Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-23 / 19. szám

1971. január 23., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5

Egy „különös66 vállalás

Pénzhamisítóműhely felkutalása társadalmi munkában

Rudabúnya és Szuhogy községek közölt még ma is fellelhetők az egykori cserhalmi vár maradványai. A romok érdekes és izgalmas emlékeket rejtenek.

a levéltári kutatások és a népi mondák alapján a vár a mohácsi vész után Bebek Imre prépost birtokába került,

aki bátyjával, Bebek Ferenc Gömör vármegyei főispánnal

— kihasználva az ország akkori zavaros helyzetét —. pincéjében pénzhamisító műhelyt rendezett be, ahol II. Lajos és I. Ferdinánd korabeli dénárokat készítettek. A középkori pénzverde feltárására először 1925- ben a miskolci múzeum régészei vállalkoztak, akik pénzügyi nehézségek miatt a tervezett munkának csak egy részét végezhették el. Így is szép számú hamis

A bányarém visszavonult

A melángáz szó a világ minden bányászában érthető szorongást ébreszt; ez az alattomos „bányarém” a bányászok életére tör, és mindig akkor támad, amikor a legkevésbé várják.

Halálraítéltek

Az egész világon kutatják azokat a módszereket, amelyekkel a bányákat a metán- gáz okozta hirtelen robbanásoktól meg lehet védeni, A bányászat őskorában súlyos bűnözőkből összeállított csoport járta be fáklyával kezében a tárnákat. A halálraítéltek felkeresték a bánya minden zegét-zugát, s a bányászok csak akkor szálltak a mélybe, ha ezek sértetlenül feljöttek. Ha nem jöttek, akkor a gáz már felrobbant. ..

így volt ez egykor. Ma már nincs így, de a metángáz még mindig támad, és még mindig igen veszélyes például a rybniki új lengyel szénvidék bányászaira is. Ez a vidék látja el a lengyel népgazdaságot a legnemesebb szénfajtával, a kokszolható szénnel. Bár a kokszolható szénre a lengyel kohó- és vegyiparnak nagy szüksége van, kitermelése — az állandó robbanásveszély miatt — eddig nagy nehézségekbe ütközött.

Víz és

sűrített levegő

A rybniki szénterület bányáiban felkészültek a gáz elleni harcra. A főid alatti fejtésben nem használnak elektromos munkagépeket, helyettük inkább sűrített levegővel vagy vízierővel hajtott szállítást alkalmaznak. A rybniki bányászati kutató- intézet. munkatársai, akik az új, veszélytelen termelési és munkamódszerek továbbfejlesztésén dolgoznak, nem elégedtek meg ennyivel, hiszen a védő rendszabályok még mindig nem nyújtanak megfelelő védelmet, a vízzel vagy sűrített levegővel hajtott szállítóberendezések pedig lassúbbak a modern elektromos felszereléseknél.

IIobbánás veszely nélkül

A kutatások és kísérlete zések tíz évig tartottak. Az intézet munkatársai, dr, Jerzy Krawczyk vezetése alatt megszerkesztettek egy gépet amely a bányában előforduló legkisebb metángá'- előfordulást is jelzi, és amely a hermetikusan elzárt elektromos berendezéseket áram- talanítja. Az úi "elszerelés kipróbálására több mint száz kísérletet és ellenőrző vizsgálatot hajtottak végre mesterséges gázrobbanást idéztek elő, és csak, miután

minden alkalommal helytálltak, helyezték el őket a ] bányában.

A rybniki szénvidék bányáiban az árammal műkő- ; dő. nagy kapacitású, és a robbanás veszélyét kizáró I felszerelések lehetővé tették. : hogy az évi széntermelés 1” • millió tonnáról 20 millió j tonnára emelkedjék. Ezek ben a bányákban a bánya-! szók ma már könnyebb körülmények között, ,,robbanásmentesen” dolgozhatnak, j

A rybniki kutatóintézet j munkatársainak találmányát, ; amelyet 1970-ben az I. osztályú állami díjjal tüntettek ki, és amelyet a jövőben ] az egész lengyel bányaipar- i ban alkalmaznak, angol, belga, csehszlovák, francia, j NDK-beli. nyugatnémet és | szovjet szakembereknek is | bemutatták. A lengyel tér- | vek alapján készült védőberendezéseket spanyol, román és török kőszénbányákban is beállítják. I

dénárt találtak. Ezeket az érméket vékonyra kalapált vörösréz, vagy bronzlemezekből vágták ki, majd ezüsttel vonlak be. Az azóta végzett különböző vizsgálatok kimutatták. hogy a pénzveréshez használt réz és ezüst a Ru- dabánya környéki bányákból származik, ahol a középkorban még aranyat is fejtettek. Ezért határozta el a rudabányai érc- és ásvány- . bányászati múzeum baráti köre, hogy

széles körű társadalmi összefogással az idén teljesen feltárja a cserhalmi várat és megkeresik a hamis pénzverő műhelyekéi.

Az ásatások elvégzésére a vasércbánya szocialista brigádjai 7 ezer óra társadalmi munkát ajánlott fel.

A kutatásokhoz jelentős segítséget kaptak Szegő Zsigmond 80 esztendős szu- hogyi bányásztól, aki

46 évvel czelőll részt vett a vár körüli ásatásokban cs még ma is pontosan visszaemlékszik, hogy a föld alatti helyiségekből akkor mennyit tártak fel és hol akarták keresni a „titkos műhelyt".

A Magyar Nemzeti Múzeum régészeinek és a rudabányai szocialista brigádok tagjainak segítségével a nevezetes vár feltárását a nyári hónapokban kezdik meg és reménykednek, hogy megtalálják a régi középkori pénzkészítő szerszámokat, a hamis érméket és a gyártásukhoz használt réz, valamint ezüst te lőrékét, amelyekkel majd múzeumuk anyagát gazdagítják.

5 év alatt 20 ezer lakás

Az OTP szerepe a lakásprogramban

Beszélgetés Endrééi Józseffel, az OTP megyei igazgatójával

örvendetes az a fejlődés, amelyet megyénkben a lakásfejlesztés ütemében elértünk. Évről évre a lakásépítésre fordítható forintösszeg növekedéséről adhatunk hírt. A lakásépítkezésekben igen nagy szerepe van a takarék- pénztárnak. Finanszírozza a célcsoportos beruházásokat, illetve az állami lakásépítkezéseket, hitellel segíti az építtetőket és saját beruházásában is épít lakásokat,

Üj ötéves tervünk küszöbén felkerestük Endrédi Józsefet, az OTP megyei igazgatóját, hogy érdeklődjünk további ilyen irányú tevékenységű k röl. Beszél get ésün k elején az OTP igazgatója visszatekintett az elmúlt tervidőszakra:

— A harmadik ötéves terv idején a takarékpénztár pénzügyi közreműködésével csaknem 20 ezer lakás épült. Ezek közt volt bérlakás, szövetkezeti lakás, családi ház, OTP-társasház, valamint öröklakás. Ebből a hitellel támogatott magánépitkezés 10 ezer 829 volt. A különféle konstrukcióban megvalósuló lakásokat a dolgozók anyagi helyzetének, szociális körülményeinek vizsgálata alapján osztják el. Ezért fontos a helyes hitel- és lakáspolitika.

— Hány lakás felépítésében érdekeltek az új tervidőszakban?

— A betétállomány rendszeres fejlődése lehetővé teszi, hogy a negyedik ötéves terv során mintegy 32 ezer lakás épüljön meg — figyelembe véve az: állami támogatást is. A betétállomány a középtávú tervidőszakban

Villanyszerelők télen

Az oszlop tetején

A FEKETEVÖLGYI bánya új irodaépületének a folyosóján állok. Szőnyegen. Az ablak alatt radiátor ontja a meleget, az ablakpárkányon laládában muskátli zöldell s a tiszta ablaküvegen keresztül jó] látom, amint ,a hómező közepén, az egyik rácsos vasoszlopon, emberek dolgoznak a magasban. Kimegyek az épületből, és elindulok feléjük. Ónos eső esik. Magamnak töröm az utat a térdig érő hóban, s minden lépésnél érzem, hogy a hó vastag jég-bőre vágja a sípcsont ómat.

Varga László villanyszeLacző József felvétele

relő elém jön, hogy nagy gumicsizmájával ösvényt taposson a hóban. S míg Bá- nóczi László művezetőtől megtudom, hogy a Il-es akna villamos energiáját szállító vezetékre is olyan súlyú jég rakódott, mint maga a vezeték súlya, és ezért a rúdszigetelő eltörött — míg a művezető szavait hallgatom, azokat nézem, akik fent dolgoznak a 12 méter magas, rácsos vasoszlop tetején. Olyanok, mintha egyenruhában tennének.

Svájcisapka van a fejükön, biztonsági öv fogja össze pu- fajkájukat és tartja életüket

kesztyűdén kezük es arcuk piros a hidegtől. Szaporán dolgozna!! a fekete és fényes szersz ámokkal.

Konyha Béla, Molnár Gyula és Aleva Zoltán villanyszerelőknek először a jeget kellett leverni a vasoszlopról, hogy íölmehessenek rajta, s csak azután kezdhettek neki az igazi munkának. Az oszlop tetejéről még ebben a ködös időben is jól látni az I-es akna tornyát, a Il-es akna új irodaházát és Ku- rityán, Felsönyárád szélső házait. Talán vetnek egy-egy pillantást arra a műhelyre is, ahol a többiek, társaik dolgoznak. De odafönn az oszlopon nincs idő ábrándozni. Testük úgy megfeszül, mint a hidegben a vezetékek, és most csak arra gondolnak, hogy minél gyorsabban, minél hamarabb elhárítsák a hibát,^ ős a munka jó legyen, hogy ne kelljen még egyszer feljönni erre az oszlopra.

Nehezen engedelmeskedik a rozsdás csavar, nehezen mozdul, de aztán megadja magát. Egyikük föntről leejti a törött rúdszigetelőt, amely besüpped a mély hóba. A villanyszerelők onnan fentről utána néznek, aztán rálehelnek a hideg szerszámtól didergő kezükre. Hiába, ilyenkor nehezen válik el a hideg vas az ember bőrétől.

FOLYTATJÁK a munkát, helyére kerül az új rúdszigetelő. S mikor ismét biztos

talajon, lent a földön ejtenek egy-két szót a télről, meg a munkáról, meg a jégről, meg a szigetelőről, még egyszer felnéznek az oszlop koronájára, ahol most már ismét zavartalanul futhat a vezetékekben a bánya j élete. Oravcc János ;

megduplázódik, ami lehetővé teszi a tervezett lakások felépítését.

— Hogyan oszlik meg az említett lakásszám?

— A 32 ezer lakásból 18 ezer állami és 14 ezer magánlakás lesz. Ennek a célkitűzésnek megvalósítása társadalmi ügy. A tanácsokkal együttműködve, a pártszervezetek erkölcsi támogatásával takarékpénztárunk dolgozói mindent megtesznek e lakásterv megvalósítása érdekében. Ehhez még az szükséges. hogy a közművesített területek rendelkezésre álljanak, és az építési kapacitások arányosan legyenek elosztva.

— Közismert, hogy építőkapacitás szempontjából nem valami jól állunk, annak ellenére, hogy a házgyár nagyon sokat segített.

— A megye vezetői törekszenek rá, hogy a házgyári termékeket minél nagyobb arányban felhasználják. Hogy ezek az építési elemek elsősorban megyénkben kerüljenek felhasználásra. Véleményem szerint a hagyományos és a házgyári panel-technológián belül folyamatosan kell fejleszteni, pénzügyileg pedig támogatni a kivitelező vállalatokat. A jelenlegi technológia nem biztosítja a tervezett lakásszóm megvalósítását.

— Hogyan tud segíteni ebben az esetben a takarék- pénztár?

— A tanácsok pénzügyileg segítik vállalataik fejlesztését, hogy jobb technológiát dolgozhassanak ki és vezethessenek be. A takarékpénztár hitelt ad az építőipari vállalatoknak, az ilyen jellegű fejlesztéshez.

— Az elkövetkező evekben nagyobb ütemben épülnek falun is a lakások. Milyen segítséget nyújt itt az OTP?

— Mindenfajta konstrukcióban hitellel támogatjuk a lakásépítkezést. így falun, a családi ház építését is. Ebben az ötéves tervben mintegy 10 ezer 700-at. A nagyközségekben a többszintes építkezést szorgalmazzuk, amely kulturáltabb ellátottságot biztosit és kezdete a városias kép kialakításának. Megyénkben 28 helyen, városokban és nagyközségekben 1124 többszintes lakást épít az OTP, saját beruházásban.

— Hogyan készítik elő vidéki építkezéseiket?

— A takarékpénztár a megyei tanács szakosztályainak vezetőivel és a területi főépítésszel együtt, felkeresi azokat a tanácsokat, ahol többszintes építkezést igé- nveltek, s közösen megbeszéljük a közművesített terület biztosítását. Helyes, ha a tanácsok a község lakói által legkedveltebb területeket jelölik ki az építkezés céljára, mert ez nem közömbös a lakások értékesítésekor. Takarékpénztárunk lakásonként 7500 forintot hajlandó átvállalni a közműköltségekből.

— Milyen az érdeklődés a többszintes lakások iránt falun?

— Egyre több olyan ember él falun, aki szívesen veszi, ha egy arra hivatott szerv átvállalva gondjaikat, kulcsátadással építi meg a lakást. A termelőszövetkezetek is támogatják a tagság ilyen irányú igényeit, hiszen a kétszintben való építkezés előnyös a terület-kihasználásnál és a közmű-koncentrálásnál egyaránt.

A. I.

63 öreg 14 barátja

Szocialista brigádot alakított 1967. november 7-én a miskolci 24-es női fodrászüzlet kollektívája. A nevük: November 7 brigád. Tizennégyen vannak. Tizenhárom asszony, lány és Pali bácsi, azaz Berényi Pál, a brigád és az üzlet vezetője.

Kedves ismerőseikről, a Kölcsey utcai öregekről beszélgetünk.

— Hároméves a brigád, hároméves a barátság — mondják. — Első teendőnk volt, hogy felkeressük az öregek napközi otthonát. Elmondtuk a vezetőnek: fodrászok vagyunk, szocialista brigád, talán hasznára lehelünk a 63 öregnek.

— Nemsokára az öregekkel is találkoztunk. Leültünk velük a társalgóba. Kicsit zavarban voltunk. Nem tudtuk, hogy kezdjük a beszélgetést.

— Azt hiszem, az öregek találták fel magukat először Mesélni kezdtek. A napköziről, az emlékeikről, és észre sem vettük, hogy már jó ismerősök vagyunk.

Azóta rendszeresen találkoznak. Hol a brigád megy a napközibe, hol az öregek a fodrószüzletbe. Megszokott dolog, hogy öreg nénik, bácsik tipegnek be a női fodrászat ajtaján. Leülnek valamelyik tükör elé, és egykettőre „megfiatalodik” a frizurájuk.

— Ez a legkevesebb, amit tehetünk értük.

Máskor teadélutánt rendeznek a napköziben. Finom uzsonna mellett beszélgetnek barátaikkal.

— A mindennapi gondokról, a fiatalságukról esik szó. Néha mulatunk is. A múlt alkalommal az égjük bácsika hegedült nekünk.

— Az az igazság, hogy jól érezzük magunkat náluk.

— Szeretünk örömet szerezni. Ha több pénzt tudunk összegyűjteni, akkor ajándékot veszünk. Kávéfőzőt. ix>- harakat vásároltunk már.

— De nemcsak mi vagyunk ám figyelmesek! Brigádunk névnapján, november 7-én ők ajándékoztak meg bennünket. Szegfűt kaptunk, tűpárnákat, festett kis kendőket.

A fodrászüzlet falát vadonatúj oklevél díszíti. A tanácsok megalakulásának 20. évfordulója alkalmából az első kerületi tanács a Társadalmi munkáért érem arany fokozatával tüntette ki a November 7 brigádot. A szövetkezet vezetőségétől külön oklevelet kaptak.

— Nagyszerű emberek — mondta róluk Elek Sándorné. az öregek napközi otthonának vezetője. — öregeink legkedvesebb barátai.

A kitüntetésekért, a kivi- • volt tekintélyért természetesen mást is tett a brigád. Ha társadalmi munkásokra van szükség, vagy szakmai ver- senyrö! van szó, mindig akadnak vállalkozók a 24-es- ből. Munkahelyük tiszta, rendes, vendégeik elismeréssel beszélnek róluk

Barátságuk a Kölcsey utcai öregekkel, csalt ráadás.

(lévay)