Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-16 / 294. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 Szerda, 1970. dec. 16, Fedoszejev akadémikus Budapesten Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta Nyi- kolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi minisztert, aki a magyar—szovjet hosszú lejáratú és az 1971. évi áru­csereforgalmi megállapodás aláírására érkezett hazánk­ba. A megbeszélésen részt vett Fock Jenő, a kormány elnöke és dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, va- ' lamint F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagy- j követe. Képünkön: (balról jobbra) Tyitov, Patolicsev, a tolmácsnő, Kádár János és Fock Jenő. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására héttőn az éjszakai órákban P. N. Fedoszejev akadémikus el­nök vezetésével Budapestre Megegyezés Ammanbast A jordán kormány, a ge­rillák és az arabközi fel­ügyeleti bizottság közremű­ködésével Ammanban újabb fontos megállapodást dolgoz­tak ki az ismétlődő belvil- longások végleges megszün­tetésére. A megállapodás szemmelláthatólag abból a feltételezésből indul ki, hogy a legutóbbi incidenseket ál­talában a Palesztinái milí­cia, illetve a jordán kor­mány által korábban létre­hozott ,.népi ellenállási" szervezet emberei provokál­ták ki. érkezett a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége, hogy aláírja a két társaság 1971. évi együttműködési ter­vét, s részt vegyen a Magyar Tudományos Akadémián szerdán kezdődő Lenin- szimpozionon. Kedden délután, a Barát­ság Házában, dr. Mihályfi Ernő, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság elnöke és P. N. Fedoszejev akadémikus, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság elnöke jegyzőkönyvet írt alá az MSZBT, valamint a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége és a Szovjet— Magyar Baráti Társaság 1971. évi együttműködési ter­véről. Letartóztatások Spanyolországban Miután a spanyol kormány elrendelte a rendkívüli ál­lapotot, a spanyol rendőrség a keddre virradó éjszaka Madridban, Barcelonában, Bilbaóban, Burgosban és más városokban tömeges letartóz­tatásokat hajtott végre. Leg­újabb jelentések szerint csak a fővárosban 85 személyt vettek őrizetbe. Kedd délutáni jelentések szerint a spanyol rendőrség a kora délutáni óráikban be­hatolt a San Sebastian-i püs­pöki szeminárium épületébe és azt a padlástól a pincé­ig átkutatta. Házkutatások Százezrek mozgalma lett (Folytatás az 1. oldalról) Dunai Kőolajipari Válla­latig, továbbá a közúti jár­műprogram, a II. tiszai víz­lépcső, a Beremendi Cement- és Mészmű, a DCM-nél is na­gyobb üzem megépítéséig. Szólott a Gagarin Hőerőmű­nél vállalt védnökség jelen­tőségéről és e nagyszerű mozgalom további feladatai­ról. Befejezésül hangsúlyoz­ta: — Az ifjúkommunisták nagy tábora most a X. párt- kongresszus határozatainak szellemében készül a KISZ VIII. kongresszusára. Űj tet­teivel már az 1971. évet is Mit mond a paragrafus? Jogászunk válaszol Ki mentesülhet a rádió- és televíziódíj fizetése alól? Özv. Oláh Sándorné óle- nínvárosi olvasónk idős, na­gyothalló — írja levelében —, szereti a rádiót v hallgat­ni, de kevés a riyugdíja, ezért arra kér választ, kell-e neki rádióelőfizetési díjat fi­zetnie? Folyó évi oíktóber 1. nap­jával lépett hatályba a köz­lekedés- és postaügyi mi­niszter 5/1970. szám alatt kiadott „A rádió- és televí­ziószabályzat” első része. A szabályzat 12. §-a fog­lalkozik a díjmentességgel. Ezek szerint a, rádió és tele­vízió üzemben tartójának kérelmére a díjfizetési köte­lezettség alól a Postaigazga­tóság (Miskolc, I., Kazinczy u. 18. sz.) adhat mentesítést. Díjmentességben részesül­hetnek: — a százszázalékos hadi­rokkantuk, — az I. csoportbeli rok­kantak, — a rádió előfizetési díja tekintetében a vakok. (Az I. csoportbeli rokkant­ságot — a többi között — a munkaképesség, bármely más karerő-foglalkozás teljes el­vesztése és a mások gondo­zására való rászorultság je­lenti.) A felsoroltakon kívül is van lehetőség — rendkívüli méltánylást érdemlő esetben — a díjfizetési kötelezettség alól mentesülni, de az ilyen irányú kérelmeket a KPM Postafőosztálya (Budapest) bírálja el. A kérelmezőknek igazolniuk kell a díjmentes­ségre való jogosultságukat. A szabályzat .szerint a na­gyothallók csak akkor men­tesülhetnek, ha legalább az I. csoportbeli rokkantságu­kat igazolni tudják, ezért azt ajánljuk, hogy olvasónk orvosi igazolást kérjen. Dr. Sass Tibor emlékezetessé kívánja ten­ni, amelyhez jó alkalmat kínál a Barátság II. kőolaj­vezeték magyarországi sza­kaszának megépítése fölött vállalt védnökségünk is, amely egyelőre még elhatá­rozás. Tennivaló tehát bőven marad az újabb évtizedben is, de biztosra veszem, hogy ifjúságunk ezekkel sem ma­rad majd adós. Az ünnepi beszéd elhang­zása után dr. Horváth Ist­ván, a KISZ KB első titká­ra és Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes kitünteté­seket nyújtott át a védnök­ség) mozgalomban áz éí- múlt évtized során kimagas­ló érdemeket szerzett ifjú­sági vezetőknek. Egy elvtárs KISZ Érdemérmet kapott; a KISZ KB által alapított em­lékplakettet 14-en kapták, a nehézipar kiváló dolgozója kitüntetésben pedig 13-an részesültek. (esé) az országos könyvtárügyi konferencia Könyvtárvezetők könyv­tárügyi szakemberek, üze­mek, szakszervezeti, tanácsi szervek, szakminisztériumok képviselőinek részvételével kedden Budapesten, a TIT természettudományos stúdió­jának nagy előadótermében megkezdődött a III. országos könyvtárügyi konferencia. A tanácskozáson megjelent, és az elnökségben foglalt he­lyet Darvas József, az Író- szövetség elnöke is. Dr. Gosztonyi János műve­lődésügyi miniszterhelyettes megnyitójában egyebek közt kiemelte, hogy a szocialista kulturális forradalom ‘:oly- tatása új, az eddiginél haté­konyabb szakaszának megin­dítása a közoktatás, a köz- művelődés, a tudomány, a művészetek területén egy­aránt jobb, színvonalasabb munkát követel. A könyvtár, a művelődésnek ez a hagyo­mányos, de mindig korszerű, és állandó megújulásra kész intézménye igen szorosan, szinte közvetlen módon kap­csolódik a társadalom vala­mennyi élet-tevékenységéhez. A háromnapos tanácskozás vitaindító beszámolóját hall­gatták meg ezután az egybe­gyűltek. Az előadó, Kondor Istvánná, a Művelődésügyi Minisztérium könyvtárosztá­lyának vezetője volt. A könyvtárügyi konferen­cia' délutáni tanácskozásán részt vett Nagy Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője. A vi­tában kifejtette véleményét a többi között Darvas Jó­zsef is. Baranyai Tibor, a SZOT kulturális osztályának veze­tője egyebek között arról beszélt, hogy ma már a ma­gyar dolgozók életéhez szer­vesen hozzánőtt az olvasás, illetve a könyvtárak haszná­lata. Igen fontos, hogy a könyvtárak dolgozói tekint­sék lelkiismereti kérdésnek a munkásak olvasását, könyvtári ellátásának javítá­sát. A tanácskozást szerdán reggel folytatják. tucatjait hajtották végre baszk területen Eugen Beihl nyugatnémet főkonzul elrab­lása óta. A rendőrség nem tartotta kizártnak, hogy a főkonzul elrablói foglyukat a szemináriumban rejtették el, a keddi házkutatás azonban eredménytelennek bizonyult. A burgosi terrorper elleni tiltakozások folytatódnak. David Ojsztrah, a világhírű szovjet hegedűművész de­cemberben spanyolországi vendégszereplésre utazott volna, a burgosi per elleni tiltakozásul azonban körút­ját lemondta. „Nem léphe­tek fel Spanyolországban, ahol fiatal munkások és diá­kok állnak bíróság előtt és közülük hatot halálbüntetés fenyeget. Utazásomat le­mondva, csatlakozni kívánok ahhoz a sok ezernyi ember­hez, aki világszerte tiltako­zik a 16 baszk ellen elköve­tett jogsértés, a hatóságok önkénye ellen” — jelentette ki David Ojsztrah. ratal Merényletet kíséreltek meg Arafat, a Palesztinái geril­lamozgalom vezetője ellen — közölte az ellenállási szerve­zetek szóvivője kedden Bej­rútban. A szóvivő mindössze any- nyit mondott, hogy a tette­sek jordániai katonák vol­tak, akik tüzet nyitottak Arafat kocsijára, Arafat nem tartózkodott az autóban, amikor a lövé­sek eldördültek. Az új járási pártbizottság első ülése Űjhelyen Megválasztása óta most, december 15-én, kedden ült össze első ízben az új járási pártbizottság Sátoraljaújhe­lyen. A 45 tagú vezető testü­let 30 új tagját külön is kö­Húszéves a postai hírlapterjesztés Tegnap délután bensősé­ges üzemi ünnepségen emlé­keztek meg a miskolci fő­postán arrőj, hogy a nép- gazdasági tanács 1950-ben kelt rendelete a posta ha­táskörébe utalta a hírlap- terjesztést. Az ünnepség el­Cél: a keresttlmi ellátottság további javítása (Folytatás az 1. oldalról) nem felel meg, a kereskede­lem nem köteles átvenni. Ez­zel nemcsak a fogyasztók ér­dekeit védik, hanem egyben a kereskedelem hírnevét, presztízsét is. Szó esett az árpolitikáról is. Bár a stabil árak kialakí­tására kell törekedni, az ár­mozgás megengedett. De: nemcsak felfelé, hanem le­felé is. Érthető ugyan, hogy a vállalatok a saját nyere­ségrészesedésüket igyekeznek fokozni, semmiképpen sem engedhető azonban meg az indokolatlan áremelés. A legfontosabb tennivalók között hangzottak el a kö­vetkező év feladatait illető­en: a lakosság megfelelő el­látása. megfelelő minőségű és mennyiségű készlettel, az in­dokolatlan áremelések meg­szüntetése, a kereskedelmi dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek javítása. Végül dr. Juhár Zoitán elvtárs a Belkereskedelmi Minisztéri­um nevében köszönetét mon­dott a kereskedelem vala­mennyi dolgozójának, az ed­dig végzett munkáért, hedyt­állásért, mellyel 1970-ben is lehetővé tették a zavartalan áruellátást. Az előadás után több fel­szólaló mondta el vélemé­nyét. Számos ügyben kérték a minisztérium segítségét, javaslatát például a szállítás gyorsításához, a rakodógépek beszerzéséhez, vagy éppen a helyes árpolitika kialakításá­hoz, a nyereségrészesedés kérdéseihez. A négy megye kereskedel­mi szervei vezetőinek érte­kezlete a miniszterhelyettes zárszavával ért véget. nokségében helyet foglalt többek között Nagy Zoltán, a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettese, Vass Henrikné, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatóhelyettese Csuhái Géza, a Lapkiadó Vállalat igazgatóhelyettese és dr. Pásztor Pál, a MÁV Miskolci Igazgatóságának Ve- zetője. Koczka Antal, a Ma­gyar Posta Miskolci Igazga­tóságának helyettes vezetője ünnepi beszédében a követ­kezőket mondotta: — Az a tény, hogy a pos­ta terjeszti a hazánkban megjelenő lapokat, mind szakmailag, mind politikai­lag hatásos eszközökhöz jut­tatta egész hivatali szerve­zetünket és dolgozóinkat. Amikor a magánbizományo­si rendszerről áttértünk a hivatali terjesztésre, az nem egy egyszerű intézkedésso­rozatot jelentett, hanem azt, hogy országszerte mintegy kétezer községbe és külterü­leti lakott, helyre 20 eszten­deje eljutnak a napilapok. A postai hírlapszolgálat nagy utat tett meg a két évtized alatt. Elég itt arra utalni, hogy dolgozóinknak meg kellett tanulni a lap- terjesztés mesterségét, hogy n ap j ai n k ra elmond hassuk. nagyon sokan szeretik is ezt az új munkát. A 40-es évek végén a falvak többségében négy-ötféle lapot ismertek az emberek, ma az igazgató­ságunk területén levő köz­ségekbe több mint 50 féle újság jár. Igazgatóságunk 200 féle belföldi és ugyan­ennyi külföldi kiadású lapot terjeszt. Az egy főre eső hirlapmennyiség például 34 példány volt, ez év végére az előrelátható lapmennyi­ség 101 példány lesz. Ha azt nézzük, hogy a lakosság mennyit költ újságra, szin­tén fejlődést tapasztalha­tunk. A postai lapterjesztés bevezetésekor egy ember ál­talában 20 forintot költött újságra, egy évben ma ez az összeg a miskolci igazgató­ság területén 108 forint. 40 ezer Borsod megyei lakos fi­zeti elő például a Észak- Magyarországot. Igazgatósá­gunk területén 2500 postás dolgozó, üzemi árus és bi­zományos foglalkozik lapter­jesztéssel. Befejezésül a hírlapter­jesztés további feladatairól szóit Koczka Antal igazga­tóhelyettes, majd két mi­niszteri, két vezérigazgatói, tizenkét igazgatói dicséretet és 25 pénzjutalmat adott át a lapterjesztésben kitűnt dolgozóknak. — s —n szöntötte dr. Németh Pál, a járási pártbizottság első tit­kára, s bevezetőül ismertette a vezető testületre váró fe­lelősségteljes feladatokat, a járás politikai életének irá­nyításában. Már az első munkaülésen nagy horderejű téma került napirendre. Kocsis János tit­kár előterjesztése alapján a meghívott gazdasági vezetők bevonásával részletesen ele­mezte a pártbizottság a szö­vetkezeti, háztáji és kisegítő gazdaságok helyzetét, jelen­tőségét., s meghatározta a háztáji üzemág tervszerű fejlesztésének fő feladatait. A tanácskozáson felszólalt Fejes László, a megyei párt- bizottság osztályvezető-he­lyettese is. A téma fontos­ságát érzékeltetve utalt arra, hogy már a megyei pártbi­zottság végrehajtó bizottsága is foglalkozott ezzel az össze­tett problémakörrel. Bírálta azt a korábbi merev értel­mezést, mely egyik oka volt a háztáji gazdaságok sorva­dásának. A legutóbbi 4 év­ben a párt IX. kongresszusá­nak határozatait követve, több fontos intézkedés tör­tént a háztáji gazdálkodás indokolt mérvű fejlesztésére. Ennek az üzemágnak első­rendű feladata, hogy a falu önellátását teljes egészében biztosítsa, de nem jelenték­telenek a lehetőségei az áru­termelésben sem. Figyelmeztetett a helyen- kén* tapasztalható másik véglei veszélyeire is. hangsú­lyozva: a háztáji gazdaságok fejlesztése csak addig az ész­szerű határig terjedhet, mig nem megy a közös gazdaság fejlesztésének rovására. A tanácskozáson számos közérdekű javaslat hangzott el. Ezekkel más alkalommal foglalkozunk még lapunk­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents