Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-17 / 295. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Csütörtök, 1970. dec. 17. Jóllehet, a mozik látogatottsága még mindig nem emelkedik. s a 8—10 év előttihez képest erős a visszaesés, jelentő végük a közművelődésben és a tömeges szórakoztatásban még mindig első fontosságú. Éppen ezért érdekes Számunkra. miként alakul a IV. ötéves tervidőszakban Borsod megye és Miskolc moziellátottsága. Szebeni Győzővel, a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójával mértük fel, mi várható e tekintetben, s mit jelent ez az ötéves terv a műszaki fejlesztésben is. Miskolcon hálózatfejlesztésről, sajnálatos módon nem lehet beszelni. Sőt, három — jelenleg működő — mozi ..veszélyben van". A Ság vári a majdan szanálandó diósgyőri területen működik, a Táncsics is nemsokára beleesik az úgynevezett összekötő városrész miatt szanálandó sávba, és elöbb-utóbb csak elérkezik az ideje a szállodaépületben elhelyezett Kossuth mozi kiköltöztetésének is. Természetesen ez nem a közvetlen jövőben várható, de mindenképpen számolni kell vele, ugyanakkor a moziüzemi vállalat vezetőinek nincs hivatalos tudomásuk a városban épülő állami moziról. Az Üjdi- ósgyőrben a tervidőszakban felépülő közös fenntartású nagy művelődési központ, ha lesz is mozija, nem elsődlegesen ezt a feladatot látja el, mozitevékenysége szak- szervezeti irányítású lesz. ugyanakkor szükségtelenné válik majd esetleg a közelben levő Szikra mozi. Jelenleg a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat csak a meglevő mozihálózat műszaki fejlesztésével számolhat az oleves terv során. A megyében sem túlzottan rózsás a mozik helyzete, és az ötéves tervidőszakban is kevés javulás Várható. Napjainkban Borsodban és Miskolcon 420 helyen vetítenek, ebből 140 a mozgó vándormozi és 280 a fix. De mindössze 34 a normál- és széles filmek vetítésére alkalmas, két géppel működő üzem. Nagyrészt már a keskenymo- zikban is két géppel vetítenek. Egyébként e keskeny- rnozikban a korszerűsítés útja a vetítés javítása, a szélesvásznú vetítésre való áttérés (34 százalékban már így dolgoznak a keskenymo- 5*k), valamint az ülőhelyi berendezések és a fűtéstechnika javítása. A normálmozikban az ötéves tervidőszakban fontos szerepet játszik a vetítés- technika magasabb szintre emelése. Xenonlámpás, dió- dás vetií istechnológi utat kívánnak alkalmazni, és a nagyobb mozikban több műveletet automatizálnak. A művelődési házakban működő moziknál hengeres vetítő- vásznakat alkalmaznak, fűtést és ülőberendezéseket cserélnek, illetve javítanak. Elsősorban falusi moziknál lesznek nagyobb arányban ilyen előrelépések, de Miskolcon, a Béke moziban is várható ez időszakban a régi. recsegő fa ülőhelyek helyett korszerű, műanyagpár- n ás ülőberendezések felszerelése. Az. ilyen korszerűsítésekben nagy szükség lenne a fénntartó tanácsok jobb partneri magatartására, mert olyan sajnálatos példa is akad a sok közömbösségen kívül, hogy egyenesen ellenezték a művelődési házba olyan korszerű fűtési berendezés beépítését, amely lehetővé tenné a rendszeres vetítést. öl év alatt műszaki, munkásvédelmi és egészségügyi feladatokra 16—17 millió forintot irányoztak elő. Többet nyújtani a lakosságnak, esztétikusabb környezetet teremteni a vetítéseknek ez az egyik fő cél. E tervek, korszerűsítések megvalósítása azonban nagyrészt a mozik látogatottságának, az árak alakulásának függvénye. Nagyon sok a pótolnivaló a Borsod megyei mozi- hálózatban, mert igen nagy a lemaradás. Ugyanakkor igen sok a nagy ráfizetéssel jelentkező vetítés. Például egyes távoli, bodrogközi és más községekben állagban 30—35 látogató kedvéért tartják meg az előadásokat, fűtenek, vetítenek, szállítják a filmet. Jó lenne néhány kertmozit is teremteni a városokban. Az előbb már említettük, hogy egy községi művelődési házban nem engedték a fűtést korszerűsíteni. Sajnos, olyan példa is van, hogy a községi vezetők egyáltalán nem engedik a helyi művelődési házban vetítések tartását. Pedig — mivel az állami mozihálózat önálló épületekkel nem bővül — a megye jobb fiimellátása érdekében csak a művelődési ház-hálózatra lehet gondolni, és csak ezen az úton fejleszthető ez idő szerint. Nem látványos a muztüze- mi vállalat ötéves műszaki fejlesztési terve. De hasznos, racionális. Nagyrészt azonban a látogatottság, tehát a közönség igényének a függvénye. Az pedig — sok egyéb tényező mellett — a filmek választékától is függ. Ez azonban már egy másik téma. Benedek Miklós A Patakról indult, s most Finnországban élő Rácz István rangos helyet vívott ki magának az európai fotóművészeiben. A legutóbbi tíz évben 24 könyve, fotóalbuma jelent meg. Első itthoni — 1069-es budapesti — kiállítása egyértelműen elismerő, részletesen elemző méltatásokban részesült. A sárospataki Tudományos Gyűjteni - nyék és a városi művelőd - si osztály közös rendezésében most megnyílt kiállítása szép bizonysága az indító fészekhez való ragaszkodásának. Az itt látható felvételek a Tudományos Gyűjteményeknek adományozott, több száz fotóból álló sorozat legjellemzőbb alko-. tásai. Itthon újra fel kell fedeznünk annak a Rácz István- | nak sokoldalú tehetségét, aki j kiváló képességű Eötvös- kollégistaként kommunista diákszervezkedésben vett részt, s emiatt már fiatal tanárként a vádlottak padjára került — József Attila, Darvas József, Olt Károly, Rnjk László társaságában. Egy évet fegyházban töltött, majd Csehszlovákiába menekült, innét; Hitler bevonulásakor tovább Finnországba, ahol élettársra és második hazára lelt. Fotóművészként világviszonylatban egyedülálló vállalkozással elkészítette a teljes finn művészetet bemutató könyvsorozatát, s már első albumával elnyerte „az év legszebb könyve” dijat. Tavaly, pedig megkapta teSiynos, néhány nagyobb helyen, helyiség hiányában nem tudnak vetíteni a megyében. Például Arlón, vagy Nyékládházán és más helyeken. E két helyen egyébként szó van építésről, illetve más rendeltetésű épületek átalakításáról. A vidéki moziknak 85 százaléka művelődési házban van elhelyezve, amelyek műszakilag, de különösen akusztikailag alkalmatlanok, vagy legalábbis csökkentik a vetítés értékét, a filmek élvezetét. Sajnos, az új intézmények építésénél sem veszik figyelembe a filmvetítéssel járó műszaki igényeket, többnyire csak a már elkészült. vetítésre alkalmatlan nagytermekbe kell — a kívánságoknak engedve — megszervezni a rendszeres íílmelőadást. előre tudva, hogy akusztikailag kifogásolható lesz a produkció, f orrón például közösen alakították ki a vetítőtermet, ott jó is. Máshol, általában csak a kívánság vati meg, de az előzetes együttműködés hiányzik. A legtöbb művelődési házban akusztikai burkolatot is kellene építeni, hogy megjavítsák a hallási lehetőségeket. I Mérlegen az első év munkája Jó úton indultak el KAZINCBARCIKA város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága a .közelmúltban napirendre tűzte az Egressy Béni Művelődési Központ munkáját. Az alig egy esztendeje működő közművelődési objektum munkájának legfőbb célkitűzése — az alapokmány szerint —, hogy a helyi igényeknek megfelelően gazdag programot biztosítson a város, s ezen belül a Békeváros lakosságának és összefogja a Kazincbarcikán működő művelődési intézmények népművelési tevékenységét. Ily rövid idő alatt még nehéz alapvetően akár pozitív, akár negatív ítéletet mondani a művelődési központ munkájáról. Hiszen minden művelődési intézményben a kezdet, a beindulás sajátos problémákat vet fel. Mégis, úgy tűnik, hogy az Egressy Béni Művelődési Központ léte jelentős változást hozott Kazincbarcika kulturális életében. A mérlegelésnél rendkívül kedvező képet mutat az ismeretterjesztés és a művészeti nevelés. Az ismeretterjesztésben kezdetben az egyés előadások voltak többségben, az utóbbi hónapokban azonban már a csoportos. egy-egy réteg érdeklődési körét figyelembe vevő előadás-sorozatok dominál- 'tak. A szocialista brigádve- zetők fóruma, a nők akadémiája, az ifjúsági és az értelmiségi klub előadásai és a szülök pedagógiai szabad- egyeteme azt bizonyította, hogy a város lakód — ha őket érdeklő témáikról van szó — szívesen vesznek részt a művelődési központ által szervezett rendezvényeken. A klubok — ezenkívül — igazolták a Népművelési Intézet közelmúltban végzett vizsgálódásának adatait is: a családias jellegű programók iránt él az igény. Különösen nagy sikert értek el a nyelvtanfolyamókkal, melyeket egyrészt a művelődési központban, másrészit pedig a Radnóti Miklós Művelődési Házban szerveztek meg. A MŰVÉSZETI nevelésben az író—olvasó találkozók, az előadói estek, valamint a színházi és hangverseny bérletsorozatok iránt mutatkozott a legnagyobb érdeklődés. A színházi sorozatok iránt például olyan nagy volt az érdeklődés, hogy nem is tudták valamennyi igényt kielégíteni. Az első hangverseny- sorozatra pedig — melyet tavasszal hirdettek meg — több mint háromszázan váltottak bérletet. Ennek alapján az 1970—71-es hangversenyévadra már teljes programot hirdettek meg. Miskolc mellett megyénkben csak Kazincbarcikán van rá lehetőség, hogy a zenekedvelők egy teljes bérleti sorozatot hallgathassanak meg. A többségükben fiatal, öntevékeny művészeti csoportok munkáját is kedvezően befolyásolta az új művelődési intézmény léte. Különösen szép eredményt ér el az irodalmi színpad és a képzőművészeti kör. Ez utóbbi munkájának elismeréseként Kazincbarcikán rendezték meg a vegyipari munkás képző- művészeti körök első országos kiáRítását. A felnőtt képzőművész kör utánpótlásét egy gyermek képzőművészeti kör is biztosítja. Néhány számadattal is szeretnénk bizonyítani a már elmondottakat. Az Egressy Béni Művelődési Központ művészeti csoportjaiban, köreiben csaknem kétszázan vesznek részt rendszeresen. A fennállásuk óta megtartott 40 saját rendezvényen több mint 9 ezren voltaik, a más szervek által tartott 35 rendezvénynek pedig 6 ezer látogatója volt. ÖSSZESSÉGÉBEN kedvező az első esztendő munkájának mérlege. Nyilvánvalóan szükség van e munka további csiszolására, az igények még differenciáltabb felmérésére és figyelembe vételére. Ehhez azonban jó úton indultak el, s a szinte személyekhez szóló propaganda felkeltette a város lakóinak I érdeklődését. Ezt a munkát folytatva most már azt is j célul tűzhetik ki, hogy olyan rendezvényeket tartsanak, ! olyan művészeti csoportokat j működtessenek, melyekkel I nemcsak a város lakóihoz j szólhatnak, hanem a me- j gye figyelmét is magukra | vonhatják. ' Csutorás Annamária vékenysége legmagasabb elismerését, a finn Állami-díj kitüntetést. A közben eltelt években bejárta Európa leghíresebb múzeumait, helyszíni felvételeket készített a legjelesebb műemlékekről, s fellelt magángyűjtemények ritka becsű darabjait tette köz- kinccsé a rejtett értékeket megmutató fotóival. Müveit több világnyelven, Európa sok országában adták mar ki. A palaki kiállítása a prehisztorikus korok izgalmasan modernnek haló szobraitól az archaikus és a klasszikus görög művészeten át a római plasztikáig hozza közel a ma emberihez a műalkotásokat. Fotói nem precizságre törekvő reprodukciók. hanem az eredeti mivek -gél érzékeltető, őrértékű alkotások. ..Ezek a fotók nem csupán az ábrázolt műalkotások esz- t Mikai szépségét igyekeznek visszaadni. Én mindig valami kapcsolatét keresek azzal. aki azt a fejet kőből ki faragta keresem a keze- nyomát” — írja művészi hitvallásaként a pataki kiállítása megnyitójára küldött levelében. Berccz József Filmjegyzet | A k ön id y tá E óva sság i {\ m a «Sása híres kor, a kapitalista fejlődésben megerősödött és önmaga előtt senkit el nem ismerő Angliában mennyire közrejátszottak a történelmi fordulatokban is a magas rangú, de kisszerű emberek, egyéni becsvágyak, hiúságok, a mindig hangsúlyozott puritanizmus mögött mennyire szennyes ügyele húzódtak. A film alapjául szolgáló történeti eseményt, az angol hadsereg hajdani vereségét Szevasztopol alatt, már többször filmre dolgozták. Az amerikaiak 1937-ben Balaclava címmel meglehetősen eltértek a történeti valóságtól. az angol hadsereg szerepének megítélésétől. Tony Richardson filmje a csontig hatoló elemző ábrázolás eszközeivel. a szatirikus elemeket. is bőven alkalmazva szolgáltat igazságot a történelemnek és tesz semmivé önállató. nemzeti nagyságot élesztő, hazug meséket. A játékot gyakran szakítják meg olyan képsorok, amelyeken a korabeli élclapok karikatúráira emlékeztető rajzfilmbetétek, élesen metsző szatirikus képek teszik még hangsúlyosabbá a rendező ítéletmondását. Remek rendezés, kitűnő színészi alakítások, jó film. Vanessa Redgrave, a film egyik női főszereplője. Tony Richardson neve fémjelzi e filmet rendezőként és David Hemmings, Vanessa Redgrave (mindkettőt a Nagyításból ismerjük), Trevor Howard, Harry Andrews, Jill Bennett a főszerepekben. A viktoriánus kori Anglia jelenik meg pőrére vetkőz- tetetten ebben a kegyetlen, deheroizáló angol alkotásban. Roppant szellemes, fordulatos történetben azt mutatja be, mennyire álszent volt a Néma baráti ok Csónakon üldözik a csecsemőt a gonosztevők. Két gonosztevő, két okos farkaskutya, egy tündérszép pólyás csecsemő, egy hápogó kacsa, egy ostoba seriff a főszereplő a román—kanadai koprodukcióban készült és bűnügyi filmként hirdetett műnek. A két kutya és a csecsemő kalandjai állnak az előtérben, és sokkal inkább gyermekeknek szánt állalfilmnek, semmint kriminek tarthatjuk. Az állatok meghökkentően okosak és olyan kalandsorozaton mennek át és olyan logikusan cselekszenek mindent, hogy emberektől is hihetetlen lenne. A történet messzire' elrugaszkodik a realitásoknak attól a minimumától is, amit •ilyenfajta filmeknél meg kell követelni. De a gyermekek. meg a nagyon állatbarát felnőttek jól szórakozhatnak az érzelgősséggel telített filmen (Imi) ÜNNEPI BORVASAR \ a Tanácsház lér 13. sz. alatti borszaküzletben 140 lajia bor főbb ti ve ff bor vásárlása esetén az év végi sorsoláson nyerési lehetőséit Szobrok fényül és árnyékból Rácz István ro\cművész bate ki kiáll tása i i Borsodi mozik ötéves terve
