Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-23 / 300. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Szerda, 1970. dec. 23. Íitosítis Cilién fi * u ?■$ AJ A iŰCIAU i/H IA Ttfi ' ■&# A chilei—argentin határvidéken fekvő Cautin tartomány­ban a mezőgazdasági munkások akcióba léptek a földbirto­kosok ellen, huszonhárom birtokot pedig a nincstelen pa­rasztok elfoglaltak. Salvador Allende chilei elnök vasárnap a vidék székhelyére, Temucoba érkezett. Képünkön: föld­foglaló parasztok. A táblák felirata: „Kenyér, föld, szocia­lizmus”, „Győzni fogunk”. EJ^Sl-statisztika Az ENSZ titkársága sta­tisztikát tett közzé a világ- szervezet közgyűlésének 25., jubileumi ülésszakával kap­csolatban. Az ENSZ fennállásának 25. évfordulóján tartott köz­gyűlési ülésszakon 569 ple­náris és bizottsági ülésre, valamint 229 munkacsoport megbeszélésére került sor. A megbeszélésekről kiadott do­kumentumok 26 350 oldalt lesznek ki. Minden hivatalos bizottsá­gi ülés átlag 2300 dollárba került. A TOT állásfoglalása a tsz-ek helyzetéről Salvador Allende, chilei államelnök hétfőn este alá­írta azt az alkotmányreform- tervezetet; amely lehetővé teszi az amerikai tulajdon­ban levő rézbányák és jleiő- helyek államosítását. Az aláírásra ünnepélyes keretek . között, az elnöki palota előt­ti téren, nagy tömeg jelen­létében került sor. Allende elnök közölte, hogy 1930 óta az országban működő nagy rézbánya-vál­lalatok 3700 millió dollárnyi értékű rezet termeltek ki. ami Ciliié természeti kincsei­nek 40 százalékát jelenti. A rézbányák államosítása Chi­lének évente 70 millió dollár hasznot hoz majd. Santiagói tudósítók szerint a chilei politikai pártok túl­nyomó többsége, így az el­lenzéki Kereszténydemokra­ta Párt is támogatja az álla­mosítást. Az elnökválasztás során vereséget szenvedett Jorge Alessandri pártja, a jobboldali Nemzeti Párt még nem nyilatkozott, hogy eeyetért-e az államosítással. Két fontos téma a tanácsvezetők plé numan (Folytatás az 1. oldalról) gondozás problémáját meg­oldani. A gyermekbűnözésről szói­vá elmondotta a rendőr ezre­des, hogy az elkövetők 80— 85 százaléka intézetből szö­kött. vagy rossz családi kör­nyezetből kerül ká. Utalt a családon belüli helytelen ne­velési módszerekre, különös tekintettel a veszélyeket rej­tő kettős nevelésre. • A témához többen hozzá­szóltak, s értékes javaslato­kat is tettek. 'Ezt követően Bárczi Béla, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese tá­jékoztatta a megjelenteket a. kereskedelempolitikai irány­elvek végrehajtásáról. Az irányelvek végrehajtá­sával kapcsolatosan elsőként említette a lakosság ellátásá­nak tapasztalatait. Élelmisze­rekből változatos, kielégítő volt az idén a kínálat, kivé­telt képez a sertéshús, amelyből, bár többet hoztak forgalomba a tervezettnél, mégsem elégítették ki az igé­nyeket. Tartós fogyasztási cikkek­re egymilliárddal többet költöttünk, mint az elmúlt évben. Az eredmények mellett a vb-elnökhelyettes beszámoló­ja szólt a hiányosságokról is, s ehhez kapcsolódott dr. La­dányi József vb-elnök ki­egészítő felszólalása is Gond volt. az olcsóbb árukból nem állt elég a fo­gyasztók rendelkezésére. • ezek kínálatát meglehetősen elhanyagolta kereskede'- münk. Nem sikerült meg­45 mázsa Nagyüzem van az ország levél- és csomagforgalmának többségét feldolgozó, fogadó és továbbító nagy postahiva­talokban. A csomagforgalom az elmúlt néhány nap alatt megháromszorozódott. Hétt ■főn csupán Budapesten 45 mázsányi ünnepi küldeményt szedtek ki a postaládákból. A ielzések szerint szerdára már enyhül a forgalom, bár még mindig 3,5 millión felü­li mennyiségre számítanak. szervezni az élelmiszerek házhoz szállítását sem, amely nagy mértékben csökkent­hetné a vásárlási csúcsfor­galmakat. .............. A kereskedelempolitikai irányelvek megvalósulása hosszabb távú feladat. Van tehát mód rá, hogy az eddi­gi eredményeket továbbfoly­tatva, kiküszöböljék azokat, a hiányosságokat, amelyeket a tapasztalatok felszínre hoztak. Kedden' a Gellért-szálló- ban Szabó István elnökleté­vel befejezte tanácskozását a Termelőiszövetkezetek Or­szágos Tanácsa kibővített ülése. Az ülés a tsz-ek hely­zetéről és gazdálkodásuk fej­lesztéséről állásfoglalást ha­gyott jóvá. Az állásfoglalás elöljáró­ban megállapítja: a közös gazdaságok dön­tő többsége helyesen él a növekvő önállósággal, és a hatósági előírásokat, va­lamint a társadalom-erkölcsi normákat betartva gazdálko­dik. Az állásfoglalás leszögezi: az illetékes állami és társa­dalmi szervek a kedvezőtlen időjárás, valamint az ár- és belvizek által okozott nehéz helyzetet megértve, az or­szág teherbíró képességének megfelelően, segítették a kárt szenvedett gazdaságo­kat. A szövetkezetek ár- és belvízkárainak mintegy 30 százaléka megtérült. Pénzügyi rendszerünk lehetővé ícszá az elmúlt két év átlagos részesedé­se 80 százalékának kifi­zetését, a termelés továbbviteléhez szükséges eszközök, anyagok finanszírozását és a forgó­alapok feltöltését. Mindez az állam segítőkészségének és a gazdaságirányítási rendszer eredményességének bizonyí­téka. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa megállapí­totta, hogy az idei kedvezőt­len időjárás a tsz-ek gazdál­kodását és jövedelmi helyze­tét nagymértékben diff e­renciálta. Ebből adódik, hogy a tsz-ek zárszámadási döntései eltérnek egymástól. A legtöbb gond a vesztesé­ges és az alaphiányos szö­vetkezeteknél várható, ahol jelenleg a fő cél: a munka­erő megtartása és a terme­iért alapok biztosítása. Az állásfoglalás szerint a tsz-eknek ~ a helyi adottsá­gok figyelembevételével ar­ra kell törekedniük, hogy — a jövedelmezőség szem elölt tartásával — az eddiginél .gyorsabban változtassák meg termelésszerkezetüket, és az igényeknek megfelelően fej­lesszék tovább kiegészítő te- í vékenységüket. A közös gaz- ■ j daságoknak egymással ér. más vállalatokkal is foltoz­niuk kell az együttműködést A Termelőszövetkezetek Omzágos Tanácsa felkéri a termelőszövetkezeteket, ' hogy a negyedik ötéves tery irányelvei alapján ké­szítsék el saját távlati fejlesztési tervüket. Az állásfoglalás figyel­meztet arra, hogy a közös gazdaságok termelésének gyorsabb növelése mellett az eddiginél jobban ki kell ak­názni a háztáji gazdaságok termelési és áruértékesítési lehetőségeit, A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa felkérte a területi szövetségeket: a jö­vőben is .nyújtsanak segítsé­get a gazdaságoknak; egye-, bek között a gazdálkodást elősegítő elemzésekkel, a fej­lesztés fő irányainak megha­tározásával és a gazdaságok közötti kapcsolatok elmélyí­tésével. Egy viliémHalogatás a óllehet Horst Ehmkg, a bonrii kancellári hivatal I tárcanélküli minisztere hétfőn titokban tett egy- J napos villámlátogatást Washingtonban, hogy Nixon fő tanácsadójával, Henry Kissingerrel tárgyaljon, kedd­re nemcsak a látogatás ténye, s megbeszéléseik tartalma szivárgott ki, hanem a találkozó háttere is. Noha Bonn, „új keleti politikáját” mindeddig — leg­alábbis hivatalos megnyilatkozásokban — a Nixon-kor- mányzat is támogatta, mégis a tekintélyes New York Times jól értesült bonni tudósítója, David Binder leg­utóbb azt irta: a felszín alatt mind nagyobb hullámokat ver Washington bizalmatlansága Brandték megbékélési politikája iránt. Mellesleg megjegyezve: van is ebben logika. Láthatóan megkeményedett az USA politikája az utóbbi időben. Ez ugyan főként Délkelet-Ázsióban vált látványossá, de összhangban áll a héják vonalának eme újbóli offenzívájavai, amely egyben az európai béke es biztonság irányában haladó politika ellen is irányul. Bonnban jól értesült körök úgy tudják: a New York Times cikke, illetve a mögötte a politikai boszorkány- konyhán fortyogó manőverek tették oiy sürgősen szük­ségessé Ehmke washingtoni útját, s noha — miután már kiszivárgott ez a látogatás — washingtoni szóvivők nem győzték hangsúlyozni, milyen teljes egyetértés uralko­dott az Ehmke—Kissinger tárgyalásokon, nem valószínű, hogy az USA növekvő bizalmatlansága Bonn iránt 24 órán belül csakugyan lecsillapodott volna. A kérdéskomplexussal kapcsolatban idéznünk kell a keddi nap másik hírét. Egy düsseldorfi bíróság életfogy­tiglani szabadságvesztésre ítélte Franz Stanglt, a treb- linkai és sohibori haláltáborok hóhérát. Az összefüggés e hír és az Ehmke-villámlátogatás mö­gött meghúzódó Washington—Bonn ellentétek között vi­lágos. Alcik a haladás minden formájától és személyi képvi­selőjétől félnek, azok tulajdonképpen ugyanazok, akik­nek a Brandt-féle realista politika, a szovjet—nyugat­német, s a szovjet—iengye.1 szerződés sem tetszik. (KS) Klubavatás — élménybeszámolóval Üj klubhelyiséget avatott Déryné utcai részlegében a Dolgozók Gimnáziuma. A szépen feldíszített és beren­dezett helyiségben gyűltek össze tegnap, kedden délelőtt a gimnázium tanárai, a váro­si tanács művelődésügyi osz­tályának munkatársai, több általános és középiskola igaz­gatója. Hallók Gyula, a Dolgozók G i mná ziu tn ónak i gazgatója köszöni»tte az új klubhelyi­ség vendégeit, majd Fodor László, az Észak-Magyarör- szág főszerkesztője tartott beszámol ót pártkon gresszüsi élményeiről. A beszámoló jól egészítette ki azokat az is­mereteket, amelyeket a je­lenlevők a sajtóból, a rádió­ból, a televízióból korábban megszereztek. jubileumi pályadíjak kiosztása a megyei tanácson Hazánk felszabadulásának negyedszázados, a tanácsok megalakulásának kétévtize­Finnországban 3. Ä munkások képviselője Paavo Ailio. tagja vagyok a munkás- és az . állami sportszövetség­nek. — Az ön neve széles kör­ben ismert Magyarországon, hiszen többféle minőségben — mint parlamenti képvise­lő és mint közlekedési mi­niszter — járt Magyaror­szágon, és számos magyar küldöttséget is fogadott. Or­szágaink, testvéri népeink között a kitűnően fejlődő baráti kapcsolatok ápolásá­ban önnek jelentős szerepe van. Megítélése szerint, ho- gyan képzelhető el ezeknek a kapcsolatoknak a mélyíté­se, miben1 látja ön ezeknek a kapcsolatoknak a jelentő­ségét? — hangzott a követ­kező kérdés. — Az országaink közötti kapcsolatok fejlődése nem­csak a két ország ügye, e/, nemzetközi kapcsolatainkra is hatással van. Magyaror­szággal szoros szálak fűznek össze bennünket. A barátsá­gi hét erről sok mindent el­árult. Másodszor került sor harom-négyszáz fős csopor­tok cseréjére, amikor száz és száz ember ismerhette meg egyszerre országaink életét, szokásait. Nélkülözhe­tetlenek a ' parlamenti 1 és kulturális delegációk cseréi is. Nem elég azonban csak ezen az úton továbbhalad­nunk. Erőteljesebben kelle­ne szélesítenünk kereske­delmi kapcsolatainkat. Véle­ményem szerint, elsősorban a finneknek lenne ezen a té­ren tennivalójuk. Beszélgetésünk befejezése­kor, amikor ismét a bejá­ratig kísért Paavo Aitio elv­társ, üdvözletét küldte ma-1 gyár barátainak. Azoknak, akiket személyesen ismer, akikhez személyes kapcsolat köti, s azokat is köszöntöt­te, akiknek az újságíró köz­vetítésével beszélt képviselői munkájáról. Sági Ágnes des évfordulója alkalmából pályázatot hirdetett a megyei tanács vb-elnöke, a Hazafias Népfront megyei titkára és a Közalkalmazottak Szak- szervezetének megyei _ titká­ra. A beérkezett pályamun­kákat bíráló bizottság érté­kelte. Tegnap, december 22- én délelőtt dr. Kardos Sán­dor, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának titkára, a megyei bíráló bizottság el­nöke kis ünnepségen nyúj­totta át a díjakat a nyertes pályázóknak. A bíráló bizottság döntése alapján a négyezer* forintos első dijat megosztva kapta a Borsod-A baúj-Zemplén me­gye ivóvízellátása megoldá­sának módozatai és a Mi tör­tént húsz év alatt Tökaj- Hegyalján és a jövő tavin tűi című kél pályamű. Az első Gyufák László Jene Pál, Koska Zoltán es dr. Szabó László, a második Kerbolt Gyula munkája. Kerbolt Gyula pályaművét az orszá­gos bíráló bizottság is dicsé­retben és ezer forint pénzju­talomban részesítette. • Gyu­fák Lászlóék munkája ne­gyedik lett az országos pá­lyázaton. A háromezer forintos má­sodik díjat Péter László: A szerencsi járás ivóvízellátása megoldásának módozatai cí­mű pályaműve kapta. Harmadik díjat kapott, 3 ezer -forinttal Les kV; Imre: Mi történt húsz év alatt To- kaj-Hegyalján, és a jövő távlatai című munkája. A megyei bíráló bizottság javasolta, hogy ezen túl, még további kilenc pálya­művet jutalmazzanak meg a járási tanácsok. i A finn parlament előtt ha­talmas tér. Onnan feltekint­ve az óriás, méltóságteljes gránitoszlopokra, senki nem sejtheti, milyen mozgalmas élet folyik ezekben a na­pokban a parlamentben. Lá­togatásunk idején a képvi­selők a kormány költségve­tési javaslatát vitatják. Paavo Aitio elvtárs, a Finn Népi Demokratikus Unió Szövetségi Tanácsa és Parlamenti Frakciójának el­nöke pontosan három órakor elénk siet a csarnokba. Együtt indulunk abba a te­rembe, ahol /csoport;iával ülé­sezni szokott. Kérdéseimre közvetlenül, részletesen vá­laszol. — Engem Turku körzete választott. Turku erős ipari központ. Híres hajóépítő-, élelmiszer-, fém- és textil­iparáról. Azelőtt hetente tar­tottam fogadóórát. A turkuí pártszékházban szombaton két óra állt. rendelkezésem­re. Rendszeresen értekeztem a választóimmal. Olykor — ma is — külön gyűlést tar­tok az ifjúságnak, a nők­nek. A találkozások alkal­mával beszámolok' munkám­ról. Szívesen meglátogatom választóimat munkahelyei­ken. Elsősorban építkezé­sekre járok, ahol ebédidőben beszámolok munkámról a dolgozóknak. — Természetesen válasz­tóimhoz személyes kapcso­lat is fűz. Sokan keresnek fel otthonomban és az is gyakori, hogy saját lakásuk­ra hívnak meg vitatkozni. — Milyen gondokkal jön­nék ? Részben személyes ügyeikkel keresnek fel, más­részt . engem látnak el ta­náccsal, nem egyszer az egész társadalmat érintő kérdésekben. Gyakori a nyugdíjprobléma, felkeres­nek lakásépítési kölcsön, vagy .telekügy miatt. Napi­renden szerepelnek a város­rendezési tervek. Ilyenkor a közhivataloknál intézke­dem. Számtalanszor bér- és más megélhetési panaszok miatt fordulnak hozzám, a kollektív szerződések végett. — Élmények számomra a munkásgyűlések. Olyankor még közelebb lehet kerülni az emberekhez. Őszintén kérdeznek, őszintén meg­mondják véleményüket és őszinte választ várnak. —. Aitio elvtárs mióta képviselő7 — 1951. július J-én vá­lasztottak először. Tizenki­lenc esztendeje. A képvise­lők közül hatan vannak, akik nálam előbb kerültek a parlamentbe. Aktív sze­replője voltam az ifjúsági és a sportmozgalomnak is. Napjainkban csaknem egy­millió ember vesz részt sportmozgalmakban. Én 1926-ban, nyolcéves korom­ban kezdtem: ma vezetőségi

Next

/
Thumbnails
Contents