Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-19 / 297. szám
Szómba*, 1970. dec. 19. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Nem Unióm, asszony közül melyik mit érezhetett, amikor kezébe kapta a part szervezet kérdéséit Nem tudom. mennyit töprenglek, mielőtt hozzáláttak. ho®L* töltsék a kérdőíveket Csu a gondosan megformált be lük, a néhány szoba osszesu- ritett problémák beszelj A kérdőíveket a Boreod Vegyikombinát egyik pa szervezete, a szociális^ galósághoz tartózó terulete_ ■danszervezete adta k'. no íiánv héttel ezelőtt. A kérdések'a* MSZMP Központi Bi zottsága február, - a ™. zó nők helyzetevei alkotma nvos egyenjogúságuk gyako. lati érvényesuleseye kapcM. latos - hatarozatanak szel_ leniében foganták, szók pedig - >10S> megmutatták, hogy az a ha tarolt nem véletlenül szüle*e Törődtek a BVK-ban a dolgod kikkel korábban is. f a határozat óta igencsak veimet érdemlő intézkedések láttak napvilágot énnél a vállalatnál. Megis annko^ a felmérés tapasztalatait ősz szegezték, a pártszervezet bikára igv fogalmazott. „Szel lemet szabadítottunk kiata I r-uAi ” Nőm arról van Sze szó, hogy megijedt^ .számítottak, ,, , n a kérdőívben bV/0 VOll a keresetek"f'rgOZmm^ “SÄ SSfSS SS' fc^cr ÄTlcpni Szammmraa legmegdöbbentőbb az vo^ IvS akadtak ateik -iat £ frhogy a megnézettek között akadtak, akiknek vannak Jaa susr~-srts ä ss» ssí reményük Sincs a ív Ülésezett a szakmunkásképző tanács Tegnap, december 18-an Sátoraljaújhelyen ülésezett a Borsod megyei Szakmunkás- képző Tanács. Megvitatták a párt februári ifjúságpolitikai határozatának feldolgozásával kapcsolatos tapasztalatokat. A tanácskozáson felszólaló intézeti igazgatók nyomatékosan felhívták a figyelmet a szakmunkásképzés tárgyi — és helyenként személyi — feltételeinek javítására, a szakmunkástanulók érdekvédelmének, társadalmi megítélésének fontosságára. El- r ngcclli etet le nil l szükséges, hogy (fgyes nagyvállalatok — elsősorban saját érdekükben — a jövőben lényegesen lob bet törődjenek a szakmun káské pzés támogatásával. Befi lezésül a szakmunkás képző intézetek osztályfőné Iípí részire a jövő héten M ;sku!con megrendezendő háromnapos továbbképző tanfolyam programjáról tájékozódtak a tanácskozás részvevői. Ha a problémákról szólunk, szólni kell természetesen a kérdőívek feltárta biztató jelenségekről is. Arról, hogy a női brigádokban jó a közösségi szellem, hogy- a munka mellett egyre több leány és asszony vállal áldozatokat a tanulásért, hogy a megkérdezetteknek több mint a fele vesz részt a politikai oktatásban. Akik tanulnak, azok egy kicsit maguk is -kezükbe vették a sorsukat, azokon már könnyebb segíteni. És amikor a felmérés eredményeinek ismeretében most már a tennivalók kerültek szóba, éppen az imént említett gondolat, a tanulás is nagy hangsúlyt kapott. A felmérést különféle képzettségű, különféle beosztásokban dolgozó nők körében végezték el, s a felszínre került problémák is hallatlanul sokrétűek. Óriási tömegű feladatra mutatnak rá, de megmutatják egyúttal azt is, hogy a dolgozó nők helyzetének javítása, egyenjogúságuk mindennapi valósággá válása nem csupán bér-, vagy szociális jellegű intézkedések kérdése. \ ilfíL egyenjogúságának n minél teljesebb érvényesítése érdekében igen sokat kell tenniük a vállalat gazdasági vezetőinek. De talán még ennél is többet a pártszervezetnek és a politikai tömegszervezeteknek. És az ő dolguk nemcsak az, talán nem is elsősorban az, hogy „kiharcolják” a nők •számára a magasabb béreket. Hanem legalább ennyire fontos a politikai, a tudati nevelés. A nők egyenjogúságát sehol nem lehet a nők részvétele nélkül megvalósítani. Csak velük együtt, csak velük összefogva, képzettségük szintjének állandó emelésével, a közéletbe, a közös ügyek intézésébe való fokozott bevonásukkal lehetséges igazi, tartós eredményeket elérni. Flanek Tibor- Hí .ő gondokkal A z elkövetkezendő hetekben vet számot ez évi munkájáról a paraszt- ember. Közös ez a számvetés, mint ahogy a munka is közös volt egész esztendőben. A termelőszövetkezetek pénzügyi szakemberei az irodákban. a tsz-paraszt odahaza, munkatársai körében készít számvetést. Azt mondják: a falusi embert nem kell tanítani a gazdálkodásra. Ha nem kellett volna, talán ma is faekével szántana. Azt mondják: a parasztembert nem kell megtanítani az okos számvetésre. Ha így lenne, a korábbi években sok helyen kiosztották volna a következő évet is. Inkább úgy mondhatjuk, nagy műveltségű és sok képzett szakember kellett hozzá, hogy a tsz-tagban szunnyadó képességeket kivirágoz- t ássák, rávezessék — ahogy rávezették — a korszerű gazdálkodásra, és felkeltsék benne a felelősségérzetet: úgy kell osztani, hogy jusson is. maradjon is. i, Megújult gyárban <Vz Egri Dohánygyárban 1965-ben a lágymányosi dohánygyár kitelepítésével egyidejűleg nagyarányú korszerűsítés kezdődött. A 100 millió forintos fejlesztési programot az idén befejezték cs december 15-én ünnepélyesen adták át rendeltetésének az úi berendezéseket. Az avatásnál jelen voltak a magyar dohányipar vezetői, valamint a Heves megyei párt- cs állami vezetők. Teljesítette tervét az OUT nagyolvasztómű\e Az Ózdi Kohászati Üzemek nagyolvasztómű gyárrészlegének kollektívája 17-én, csii- Iőrlőkön reggel 6 órára teljesítette évi termelési tervei. Csütörtökön reggelre az ózdi kohászatok az évi tervnek megfelelő 612 ezer tonna nyersva- sat csapoltak, s tegnap reggel terven leiül már 2271 tonna nyersvasat adtak a népgazdaságnak. A gyárrészleg 64 kohászbrigádja a pártkongresszus tiszteletére azt a felajánlást lette, hogy évi tervét. 9 ezer tonnával túlteljesíti. Előzetes számítások szerint december 51-ig a felajánlott 9 özei' tonna többlet helyett mintegy 30 ezer tonna terven felüli nyersvasaí esapat'tatnak az ózdi kohókból. Az ózdi szakemberek szerint a mostani jó eredmények jövőre is tartósíthatok s ebben nem kis szerepe va; a Borsodi Ércei ökészít őm jó minőségű termékéinek. A acélmű nyers vas-igényéne kielégítésén túl a jövő évben mintegy 70 ezer tonna szürke 1 nyersvas exportálására nyi- ! tik lehetősége a kohászati : .eremnek. A gazdaságok immár harmadszor készítenek zárszámadást teljesen önállóan Senkinek sem kötelesek jóváhagyásra benyújtani a •zárszámadást. Az kizárólag a közgyűlés joga! A vállalat szerű önállóság nagy felelősséget ró Isz-vezetökre es tsz-tagokra, mint ahogy nagyobb volt a felelősség az önálló, vállalatszerű gazdálkodás bevezetése óta a termelésben is. Miről is van szó? Arról, hogy a termelés során létrehozott jövedelmet az igazi gazda gondosságával osszák szél. A következő zárszámadáskor, sajnos, éppen a szétoszlhatósággal vannak a bajok. Erre mutatott rá a megyei párt-végre hajtóbizottság legutóbbi ülésé is. amikor megfogalmazta' az 1970-es gazdasági év nagy nehézségek ele állította megyénk mezőgazdasági ein bereit. A tavaszi ár- és belvíz. a rendkívül csapadékos nyár mintegy 500 millió fori nt kárt, illetve terméskiesést okozott. Emiatt a termelőszövetkezetek pénzügy« helyzete erősen megromlott A korábbi években felhalmozott tartalékai kimerül - t ek, a termelőszövetkezetek egy része hitelképtelenné vált. -s az esedékes üzemviteli kiadásaikat is csak köz vétlen bankhitellel, vagy a megyei tanács aital nyújtott óvadékos" hitellel tudták fe dezni. A termelőszövetkezeti tagok ismerik üzemeik nehézségeit. Az adott helyzet miatt már eddig is tapasztalható volt helyenként ideges hangulat, bizonytalankodó légkör. Előzetes felméréseink szerint, több tízmillie forint mérleghiánnyal számolunk. A gondok tehát nem kicsik! Éppen ezért — mutatott rá a megyei párt- végrehajtóbizottság —, a zárszámadások politikai előle szitásé az eddigiektől gondosabb munkát igényel. S vonatkozik ez mindenkire. A járási pártbizottságok fokozott figyelmet fordítsanak n kedvezőtlen adottságú, s a várhatóan mérleghiányos termelőszövetkezetek zárszámadásának politikai clö- készi lesére Szorgalmazzák. hogy az állami, társadalmi, szövetségi szervek fokozottabb mértékben segítsék a termelőszövetkezeti zárszámadások szakmai és politikai előkészítését Kísérjék figyelemmel. hogy a zárszámadást előkészítő munkák a rendelkezések szellemében történjenek. A tsz-pártszervezeteken keresztül adjanak támogatást a zárszámadási beszámoló elkészítéséhez. Segítsék. hogy a beszámolói tárgyilagosok. reálisak, rlem- zöclc legyenek Fel ''r'' l ' ni világosan a korábbi évestől rosszabb gazdasági helyzet objektív és szubjektív okait. Meg kell értetni, hogy az eredményromlás nem a termelőszövetkezeti mo/.ga lomból, hanem a gazdálkodás . természeti feltételeinek nem kielégítő helyzetéből ered, amely egy szocialista alapokon álló kollektívában mindig kisebb gondot okoz az egyénre nézve, mintha azon kívül élne. Helyes fel hívni a figyelmet, hogy *b- idei gyengébb eredményeket nem helyes és nem szabad a tsz-egyesülések nyakába varrni. Nem szabad odóin elmenni, hogy az időjárás okozta nehézségek miatt a tsz vezetőiben keressék a itt- bak okait. Persze, ezzel korántsem azt akarjuk mondani, hogy csak az objektív okokra mutassanak rá a zár számadási közgyűlésen. Kell t szubjektív dolgokról is beszélni, a vezetésről, a tag- tág munkájáról. Hiba volna -ibba a végletbe esni. hogy íz objektív nehézségek mi üt elkendőzzék a/ esetlege- .libákat, problémákat. Rámutatott a megyei part végrehajtobizotlság. hogy n izmiéi oszd *" et kezeli pa rt szervezetek a zárszámadások szakmai es politikai előkészítésében a legszorosabban működjenek együtt, a termelőszövetkezet gazdasági vezetőivel. A pártszervezetek segítsék és ellenőrizzék, hogy a tei'iriel üsző vetkezet egész eszközállományát pontosan számba vegyék, s a zárszámadás a termelőszövetkezet valóságos gazdasági helyzetét tükrözze. Ellenőrizzél:, hogy az alapokat — a lehetőség szerint — megfelelően feltől lsek. és a jövő évi termelés feltételeit biztosítsák. Az alapszervezetek szorgalmazzák. hogy a zárszámadási beszámolók foglalku tanuk a munkafegyelemmel, az önállósággal és a vezetők felelősségével is. A mostani, nehezebb zár- számadási közgyűlések során nagyon sok feladat vár a termelőszövetkezeti alapszervezetekre. Rájuk vár elsősorban, hogy részletesen megismertessék a termelőszövetkezet i párttagokkal a zárszámadás főbb mutatóit, a gazdálkodás évi tapasztalatait. Ezért ajánlatos jól előkészített partcsoport- megbeszéléseket és párttag- gyűléseket tartani. Helyes, ha a párttagok személyes megbízatást kapnak zárszámadási munkákra. A termelőszövetkezeti pártszervezetek a gazdasági vezetést is ösztönözzék rá. hogy a tagokat brigádonként. munkacsapatonként tájékoztassák a gazdálkodás évi tapasztalatai - ról, a problémákról és a feladatokról. E csoportos megbeszéléseket: helyes felhasználni bizonyos szeméi -es problémák rendezésére, amelyek a tsz-tagokal foglalkoztatják. és a közgyűlésen va ló felvetésük a fő dologral terelné el a figyelmet. A pártszervezetek ellenőrizzék és segítsék, hogy a termelőszövetkezeti ellenőrző bizottságok beszámolói az évű tapasztalatokra és vizsgálatokra építve színvonalasak legyenek. Gondoskodjanak róla. hogy a zárszámadások minden közös gazdaságban munkaértekezletek legyenek Ezért törekedni kell rá, hogy tartalmában színvonalasak legyenek, külsőségeikben pedig szerény külsőségek között folyjanak le a közgyűlése k . A zárszámadási munka segítése végett nagy munka vár a termelés réve!T" .'! •!•: területi szövetségeire is — mutatott rá a megyei pártvégrehajtóbizottság. A járási párt- és állami >r .....’-'">1 k aröltve nyújtsanak a területi szövetségek politikai és szakmai segítséget a zárszámadások sikeres előkészítéséhez. Segítsék elő. hogy a tsz-ek illetékes szakemberei megismerjék e.s betartsák a zárszámadások készítését szabályozó állami rendelkezéseket. Kádár János elvtárs partunk X kongresszusán, zárszavában részletesen szólt termelőszövetkezeti parasztságunk nm1 helyzetéről. Kádár elvtárs rámutatott: ..A mezőgazdaság, a jó terv. a gondos emberi munka, <1 szükséges anyagi eszközök biztosításán túl icicnipg. és azt hiszem, még igen sokáig ielcntös mértekben függ p természeti viszonyoktól, többek között — az időjárástól Különösképpen vonatkozik ez a növénytermesztésre és közvetve az állattenyésztésre is. Paraszt-testvéreink hozzászokhattak, hogy fi mezöga zdoaánbri v vn'"vdl\ 70 c,s rossz ** N agyon igazak Kádár eívtárs szavai. Éppen ezért termelőszövetkezetünk parasztsága az objektív és szubjektív fettételekkel számolva készítse el é\ i zárszámadását. Amikor az idei zárszámadásra sor kerül, gondoljanak a lövő évre, amelynek alapját malmost meg kell teremteni. Fodor Cászln Gondolatok az egyenjogúságról Egy felmérés tanulságai
