélt művészi rendetlenséget tükröz, min­denfelé reflektorok, állványo­kon, a plafonon. Egy fény­képezőgép címfeliratok fotó­zására rögzítve mered egy reflektorral együtt az asztal­ra Az egyik tartóoszlop be­tonján a körben megfordult filmhírességek autogramjai láthatók. Vetítőgép vetítővá­szon, laboratóriumi felsze­relések egészítik ki a képet, s mindenekfelett látható egy használaton kívüli gordonka, amely a reflektorok között a plafonról lóg le. Egészen friss, még nyers, félig kész filmet pergetnek. Keresztúri Ferenc hallgató munkája. A még bizony ki­fogásolható muszterekről a központi műszaki könyvtár áll elénk. A 25—26 perces­re készülő film a könyvtár megrendelésére készült, be­mutatja annak minden rész­letét. afféle jó értelmű rek­lámfilm. Alkalmas rá, hogy az egyetem látogatói, esetleg a várost felkereső hazai és külföldi vendégek megismer­hessék e nagyszerű könyv­tárat, s arra is jó, hogy ha különböző szakmai konferen­ciákon szó esik erről az in­tézményről, megfelelő szö­veggel kiegészítve a film ér­zékletes képet adjon róla. Csinálnak mást is megrende­lésre, tanszéki munkát is végeznek Természetesen a fiimköi-ben kibontakozhat az egyéni művészi ambíció is megszülethetnek a különbö­ző kisfilmek, amelyeknek al­kotói kisebb-nagyobb fokú, bontakozó filmművészeti te­hetségéről adnak számot. A kör szűk létszámú. Nem tömegkultúra. Az ama- tőrfiimezés. illetve annak ilyen szintű művelése még nagyon sokáig nem lehet tö­megkulturális tevékenység. Tárgyi és személyi adottsá­gai. az egész tevékenység jellege kívánja a szűkkörű­séget. Talán ebből is fakad, hogy a. filmkörrel szemben bizonyos rossz „elvárások” jelentkeznek, amelyek még a mozi propagandista tevékeny. ség kívánásáig is eljutnál;. Jóllehet, e körnek igen nagy szerepe van a filmízlés fej - lesztésében. ez azonban nem a tömeges ízlésformálásban, hanem sajátos keretek kö­zött jelentkezik. Alighanem — s ez nemcsak itt lelhető lel — valami kis félreértés lehek a filmkor fogalmának értelmezése körül. Egyéb­ként is ez a kör nem zárkó­zik önmagába, mert klub­összejöveteleken rendszere­sen vetítenek saját alkotá­saikból. A kör összejövetelein ter­mészetesen nemcsak kész filmeket nézegetnek, hiszen a filmkör elsősorban öntevé­keny alkotóközösség. A rend- | szeres összejövetelek és az egyszerű hétköznapi esték mindenkor tevékenyek. Egy­más ötleteit, forgatókönyvi vázlatait ilyenkor vitatják meg, elkészítik • a költségve­téseket. általában hosszas po­lémia után döntenek egy-egy kisfilm elkészítéséről, amit aztán alkotója, ha kollégá- lis segítséggel is, de saját koncepciója alapján egyéni felelősséggel készít el. A gyártásvezető szerepét is be­tölti ez a kis kollektíva. Tagjai az egyetem minden karáról valók, oktatók, itt végzett mérnökök, sőt kívül ­állók is tagjai e művészi, csoportosulásnak. Az új tagok évről évre az új hallgatók közül kerülnek ki, bár adódhat, hogy fel­sőbb évfolyamos is jelentke­zik. Az új embernek bizo­nyítani kell. A bizonyítás­hoz pedig lehetőséget is ad­nak. Biztosítják egy kisfilm megteremtését. Ezek közül láttam éppen Hajnal József és Kárpáti Tibor Abszolút tavasz című munkáját, amely az Egyetemvárost mutatta be úgy, ahogyan az friss fényben ragyog, s ahogyan az oda belépő friss szem­mel rácsodálkozik. Nem men­tes e belépőként alkotott kis­film a derűtől sem. Tizenkét éve működik az egyetemen a íötokör. Azóta több felsőoktatási fesztivá­lon sikerrel szerepeltek, és itt is tartanak fesztiválokat. Láttam egy fesztivál-díj­nyertes filmet is. Bodó Lász­ló Elidegenedés című Berkes István munkatársi közremű­ködésével készített szellemes karikatúráját, Jó lenne persze, a kör he­lyiségeinek zsúfoltságán eny­híteni, jó lenne a felszere­lést alaposan felújítani, s nagyon jó lenne, ha meg­szűnnének az Egyetemvá­rosban nem is ritkán fel­bukkanó elmarasztaló eló- í tételek a kör tagjaival, a filmművészet iránt alkotói szinten érdeklődőkkel és a körrel, mint kis létszámú egységgel szemben. Ároktő község Böngészés egy helytörténeti füzetben Az egyetemről hazatérve láttam a televízióban a Film és valóság című adást. Ab­ban a magyar filmekben je­lentkező valóságábrázolásról volt szó. Az egyetemi film­kör, a maga kis körén belül a valóságábrázolással szem­ben támasztott igen sok kí­vánalmat megvalósított. Pe­dig- ők nem is hivatásos fil­mesek. Leendő mérnökök. Akiknek a filmezés nemes hobby, jól értelmezett ama­tőrmunka. Benedek Miklós ÖRVENDETESEN gyarap­szik hely történetírásunk. Nagyrészt a felszabadulás 25. évfordulója adott lendü­letet ennek a lassan tömeg-' méretűvé növekvő mozga.- lomnak, amely segít feltárni községeink, településeink kö­zeli és távolabbi múltjának eseményeit, alkalmas a szú. kebb haza szeretetének el­mélyítésére, és sok jó ada­lékkal szolgálhat a maga­sabb szinten végzett törté­netíráshoz is. A mezőcsáti helytörténeti füzetek első számát bön­gésszük. Molnár István me- zöcsáti lakos, Ároktő szü­löttje faluja felszabadulásá­nak 25. évfordulójára készí­tette el ezt a községi törté­netírást, pályamunkaként. A negyedszázadot nagyobb sza­kaszokra osztotta, olyan fe­jezetekre, amelyek jelentős szerepet játszanak a község életében. Egy-egy nagyobb szakasz eseményeit az orszá­gos eseményekhez is hozzá­kapcsolta. A füzetet a me­zőcsáti járási könyvtár és a járási művelődési központ adta ki. BEVEZETŐBEN igen jó le­írást olvashatunk a község földrajzi és társadalmi vi - szonyairól. Érződik, hogy a szerző ott él, belülről látja a falu lakosságát. Kár, hogy belekerült ebbe a leírásba a cigány lakossággal kapcsolatos erős megállapítás is. mert ugyanakkor a későbbi rész­ben ennek részben ellent, mondani látszik a cigányta­nulókra vonatkozó megjegy­zés. A felszabadulás történetét taglaló részben talán kicsit aránytalanul hosszú az or­szágos eseményekre utalás, hosszabb, mint amennyit egy kis községre leszűkített történetírás kíván. Kár. hogy ebben a részben vala­mi tördelési hiba folytán a címoldal rosszul került a szöveg közé. s ez a vékony füzetben háromszor is elő­fordul (9., 16., 56. old.). Nagyon jól, elemző módon tárgyalja a tüzet a földosz­tást, az élet megindulását, a kommunista párt kezdeti lé­péseit. s nagy tisztelettel, ta­lán túlzottan elnyújtott rész letességgel emlékezik meg a község első párttilkárának. Bodnár Lajosnak életpálya, járói. Hasonlóan hitelesnek tűnik a termelőszövetkezetek alakulásának, majd fejlődé­sének története, a község sokirányú fejlődése, oktatás­ügyi helyzetének bemutatá­sa. A sok szemléltető sta­tisztikai adatot talán jobb lett. volna esetleg összegyűjt­ve a kötet végén közölni, bár így. az egyes fejezetek­hez kapcsolva inkább bizto­sítja a visszalapozás nélküli összehasonlítást. Igazán kár. hogy ebben a jó, sok fontos adalékkal szolgáló történet- írásban llt-ott adódnak ap­róbb pongyolaságok, például amikor ároktői kommunista pártról beszél nem egy he­lyen. vagy olyan felszínes általánosságok, mint a köz­oktatás kapcsán a fejlődés színvonalának kívánalmai (59. oldal!. EZ A KÖTET. Molnár Ist­ván munkája egy sorozat el­ső munkája. Eredményeinek ismételt elismerése mellett bizonyára sok tanulsággal is szolgál a további füzetekhez. Fel is kelti irántuk az ér­deklődést. (bn>> Értékes, sokoldalú munka Bodrogközi néprajzos diákok országos sikere A Néprajzi Múzeum 1970. évi országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtő pályáza­tának ifjúsági kategóriájában most hirdettek eredményt. Az első díjat karcsai diák­lány, Nagy Éva nyerte „Ken­der- és vászonmunkák a bodrogközi Karosán” című, kötetnyi terjedelmű pálya­munkájával. A bíráló bizottság szakvé­leménye szerint: „Iskolás pályázatok közt ritkaság- számba megy az olyan hosz- szas, tudományos igényű, egyúttal olvasmányos pálya­mű, mint ez a komplex té­mát felölelő nagy dolgozat. A fiatal szerző több olyan részlettel gazdagítja < j szak­irodalmat, amelyre igen ke­vés adatunk van eddig.” A győztes diáklány a sá­toraljaújhelyi Kossuth Gim­názium tanulója, s az otta­ni Kazinczy Ferenc Honis­mereti Szakkör tagja. Hogy ez, az immár 10, éve mű­ködő szakkör milyen alapos nevelőmunkát végez, arra szép bizonyíték, hogy to­vábbi két tagja is értékes helyezést ért el az ismer­tetett pályázaton. Zsova Ilo­na, a nagyrozvágyi népi ba­romfitartás és az egykori do­hányos munkák hagyomá­nyainak feldolgozásáért má­sodik díjat kapott, Tóth Il­dikót pedig negyedik díjjal jutalmazták „A szántás-ve­tés ismeretanyaga. és szó­kincse Bodroghalmon” című dolgozatáért. Az eredmények a szakkör vezető tanárának, Kovács Dánielnek hozzáértő nevelő- j munkáját is dicsérik. Kulturális Híradó Ormosiíáiiyán A bányász-szakszervezet ormosbányai művelődési köz­pontja új kezdeményezéssel jelentkezett: februártól kez­dődően havonta megjelente­ti a bányatelepen a Kultu­rális Híradót, amely a mű­velődési programon kívül az üzem életével kapcsolatos eseményekről, sportköri te­vékenységről nyújt tájékoz­tatást. Rendezvényeket kí­nál, hogy ki-ki, ízlésének megfelelően válogathasson. Az első szám — ezen túlme­nően — a bányaüzem elmúit évi termelési tevékenységé­ről is számot ad, s beszámol az újítómozgalom üzemi eredményeiről. A részletes művelődési programon kí­vül könyvajánlatot, évfordu­lónaptárt és szórakoztató, apróbb írásokat is közöl. Jutalom a versenyeredményekért A Sárospataki Ruházati Szövetkezetben értékelték az 1970. évi munkaverseny eredményeit, s a legjobban dolgozókat pénzjutalomban részesítették. A versenyt a III. szalag dolgozói nyerték, ezért 8 ezer forint jutalmat kaptak. A második helyre az I. szalag kollektívája ke­rült, jutalmuk 5 ezer forint, a harmadik helyezett IV. szalag dolgozói 3 ezer, a ne­gyedik helyezett VII. szalag munkásai 2 ezer forint díja­zásban részesültek. Megjelent a Delta legújabb száma Megépül-e a holnap váro­sa? — kérdezi a Delta Ma­gazin új száma, és képekben mutatja be a ma még java­részt fantasztikusnak ható terveket. A szeletelő kame­ra címmel új, -látványos fényképészeti eljárásról. Alo­mok a képernyőn című cik­kében pedig az új elektron­mikroszkópos vizsgáló mód­szerről tudósít a lap. Ismer­teti a gépi intelligencia meg­valósításának nagy jelentő­ségű vívmányát, a négyezer­éves indusi kultúra feltárá­sának most közzé tett ada­tait. a lakásberendezésben alkalmazható faburkolatokat, valamint a repülésbizlonsáp. korszerű eszközeit. Elsőként ír részletesen kél új tudo­mányos felfedezésről; egyik a férfikromoszóma egyszerű kimutatása (ami mestersé­ges megtermékenyítés ese­tén a születendő gyermek nemének meghatározását is lehetővé teheti), másik: az évmilliókkal ezelőtt kihalt őslények pontosabb megis­merését szolgáló röntgeneljá­rás. Látványos fotókat közöl a homokban vagy lágy anya­gokban terjedő rezgések vil- lámfelvételeiből, amelyek.— bármily meglepően is hang­zik — segíthetnek abban, hogy beszélni tanuljanak a süketnémák. Ezenkívül szá­mos újdonság, értesülés, száznál több — javarészt színes — fénykép, érdekes­ség egészíti ki a Delta Ma­gazin most megjelent, ú.i számát. i O Megvan a hianveo lánc­szem! Engedelmével, ez­redes ÚR, Ny ÓMBAN ZÚ­DULOM TOVÁBB SOMOGY- kELEVÉZRE. AZ ÖRDÖGNEk TARTOZTAM EZZEl AZ ÚTTAL, EZREDES UR. N/NCS SEMMI kéZZELEOGHAEÓ NYOM. MíGZS SZ/LA'RD MEGGYŐZŐDÉSEM, HOGY a Barcsa ős a Réce úgy roze ÖSSZEFÜGGÉS VAN. £Z A SZOLGALAT/ JEGY LS NÉZETED HELYESSÉGÉT igazolja. Olvasd! BOJCSUK JÓZSEF ES IMRE GABOR REGßNYE NYOMÁN IRTA: cs. HORVATH TIBOR RAJZOLT/) SEBŐK IMRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents