Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-14 / 267. szám

ÉSZAK- MAGYARORSZÁG 2 Szombat, 1970. nov. 14. Ülést tartott a megyeipárt-vb VT. Pál pápa magánkihallgatáson fogadta Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert, és kitüntetést nyújtott át neki. (A képen középen a tolmács.) Meghalt Hasi Árpád (Folytatás az 1. oldalról) a számok mutatják — ter­melőszövetkezeteink 1970. ok­tóber 31-ig több mint 18 mil­lió forint értékben igényeltek és vásároltak több alkatrészt, mint 1969-ben összesen. Foglalkozott a tájékoztató ás a végrehajtó bizottság a kapások betakarításával is. Megyénkben ezt a munkát nagy területen mintegy 130 ezer holdon kell elvégezni. Állami gazdaságaink ered­ménye kielégítőnek mondha­tó: a cukorrépa, a naprafor­gó, a silókukorica betakarí­tását 100 százalékra, a kuko­rica betakarítását pedig 90 százalékban elvégezték. Ha­sonló szintet ért el a kukori­ca betakarításban a tanácsi szektor, míg a burgonya, a cukorrépa, a napraforgó be­takarítását szintén 100 száza­lékban letudták. A kedvezőt­len időjárás miatt azonban a kapások termésátlaga az el­múlt évihez viszonyítva lé­nyegesen csökkent. Ha a ta­valyi termést 100 százalék­nak vesszük, akkor az idén burgonyából ennek csak 84, kukoricából 72, cukorrépából pedig 81 százalékát sikerült megtermelni. Mindez takar­mány-helyzetünket is ked­vezőtlenül érinti; tehát az üzemeknek fokozottabb törő­dést és gazdaságosabb beosz­tást kell alkalmazniok az ab­raktakarmányok felhasználá­sában. Befejeződött megyénkben a szűrért rs. Állami gazdasága­ink kertjeiben az idei ter­mésmennyiség a tervezetthez viszonyítva — mintegy 25 000 mázsával több lett, de az egyéni termelőknél a nagy­arányú peronoszpóra-fertő- zöttség miatt csaknem a fe­lére csökkent. A kedvezőtlen időjárás miatt a must cukor­foka is rendkívül alacsony. Mind a tájékoztató, mind pedig a végrehajtó bizottság értékelése aláhúzza: a legna­gyobb gondot az őszi mély­szántás jelenti. Megyénkben ezt a munkát összesen 203 ezer holdon kell a lehető legjobb minőségben elvégez­ni. A késedelem itt tornyosul össze: nagy tömegű kukorica­szárat kell lehordani, ugyan­akkor a kemény talaj nagy gépi erőt, energia igénybe­vételt kíván. Az erőgépek részleges átcsoportosítása el­kezdődött, a vállalatok eddig mintegy 60 gépet adtak köl­csön a tsz-eknek. A végre­hajtó bizottság azonban szük­ségesnek látja a munka meg­gyorsítását, és továbbra is azt kéri a vállalatoktól, hogy ahol csak nélkülözni tudják gépeiket, kellő díjazás elle­nében adják ki azokat a ter­melőszövetkezeteknek, hogy a mélyszántást — a jövő évi termés megalapozó munkáját — zavartalanul elvégezhes­sék. Nagy feladat hárul a termelő gazdaságokra, s azok pártszervezeteire. Most min­den erőt az őszi mezőgazda- sági munkák végzésére kell összpontosítani, s ennek ér­dekében mozgósítani kell a nyújtott és kettős műszakok­ra is, ahol lehetőség van erre. Pénteken délután, hosz- szan tartó betegség követ­keztében, 62 éves korában elhunyt Házi Árpád elvtárs, a párt és a magyar forra­dalmi munkásmozgalom ré­gi harcosa, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Pest megyei Bizottságának tagja. Temetéséről később törté­nik intézkedés. Brit— nyuiatnémei ellentét A találgatások kora A nyugat-európai újságírás bizonyára a fenti cím­mel fogja feljegyezni történetében a minap De Gaulle, volt francia elnök halálával kezdődő né­hány hónapos, esetleg néhány éves időszakot. Még egyetlen földdarab sem hullott a tábornok kopor­sójára, mikor két vezető angol lapban hangot adtak an­nak, hogy mivel már De Gaulle véleményétől nem kell tartani, Franciaország valószínűleg rugalmasabb állás­pontot foglal majd el Nagy-Britannia közös-piaci tagsá­gát illetően. Néhány tanulság ezekből az újságcikkekből levonható, többek között az, hogy a politikai partnerek tisztában voltak De Gaulle államférfiúi képességeivel, s tudták, hogy véleménye — meg nyugalomba vonulása után is — meghatározta a francia külpolitika viselkedé­sét. Fontosabb ennél viszont az a tényező, hogy Francia- ország ellenkezését á most elhunyt politikus közismert merevségének tulajdonították. Nagy-Britannia nem tagja a Közös Piacnak, s bár az utolsó másfél esztendőben azon erőfeszítései, miszerint mindenáron be akar jutni, eredményt csillogtatnak, a társaságon kívüliség nem De Gaulle makacsságán mú­lott. Az Amerikai Egyesült Államoknak horribilis, csak kilenc számjeggyel jegyezhető gazdasági befektetései vannak az európai kontinensen. Tucatjait lehetne sorol­ni azoknak a több évtizedes múltra visszatekintő nagy angol, francia, olasz, nyugatnémet iparvállalatoknak, melyeket az amerikai tőke csak az utolsó öt évben ma­gába olvasztott. Az Európában elhelyezett amerikai tő­ke igen egyenlőtlenül oszlik meg, körülbelül úgy, hogy, mintegy 40 százaléka a kontinensen van, a fennmaradó 60 százalék pedig Nagy-Britanniában. A Közös Piacot annak idején a nyugat-európai nagytőke — éppen az amerikai behatolás ellen — áz amerikai tőkenyomás csökkentésére hozta létre. A fenti számok alapján akár a mai, akár bármiféle, múltbeli gazdasági helyzet ter­mészetessé tette volna azt, hogy Nagy-Britannia belépé­se után a Közös Piac az amerikai monopoltőke első szá­mú leányvállalatává alakul át. Magától értetődő, hogy a Közös Piac második állama, Franciaország, melynek még a háborúból örökölt gazdasági problémái a legutóbbi időkig tartottak, ezt nem vállalhatta magára. Az újságok, természetesen találgatnak: mikor, milyen feltételekkel léphet be Anglia? Azt viszont mindeneset­re- szem előtt kell tartani, hogy valamennyi találgatás ellenére, a tábornoknak igaza volt akkor amikor az Angliában véglegesen polgárjogot nyert amerikai tőkét nem engedte be a gazdaságilag labilis, közösségét most formáló kapitalista Európába. És még inkább igaza volt abban, hogy Franciaország jelenlegi gazdasági stabilitá­sát elsősorban az egyre szorosabbá váló kelet-európai kapcsolatokkal érte el. Ezek után talán már nem lesz káros Anglia belépése. Közművelődési tanácskozás Sátoraljaújhelyen Hegyes Zoltán A szövetkezeti jogászok közgyűlése A Magyar Jogász Szövet­Tegnap, november 13-án a sátoraljaújhelyi művelődési központban a IV. ötéves terv közművelési irányelveiről ta­nácskoztak a járás községei­nek párt- és tanácsi vezetői, a főhivatású és a tisztelet- díjas népművelők, könyvtá­rosok. Részt vettek a járás következő 5 évi közművelő­dési programját meghatáro­zó tanácskozáson azoknak az általános fogyasztási szö­vetkezeteknek a vezetői is, amelyek példamutatóan tá­— Maga a szállítószázad hálókörleiének szobaparancs­noka? — Jelentem, igen! — Tud három embernek helyet biztosítani? — Hogyan? Semmi he­lyünk nincs . Beke Ébert re nézett. — Tessék! Mondtam, hogy nem tudok mit kezdeni a MÁV-tisztekkel. Ez egy kép­telen Mir4 Laktanyában aludni' — Miután Bakonyfürlön végképp nincs szállás ... — Hát induljanak a reg­geli gyorssal! Egyáltalán, mi­féle ügyről van szó? — Ügy tudom, fegyelmi ügy. — Az állomásfőnök ellen? Ébert bólintott. — Tavaly szerencsétlensé­get okozott. — Itt? mogatják anyagi hozzájáru­lással a községekben folyó kulturális munkát. A megjelenteket Jaskó Sándor, a járási tanács vb- elnökhelyettese tájékoztatta az elkészítendő távlati tervek alapelveiről. Az új időszak első konk­rét teendőjét, a következő évi közművelődési tervek elkészítésével kapcsolatos részletes tennivalókat Koncz József járási népművelési felügyelő ismertette. — Nem, még Szolnokon történt. Az ottani MÁV-fő- nökségröl is küldtek valakit — No, mindegy — rázta fejét Beke. — Majd legfel­jebb virrasztanak. Czukorhoz fordult, és el­bocsátotta. — A lány — mondta Ébert — ma reggel óta fekszik. A járógépet csak reggelre ja­vítják meg. Rtál alapos munkát végzett?!. Kíváncsi vagyok mit szól, amikor a posta nem fogja tudni be­hozni neki Bakonyfürtöt!. .. Apját mindenképp értesíte­nie kell Hacsak . .. Hacsak nem tévedtünk valahol. — A/, utat. mindenesetre ellenőrizzük. Nyilván meg­kísérli. hoge autóstoppal . . . — Meglesz! — bólintott Ébnrt. Az akciót gondosan elter­vezték.' de a végrehajtása nem ment simán. A BTA londoni tudósítója kommentálja: a brit konzer­vatív és a nyugatnémet SPD —FDP-kormány közötti első nyílt összetűzésére a tíz eu­rópai NATO-tagállam had- ügyminiszteremek brüsszeli ülésén került sor. Nagy-Britannia megta­gadja részvételét a Nyugat- Németország által javasolt közö6 európai pénzügyi alap­ban. A pénzügyi alap körül­belül íélmilliárd dollárt ten­ne ki, kisebbítené az Egye­sült Államok terheit, s ily módon útját állná az ame­rikai kongresszus azon szán­dékának, hogy csökkentse az amerikaiak nyugat-euró­pai katonai jelenlétét. A kormány egy olyan helyzet kialakításán fáradozik, amely A sínautó, amely Bekét és Paált, a. két „magas rangú MÁV-tisztet” vitte, még messze járt Bakonyfürttől, amikor túl az állomáson, a vasúti sorompónál, az éjsza­ka első drámája lejátszódott. A rendőrség csak a pol­gári kocsikat ellenőrizte: a honvédség teherautója kijut­hatott a városból. Ébert, aki a vasúti őrházat biztosítot­ta, az utolsó percben kap­ta a telefonértesítést, hogy Czukor elmenekült. Menet­levelet hamisított, autót szer­zett, és szökésben van. A „motorzseni” vad iram­ban száguldott a vasúti át­járó felé: elszánta magát hogy semmiféle felszólításra nem áll meg Holdfény volt, s kocsija kioltott reflekto­rokkal. sötéten rohant az or­szágúton. Ébert tüzet nyithatott vol­na rá, s a kipukkadt gumik az amerikaiakat csapataik kivonására kényszerítené. Néhány neves angol kon­zervatív személyiség olyan katonai-politikai elmélete- [ két is fejtegetett, hogy az | amerikai csapatok kivonása ] kívánatos, s őket egyesített nyugat-európai fegyveres erőkkel kell pótolni. Ez az elmélet Nyugat-Európát a Közös Piaccal együtt, a vi­lág harmadik politikai és j katonai szuperhatalmának j magjává akarja változtatni, j A negatív brit állásfogla-: lás arra késztette Helmut j Schmidt bonni hadügymi­nisztert, hogy kijelentse: 1 „kormányának valószínűleg ] át kell értékelnie NATO- | politikáját”. I megállítják az ámokfutót. De a százados a sorompó leengedése mellett döntött. Czukor látta, hogy útját el­vágták, tudta, hogy ebben az órában nem jön vonat, és a sorompót az ő szökése miatt engedik le. A motor fel bőgött, a szá­guldó autó szinte megugrott, ahogy sofőrje rátaposott a gázpedálra. Czukor előtt még egyszer felvillant az el­érhetetlen dicsőség, a világ- bajnoki babérkoszorú, az ün­neplő tömeg, aztán borzal­mas reccsenés hallatszott, a sorompónak vágódó teher­autó az útmenti fának re­pült, és felbukfencezett. Czukor utasa, a „fekete macska” az utolsó másod­percben az árokba ugrott, s ha vérző, lezúzott lábakkal is, de sebesen eltűnt a sö­tétségben. A kocsi roncsai között csak a sofőr holtteste maradt, a gyomrába fúródott kor­mánnyal, betört homlokkal, amelyből ömlött a vér. ’k A két MÁV-tiszt, aki a hajnali sötétségben kiszállt a sínautóból, életében először viselt vasutas egyenruhát, de rangjelzésük elég magas volt. Az állomásfőnök látszó­lag őszinte megdöbbenéssel fogadta őket: — Vizsgálat? — kérdezte csodálkozva. — Csak látogatás . .. Kezet fogtálé, bemutatkoz­tak. — Medgyes Gyula — mond­ta a bákonvfürti állomás pa­rancsnoka. ség szövetkezeti szakosztá­lya Debrecenben, az Agrár- tudományi Egyetemen ren­dezte meg az első országos küldöttközgyűlését. A pénte­ken megkezdődött kétnapos tanácskozáson több mint 100 szövetkezeti jogász vesz ke. — Csáky — dörmögte Paál. Az állomásíőnök megille- tődött és készséges volt. — Behívhatom az elvtár­sakat ? — Köszönjük — bólintott Beke. — A lakásom elég ren­des .. . Az őrnagy látta, hogy a villanyfényes peronra érve a házigazda élesen az arcuk­ba pillant. De kíváncsisága, a látogatás váratlansága folytán végül is érthető volt. 1 Leültek az állomásfőnök barokk stílusú ebédlőjében. — Pesten — mondta ba­rátságosan Beke — elég sok j szó esik önről. Ügyét úgy i tartják számon, mint az I utóbbi évek egyik legna­gyobb személyi tragédiáját. — Már belenyugodtam . . . — Mindenesetre, beszélni akartunk önnel, amikor erre járunk. Legalább érdeklőd­ni, hogyan viseli el ezt a helyet. — Fogjuk rá — mondta fásult, de megbékélt arccal a házigazda. Alacsony, szi­kár, kis ember volt, s kar­ján most is fekete szalagot viselt: a gyászév még nem telt le. — A gyerek, termé­szetesen hiányzik. — Egy kislánya van? A férfi, mitha a téma fái dalmat okozna neki, n'>m válaszolt. Felállt, és az ita­losszekrényhez lépett. Pá­linkásüveget meg pohárkákaí vett elő. (Folytatjuk) részt. Dr. Nagy László, a szakosztály elnöke elmon­dotta, hogy a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek ma már 670, a kisipari szövet­kezetekben 150. a fogyasz­tási szövetkezetekben pedig 220 főfoglalkozású jogtaná­csos ■ és jogi előadó tevé­kenykedik. Ezenkívül is a három szövetkezeti ágazat­ban együttesen mintegy 200 ügyvéd és csaknem 300, más területen működő jogász kapcsolódott be a szövetke­zetek jogi képviseletébe. Az utóbbi tizenkét esztendőben kialakult a magyar jogász- társadalom egy új rétege: a szövetkezeti jagászok tekin­télyes serege. A hozzá tarto­zókat ma már nem egysze­rűen szakmai közegnek, ha­nem az egész társadalmat érintő szövetkezeti mozgalom egyik vezető rétegének te­kintjük Ezután dr. Molnár Imre, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese tartott előadást a szövetke­zeti jogtanácsosok helyzeté­ről és érdekvédelméről. Dr. Szép György, az Igaz­ságügy-minisztérium tör­vényelőkészítő főosztályve­zető-helyettese a szövetkeze­ti jogászok továbbképzésére vonatkozó tervezetet terjesz­tett elő. Ez kiemeli, hogy a szövetkezeti jogászok üzemi vezetők, s legfontosabb fel­adatuk a megelőző munka. Hogy a szövetkezeti jogá­szok valóban üzemi vezetők legyenek, széles körű. kor­szerű, állandó képzési kell biztosítani számukra. A kép­zésnek a szövetkezetek poli­tikai és a gazdasági területé­re is ki kell terjednie. A tanácskozás szombaton folytatja munkáját — Szabó — tisztelgett Be-

Next

/
Thumbnails
Contents