Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-01 / 281. szám

Kedd, 1970. dec. 1 ÉSZAK-MAGVARORSZAG 5 A kiegészítő tevékenység a termel őszövetkezeti gazdálkodás része A „Hetek” társulása a jobb élelmiszer-ellátásért A mezőgazdaságban, első­sorban a termelőszövetkeze­teikben ä munkaerő foglal­koztatása több vonatkozás­ban eltér más népgazdasági ágakétól. Egyes népgazdasá­gi ágazatokban a vállalat termelési tevékenységének megvalósítása szabja meg a foglalkoztatott dolgozó lét­számot. Ezzel szemben a termelőszövetkezetekben a rendelkezésre álló munka­erő befolyásolja a termelési célkitűzéseket. A tsz-gazda- s'ág ugyanis köteles biztosí­tani a megfelelő munkaegy­ség-mennyiség ledolgozásá­nak lehetőségét tagjai és a mezőgazdasági főfoglalkozá­sú családtagok részére. Van égj' másik jelentős el­térés is. Ez a foglalkoztatás időtartama. A mezőgazdasá­gon kívüli ágazatokban a termelés folyamatossága ál­talában állandó lehetősége­ket biztosít az alkalmazott dolgozóknak, a mezőgazda- sági üzemekben viszont — elsősorban a növénytermesz­tés sajátosságai, biológiai okai miatt — még mindig igen jelentős az idényszerű foglalkoztatottság. Vannak időszakok, amikor sok mun­ka torlódik össze, s több munkáskézre is szükség vol­na, mint amennyi éppen rendelkezésre áll, míg álta­lában télen, vagy kora ta­vasszal a legtöbb helyen problémát okoz a tsz-tagok foglalkoztatása. Termelőszö­vetkezeteinkben a legtöbb helyen ma már mosolyogva beszélnek arról az időszak­ról, amikor reggelente a bri- gádvezetök bejárták a falut és munkába „hívogattuk'’ a dolgozókat... Ma — s ez ör­vendetes — fordított a hely­zet: a tagok sorakoznak az iroda előtt napi elosztásra, eligazításra várva, és nem egy helyen irigykedve nézik az állattenyésztőket, akiknek egész évi elfoglaltságuk van. No, de, mint erre utaltunk is, a tsz-törvény és az alap­szabály előírja, hogy min­denkinek munkát kell bizto­sítani. A probléma megol­dása a termelőszövetkezeti vezetőkre vár, akik a me­gyei és országos tapasztala­tokból ma már kiválogat­hatják a legjobb módszere­ket, amelyeket adottságaik, saját körülményeik között alkalmazni tudnak. A fog­lalkoztatási gondok enyhíté­sére több lehetőséget dol­goztak ki. Ezek közé tarto­zik a közös gazdaság terme­lési szerkezetének megvál­toztatása; a munkaerő-koo­peráció; a kiegészítő és fel­dolgozó tevékenység. Megyénkben is tettek már kísérleteket, melyek általá­ban több-kevesebb sikerrel beváltak. Ezúttal a borsod- sziráki Bartók Béla Tsz pél­dáját választottuk ki. Ebben a termelőszövetkezetben sok éven át mérleghiánnyal küz­döttek. A kiegészítő tevé­kenység azonban, amely nemcsak a gazdasági ered­mények javulásához járult hozzá, ma már modellként is szerepelhet a foglalkozta- lási gondokkal küzdő közös gazdaságok számára. 1967- től kezdve az uborka-, a kö­mény-, a salátamag és a gyógynövény termesztésé­vel igyekeztek a jövedel­met emelni, a teljes foglal­koztatottságot megteremte­ni. Miután a tagság látta, hogy a szövetkezet holtsze­zonban is egyre nagyobb jö­vedelmet tud biztosítani, mind többen kértek munkát. Ez pedig arra ösztökélte a szövetkezet vezetőségét, hogy tovább bővítse a kiegészítő tevékenységet. A termelőszövetkezeti ta­gok és az iparban dolgozók családtagjai számára, több­ségben a női munkaerők rendszeres foglalkoztatására a műanyag-feldolgozást vá­lasztották. A fél év alatt lét­rehozott műanyagüzemben A DIGÉP szb nőbizott­sága sajtóaktívák útján érte­sült arról, hogy a gyár egyik egyedülálló, háromgyermekes dolgozója milyen rossz kö­rülmények között él, mennyi gonddal küzd. Képviselőik felkeresték munkahelyén és ellátogattak a család ottho­nába is. A szakszervezeti bizottság javasolta a gazda­sági vezetésnek, hogy utalja­nak ki részére 800 forintos segélyt. Azt is tervezik, hogy ezenkívül a gyerekeknek téli ruhát vásárolnak, karácsony­ra pedig élelmiszerekkel ked­veskednek nekik. nyolcvan dolgozói alkalmaz­nak, akik közül 76 nő. Kö­vetkező lépésként a meglé­vő gépüzem mellett lakatos­üzemet szerveztek, ahol az időszakonként kihasználat­lan gépészeti és szakipari dolgozókat foglalkoztatják. Az állandó munkalehetőség tehát biztosított, de a ter­melőszövetkezet a különbö- •ző anyagi ösztönzőkkel azt is elérte, hogy az üzemben dolgozók ne legyenek hűtle­nek a mezőgazdasághoz sem A szerződés értelmében évente kötelesek 30 napot a mezőgazdasági munkákban részt venni, mégpedig ak­kor, amikor erre a legna­gyobb szükség mutatkozik. Az elmúlt évek tapasztala­tai nagyon kedvezőek, az „üzemesek” segítségével kü­lönösen a betakarítási csúcs­munkáknál nagy sikereket érnek el. A boros palackok címké­jén a pincegazdaság jelzése mellett ismeretlen embléma: fekete háromszögben vörös hetes szám. Ugyanez az embléma látható a Hetek füstszűrös cigaretta dobozán is. A hetes szám körül a Ba­ranya. a Csongrád és a Haj- dú-Bihar megyei, a Nyugat- Pest megyei, illetve a Mis­kolci, Szegedi és a Tatabá nyai Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat neve olvas­ható. Kötetlen yiittmíikdriés Sokéves közös gyakorlaton alapuló baráti, munkatársi kapcsolatok hozták létre a hét vidéki élelmiszer kiske­reskedelmi vállalat árufor­galmi együttműködését. A kereskedelmünkben egye­dülálló társulás gondolata 1968-ban született. Hajdü- Bihar és a „KERORG” Ke­reskedelmi Munka- és Üzem­szervezési Intézet kezdemé­nyezéséhez csatlakoztak a debreceniekkel ré'góta . jó kapcsolatban levő miskol­ciak. majd a többiek is kö­vették őket. 1969 második fe­létől folyik a konkrét mun­ka, s az idén októberben megszületett a működési szabályzat. * A hét, azonos feladattal hasonló feltételek között dolgozó vállalat kötetlen, jogszabályokban nem rögzí­tett együttműködésének szer­vezői, irányítói a vállalatok áruforgalmi főosztályveze­tői. Havonta, de ha szüksé­ges, gyakrabban is, a Hetek más-más tagjának székhe­lyén beszélik meg az idősze­rű problémákat. A külön böző részterületek szakem­berei időnként külön is ta­lálkoznak: a közelmúltban például Debrecenben tár­gyalták meg a beszerzésve­zetők az 1971-es üzletpoliti­kával. a szállítási szerződé­sekkel kapcsolatos kérdése­ket. A társulás nem korlá­tozza a vállalatok önállósá­gát. A hozott határozatok nem kötelezőek; ajánlásnak Megyénk vegyipara rohamosan fejlődik. Ma már Európa-sze rte ismertek ezek a rövidíté­sek: TVK, BVK, ÉMV. Képünkön az Északmagyarországi V egyiművek tartályait mutat­juk be. Fotó: Szabados György. Kétszázötven munkás kevesebb nyeresége Kisvasút, nagy gondok minősülnek. Mind a hét fő­osztályvezető erkölcsi köte­lességének tekinti, hogy min­den lehető alkalommal a He­tek közös érdekeit képvisel­je. Mindegyikük kezdemé­nyezhet, tárgyalhat a szállí­tókkal, de konkrétan csak együttesen döntenék. Közös beszerzés Közös állásponttal lépnek lel a húsiparral, sütőiparral a FÜSZERT-tel szemben. Különösen hasznos az egy­séges fellépés az országos szállítók (például a bor- és söripar) esetében. A Hetek országos részesedése az élel­miszer kereskedelemből igen jelentős; évi forgalmuk meghaladja az 5^ milliárd fo­rintot. A hatalmas üzleti háttér kitűnő biztosíték a termelő és a szállító válla­latok számára, előnyös ter­meltetési szerződések megkö­téséhez. A közös beszerzés lehetővé teszi standard­cikkek nagy tömegének ked­vező felvásárlását. A társu­lás népszerűsítése céljából esetenként előnyös áron, jó minőségű, emblémával ellá­tott, kurrens monopolcikke­ket is piacra „dobnak”, ame­lyeket az országban kizáró­lag a Hetek üzletei áru^ía- nak. Biztató kezdet A kezdeti eredmények biztatóak. A társulás tagjai közösen lépnek fel a fehér csomagalópapir folyamatos biztosításáért és az egységes méretkialakításért; a bara­nyaiak a jugoszláviai kis- határforgalomból különböző édesipari készítményeket és levesízesitöket szereztek be; a napokban pedig nagy mennyiségű gesztenyemasz- szát sikerült lekötniük a Heteknek. Szeretnék, ha mind a ke­reskedelmi módszerek kor­szerűsítésében, mind pedig az áruellátás javításában je­lentős eredményeket érné­nek el. Céljuk, hogy a fo­gyasztók és a cégek egy­aránt jól járjanak. A Hetek eddigi működésének a szak­mán belüli visszhangja rend­kívül jó. Egyre gyakrabban érdeklődnek a különböző szállítók is. A végső szót azonban természetesen a vá­sárlók fogják kimondani, t T. L. 7érv íí Kishegyre NAPJAINKBAN mind gyakrabban tudósítunk a községek vízellátására hiva­tott létesítmények elkészíté­séről, tervezéséről, az ezzel járó gondokról, munkákról. Az eredmények is mind sű­rűbben mutatkoznak, hiszen az utóbbi években a köz­ségek sokasága kapott jó mi­nőségű ivóvizet, az utcákon, de sok helyen már a laká­sokban is megjelentek a víz­csapok. A tiszta, egészséges ivóvíz megteremtése a sátoraljaúj­helyi iárásban is a legfon­tosabb feladatok között sze­repel. Cigándon például, ahol a mélvfúrások alkal­mával iá minőségű vizet ta­láltak. tavaly kezdték meg a vízműtelepítést. A község­ben »dd’g csaknem 30 kiló­in 'it— Vessző csőhálózatot fektettek le. A teljes üze­meltetés a jövő évben kez- dcVPk. a víztorony megépí­tése után. Bodroghalomban, — Forrástoglulás Tiszakarádon, Ricsén, Sem- jénben a negyedik ötéves torv időszakában tervezik a jó ivóvíz megteremtését. Bodroghalom részére a kivi­teli terv már elkészült, az említett, többi falu részére pedig megrendelték a ter­vet. A Hegyközben ugyancsak munkálkodnak a jó ivóví­zért. Hollóházán és Füzéren forrásfoglalásra telepített ki­folyókat létesítettek. Füzér- 1 radvány részére készül a terv a törpe vízmű alakításá­ra. E község vízellátását a kórház rekonstrukciójával együtt oldják majd meg. MAKKOSIIOTYKÄN a la- j kosság sürgeti a Kishegy j vízellátását. A járási tanács! az idén megvizsgáltatta a vízbeszerzési lehetőségeket és ennek alapján elkészíttet­te a tanulmánytervet. A Kishegy vízellátását ugyan­csak az új ötéves terv ide­jén kívánják biztosítani. NEMCSAK AZ ÁRVÍZ kötötte le a hegyközi kis­vasút kocsijait. Számos más tényező is közrejátszott ab­ban, hogy a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság pálházi fűrésztelepe nem tudja teljesíteni évi értéke­sítési tervét A MÁV rend­szeresen kevesebb vagont irányított Pálházára. Fűrész­telepiek kifogásolták a szál lítást, hiszen a termékek 50 százalékát nem tudták idő­ben eljuttatni a megrende­lőkhöz. Az úi gazdaságirá­nyítási rendszerben az üzlet­feleknek jogukban áll visz szamondani a rendeli árut ha nem kapják meg időben. A fűrésztelepiekkel ez több­ször is megtörtént. A termé­kek — parketta, különböző fűrészáruk — a pálházi üzem területén, vagy a sá­rospataki átrakódéban „időz­tek”. Fekete István üzemvezető így vélekedik a kiesésről: Az üzem évente 10 000 köb­méter fűrészárut 2000 köbmé­ter parkettát és körülbelül ugyanennyi különféle fater­méket állít elő exportra. Termelési programunkat rendre teljesítjük, de az idei értékesítési tervünket, saj­nos, nem tudjuk A króni­kus vagonhiány azért is meglepő, mert az árvíz előtt, s után sem volt elegendő belőle. A keskeny nyomtávú vágányokról nem lehet más­hová irányítani a kocsikat. És nemcsak a vagonhiány a probléma. Gyakran okoz fennakadást a sárospataki átrakodás. Kézi erővel, gé­pek nélkül pakolnak a mun­kások. Probléma a raktáro­zás is, hiszen a termékek az udvaron, illetve a raktárak­ban sokasodnak. A fűrész­porral és a gyújtósnak hasz­nálható famaradékkal — a kettő együtt évente körülbe­lül 6 ezer tonna — ugyanez a helyzet. Az értékesítési gondok, a terv nem teljesí­tése a dolgozók zsebén is érződik. Mind a 250 mun­kásnak kevésebb lesz a nye­resége emiatt. Az üzemvezetőt arról kér­deztük, milyen megoldást ja­vasol a későbbiekre. — A szállítás Pálházán nemcsak a fűrészüzem gond­ja. Az itteni perlitbánya is több kocsira tart igényt. A megoldások egyikének azt tartom, hogy az országban megszüntetett, más keskeny nyomtávú vasutak kocsijait kisebb átalakítások után a hegyközi kisvasúton üzemel­tessék. Többen javasolták, hogy a meglévő sárospata- kin kívül a szomszédos Sá­toraljaújhelyen is létesítse­nek kisebb átrakódét. Jó volna, ha gépesítenék a ra­kodást Sárospatakon FEKETE ISTVÁN több megoldást javasolt. Ezek [ közül egyikre, másikra fel- J figyelhetnének a MÁV ille- ■ tékesei. Hiszen nemcsak a MÁV törekszik a nyereséges munkára, termelésre. G, L. A politikai könyvnapok kiállításán a DIGÉP műsza­ki házában olvastuk a kö­vetkező érdekes, összehason­lító adatokat. E számok mu­tatják a gépgyáriak ilyen irányú — politikai irodalom iránti — érdeklődéséi. A Világesemények dióhéj­ban sorozat borsodi olva­sóinak száma 6878, a mis­kolciaké 2904 és a gép­gyáriaké 655. A Pártélet olvasóinak aránya az elő­ző sorrendben: 7253. 3549 és 456. a Nemzetközi Szem­léé: 2174. 700 és 66, végül a Társadalmi Szemle olva­sóinak száma: 1855. 540 és 46. E politikai loiyonuiuK ol­vasottságának aránya gép­gyárunkban tó elismerésre méltó. Vízcsapok a faluban Számok - olvasottságról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents