Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-27 / 278. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Péntek, 1970. nov. 27. A X. kongresszus csütörtöki tanácskozása Erősödött a szövetkezeti demokrácia (Folytatás a .?. oldalról) Kedves elvtársak! Kiterjedt és eleven gazda­ságpolitikai propagandát folytattunk az utóbbi évek­ben. A gazdaságirányítás alapelveinek, új vonásainak eredményes propagandáján kívül — esetenként — kissé egyoldalúan, főleg a változá­sok hangsúlyozása volt a jellemző. Arról viszont, ami szocialista építésünk alapja — mint például a szocialis­ta tervgazdálkodás — keve­sebb szó esett. A propagandám unkának a továbbiakban is központi fel­adata marad, hogy a gya­korlati feladatokhoz kapcso­lódva, elmélyülten foglal­kozzék a gazdasági építő­munka kérdéseivel. E pro­paganda konkrét tartalmát és feladatait a következő években a IV. ötéves terv adja. Megoldásra váró feladat a káderek továbbképzése, a továbbképzés különböző for­máinak és átfogó rendszeré­nek kialakításai. Nem a kispolgárok, hanem a kispolgáriság ellen harcolónk A kongresszusra való fel­készülés során sok szó esett a kispolgári gondolkodás- módról és magatartásról. Ami a tüneteket illeti, két­ségkívül megtalálhatók, néhol növekvő mértékben is. Bár nem ezek jellemzik közéle­tünket. mégis határozottab­ban fel kell lépnünk elle­nük. Nem a kispolgársággal, társadalmunk e dolgozó ré­tegével szállunk szembe, nem ellene indítunk harcot. Pártunk álláspontját a kis­polgárság megítélésében vi­lágosán kifejezi szövetségi politikánk. A kispolgárság meghatározott társadalmi ré­teg. Mi a szocialista eszméktől eltérő, azokkal szemben ál­ló szemlélet és magatartás- mód ellen, azokkal a kispol­gári nézetekkel szemben lé­pünk fel, amelyek társadal­mi hovatartozástól, osztály- helyzettől függetlenül bárki­re hatással lehetnek. Nem fogadhatjuk el azokat a nézeteket, amelyek a kis- !>olgárságot úgy tüntetik fel. mintha az közéletünk olyan új jelensége lenne, amelyhez jelenlegi helyzetünk terem- ■ tett társadalmi talajt. Éppen ellenkezőleg. A szocializmus építésének haladásával, a szocialista tulajdon, a terme­lési és a társadalmi viszo­nyok fejlődésével mind ki­sebb területre szűkül hazánk­ban a kispolgáriság társadal­mi bázisa, de a kispolgáriság még nem lebecsülendő ideo­lógiai és morális tényező. Ez­zel a mindennapi politikai munkában és különösen a szocialista tudatformálásban számolni kell. A kispolgár politikai fel­fogásában az osztályharc ki­zárja a népi-nemzeti egysé­get, vagy fordítva: a szövet­ségi politikát hangoztatva, az osztályharc elavultságáról beszél. A demokráciától fél­ti a párt vezető szerepét, il­letve a pártirányítástól óvja az általa elképzelt demokrá­ciát. A kispolgáriság nem egy­séges világnézet, hanem olyan szemlélet, amelyben egyaránt megfér a képmuta­tó alkalmazkodás az álradi­kális demagógiával. Felfogásban jól megfér egymással a szektás, a dog­matikus, illetve a revizionis­ta, opportunista magatartás. Nem véletlen, hogy a mar­xizmus—leninizmustól való mindkét elhajlás bázisa, él­tetője a kispolgáriság. lizmust a nemzeti és a nem­zetközi érdekek szembeállí­tása, az osztályszemlélet hát­térbe szorítása jellemzi, mert a nacionalizmus burzsoá- kispolgári álláspont a nem­zet, a haza kérdésében; vol­taképpen nemzeti rangra emelt önzés. Tudjuk — és nem is tagadjuk —, hogy a nacionalizmus a társadalmi fejlődés adott szakaszában a nemzeti haladás szolgálatá­ban állhat. A szocialista osztályszem­lélet tagadásaként, a nacio­nalizmus egyik válfajaként, elsősorban a világban kiéle­ződő ellentmondások hatásá­ra erősödik a cionizmus. Pár­tunk — mint azt tettei iga­zolják — következetesen visszautasítja mind a cioniz- ynust, mind az antiszemitiz­must. A cionizmus és az antisze­mitizmus — bár külsőleg két ellentétes ideológiai áramlat — kiindulópontja és termé­szete azonos, mindkettő az osztályszemlélet helyett — és az osztályszemlélettel szem­ben — a fajelmélet alapján áll. E ponton találkoznak a nacionalista-soviniszta esz­mékkel. Mindenfajta nacionalizmus legjobb ellenszere az elvi politika. Politikánk és ne­velőmunkánk elvi alapja, hogy hazánk belső fejlődését és nemzetközi kapcsolatait elsősorban osztályszempont­ból, a szocializmus általaim érdekei szempontjából Ítél jük meg. Ez az elvi, po­litikai alapja a szocialista nemzetköziség és a szocialis­ta hazafiság egységének. A haladás egyetemes érde­kei viszont azt kívánják, hogy nemzeti keretek kö­zött maximális eredményeket érjünk el, mert ez kedvezően visszahat a nemzetközi szo­cialista, haladó erők sikerei­re. A szocialista nemzeti és nemzetközi érdekek e tör­vényszerű találkozása az eszmei és anyagi alapja an­nak, hogy az internaciona­lizmust és a hazafiságot a nevelésben is mindig össze­kapcsoljuk. A nacionalizmusnak látszó­lag ellentéte — valójában ikertestvére — a nemzeti ni­hilizmus, a nemzeti hagyo­mányok és sajátosságok le­becsülése, a kozmopolitizmus. Nem téveszthet meg bennün­ket, hogy e nihilizmus sok­szor a nacionalizmus ellen­hatásaként jön létre. A nacionalizmus ellen so­kat tettünk, és nem is ered­ménytelenül. A jövőben is számolnunk kell azonban ve­le, hogy a nacionalizmus bi­zonyos helyzetekben és prob­lémákkal kapcsolatban, bizo­nyos rétegek és csoportok kö­rében felélénkülhet. A nacionalizmus legjobb ellenszere az elvi politika A kispolgári eszmevilágba sebb tulajdonsága; a nacio- nem fér bele az osztályszem- nalizmus. lélet. Ezzel jár együtt poli- A szocialista viszonyok kö- tnkailag egyik legveszélye- zott ma még létező naciona­Vitába szállunk az olyan nézetekkel, amelyek szerint a vállalatok gazdasági önál­lóságának növelése, az anyagi ösztönzés és a piac rugalmasabb felhasználása szükségszerűen az anyagias­ság és önzés erősödéséhez, míg az életszínvonal emelke­dése és az egyéni igények kielégítése az életmód pol- gáriasodásához vezet. Ellen­kezőleg, azt tartjuk, hogy a tervgazdálkodás tökéletesíté­sén, az egyéni és a közösségi érdekek jobb összehangolásán keresztül kedvezőbb feltéte­leket teremthetünk ezek visszaszorításához. Az önzést és más negatív jelenségeket nem lehet kizá­rólag nevelőmunkával, s még kevésbé moralizálással meg­szüntetni. A legszebb és leg­A legidősebb és a legfiatalabb AZ ÉPÍTŐK Rózsa Fe­renc Művelődési Házában ülésező MSZMP X. kong­resszusán Borsod párttag­ságát a megyei pártérte­kezleten megválasztott 56 küldött képviseli. Megyénk küldöttsége egyike a legné­pesebbeknek. Van köztük pártmunkás, fizikai dolgo­zó. gyárigazgató, tsz-elúök, férfi, nő, idős, fiatal. Egy­szóval olyan a küldöttség összetétele, mint azoké, akiket képviselnek. A küldöttség legidősebb tagja Benedek József, 1906- ban Sajószentpéteren szüle­tett. Parasztcsaládból szár­mazik. Édesapja később, miután nem volt min gaz­dálkodnia, hivatalszolga lett. A 12 éves Jóska gye­rek cipészinas lett, de míg megszerezte a segédlevelet, bányacsillés is volt Eger- c sehiben. így emlékezik vissza éle­tére Benedek elvtárs: — Olyan volt az életem, mint aki szülök nélkül nőtt fel. Apám, anyám olyan korán elhaltak, alig ismertem őket. Pesterzsébetre sodort a munkanélküliség. Addig jártam a vasasszakszerve­zetbe szórakozni, míg ha­marosan más is ragadt rám. A harmincas években aktív szakszervezeti tag lettem. Hamarosan bevá­lasztottak a bőrösök veze­tőségébe is. Szívem azonban visszahúzott megyénkbe. Miskolcra mentem, ahol 1932-ben Mráz Ferenc be­szervezett a Szociáldemok­rata Pártba. Ez jelentős állomása volt Benedek elvtárs életének. Azóta aktív harcosa a ha­ladó eszméknek. Miután nem akart a németek ol­dalán fegyvert fogni, a Bükkbe kényszerült, ahol mint faszénégető húzta meg magát. A felszabadulás neki duplán jelentette a szabadságot. A Cipőnagyke­reskedelmi Vállalat alapító igazgatója lett, s közben a Dózsa pártszervezet titkári funkcióját is betöltötte. Je­lenleg mint nyugdíjas, szin­tén területi párttitkár. A sajószentpéteri lakótelep érdekében alapszervezetük sokat tett. Sürgették a. gyógyszertárat, a gyermek­játszóterei, a szolgáltató­ház építését. Ez már mind megvalósult. És most az a megtiszteltetés érte, hogy mint borsodi küldött itt le­het a párt X. kongresszu­sán. — Ez olyan megtisztelte­tés — mondotta —, amely munkáséletére feltette a koronát. Kádár és Brezs- nyev elvtársak beszédét hallgatni olyan élmény, amelyre büszke lesz, míg csak él. — Lesz mit mon­danom odahaza a pártszer­vezetben a többi el v­társnak, csak győzzék hall­gatni — mondja nevetve. TEGNAP ESTE például Tóth Dánielnéval, a kül­döttség legfiatalabb tagjá­val, a hejőbábai pedagó­gussal beszélgetett. Tóth elvtársnö 1944-ben születeti, amikor Józsi bácsi a Bükk- ben élt. Édesanyja — aki a tsz-szervezés idején hét évig volt községi párttitkár — indította el a mozgalom­ban. Persze, neki is volt hozzá kedve. Mint történe­lem szakos nevelő nagyon szereti tanulni és tanítani a magyar és nemzetközi munkásmozgalmat. Tóthné — mint mondotta Benedek bácsinak — már azt is nagy megtiszteltetésnek vet­te, hogy a járási és a me­gyei pártértekezleten olt lehetett. Arról nem is mert álmodni, hogy a X. párt- kongresszuson is jelen le­het. Ez olyan nagy meg­tiszteltetés számára, hogy szinte nem is talál rá sza­vakat. S az külön is nagy- nagy örömmel tölti el, hogy amiről ő a megyei pártérlekezleten szólt, azok­ról a problémákról Kádár elvtárs is beszélt. Arról, hogyan élnek a falusi nők, milyen feladat vár rájuk. F. L. fennköltebb eszmények fel­mutatása és hirdetése önma­gában nem elegendő, ha hi­ányzik a megfelelő anyagi alap és szabályozás. A szoci­alizmus építésében követke­zetesen törekednünk kell az egyéni és a közösségi érdek összeegyeztetésére. Ez az egyik célja a gazdasági irá­nyítás reformjának. Tovább kell tökéletesíte­nünk gazdaságunk irányítá­sát, hogy a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek harmonikusabb összhangra jusson. A propaganda- és a tö­megpolitikai munka feladata.: a gazdasági és politikai dön­tések lényegének, összefüggé­seinek megértetése és az en­nek megfelelő közhangulat, cselekvő tömegtámogatás biz­tosítása. Amikor megbélyegezzük a szocialista közgondolkodástól és magatartástól eltérő ide­gen vonásokat, ezt joggal tesszük. Pártunk állásfogla­lása egész népünk életét köz­vetlenül befolyásolja, de mi­vel hatalmon levő párt va­gyunk, felelősségtől áthatott kötelességünk, hogy megfon­tolt, hatásos intézkedéseket is kezdeményezzünk és szorgal­mazzunk a nem kívánatos jelenségekkel szemben. A központi intézkedéseken kívül szükséges azonban, hogy a kommunisták, a ve­zetők az étet minden terüle­tén határozott fellépéssel és személyes példamutatással küzdjenek a szocialista szem­lélet érvényesítéséért. Ha mil­liók kezébe helyezzük jó és igaz ügyünket — és ezt tesz- szük — akkor siker fogja ko­ronázni törekvéseinket. SZABÓ ISTVÁN, a nád­udvari Vörös Csillag Ter­melőszövetkezel elnöke, a TOT elnöke, Hajdú-Bihar megyei küldött bevezetőül arról szólt, hogy a IX. párt- kongresszus határozatai ked­vezően hatottak a mezőgaz­dasági ' termelőszövetkezetek működésére, gazdálkodására, lényegesen javították a ter­melőszövetkezeti parasztság életviszonyait. A tsz-ek több­sége számára lehetővé vált, hogy rendezett viszonyok kö­zött, bevételeikből fedezzék a bővített újratermelés költsé­geit, s ez nagyban fokozta a tsz-ek felelősségérzetét. A termelőszövetkezeti törvény erősítette a tsz-ek szocialista jellegét, hatására erősödött a szövetkezeti demokrácia, nö­vekedett a tagság erkölcsi és anyagi érdekeltsége. Rámutatott; a párt szövet­kezetpolitikája nyomán nőtt a szövetkezetek társadalmi megbecsülése. Ha a tsz-tagok és vezetők a szocialista társa­dalom megbecsült, egyen­rangú építőinek érezhetik magukat szövetkezetüket szocialista szervezetnek, va­gyonukat az állami tulajdon­nal egyenrangú szocialista tulajdonnak ismeri el a párt és az állam. A továbbiakban részletesen beszélt a felszólaló az anyagi érdekeltség elvéről. A tsz- ekben alkalmazott jövede­lem-elosztási módszerekben kifejezésre jut a végzett munka mennyisége, minősé­ge és az elért eredmény is. Befejezésül megemlítette, hogy az idei természeti csa­pásokkal terhes év súlyos próbát jelent az egész szö­vetkezeti mozgalom számára. Több szövetkezetben nehéz helyzet állt elő. A tsz-ek azonban ismerik a negyedik ötéves tervből reájuk háruló tennivalókat, kellő tapaszta­latokat szereztek és mindent elkövetnék, hogy feladatukat teljesítsék. flz ózdiak eleget tesznek vállalásaiknak IFJ. BAKK JÁNOS, az Ózdi Kohászati Üzemek hengerésze, Borsod megyei küldött felszólalásában a kö­vetkezőket mondta: — Munkatársaimmal együtt valamennyien egyetértünk a Magyar Szocialista Munkás­párt eddigi politikájával. Egyetértünk azzal a célkitű­zéssel is, hogy ez a politika — az eddigi utat töretlenül folytatva — a következő időszakban még magasabb szinten valósuljon meg. A továbbiakban a szocia­lista brigádmozgalom ered­ményeiről szólt. Ezeket mon­dotta: — Vállalatunknál, az Óz­di Kohászati Üzemekben is, igen széles körű, és ma mar valamennyi munkaterületen Felszólalások a csütörtöki vitában A pártkongresszus csütör­töki ülésén további testvér- pártok küldöttségeinek veze­tői köszöntötték az MSZMP X. kongresszusát. Felszólalt NI AMIN ZSAGVARAL, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, aki a mongol és a magyar nép kö­zötti együttműködésről be­szélt. AGOSTINO NOVELLA, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja mondotta: — Nem felejtjük el, hogy éppen Budapesten látott napvilágot a szocialista országoknak az európai kol­lektív biztonsági szerződés megkötését célzó összeurópai értekezlet egybehívására vo­natkozó javaslata. PAUL NI- COLESCU-MIZIL, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bi­zottságának és Állandó El­nökségének tagja hangsúlyoz­ta, hogy a romániai kom­munisták nagy érdeklődéssel figyelik a Magyar Szocialista Munkáspártnak a szocializ­mus felépítése irányában ki­fejtett tevékenységét. Felszó­lalt még a nap folyamán LEIF HAMMERSTAD, Nor­végia Kommunista Pártja Titkárságának tagja, JOSE VITTORIANO, a Portugál Kommunista Párt Titkársá­gának tagja, IGNACIO GAL- LEGO, a Spanyol Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága Végrehajtó Bizottságá­nak és Titkárságának tagja valamint VINCENZO PE- DINI, a San-Marinói Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának tagja. A kongresszus ma reggel 9 órakor folytatja munkáját. gyökeret eresztett a szocia­lista brigádmozgalom. 633 brigád, több mint 10 ezer fővel versenyez a szocialista módon dolgozni, tanulni és élni jelszó szellemében. Év­ről évre magasabb célt tű­zünk magunk el, mely a vál­lalat által elért eredmények­ben, a feladatok mind jobb megoldásában le is mérhető. Pártunk, kormányunk azt kérte az országtól, hogy egy százalékkal növeljük a ter­vezett nemzeti jövedelmet. Mi célul tűztük ki, hogy az árvíz okozta károk pótlásá­hoz, pártunk X. kongresszu­sa tiszteletére az eredeti el­képzeléseinknél 3 százalék­kal adunk többet népgazda­ságunknak. Ismerve eddigi eredményeinket, arról adha­tok számot, hogy ez a cél­kitűzésünk elérhető. Az is hadd mondjam el, hogy szí­vesen adjuk, tudjuk, szükség van rá. Jó tudni, hogy szá­mítanak munkánkra, öröm­mel tölt el bennünket, hogy a termelési tervek kialakítá­sában, üzemi lehetőségeink, tartalékaink felmérésében és feltárásában, igényes export- termékek gyártásában, új gyártmányok bevezetésében ránk, a szocialista brigádok tagjaira támaszkodik a ve­zetés, és az eredmény nem is marad el. A közvetlen termelési vál­lalások és azok teljesítésén túl — folytatta — egyre gyakrabban ós egyre na­gyobb mértékben veszik ki részüket olyan általános tár­sadalmi és politikai célkitű­zések megvalósításából is, melyek nem képezik közvet­len feladatukat, mint például kultúrpark, járdák építése, vagy lakóházak építésénél a szakipari és segédmunkák el­végzésében való segítésnyúj­tás. Ezeket a munkákat tár­sadalmi munkaként végzik brigádjaink. Egyre jelentő­sebb ténykedésük a nevelő- munkában is. Pozitív a ha­tásuk a politikai hangulat helyes kialakításában, a jó emberi kapcsolatok megte­remtésében. Ifj. Bakit János a továb­biakban az ózdi munkások kérését tolmácsolva elmond­ta: szükségesnek tartja, hogy jobban befolyásolja a sza­badpiaci árakat az állami ke­reskedelem, s jobban szer­vezzék meg a munkások zöldség-gyümölcsellátását. Egyre jobbak a feltételek a negatív jelenségek leküzdéséhez

Next

/
Thumbnails
Contents