Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-14 / 267. szám

?tombot, 1970. nov. 14. IrSZAK MAGYARORSZAG 3 A farkaslyuki központi özem kooperációs részlege több mint két hónapja meg­feszített erővel dolgozik az egyik legérdekesebb meg­rendelés elkészítésén. A VII./- I 'k'-Z gyárral történt koope­rációs megállapodás szerint 'arkaslyukon készítik a vi­lághírű elektromos berende­zések vasszerkezeti részét. Eddig is készítettek mar számos hasonló berendezést, köztük az SCT-l-székrényeket. Most viszont egy elektromos vezérlésű utastújékoztató fémrészét ké ölik, a beren­dezés a jövő évben a lenin- grádi repülőtéren ad infor­mációt az utazóknak. Mar elkészítettek 22 vezér- Jöszekrényt és a minap fe­jezték be 46 egysoros infor­mációs mező elkészítéséi. No­vember 25-i határidővel kell elkészíteniük még négy ti so­ros és 2 négysoros informá­ciós mezőt. A mintegy 1,5 millió fo­rint értékű, munkát nagy gonddal végzi Tóth Viktor 24 fős szocialista brigádja, hiszen szőkébb pátriájukon lűl is megismerik kezük, munkáját. Vizsgamunka is ez számukra, mert ha ezt a feladatot kiválóan oldják meg, akkor az olimpia ide­jén már Münchenben is lesz hasonló berendezés, amely­nek vasszerkezeti részét ók készítik maid el. Csapó — Laczó Kongresszusi hónap as üzemek Ase ózdi kohászok feSajáreSása elé. amelyeknek az elérése a népgazdaság számára is igen jelentős. hmlos termékek A korábbi felajánlásokat kiegészítve, az ÖKÜ nagyol­vasztóművének dolgozói vál lalták, hogy az év hátralevő részében az értékesebb ter­mékek gyártására töreked­nek. Az ország acéltermelé­sét jferromangánnal Kíván- ják segíteni, ezenkívül szür­ke nyersvasat is gyártanak. Nem ilyen értékes talán, de hallatlanul fontos termékük a granulált kohósalak. Az ózdiak elhatározták, hogy a cementipar igényeinek jobb kielégítése érdekében fokoz­zák a granulált salak ter­melését. Meg kell említeni az acél­mű dolgozóinak felajánlását is: több acélt adnak az ed­diginél. Az ÓKÜ hengeré­szei többletfeladataik üte­mes, kiváló minőségben való teljesítését vállalták. Jó munkájukkal nemcsak saját üzemük, vállalatuk sikeré­hez járulnak hozzá, hanem — közvetve — más“*vállala­tokat is segítenek feladataik, s a kongresszusi munkaver- senvben teli vállalásaik tel­jesí lésében. Az eddig elért eredmények es a kongresszusi hónap je­gyébe,) vállalt többletkötele­zettségek alapján már nem is 2,5. hanem 3 százalékos túlteljesítésért, versenyeznek az ózdiak. F. T. Nemcsak hazánkra, ha­nem minden európai szocia­lista országra jellemző, hogy az 1950—1970. közötti kél év­tizedben a reáljövedelmek növekedési üteme mindig meghaladta a reálbérekét Ugyanakkor, szemben a ha­zai gyakorlattal, a szocialis­ta országok többségében ará­nyaiban nagyobb szerepet biztosítottak a reálbéreknek, a társadalmi juttatásokon be­lül pedig elsősorban a pénz­belieket növelték. Az a fel­ismerés tehát, hogy az egy­mástól eltérő jellegű, fajtá­jú, színvonalú és hatásfokú — eredményességű — mun káért elérhető kereset kü­lönbözővé tétele döntő az ösztönzőéről-; között, azaz tár­sadalmi érdek, egyben azt is jelenti, hogy néhány kérdés­ben új utat kell járni, más dolgokban pedig a járt utal egyenesebbé, ál lek in t hetőbbé szükséges formálni. Nemcsak a (izeiés... Tény: a személyi jövedel­mek átlagos színvonalát a nemzeti jövedelem átlagos színvonala határozza meg. Ezért a személyi jövedelmek növelése egyik napról a má­sikra véghezvihetetlen. Töké­letesíteni azonban a jövede­lemelosztást nemcsak lehet­séges, hanem egyenesen szük­séges. Az iparban a műszakiak átlagkeresete csak ötven százalékkal haladja meg a munkásokét, s ez kevés, nem Ösztönző. (1950-ben a különb­ség- még 80 százalék volt.! Ha most a torzításokat ki­szűrő — mert a havi, évi keresetei sokféle tényező be­folyásolja — életkeresetet nézzük, tehát a munkában töltött idő folyamán megszer­zett jövedelmet, akkor kide­rül, hogy a műszakiak át­lagosan csak 24 százalékkal keresnek többet, mint a szakmunkások. Hasonló a helyzet a munkásoknál is. A minden szakképzettség nél­küli munkások keresete csak 22 százalékkal kisebb, mini a betanított és szakmunká­soké. Jogos igény tehát, hogy a munka kvalifikáltsá­gától, eredményességétől füg­gően. az eddigieknél nagyobb jövedelemkülönbségek jöjje­nek létre a különböző cso­portok — de vállalatok kö­zött is. Az emberek, csala­dok közötti jövedelmi, élet- szí n vonal bel i különbségekel azonban nemcsak a külön­böző nagyságú fizetés hozza létre. Éppen ezért a fizeté­sek differenciáltsága nem mond elleni annak, hogy a társadalom minden rétegé­nek életszínvonala emelked­jék. Csak éppen nem kizá­rólag a bérek, bérjellegű jö­vedelmek útján. I (nmászt ás-:' beruházás A lakosság fogyasztását leghelyesebb úgy felfogni, mini a legfőbb termelőerő — az ember — fejlesztésére fordított beruházást. Ennek megfelelően kell formálni a fogyasztás szerkezetét, s tá­mogatni egyik területét, adó­val terhelni a másikat. Nem mindegy azonban, melyik ez az ..egyik", s melyik a ..má­sik" terület! Néhány adat. A lakosság Károm százalék Az. OKU dolgozóinak ver­senyfelhívása kitér a MÁV teherkocsi-gondjainak csök­kentésére is. A közlekedési, anyagmozgatási feladatokkal foglalkozó főosztályok és üzemek kollektívája felaján­lotta. hogy mindent elkövet a vagonok állásidejének csökken lése érdekében, fel­készülnek az esetleges téli nehézségekre is' megfelelő készleteket, alakítanak ki. Nem kevés az. amit. az óz­di kohászok vállallak. A vál­lalat eredeti felajánlása az. volt. hogy a kért 1 százalék helyett 2.5 százalékos túltel­jesítéssel járul hozzá a nem­zett jövedelem ‘íveléséhez. Miskolci kezdeményezések' o nők munkakörülményeinek javítására VT* Szoláltatás a tsz-tagságnak A borsodivánkai Kossuth Tsz a tagság érdekében ma­gára vállalt bizonyos szolgál­tatási tevékenységet. A ter­melőszövetkezethez tartozó három község, Borsodiván- ka Négyes és Tiszavalk ré­szére például biztosítják a fütőölajellátást. Nagyon sok falusi lakás, sok termelőszö­vetkezeti család fűtési gond­jain segítettek ezzel. Hason- , lóan kívánja megoldani a I termelőszövetkezet a három község propán-butángáz pa- i lackkal való ellátását, is. | (Tudósitónktól) A yasúlnál — mint sok más munkaterületen — év­ről évre növekszik a nőriol- gozók száma. Jelenleg 2320 nő dolgozik a MÁV miskol­ci Igazgatósága területén. Számuk a következő évek­ben tovább növekszik. Szá­molni kell tehát a női mun­kaerő térhódításával, annál is inkább, mivel sok üzem már nem lenne képes ter­veit teljesíteni a női munka- vállalók nélkül. E tényezők alapján a Központi Bizott­ság irányelvei szerint vizs­gálta meg a miskolci igaz­gatóság a területén dolgozó nők munkakörülményeit, tár­sadalmi, szociális helyzetét, továbbtanulásuk lehetőségeit. A jelentés megállapítja, hogy a vasúton dolgozó nők többsége fegyelmezett, lelki- ismeretes munkát végez. Olyan szolgálati helyeken is megfelelően dolgoznak, mint például a pályafennlartás, ahol a dolgozók ki vannak léve az .időjárás viszontag­ságainak. Az igazgatóság a nők mun­kakörülményeinek javításá­ért már eddig is sok intéz­kedési teli. A gondoskodás nyilvánul meg abban is. hogy a könnyebb, a fizikai munkál nem igénylő mun­kakörök betöltéséhez szük­séges szakvizsgákat a dolgo­zók munkaidő alatt megsze­rezhetik. E cél! szolgálja az igazgatóságnál hetenként egy-egy napon tartandó for­galmi tanfolyam. Ezen ed­dig 150 fiatal veit részt, aki forgalmi szolgálattevői, vagy hasonló munkakörben akar dolgozni. Az oktatásnak ezt a formáját az országban egyedül a MÁV miskolci Igazgatóság honosította meg, a fiatalok, tóleg a nők clöbb- rejutása érdekében. Hasonló coll szolgál a há­rom évvel ezelőtt Szeren csen megszervezett női jeg> vizsgáló ta"fol vnm Szeren­csen eddig 200 nődolgozói képeztek ki. A hallgatók 1(1 hét alatt, lehetnek jegyvizs- gálók. A vasút illetékes ve­zetői gondoskodnak róla, hogy a női jegy vizsga lók la- kóhclyhez közel eső vasúti vonalakon kapjanak beosz­tást. Változást jelent a női vo­natvezetők alkalmazása is. Az eddigi tapasztalat azt bi­zonyítja, hogy a felelősség­teljes vonatvezetői tennivaló­kat a vasutas nők példásan elvégzik. Említésre méltó az a jelenség is, hogy a külön­böző szolgálati helyeken cgy- íc több nőt választanak be pari- és szakszervozéti funk­cióba. Ez arra enged követ­keztetni, hogy a nőket egy­re jobban bevonják a veze­tői beosztásokba is. Kaszai» Sándor 500 vagon alma Hegyalja híres szőlőtermelő nagyüzemében, a Tokai-hegy aljai Állami Gazdaságban a gyümölesösök is jó (érméssel fizettek az idén. A 470 holdas, fiatal alnuiskertben a terve­zett 360 helyett 500 vagon alma termett. A képen: szorgos munka az osztályozóban és esomagolóban. (Fold: Szabados György.) egy főjére jutó reáljövede­lem 1969-lsen 46.4 százalék­kal volt magasabb, mint 1960-ban. ha a munka utáni bevételeket vesszük alapul. A reálbér 24 százalékkal volt nagyobb 1969-ben, mint 1960-ban. Tehát: az életszín­vonal növekedését nem le­het csupán a bérek emelé­sén lemérni. Hiszen 1969-ben a lakosság összes jövedelme 193 milliárd forint volt. .un ebből 43 milliárdot a társa­dalmi juttatások tettek ki. Amelyeket a legtöbben ész­re sem vesznek, természetes­nek tartanak, nem számít­ják életszínvonalukhoz... Indokolt tehát a kérdés: vajon kifizetödö-e a termelő­erők legfontosabbját. az em­bert érdektelenségre kárhoz­tatni azzal, hogy bére, fize­tése nem eléggé igazodik munkája eredményességéhez, s hogy ugyanakkor a társa­dalmi juttatásokból sem ér­demessége szerint részesül Azaz: miért ne lehetne az eddigieknél sokkal inkább a termelést ösztönözni, elő­nyökben részesíteni, többe! fizetni a több és jobb mun­káért. s rábízni az egyén­re. a családokra, hogy fo­gyasztásukat miként alakít­ják. jövedelmüket mire. ho­gyan költik el? Illetve: hagy­ni a bérek, személyi jöve­delmek erő-, „szóródását", s ugyanakkor a szociálpolitika tökéletesítésével elősegíteni p családok közötti jövede­lemkülönbségek csökkenté­séi. Magyarországon az ösz- szes egy főre jutó jövedelem 75 százaléka függ a munká­tól, s negyede társadalmi juttatás. Mivel a bérnövelés életszínvonalbeli hatása dön­tően attól függ. a család hány tagja között oszlik meg — azaz: milyen a ke­reső és eltartott arány — az életszínvonal-politika sem állhat meg az egyéni kere­seteknél. Az egy főre jutó jövedelmeket, a családok helyzetét kell vizsgálnia, hogy a teendőket megállapít­hassa, s rangsorolhassa. kis és naoy pénzek A szakembereknek pontos mércéket kell alkotniuk ah­hoz, hogy áttekintő képet nyerhessenek a gazdaság, vagy a társadalom bizonyos számokba foglalható vonásai­ról. E mércék egyike a csa­ladok egy főjére jutó jöve­delem. mely alacsony, ha ha­vi 800 forint alatt van. köze­pes 800—1 ti00 forint között, s magas 1600 forint felett. E mércét alkalmazva megál­lapíthatjuk: a lakosság 25 százaléka az alacsony, 11 százaléka a magas, s 61 szá­zaléka a közepes jövedelmű kategóriába tartozik. Ha most tovább finomítjuk mér­cénket. s a kimondottan ma­gas, illetve a kimondottan alacsony jövedelműeket néz­zük — előbbieknél a család egy főjére havi 2000 forint feletti, utóbbiban havi 600 forint alatti jövedelem iut —. akkor azt látjuk: a la­kosság öt százaléka, félmil­lió ember tartozik az első, s a lakosság tíz százaléka, egy­millió ember a második cso­portba (A fejlődés érzékel­tetésére: 1962-ben még há­rommillió ember tartozott ebbe a kategóriába é A családnagyság miatt egy-egy társadalmi csopor ton belül is erősek az elté­rések. A legalacsonyabb »s legmagasabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkező csaladok esetében ugyanis — havi 400. illetve 2000 forint — az egy keresőre jutó jö­vedelem különbsége ötszörös Nem elcg tehát a bérezést tökéletesíteni, s általában emelni a béreket. A szociál­politikának kell alkotnia azt az „ellensúlyt”, mely min­den család számára lehetővé 'eszi a kiegyensúlyozott, ne­héz anyagi gondoktól nv>n­„s ólplp) Mészáros Ottó (Következik: Ac ésszerű — icmtséqos) A megye számos üzemé­nek kollektívája nyilvání­tottá kongresszusi hónapnak novembert. A hónap eddig eltelt, első harmadának ta­pasztalatai arról tanúskod­nak, hogy nem csupán el­nevezésről van szó, a szavak mögött gazdag tartalmat is találhatunk. A párt X. kongresszusát közvetlenül megelőző hetekben újabb, minőségileg igényesebb sza­kaszába lépett a szocialista munkaverseny. Azok a ki­sebb és nagyobb közösségek, azok a szocialista brigádok, gyáregységek és vállalatok, amelyek lelkesítő sikerekkel köszöntötték c jubileumok­ban gazdag esztendő ünne­peit, s most, legutóbb a me­gyei pártértekezletet, ezek­ben a napokban megmutat­ják, hogy tudnak még erő­síteni, hogy a magasról még magasabbra képesek emelni a mércét. Mairasuhh /okon A Diósgyőri Gépgyár dől- 1 gőzéi például elhatározták: úgy fognak dolgozni a kong­resszusi hónapban, hogy ez­zel elősegítsék a vállalat idei tervének — és termé­szetesen a felajánlott. 1 szá­zalékos többletnek — az év­vége előtti teljesítését. A sok gonddal küszködő De­cember 4. Drótmüvek kollek­tíváin az esztendő lehető leg­eredményesebb befejezésére összpontosít i;i ereiét ezek­ben a hetekben. Feltétlenül oda kell figyel­ni az ózdi kohászok felaján­lásaira. A kongresszusi hó- napol a/. Ózdi Kohászati Üzemekben is az eddig vál­lon k öl ele/ott végeknek. a verseny során születeti fel­ajánlásoknak újabbakkal va­ló kiegészítése jellemzi. A vállalni dolgozói — a politi­kai. gazdasági ős társadalmi szervek támosalasaval olyan célokat (űzlek magUK Jö»edelemk ülönbségek és szociálpolitika A többért többet Farkaslvukiak munkája Leuingrádban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents