Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-17 / 14. szám
'S ÉSZAK-MAGYÄRORSZAG 4 1971. Jan. 17.. vasárnap Beszélgetés ár, Hetényi Györggyel, a Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével Csütörtöktő! mutatják be 1971. január 1-én nemcsak új évet kezdtünk, hanem új ötéves tervidőszakot is. E tervidőszak a művelődésügy minden területén sokféle feladatot jelent, ugyanakkor jó néhány gondunkat a korábbi évről is áthoztuk. Az ötéves terv művelődésügyi vonatkozású feladataihoz vezérfonalul szolgál sok fontos állásfoglalás, határozat, és mindenekfelett a korábbi állásfoglalásokat is magában foglaló és társadalmunk fejlődését törvényerővel megszabó kongresszusi párthatározat. Az ötéves tervben jelentkező Borsod megyei művelődésügyi feladatokról, illetve az első esztendő teendőiről beszélgettünk dr. Hetényi Györggyel, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével. A művelődésügy szerteágazó feladataiból a közoktatást ragadtuk ki. — Nemcsak a termelésben, hanem a tudatformálásban is a távlati tervezés került előtérbe — mondotta többek között dr. Hetényi György. — Munkánkat a pártkongresszusi határozatok szellemében végezzük, s ezek teljes összhangban vannak az egyes részfeladatokra hozott korábbi tanácsi határozatokkal, részben pedig azokkal az elképzelésekkel, amelyek később kerülnek határozattá emelés végett a tanács elé. Például a pedagógusok továbbképzésének távlati tervét január 26-án tárgyalja a megyei tanács végrehajtó bi~ aofcteéiga. • — Mik jelentik a közoktatási munlca legfőbb feladatait, melyek azok a gerincfeladatok, amelyekre minden más teendő majd épül? — Ebéként említeném a pedagógiai murijai hatékony- ségáank fokozását minden területen, és a hatékonyság erősítését személyi vonatkozásban. A másik ilyen ge- rinefeladat az általános iskolák körzetesítésének teljes befejezése, a falusi kollégiumok számának jelentős emelése. A IV. ötéves tervben mintegy 800 férőhellyel kívánjuk a kollégiumi ellátást emelni, ez öt új kollégiumot jelent, valamint több réginek a bővítését, és elsősorban a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek tanulási körülményeit javítja. 1971-ben több újabb körzeti iskola létesül, javítjuk a falusi iskolák felszereltségét és gazdagodunk azokkal az új tantermekkel, amelyek az építőipari okokból fakadó elmaradás miatt 1970-ben nem készülhette!-: el. Mindez az általános iskolákra vonatkozik. Személyi ellátottságban különös változás nem várható, a pálya többségében női munkavállalói jellege miatt továbbra is számolni kell hosz- szabb időre történő kiesésekkel, és ez még a távlati tervekben is kényszerűen szükségessé teszi a képesítés nélküli nevelők alkalmazását. Jelentős feladatunk a felügyeleti munka hatékonyságának fokozása, aminek különös hangsúlyt ad a várható közigazgatási átszervezés, a járási irányítás várható változása. Egyik legfontosabb feladatunk a fizikai dolgozók gyermekei tanulmányainak további segítése, s ezzel kapcsolatban bizonyos rossz szemléletek feloldása, megváltoztatása. Nagyon jó lenne, ha ezt a munkát mindinkább minden szerv társadalmi feladatként kezelné, és a segítés szükségességét azok a vállalatok és más gazdálkodó szervek is megértenék, amelyek eddig elég mereven elzárkóztak e támogatástól. A fizikai dolgozók gyermekeinek segítését szolgálja, hogy a középiskolai kollégiumokban is fokozatosan kialakítják az e kategóriába tartozó tehetségesebb gyermekek intenzívebb segítésének módozatait, nem utolsósorban a pedagógusok jobb ösztönzését. —■ Ez bizony nem kévés, s nem is máról holnapra megoldható feladat. Gondoljuk, hogy e folyamatos teendőkön kívül új tennivaló is adódik 1971-ben. — Papíron már 1970 óta foglalkozunk a szakmunkásképző intézetek általános tanulmányi és közismereti pedagógiai felügyeletével, de érdemben 1971-től lesz csak tanácsi feladat. A felügyeleti hálózat kialakítása nem kis gond, nagyon fontos teendő. Örömteli számomra, hogy bejelenthetem: a IV. ötéves tervben Kazincbarcikán új ^ szakközépiskola és 200 személyes kollégium, Leninvá- rosban pedig 200 személyes kollégium épül, s ez új feladattal is jár számunkra. — Napjainkban igen nagy kérdés áll az általános iskolát most végző gyerekek szülei és a tanulók előtt: milyen pályát válasszanak? Mit tudna a pályaválasztási munkáról mondani? — Jelenleg csak az 1970-es tapasztalatok állnak még rendelkezésünkre, s mielőtt a megyében érdemben megkezdődne a pályaválasztási segítő tevékenység, azt hiszem, nem haszontalan egy évre visszatekinteni. Tavaly 10 900 végzős fiatalból 8100 jelentkezett továbbtanulásra. A gimnáziumi férőhelyeknek még 50 százalékára sem volt igény, csak később teltek meg, a más jellegű középiskolákból kimaradt, nem mindig a legjobb képességű fiatalokkal. A szakközépiskolákba körülbelül kétszeres volt a jelentkezés, s az egyes ágazatokon belül nagy aránytalanságokat látunk. Míg az ipari szakközépiskolákba mintegy 20, a mezőgazdaságiba 10 százalékkal több jelentkezett a felvehető létszámnál, a közgazdasági ágazatokba több mint két és félszeres volt a túljelentkezés, s csaknem ennyi az egészségügyi és egyéb szak- középiskolákba is. Nagy a vonzódás bizonyos divatos, vagy annak látszó szakmák iránt, s ez már jelzi feladatunkat: jobban kell a szülőket orientálni. Tavaly szakmunkásképző intézetekbe 5061 fiatal jelentkezett. De míg a gimnáziumoknál 63 százalék, a szakközépiskoláknál 74 százalék volt a jelentkező fizikai dolgozó gyermekek aránya, a szakmunkás- képző intézeteknél az 5061- ből 4937, tehát mintegy 97— 98 százalék származott fizikai dolgozó családból. Jóllehet a mi arányszámunk jobb az országos átlagnál, de sajnálatos, hogy a legtehetségesebb fizikai dolgozó gyermekekből nagyon kevesen jelentkeztek gimnáziumba, azaz egyetemi, főiskolai továbbtanuláshoz szükséges tanintézetbe. — E tavalyi pályaválasztási tapasztalatok alapján mi most a legfontosabb teendő? — Február 10-ig tart a jelentkezés a középfokú továbbtanulásra. Kívánatos, hogy a pályaválasztásban résztvevő valamennyi szerv, elsősorban az iskolák és az igazgatók még egyszer kérdezzék meg a szülőket: vajon reális-e választásuk? Eléggé megalapozott-e, ha egy-egy divatosnak tűnő szakmát, vagy ahhoz vezető szakközépiskolai ágazatot választanak? Szükség van a szülők bővebb, tartalmasabb orientálására is. Következetesen kell szorgalmaznunk, hogy a fizikai dolgozók gyermekei közül a tehetségesebbek gimnáziumokba jelentkezzenek, és ott tagozatos osztályokba is, hogy ezzel mind többen legyenek közülük alkalmasak a felsőfokú továbbképzésre. Nem nyugodhatunk bele, hogy jelentkezési képünk jobb az országosnál. Sok még a teendő. A pályaválasztási tanácsadó füzeteket pedagógusok és szülők egyaránt sokat forgassák, böngésszék. Itt említem meg, hogy új egészségügyi szakközépiskola kezdi meg működését Sátoraljaújhelyben szeptemberben, ezzel tovább bővül a választási lehetőség. Kellene még szólnunk a felsőfokú képzésre való jelentkezésről, de az egy hónappal később lesz csak aktuális, akkor kellene rá visszatérnünk. Vissza fogunk rá térni. Addig is, a középfokú képzésre jelentkezés helyzetét egy-két helyen közelebbről is megnézzük. Benedek Miklós CsütörtökÖ7i mutatják be a premier-mozik Makk Károly új filmjét, a Szerelem című, Déry Tibor novellája nyomán készült filmdrámát. A filmhez a forgatókönyvet is Déry Tibor írta. zenéjét Mihály András szerzetté, operatőre: Tóth János. A Szerelem a filmévad egyik kiemelkedően értékes darabSportosztályok lengyel középiskolákban Két évvel ezelőtt Varsóban kísérletképpen több iskolában bővített testnevelési tantervet vezettek be. Ma már több varsói középiskolában vannak különböző profilú sportosztályok. Egyes osztályokban a vitorlázás és evezés, máshol a vitorlázás és a tenisz, ismét másutt az úszás, az atlétika stb. áll előtérben. A varsói Stefan Batory líceumban két osztott köny- nyűatlétikai osztály van, ahol minden tanuló az érdeklődésének és képességeinek megfelelő csoportban gyakorolhatja a síkfutást, a távolugrási:, hármasugrást és a középtávú futást. Mindnyájan az iskolai sportklub tagjai, ami lehetővé teszi sportkészségük fejlesztését az érettségi után is. A tanulók hetente 6 órát edzenek. Négy órát a választott sportágbeli edzés vesz igénybe, a fennmaradó két óra az általános testfejlesztést szolgálja. A kísérlet bevezetése óta r ? ? \ KISS KÁRÓL*: Farsangi dal Hódoltam bornak, nem melegíted, Megnémít engem a szesz. Törkölyök lángján részeggé égni, Jól tudom, nem érdemes. 8®ue! csiholjak lángot magamnak? — Kedvemet marja a fagy! Rám lesnek most Is a csikasz gondok, S várják, hogy marhassanak. Holt-ég jelenti: sápadtan őrzi Gyönyörű fegyveremet! Viola hajnal nyílik az égen Megóvni életemet. Versemet imára a tiszta hóra, Vadrticák, rikoltsatok! Bánatomat is vigyék a téliéi S nyeljék el mély patakok, Nézem a hajnalt, Itt ülök csendben, Mint a faágon a jég. Messze a kedves, messze, miként a Topolyafáktól az ég! íLenkey Zoltán rajza) jának ígérkezik. Képünk még a film készítése idején készült: Makk Károly rendező előkészíti az egyik jelenetre a film főszerepét játszó Darvas Lilit, áld e szerep eljátszására tért haza. A további főszerepeket Tö- rőcsik Mari, Darvas Iván, Bitskei Tibor, Szakács Eszter és Mensáros László jáfsz- sza. még nem telt el annyi idő, hogy teljes igénnyel értékelni tudnánk az eredményeket, viszont figyelemre méltó, hogy a kétévi intenzív edzés jóvoltából a Batory-líceum tanulói kitűnő sporteredmé- nyékét érnek eh Az idei középiskolai varsói atlétikai versenyen a Batory-díákoik összesen 5 bajnoki címet vívtak ki. Könyvszemle Három vers Á recenzens SJS* megkülönböztetett helyre tett asztalán; akármikor nem lehet elolvasni őket. Nem, mert mélység és magasság testi-lelki fölkészültséget követel. Testit: ne fáradtan, csökkenő figyelemmel forgassa a kötetek lapjait. Lelkit: készítsen helyet a szavak, gondolatok befogadásához, mert a három, megkülönböztetett helyre tett kötet szerzői a szavak igézetével, a gondolatok mélységével, s az érzelmek magasba röpítő erejével ajándékozzák meg az olvasót. Sőt, a három kötet egyike még valamivel. Olyan rajzokkal, amilyeneket ritkán látni hazai kiadású könyvek illusztrációiként, pedig általában azokért sem kell röstellkedni. Ez utóbbi mű Reich Károly és Deve- cseri Gábor közös munkája, a Variációk. A Magyar Helikon gondozásában megjelent, album alakú kötet — alcíme szerint — „a pamutszamár keservei, átváltozásai és végső boldogsága” krónikája lenne, ám aki a bobó- kás alcím után csupán rajzművész és költő könnyed négykezesére gondolna, az téved. A Variációk a szerelem, a vágyódás, a megkísérlés, a féltés és féltékenység, s a beteljesülés egyszerűségében sokatmondó mozaikja. Mozaik, amelynek kockáit Reich éppúgy metszette s színezte, mint Deve- cseri, s kettejük szerencsés összetalálkozásaként olyan mű született, amilyet nemcsak a recenzens asztalán, de az olvasó könyvespolcán is megkülönböztetett hely illet meg. Sok mindent diktálhat a tisztelet, így nagy alkotók kevésbé rangos alkotásainak közzétételét is. Ha csupán ez indította volna arra a Szép- irodalmi Könyvkiadót, hogy közzétegye Déry Tibor verseit, akkor sem cselekszik helytelenül. Ám nem erről van szó! Sokkal inkább arról, hogy a költő Déry ismeretlen az olvasók nagy többsége előtt. Amennyire értékelhetik prózairól munkásságát, annyira rejtve maradt költőd tevékenysége, hiszen a Szembenézni verses játékon kívül harminc-negyven esztendeje jelentek meg utóljára költeményei. Most egy kötetbe gyűjtve veheti kézbe az olvasó a Ló, búza, ember, az Énekelnek és meghalnak s a többi Déry verses könyvet. Találni ujjgyakorlatokat a versek között? Lelni ilyeneket, ahogy fölfedezhetők a húszas-harmincas évek alkotói áramlatainak hatásai is. Egy valami azonban vitathatatlan; a versek gondolati mélysége, a verssorokat formáló elme csillapíthatatlan éhsége a világ minden dolgának megismerése iránt. A sokaság Ha tét kézbe véve, a benne levő verseket elolvasva mérhetni csak föl igazán, kit vesztett el a magyar költészet Váci Mihályban. A posztumusz mű — Váci Mihályné nemcsak szeretettel teli, de avatott munkája nyomán, a Szépirodalmi gondozásában — a tragikus hirtelenséggel elhunyt költő alkotói pályájának immár befejező íve. ív, amely ugyan megszakadt, de mégis befejezett. A legutóbbi két esztendő verstermése — ami a kötet gerincét adja, korábban keletkezett művekkel kiegészítve — a szó igaz értelmében állítja elénk „a sokaság fiát”, azt a költőt, aki szüntelen vonzás és taszítás tüzében ég. Vonzza a tiszta, az emberi, a nemes, az Igaz. taszítja az ál- nok. a hamis, az üresen csillogó, az embertelen. Mélyebb vonásokkal vésett arc tekint ránk a verssorok közül, mint a korábbi kötetek esetében, s e mélyebb vonásé arc az emberi küzdelem magasabb s bonyolultabb fokát vállalta, vallja a maga harcának. Legbensőbb líra, s szenvedélyes közéleti ~ ség. magány és kitárulkozás, kudarc' és öröm egyaránt megzendül a verssorok húrjain. Szerelem Borsod közoktatási gondjaiból
