Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-19 / 297. szám
eSZAK-MAGVARORSZÄG 2 Szombat, t970. dec. 19. IttácslKik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) ulán a javítás ,.1'eli'elc” történik, ez csak fokozatosan oldható meg. Fontos feladat, hogy csökkentsük a családok közötti egy főre jutó jövedelem különbségét — mondotta. Igen lényeges azonban, hogy az utóbbi Ifck Kp ipte In:. s •>- • m IllÄS években jelentékenyen csökkent a legkisebb jövedelműek száma. Ennek ellenére mihelyt erre lehetőség nyílik, a kormány nem késlekedik. hogy a csekély jövedelműek helyzetén javítson, ugyanígy szándékában áll a nők igazságosabb bérezésének, és az induló diplomások jobb fizetésének megoldása is. Tímár Mátyás a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az oktatásnak minden szinten követnie kell a termelési feladatok változását. Nagyon elgondolkoztató például, hogy a munkásnőknek még mindig igen csekély hányada rendelkezik .szakképzettséggel, ami befolyásolja helyzetüket. Beszédében befejezésül Ti- már elvtárs ezeket mondotta: Gazdaságunk szoros kapcsolatban van az európai és a világgazdasággal. Legjelentősebb partnereink a tervgazdálkodást folytató szocialista országok. Velük bonyolítjuk külkereskedelmünk kétharmadát. Ez a magyar gazdaság stabilitásában jelentős tényező. Elősegíti, hogy hosszú távra, tervszerűen gazdálkodhatunk. Ugyanakkor jelentős a forgalmunk a tőkés és a fejlődő országokkal is. A világpiaci hatások közvetlenebbül és erőteljesebben érnek bennünket, mint azelőtt. Ezt mi egészséges folyamatnak tartjuk, olyannak, amely rugalmasabbá, versenyképesebbé teszi a magyar gazdaságot. A tőkés világpiac kedvezőtlen hatásait azonban nem engedjük spontán érvényesülni. Tisztelt országgyűlés! Az 1971-es év negyedik ötéves tervünk induló éve. Indulási pozíciónk jónak mondható. Ezt summázta a X. pártkongresszus nemrég lezajlott tanácskozása is. Problémánk, gondunk, tartalékunk, lehetőségünk van bőven. Rajtunk áll, hogy ezekből mit és milyen gyorsan oldunk meg, illetve használunk ki; hogy milyen ütemben tudjuk fejleszteni gazdaságunkat, népünk élet- színvonalát. BorsoiSi képviselők felszólalásai Csépányi Sándor Csépányi Sándor (Borsod megye, 7. sz. vk), az Özdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója felszólalásában rámutatott arra: — A hazai vaskohászat szerepkörét a felhasználó iparágak korszerű vas- és acéláruval való rugalmas és gazdaságos ellátásában, a nemzetközi termékcserében való hasznos részvételben, a vidéki ipari központok kialakításában, a nyersanyagok minőségi késztermékké történő gazdaságos feldolgozásában és — néhány iparvidéken — a lakosság foglalkoztatásának előmozdításában lehet meghatározni. Az iparág fontosabb gazdasági eredményeiről szólva elmondotta, hogy 1950—1970 között a magyar vaskohászat egymillióról 3,2 millió tonnára fokozta acéltermelését. Ezzel a fejlődéssel, valamint a szocialista országokkal folytatott kooperációval mennyiségileg kielégítette a hazai igényeket, sőt, jelentősen hozzájárult tőkés fizetési mérlegünk javításához is. A termelékenységet illetően a fejlődés főleg az utóbbi években volt figyelemreméltó: például az ózdi üzemben a mintegy 30 százalékos termelésemelkedést teljes mértékben a termelékenység növelésével érték el. A vaskohászat további feladatairól szólva megállapította. hogy a negyedik ötéves tervelőirányzat anyers- acél-termelés 3,6—3,8 millió tonnára, a hengerelt acél-termelés 2,5—2,6 millió tonnára való növelése — megvalósítható, a feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket., eszközöket a terv biztosítja, hangoztatta, hogy kohászati üzemeink dolgozói a jövőben is becsülettel helytállnak, teljesítik tervfeladataikat. A törvényjavaslatot elfogadta. Juhász István Huszár István beszéde Késő délután szólalt fel Huszár ' István államtitkár, a Központi ■ Statisztikái Hivatal elnöke. A költségvetésből világosan kiderül, hangsúlyozta, hogy a, termelés jobban alkalmazkodik a kereslethez, az ipari értékesítés megnyugtató módon növekszik és a mezőgazdaság is megfelelően fejlődik. Egyenletesebben növekszik most a reáljövedelem Is, mint a korábbi evekben, a fogyasztás is jóval erőteljesebben bővül, mint megelőzően. A szolgáltatások fejlődése azonban neon kielégítő. Számos adat egybevetésével bizonyította, hogy még amiben egyik vagy másik évben nem is volt teljesen kielégítő a fejlődés, a most befejezett ötéves időszakot, vagy különösen - az elmúlt két-három évet vizsgálva, igen örvendetes előrehaladásról beszélhetünk. Befejezésül a törvényjavaslat indoklásának a statisztikai munka fejlesztésével foglalkozó megállapításairól tett említést. Kifejezte: hasznos, jó statisztikáik nélkül a gazdaság egészséges fejlődése, megbízható működése nem biztosítható. Fontos, hogy az országos, az ágazati és a területi irányító szervek adatigénye összehangolt, a fogalmak és a módszerek korszerűek és egységesek, az államigazgatás különböző szervei részére végzett ■ adatgyűjtések sokoldalúan fel- használhatók legyenek. Juhász István (Borsod megye, 12. vk.), a sátoraljaújhelyi Új Erő Tsz elnöke örvendetes tényként említette, hogy az iparban, a mezőgazdaságban, de a népgazdaság egyéb ágaiban is, a vállalatok önállóan dönthetnek fejlesztési irányukról és maguk rendelkeznek az ehhez szükséges pénzügyi források nagyobb' részével. Sajnálatos viszont, hogy néhány vállalatnál nem előzi meg megalapozott döntés a rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználását. A különböző befektetések így nagyon lassan, vagy egyáltalán nem térülnek meg, elmarad a várt társadalmi haszon. A tudományos kutatás és a gyakorlat kapcsolatáról szólva, Juhász István javasolta: vizsgálják meg a kutatási célokra fordított összegek felhasználását. Igaz ugyan, hogy a mezőgazdaság fejlesztését az elmúlt esztendőkben számos új technológia kidolgozásával kutatási eredménnyel gazdagították, van azonban a mezőgazdaságnak Nők a nehéziparban Országgyűlési beszélgetés a nehézipari miniszterrel Az országgyűlés tegnapi ülésén a jövő évi költség- vetésről szóló törvényjavaslatot vitatták meg a pénzügyminiszter expozéja alapján. Az előterjesztésben szerepeltek azok a legfontosabb feladatok, amelyeket az elkövetkező évben végre kívánnak hajtani. Nem egy tervünk már az 1970-es évben a megvalósulás útjára lépett. Ilyen például az MSZMP KB februári határozata, amely a nők helyzetének javítását tűzte ki célul. A pénzügy- miniszter utalt beszédében az említett KB határozatra, s elmondotta: az 1971. év: költségvetésben a nők helyzetének javítására fordítandó összegeknek és az ezzel kapcsolatos intézkedéseknek is szerepelniük kell. Példaként említette, hogy várhatóan i f;0 n^ren veszik maid igényb? 1971-b?n a gyermek- gondozási segélyt. Nagy feladat vár a vállalatokra, hogv saját hatáskörben intézkedjenek például a női és férfi munkabérek közt esetenként még fennálló különbségek megszüntetése ügyében. Az országgyűlés szünetében dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszterrel beszélgettünk megyénk ilyen jellegű gondjairól. Megkérdeztük, nehézipari üzemeinkben milyen intézkedések várhatók a határozat nyomán. A miniszter a következőket válaszolta: — Borsodban olyan nehézipari üzemeink vannak, mint például a BVK, a TVK, ahol viszonylag kevesebb nő dolgozik konkrét termelőmunkán, mini az ország más részeiben üzemelő, tárcánkhoz tartozó vállalatoknál. Terveink szerint a jövő év elején sorra kerülő miniszteri értekezleten megtárgyaljuk a nők és az ifjúság helyzetével kapcsolatos konkrét tennivalókat. Intézkedési tervet dolgozunk ki. Megemlítettük a miniszter elvtársnak, hogy megyénk nagyüzemeinek zöme már hozzálátott — éppen a megyei pártbizottság határozata nyomán — saját intézkedési tervének kidolgozásához. — Ez örvendetes — mondotta dr. Lévárdi Ferenc. Ettől függetlenül is szükségesek és meghatározó érvényűek azok a szempontok, amelyet, a minisztérium ad majd vállalatainknak e fontos feladatok sikeresebb megvalósításához. Reméljük — fűztük hozzá —, hogy a már születő saját intézkedési tervek és a miniszter: direktívák találkozni fognak. — Bizonyára így lesz — fejezte be a beszélgetést a nehézipari miniszter —, hiszen azonos határozatot kívánunk megvalósítani. Az mindenesetre szükséges, hogy a legfontosabb kérdésekben egységes szempontok érvényesüljenek. (a. i.) néhány olyan területe, ahol a hazai kutatás egyhelyben topog. Ésszerű lenne e téren a nemzetközi együttműködést elmélyíteni, átvenni olyan eljárásokat, amelyek jobbak, a népgazdaságnak kamatozóbbalk a ma alkalmazottaknál. A képviselő végezetül azokról a vállalatokról. Intézményekről szolt, amelyek a hazai piacon monopolhelyzetben vannak. Ez a helyzet könnyen szülője lehet a md- n őségrontásnak, az indokolatlan áremelésnek. Juhász István e téren hathatósabb ellenőrzést sürgetett. Az 1971-es állami költség- vetést elfogadta. * A pénzügyminiszter válasza után az országgyűlés a jövő évi költségvetést, valamint a tanácsok 1971— 75. évi pénzügyi tervének költségvetési szabályozását elfogadta és törvényerőre emelte. Ezután került sor dr. Bélák Sándor interpellációjára a közúti forgalom biztonságosabbá tétele tárgyában. A belügyminiszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Ezzel a parlament idei utolsó ülésszaka befejezte munkáját. SALT-tárgyalás Pénteken Helsinkiben befejeződött a szovjet—amerikai stratégiai fegyverkorlátozási tárgyalások (SALT) idei utolsó munkaülése, amely a tárgyalássorozat november 2-án kezdődött, harmadik szakaszát zárta le. Hivatalos közleményében a két fél a világ tudomására hozta, hogy március 15- én, a megbeszéléseket Bécsiben folytatják. „A felek — mondja a közlemény — kifejezésre juttatták azt a szándékukat, hogy a stratégiai támadó- és védelmi fegyverzet korlátozását célzó tárgyalások folytatására törekszenek.” Az eddigi tárgyalások folyamán foglalkoztak a stratégiai, támadó- és védelmi fegyverek korlátozásával összefüggő kérdések széles skálájával. Carlos Raffael Rodriguez államminisztert, a hazánkban tárgyaló kubai küldöttség vezetőjét fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Sárospatakon tanácskoztak Borsod, Hajdú, Heves, Nógrád és Szabolcs megyék szülőotthonainak vezetői tanácskoztak pénteken Sárospatakon, dr. Nemecskay Tivadar egyetemi magántanár, megyei szülész-főorvos elnöklésével. A konferencián 80 szülész-nőgyógyász orvos vett részt, akiket Tóth József, a városi tanács vb-el- nöke köszöntött. A tanácskozáson dr. Polcnyi Mária sárospataki, dr. Kelemen István sajószentpé- teri főorvos és Pálkovács Béla, a megyei tanács egészségügyi osztályának gazdasági vezetője tartott előadást a szülőotthon-vezetés mai szakmai és gazdasági problémáiról. Ugyanezeket a kérdéseket fejtegették korreferátumaikban dr. Sallai Géza hajdúböszörményi, dr. Czégé Zoltán kemecsei, dr. Pinczés Imre balmazújvárosi, dr. Boda Pál sátoraljaújhelyi és dr. Sz'ombalhy Zsig- mond miskolci főorvosok. Az előadók és a hozzászólók örömmel hangsúlyozták, hogy hazánkban, közelebbről megyénkben az anya- és csecsemővédelem magas fokon áll. Borsodban hét szülőotthon működik 142 férőhellyel, s mindegyik korszerű felszereléssel rendelkezik. Meri tanácsaink mindenütt szívügyüknek tekintik az egészségügyi intézményekről való gondoskodást. Cyrankiewicz beszéde Józef Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök csütörtökön este rádió- és televízióbe- szédben fordult az ország lakosságához. A miniszterelnök leszögezte, a gdanski ese-1 ményeket anarchista, huligán, bűnöző elemek, a szocializmus és Lengyelország ellenségei használták ki. Mégha az utcai tüntetés Szervezőinek nem is volt rossz, kalandor szándéka, de ellenséges, anarchista és bűnöző elemek csatlakoztak hozzájuk és a tüntetést rablásra. gyújtogatásra, esztelen pusztításra használták fel. Támadást intéztek és lőttek a közrendet és közvagyont védelmező, a polgárok biztonságát védő rendőrökre és katonákra. A miniszterelnök utalt arra, hogy a tragikus összeütközések során a köz- biztonsági erők kénytelenek voltak fegyverüket használni és hogy az összetűzés mind a közbiztonsági erők, mind pedig a polgári személyek között súlyos áldozatokat követelt halottakban és sebesültekben. A lengyel miniszterelnök beszédében rámutatott: az erkölcsi és anyagi kárt okozó eseményeket a népi Lengyelország ellenségei kihasználják. Az ellenséges elemek a nyugodt légkörű, alkotó vita helyett meg akarják bontani az üzemek normális munkáját, igyekeznek dezorganizálni az ország életét, az anarchia új fészkét akarják létrehozni. Cyrankiewicz leszögezte, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága legutóbbi plénumának határozatai a népi Lengyelország eredményes fejlő dését és függetlenségét, az ország gazdasági potenciáljának növelését szolgálják. E célokat szolgálja a társadalmi fegyelem, a nép erkölcsi-politikai egysége. A lengyel miniszterelnök beszédében az ország minden polgárát felszólította arra, hogy legyen meggondolt, megfontolt, tanúsítson felelősségérzetet, vegyen tevékenyen részt a közrend és az állampolgárok nyugalmának biztosításában, a maga helyén mindenki az ország és az állam iránt érzett felelősséggel szálljon szembe az anarchista megmozdulásokkal, keljen a közrend, a társadalom védelmére. Cyrankiewicz felhívta az ország lakóit: közösítsék ki a provokátorokat, ne hallgassanak a kalandorokra és a helyzet komolyságának megfelelő öntudatos magatartást tanúsítsanak. * A „Siarkopol” kénbányaipari és feldolgozó kombinát LEMP pártszervezetének tagjai üzemi pártértekezletükről levelet intéztek Wladyslaw Gomulkához. A levelet a pénteki Trybuna Ludu első oldalon közölte. „Biztosítani szeretnénk önt arról — hangzik a levél —, hogy kollektívánk megfontoltan, megértéssel és felelősségérzettel fogadta a LEMP Politikai Bizottságának levelét, s annak megállapításait teljes egészében elfogadja. Feladatainkat a rend. a fegyelem légkörében, a népi Lengyelország javára végzett gondos munkával fogjuk megoldani.” Az üzem pártértekezletén részt vett W. Kruczek. a LEMP PB tagja, a rzeszowi vajdaság pb első titkára. A Trybuna Ludu csütörtöki számában beszámolt a LEMP több járási pártérle- kczletének tanácskozásáról is.
