Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-16 / 294. szám
Sicrdo, 1970. dec. 16. ÉSZAK-MAGYARQ9SZÄG 3 A szövetkezeti nöbizottságok feladatai A tolvaj-hegyaljai .szövetkezetekben mindenütt megalakult már a nőbizottság. Munkájuk elősegítése erdőkében a szövetkezetek területi szövetsége a bizottságok elnökei részére háromnapos tanfolyamat szervezett Sárospatakon. A megnyitóra tegnap, december 15-én került sor a Borostyán-szállóban. Az eisö előadáson gazdaságpolitikai kérdésekről tájékozódhattak a részvevők. Ma, szerdán, a nők helyzetével kapcsolatos pártihatározat szövetkezeti vonatkozásait vitatják meg, s a X. pártkongresszus ezzel kapcsolatos megnyilatkozásaiból tart élménybeszámolót Karajz Miklós, a területi szövetség elnöke. A csütörtökön sorra kerülő záró előadáson a Termelőszövetkezetek Országos Tail ácsának munkatársa ismerteti részletesen a szövetkezeti nőbizottság időszerű feladatait. Fák között fut Kifáidon a kötélpálya az osztályozóba. Fotó: Laczó József. Megtartani a „A; ifjúság nélkülözhetetlensége abbóL fakad, hogy a szocializmus építése nem befejezett tény, hanem folyamat, s ezért további program is; a szocializmus teljes fel építése pedig az ifjúság fetadata” — mondotta a Központi Bizottság 1970. februári ülésén Aczél György elv társ. Igen, a szocializmus épületének betetőzése a mai tizen- és huszonévesek munkája lesz. Azoké a százezreké elsősorban, akik egy-két évtized múltán munkásosztályunknak 'a legjobban képzett, a termelés korszerűsítésében, a termelékenység fokozásában tudatosan élen járó, derékhadát alkotják majd. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta rohamosan fejlődő vidéki építő- és szolgáltatóiparnak, a korszerű árutermelésre áttérő termelőszövetkezeteknek fiatal szakmunkások ezreire van szükségük. Egyre inkább saját, legszorosabban vett gazdasági érdekük fűződik hozzá, hogy „házon belül” maguk kineveljék, illetve az üzem, a tsz közelében lakók közül „megszerezzék” a szakképzett fiatal munkaerőket. Van olyan járásunk, ahol a nagy munkaerő-kereslet ellenére is, az utóbbi években a fiataloknak csupán szűk egyharmada helyezkedett el a járás munkahelyein, s ugyanott akad építővállalat, amelynél 1970 egyetlen hónapjában a dolgozók 20 százaléka — .s nagyrészük fiatal — cserélődött ki. Mit kell jobban tennünk ezután, hogy otthon tarthassuk. megtarthassuk falun a fiatal szakmunkásokat? Mos*- tanában kissé túl gyakran használjuk ugyan ezeket a szavakat, a fiatalok otthon- tartásának ügyéről mégis azt kell mondani; csak széles társadalmi összefogás oldhatja meg. De mit jelentsen ez a vidék, a falu társadalmának gyakorlatában ? Néhány dolgot világosan látnunk kell. A több ezer dolgozót foglalkoztató patinás gyárak, s az új mammulvállalatok munkástoborzási kampányaival, szociális juttatásaival a legtöbb vidéki kisüzem még nagyon sokáig nem veheti íei a versenyt. A nagyvárosok, különösen a főváros vonzó csillogását sem ellensúlyozhatja egyhamar a legrende- zettebb, esetleg korszerű kuli úrotthonnal, sportpályával és zenés eszpresszóval rendelkező falu sem. A fiatalok végleges otthon- tartása hosszú évek szívós, következetes munkáját igénylő, rendkívül összetett feladat. Ma már nem elég jó munkakörülményeket teremteni, s jó keresetet biztosítani. Nem elég ifjúsági klubokat, szórakozóhelyeket, sportpályákat építeni. Nem elég autóbuszt vásárolni, s országjáró utazásokat szervezni. Sőt, már az sem mindenütt elég, ha az tizem, vagy a tsz lakást épít, s értékes nászajándékot vesz a fiataloknak. El kell érnünk, hogy a szülők szeretettel beszéljenek a szülőfaluról, s tisztelettel beszélhessenek munkahelyi vezetőikről; el kell érnünk, hogy egyetlen, városról került értelmiségi se viselkedjék előkelő vendégként a községben, ahol dőlí.z r ■ r : ::: » partkongresszuson a f\ zárszóban Kádár János nagyon találékonyan fejezte ki: a kongresz- szus nem a fizetésemelés napja, mert nem az a feladata. hogy fizetést emeljen. Meg is indokolta: ha az elmúlt négy évben eszközölt fizetés javításokat, szociális intézkedéseket mind egy csokorba gyűjtöttük volna, és most a kongresszuson érvényesítjük. akkor a kongresz- szus húsz percig tapsolt volna az örömtől. De ez nem lelt volna ió, mert béreket akkor javítunk, amikor lehetőség van, és nem várunk vele a kongresszusig. Szükséges ennek az álláspontnak a közlése, mert nálunk az utóbbi hónapokban egészen furcsa helyzet alakúit ki. amit úgy jellemezhetnénk, hogy rendben van a szocializmus, és az életkörülményekre sem lehet általában különösebb panasz, de azért mégis csak több fizetést, nagyobb jövedelmet sürgetnek. Sajnos, olyan igénnyel és hévvel, amely magában foglalja azt a látszatot is, mintha azonnali megoldást kívánó igényről lenne sző, minden egyes esetben. S ez az, amit nem lehet szó nélkül hagyni. Fura egy helyzet ez: javulnak az életkörülmények, gozik. Fokozatosan el kell érnünk, hogy a szülőföld, a község jó hagyományait, kulturális, történelmi értékeit. , feltárják a kinyíló értelmű gyerekek előtt; hogy a fiatalok mindenütt, jó lokál- patriótákká váljanak. El kell érnünk, hogy a községi pártáiapszer vezetek vezetői, és tagjai egyre jobb személyes kapcsolatokat építsenek ki az ifjúsággal folytassanak személyes agitációt körükben, vezessenek minél több olyan konzultációt, ahol. egyenrangú felnőttként beszélgetnek a. fiatalokkal. Tolsztoj írja, hogy az ember nem élhet anélkül, hogy ne higgyen abban, hogy fontos és nélkülözhetetlen. Olyan társadalmi légkört, I olyan viszonyokat kell teremtenünk, hogy minden falusi fiatal érezze; szükebb j hazája létéhez, fejlődéséhez az ö munkája is fontos, sőt: nélkülözhetetlen. Takács Lajos vele párhuzamosan nő az elégedetlenkedő követelés. Pedig a fordítottja lenne a természetes. Hozzáteheti ük még, hogy kibogozhatatlanul keverednek a-jogos, és majd valóban kielégítésre szoruló igények, a jogtalan követelésekkel. A sokszínű polémia- ban elsikkad az, hogy személy szerint ki az, aki megérdemli, s ki az, aki nem érdemli meg a hangoztatott igény vizsgálatát. Országosan nem is lehet ezt megállapítani. Csak konkrét módon, egészen az egyes személyekig lebontva, az üzemben, intézményben válik el, hogy az egyik ember valóban a munkájával rászolgált arra, hogy majd javítsanak a fizetésén, mig a másik ember szájaskodik, de hasznos munkát alig végez. A bérből és fizetésből élők zöme rendelkezik azokkal az erkölcsi normákkal, amelyek alapiát képezik a tisztességes ember fogalmának. Ebbe beletartozik az is. hogy csak olyan pénzhez, jövedelemhez éreznek jogot, amiért becsületesen megdolgoztak. Nem fér össze önérzetükkel, hogy ügyeskedéssel, vagy csak ímmel-ámmal munkáért „nagy dohányt” vigyenek el Beszélgettem olyan tisztviselőkkel és üzemvezetőkkel, akik nagyon egyszerűen kö zölték etikai álláspontjukat. Azt mondták, hogy semmi mást nem kérnek, csak a munkájukért adják meg, ami jár, de csak azt adják — ami. jár. Ök nem akarnak senkinek a kárára anyagi előnyökhöz jutni, ezt önérzetük sem bírná el. Ez nem néhány ember véleménye, hanem a magyar munkásosztály többségének természetes gondolkodás- módja. Amit az is bizonyít, hogy az elmúlt három évben a munkások több mint 60 százaléka nem változtatta meg munkahelyét. Miért? Azért, mert ragaszkodnak ahhoz az üzemhez, vállalathoz. műhelyhez, ahol évek. évtizedek óta dolgoznak, ahonnét biztosítják a tisztességes megélhetést a család fenntartásához. Emberi '.vitásuk. önbecsülésük nem teszi lehetővé, hogy elmenjenek onnan. Az önbecsülés olyan nagy erkölcsi erő. amelyre építeni szükséges minden üzemben. szövetkezetben és intézményben. Sajnos azonban, igazgatóink, állami vezetőink egy része nem e! azzal a "lehetőséggel, hogy ezt a nagy erőt a kedvező irányú fejlődéshez fölhasználja Egészségtelen ugyanis az olyan féle munkamegosztás, miszerint a politikai és társadalmi szervek végzik a felvilágosító munkát, és a gazdasági vezetők, múszaKi- ak pedig a maguk dolgát. Pedig a kettőt nem lehet elválasztani. Az első számú gazdasági vezető mindenütt elsősorban politikai munkakört tölt be. és éppen oiyan felelősséggel tartozik a gazdasági szabályozók érvényesítéséért. a termelés Hatékonyságának fejlesztéséért, mint a reábizott vállalat munkásai közötti politikai viszonyokért. Csakhogy' eddig ezt az utóbbi* nem kérte számon tőlük senki, sem a szaktárca, sem az illetékes területi pártfórum, legalábbis olyan mértékben nem, mint ahogyan a gazdasági, termelési ügyeket. zekben a kérdésekben j egyértelmű álláspontot fogadott el a kongresz- szus. Most már a gyakorlati érvényesítéshez kell hozzáfognunk. Persze ez összefügg azzal, hogy* jobban észrevegyük : nálunk az emberek többségének az önbecsülés -olyan erőforrás, amely alkalmas a felszínen levő, egészségtelen jelenségek háttérbe szorítására. Teljesítene tervét a miskolci Patyolat Szabados György felvétele Újabb mu n kas i kerekről kaptunk hirt tegnap: a miskolci Patyolat Vállalat december 15-én, kedden befejezte idei tervfeladatát. A terv határidő előtti teljesítésében igen nagy része volt a pártkongresszus tiszteletére isi bon lakozott szocialista munkaversenynek, amelyben a vállalat szocialista brigádjai jártak az ólen. A vállalat kollektívája elsősorban a lakosság igényeinek kielégítésére összpontosította erejét, így a lakossági szolgáltatásokkal kapcsolatos tervet már tegnapig 101,1 százalékra teljesítették. Nem maradtak adósak azonban a ..közületi'’ szolgáltatásokkal sem. Az év végéig hátralevő időben a miskolci Patyolat dolgozói már a túlteljesítésért versenyeznek. Tervüket mintegy 250—300 ezer forintnyi termelési értékkel szeretnék túlteljesíteni. Hazánkban az első 8Ű0 holdas öntözőtelep ipari szennyvízből Nagyon érdekes műszaki átadásra került sor tegnap az épülő Borsodi Sörgyár közelében. Az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat itt építette meg az ország első ipari szennyvizei értékesítő öntözőtelepét. Az Ész: i k m agy a n írszági Vízügy i Igaza;*''' .e szakembereinek terve: alanián épült meg ez a nag' on hasznos öntözőtelep A bocsi Haladás Tsz fogja üzemeltetni a 300 hol das, felszín alatti azbesztcement csöves öntözőtelepei. Öntözési idényen kívül egy 38 hektáros szűrömezőre vezetik majd a sörgyár szennyvizét. Ezen a területen gyorsan fejlődő, nagyon vízigé- nycs kanadai papirnyárfa erdőt telepítenek. A mintegy 16 millió forintos költséggel megépül* szennyvíz-hasznosítót lengyelországi tapaszt a 1 a I ok alapján készítették el. Energiaigények a mezőgazdaságban is llesxélyetés Németh Imre országgyűlési képviselővel A minap — mint árról részletes tudósításban is beszámoltunk — a IV. ötéves tervben megfogalmazott célkitűzések valóra váltásának egyik igen fontos teltételéről, az ország, s ezen belül különös hangsúllyal Borsod megye villamosenergia-szükség- leteinek biztosításáról tanácskoztak a szakemberek a miskolci MTESZ-székházban, A tanácskozáson részt vett és felszólalt Németh Imre, me-- gyénk, az abaúji körzet országgyűlési képviselője is. Németh Imre a mezőgazdaság növekvő energiaigényeire hívta fel a figyelmet, elmondotta, hogy egyre több mezőgazdasági üzem működése és fejlődése szempontjából válik létkérdéssé a vil- lamosenergia-ellátás zavartalan biztosítása. A téma rendkívüli fontossága miatt megkértük Németh Imrét, foglalja össze néhány mondatban az Észak-Magyaror- szág számára: hogyan látja, mint országgyűlési képviselő az energiaellátással kapcsolatos lehetőségeket és tennivalókat. — Emlékeztetni szeretnék arra, hogy az országgyűlés őszi ülésszakán, a IV. ötéves terv törvényjavaslatának tárgyalásakor Valaska László képviselőtársunk módosító javaslatokat telt a villamos energia zavartalan biztosítása érdekében. Ezeket a terv- és költségvetési bizottság is magáévá tette, s így az országgyűlés ezekkel a módosításokkal szavazta meg a IV. ötéves tervet. — A terv-törvény tehát kimondja. hogy növelni kell a villamosenergia-ellátás tartalékait. Mi ennek a jelentősége a mezőgazdaság szempontjából? — Megyénkben, ebben az igen fontos ipari megyében a mezőgazdaság korszerű fej - lesztése is mind több villamosenergiát igényel. Ma már szinte tragikussá válna, lia áramszünetek, kiesések fordulnának elő. Milliós károkat okozna, sőt, egyes mező- gazdasági üzemeinket tönkre is tehetné, ha nem lenne folyamatos az energiaellátás. A MTESZ-ben megtartott tanácskozáson döntő többségben ipari szakemberek vettek részt. Az energiafelhasználók sorában azonban mind nagyobb szerepet játszik a mezőgazdaság. Igv a/, ener- gi a-problémá k meg v i t.a tásakor erről is feltétlenül szólni kellel I. — Milyen területek számára létkérdés a mezőgazdaságban a zavartalan villamosenergia-ellátás? — Amint arról a tanácskozáson is szóltam. megyénkben. de az én szükebb képviselői körzetemben is egyre-másra jönnek létre a korszerű, s mi ndinikább energi ai gényes mezőgazd a sá - gi üzemek. Elég. ha csak egy új terület, a korszerű •illat tenyésztés térhódítására gondolunk. A mezőgazdaságnak ez az ágazata nagy termelékeny seggel. szinte futószalagon. nagyüzemi módszerekkel dolgozik. Az állatok korszerű mezőgazdasági épületekben, mesterséges fény és légkondicionálás mellett nevelkednek. így az egész termelés végeredményben a villamosenergi a-ellá lásra épül. Nem lehet kétséges, hogy a károk megelőzése érdekében folyamatos, zavartalan ellátásra van szükség, már egy viszonylag rövid áramkimaradás is hihetetlen károkat okozhat. De ezenkívül gondolnunk kell például a tsz-ek kisegítő üzemeinek szükségleteire is. —Hogyan segítette véleménye szerint a MTESZ-ben megtartott tanácskozás ezeknek a gondoknak a megoldását? — Én megnyugtatónak tartom az ÉMÁSZ erőfeszítéseit és örömmel üdvözlöm a tanácskozásnak azt az állásfoglalását, amely szerint munkabizottságot hoznak létre a MTESZ-ben. olyan munkabizottságot, amelyben az energiagazdálkodás fejlesztési lehetőségei mellett a villamosenergia-ipar dolgozóinak anyagi érdekeltségével is foglalkoznak. A véleményem az, hogy energiaszükségleteink kielégítése nagy erőfeszítéseket, állandó figyelmet kíván. Országos szinten is és a megyében is. Kötélpálya az erdőben Munkában az áesszekeree
