Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-27 / 278. szám

Riwtok, WTO. no«. 22. ESZÄK-MAGYARORSZÄG 5 Őszinte légkörben A lcommunisták egymás - közt nyíltan és őszin­tén beszélnek. Nyíltan és őszintén még akkor is, hu kellemetlen, ha nehéz beszél­ni bizonyos dolgokról. Ilyen nyílt és őszinte lég­körben tanácskozik pártunk X. kongresszusa. A Közpon­ti Bizottság beszámolója éle­tünk minden területét érté­kelte és elemezte. Azt kö­vetően a Központi Ellenőrző Bizottság jelentéséből töb­bek között olyan témáról is hallottunk, amely napjaink­ban igen sokat foglalkoztatja a közvéleményt. Ez a téma: o közös tulajdon védelme, s szigorú megtorlás azokkal szemben, akik megsértik azt. A köznapi beszédben de sokszor hallhattuk, hogy en­nek, vagy annak többet szó­id, nem vonják felelősség­re.. Pedig napjainkban, ha élességre vonásra kerül tr, nem tesznek különbsé­get párttag, vagy párton kí­vüli közt. Ha mégis különb­ségről lehet szó, akkor az abban nyilvánul meg, hogy a párttagnak még külön kell számolnia tettéért a kommu­nista kollektíva előtt is. A Központi Ellenőrző Bi­zottság jelentésében teljes nyíltsággal és őszintén mond­ták ki az egész ország népe előtt: „Egyike leggyakoribb vét­ség, amit pártfegyelem szem­pontjából vizsgálnunk kell, a népgazdaságnak okozott kár elkövetése; a két kong­resszus között eltelt időszak­ban emiatt mintegy 4101) párttagot kellett felelősségre vonni és kapott pártbiinte- tést. F. vétségek, amelyek gyakran kapcsolódnak a magánéletben tapasztalt ki­siklásokhoz, indítéka több­nyire a nagylábon élés, az erkölcsi lazaság.” V alamikor talán nem mertük volna az ilyen­fajta hibákat ország­világ elé tárni. Ma azonban nem béklyózza álszemérem a nyelvet, erkölcsileg tiszta közéletünk elbírja, sőt, meg­követeli, hogy nyílt fórumon tárgyaljunk a telhetetlenek­ről, a harácsolókról, azokról is, akik saját érdeküket el­sőbbrendűnek tartják a kö­zösségénél. Ha kongresszusunk, part­életünk legmagasabb fóru­ma ilyen önkritikusan és nyíltan beszél ezekről, a párt tekintélyét sértő, kirí­vó esetekről, akkor ideje van annak is, hogy közéle­tünk minden területén bát­ran fellépjünk a nemkívána­tos jelenségek ellen. Milyen közszellemet kell tehát teremtenünk ? „Pártunknak olyan köz- szellemet. kell teremtenie, amelyben a kommunista sze­rénység megbecsülendő és követendő erény, sőt kívána­lom. Egy kommunista rang­ja és tekintélye sohasem alapulhat azon. hogy milyen autóval jár, mekkora a hi­vatali szobája és milyen an­nak berendezése. hanem csakis eredményes munkájá­ból, emberségéből, feddhetet­len magatartásából fakadhat számára közmegbecsülés, tisztelet.” E zt a közszellemet vala­mennyien őszinte örömmel tesszük ma­gunkévá, s minden erőnkkel munkálkodunk rajta, hogy maradéktalanul megvalósul­jon! A. I. Ankét Miskolc küzlekeuéről Tegnap, november 26-án este a Diósgyőri Vasas Klub­ban ankétot rendeztek Mis­kolc közlekedéséről. Az ér­deklődők kérdéseire Pásztor Sándor, a Miskolci Közleke­dési Vállalat igazgatója, Iglói Gyula, a városi tanács osz­tályvezetője és Talló Gyula főmérnök válaszolt. O Közismert a Győri kapui nagyarányú építkezés. Ter­mészetes, hogy a több ezer lakó ideköltözése a közleke­désben erősen érezteti hatá­sát. Az ezzel kapcsolatos kérdésre adott válasz elég­Tegnap, november 26-án Rózsa Kálmán vb-elnökhe- lyettes vezetésével ülést tar­tott Miskolc vár.os Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottsága. Első napirendi pontként a negyedik ötéves fejlesztési tervjavaslatról tárgyaltak, arról az anyagról, amely a decemberi tanácsülés elé is kerül. gé megnyugtatóan hangzott. A jövőben szó van a 21-es buszjáratok sűtítéséről, a következő évben pedig a ta­nácsi kezelésben levő útsza­kasz korszerűsítéséről is. A városi tanács illetékesei a KPM-hez tartozó útszakasz felújítását is szorgalmazzák. • A közlekedés gyorsításá­nak, valamint a balesetve­szély csökkentésének érde­kében több helyen kettős villamosmegállókat építenek meg. Ezekbe a meghosszab­bított járdaszigettel ellátóit megállókba egyszerre két ülésen a kalauz nélküli köz­lekedés is. Köztudott, hogy a Miskolci Közlekedési Válla­lat munkaerőhiánnyal küzd, a kalauz nélküli rendszer megteremtését tehát kény­szerűség szüli, bár a közle­kedés egészének gondjait nem számolja fel, a közleke­dés színvonalát sem emeli. szerelvény is be tud állni.) Részint a kettős megállók, részint pedig a gyorsítás mi­att viszont néhány megállót megszüntetnek. A Selyemré­ten megszűnne a Körösi Cso­rna utcai, Diósgyőrben a Gépész utcai megálló. A Gé­pész utcai megállóval kap­csolatosan a válaszadók el­mondották, hogy felméréseik szerint itt rendkívül kevés az utasforgalom. A Szentpéteri kapui Kór­ház rehabilitációs betegei is .érdeklődtek: nem lehetne-e náluk is buszmegálló? Erre nemleges a válasz. A bu­szok gazdaságos kihasználá- I sa azt kívánja, hogy két megálló között legalább 500 { méter legyen, másrészt pe- I dig a megállót itt is a leg­forgalmasabb helyen, a vá- j rosrész központjában létesí­tették. Szóba került több ledett megálló létesítése is. A vá­laszadás szerint esetleg ezt a kérdést újra megnézik és, ha szükséges, újabb fedett várakozókat is építenek. Kérdés hangzott el arra vonatkozóan: a kiliáni reg­geli és délutáni csúcsforga­lomban nem lehetne-e job­ban kihasználni a 2-es vil­lamosokat, melyek — állító­lag — ebben az időben üre­sen is beállnak a remízbe. Milliárdok Miskolc fejlesztésére Ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága II gazdagodás in Miskolc, a borsodi iparvidék és mezőgazdaság központja a megfiatalodás korát cli. Évről évre gyarapodik, gazdag­szik a város, és vele együtt gazdagodik gyönyörű kör­nyéke is. Tapolca már a múlt században is híres fürdő­hely volt. de igazán csak a felszabadulás óta vált a pi­henni vágyó dolgozók kedvelt kirándulóhelyévé. Nagy összegeket fordítunk fejlesztésére, igazi üdülőközponttá való kialakítására. Az Északmagyarországi Állami Építő­ipari Vállalat dolgozóinak tehetségét, hozzáértését di­cséri a modern lavifürdö (felső képünk). A szálloda- hiány enyhítésére pedig felépül az új vonalú Junó-szál- ló is. (Alsó képünk.) Nőtt a bérszínvonal, kiszélesedett a brigádmozgaloni Egy szakszervezeti bizottság számvetése taikat a brigádok kiválóan teljesítették — s amint azt beszámolójában az szb-tit- kár hangsúlyoz!a: a nagyszerű munkaszellem nagyban hoz­zájárult a vállalat jó ered­ményeihez. A gazdaság’ rá- nyítási rendszer reformjának bevezetése óta eltelt három esztendő során tett bérpoliti­kai intézkedések nyomán je­lentősen növekedett a válla­lat dolgozóinak bérszínvona­la — túlszárnyalta a koráb­bi célkitűzésekéi. Felemlítvén a KPVDSZ kulturális napok sikeres rendezvényeit, rámutatott a beszámoló: nőtt az érdeklő­dés a szakszervezeti tagság körében a kulturális és po­litikai rendezvények. s az oktatási formák iránt. A küldöttértekezleten el­hangzó beszámolót jó néhány hozzászóló egészítette ki he­lyi eredményekkel, problé­mák felemlítésével. A ko­rábbi feladatokat rögzítő ha­tározati javaslat elfogadása után a küldöttek megválasz­tották a 21 tagú vállalati szakszervezeti tanácsot vala­mint a szakszervezeti bizott­ságot és vezetőit. Tízezernél több lakás A város ötéves fejlesztési tervjavaslatában foglaltak Miskolc további, nagyarányú gazdagítását tűzik ki célul. Többek között tízezernél több lakás megépítéséről, a vá­ros ivóvízszükségletének ma­radéktalan biztosításáról, az óvodai, a kollégiumi férőhe­lyek hathatós javításáról, a szakközépiskolai hálózat ki­építéséről, a szolgáltatási igények magasabb szinti: kielégítéséről, a közlekedés és számos, más, fontos terü­let fejlesztéséről van szó. Tuba milliárd forint legcél­szerűbb felhasználásáról. Jel­lemző, hogy a napirend vi­tája másfél óra hosszáig tar­tott. A pénzügyi es a tervosz­tály által elkészített anyagot az ülésen elhangzott észre­vételek. javaslatok alapján feldolgozva bocsátják majd a . tanácsülés elé. Ugyancsak a decemberi ta­nácsülés elé kerül a Népi El­lenőrzési Bizottság 1971. első félévi, munka terve, amelyről szintén tárgyalt a tegnapi vb-ülé n. Kalauzok nélkül Érdekes és ugyancsak fon­tos témaként szerepelt az A kalauz nélküli közleke­dést, melynél Miskolcon is valószínűleg a budapesti módszert alkalmazzák, a ter­vek szerint 1971. második félévétől kezdődően honosít- : A Comenius halála 300. év­fordulója alkalmából Sáros­patakon rendezett ünnepség- sorozaton 10 ország — a Szovjet unió. Csehszlovákia. I etviyelország. az NDK. Ro­mánia, Anglia. Franciaország. Hollandia. NSZK, Olaszor­szág és Svédország — jeles Comenius kutatói vettek részt a magyar tudományos élet számos képviselőjének társaságában. A pataki ünnepségeket a tanítóképző intézet szerda esti irodalmi, zenei emlék- műsora vezette be, melyen Comenius itt irt műveiből hangzottak el részletek. Köz­reműködött a műsorban Bé­res Ferenc énekművész is. November 26-án, csütörtö­kön a városi tanács végre­hajtó bizottsága kibővített Ezf a kérdést is meg fogják vizsgálni. A szabályok sze- j ránt a 2-eseknek reggel nyolc ! óra előtt egyébként már most sem szabad a forga- ! ünnepi ülése emlékezett meg Comeniusról, és a nagy hu­manista tudós itteni mű­ködésének emlékére Co- menius-szobor felállítására hozott határozatot, s a vá rosrendezés során a tanító­képző intézettel szemben megnyíló új utca is Come­nius nevét viseli majd. Csütörtökön délelőtt fel­avatták a tanítóképző inté­zet dísztermében Comenius bronz mellszobrát, Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrász- művész alkotását. Or. Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára avatóbe­szédében méltatta Comenius Patakon kifejtett nagyhatá­sú pedagógiai elméleti és közművelés-szervező mun­kásságét. A pataki tanító­képző intézel nevében dr. Megyénk egyik jelentős kereskedelmi vállalatának több, mint ezer szervezett dolgozója képviseletében 137 Károly István vette át a , szobrot, melyen ezután a hi- vatalo.s, a tudományos és az j oktatási intézmények, szer­vezetek képviselői elhelyez­ték koszorúikat. Megkoszo­rúzta a szobrot Csehszlo­vákia magyarországi nagykő- ; vétségé is. Délután került sor a Tu­dományos Akadémián meg­nyitott nemzetközi tudomá­nyos ülésszak folytatására a Sárospataki Tanítóképző In­tézet dísztermében. A külföl- I di és a hazai előadók fel­olvasásaikban Comenius sá­rospataki működésének sok­ágú eredményeit, hatását elemezték. A tudományos ülésszak ünnepi fogadással ért véget. küldött tanácskozott a na­pokban Miskolcon. A Borso­di Ruházati Kiskereskedel­mi Vállalat szakszervezeti bizottsága nevében Császi Gyuláné titkár elsősorban arról adott számot: hogyan éltele a megnövekedett önál­lósággal, hatáskörrel a szak- szervezet választott testüle­tének tagjai, rászolgáltak-e a két esztendeje kapott bi­zalomra Summázva az eredménye­ket és az összegyűjtött ta­pasztalatokat. örvendetes si­kerekről tájékoztathatta a küldöttértekezlet részvevőit az szb. Az 1969. tavaszán el­fogadott határozat szellemé­ben munkálkodva a szak szervezeti bizottság elsősor - ban a szocialista munka-ver­seny szervezését, a dolgozóit anyagi érdekeltségének nö­velését tartotta szem előtt. Az írásos előterjesz'tésből ki­tűnt: dinamikusan fejlődőt í a Ruházati Kisker-nél a bri­gádmozgalom. A vállalat dol­gozóinak zömét foglalkoztak — összesen 74 brigád jelent­kezett idén a szocialista cím elnyeréséért kezdett verseny­be. Vállalt gazdasági friada­lomból kiállni. jak meg városunkban. pl. uz nemzet Comenius kutatói Patakén

Next

/
Thumbnails
Contents